Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-05-04 / 18. szám
hogy az adminisztráció a megkapott utasítások alapján hozzáfoghat az líí39-es költségvetés összeállításához. — Eddig a főváros költségvetéseit érdemben úgyszólván nem is tárgyalta Budapest törvényhatósága. A kész költségvetést megkapta az önkormányzat és azután elmondotta bírálatát. A költségvetési vita rendszerint nagyon bosszúra nyúlt, mindenki elmondotta véleményét, vázolta álmait, de nem nagyon remélte, hogy azokból valami sok megvalósulhat,. A benyújtott költségvetésen a legjobb esetben csak apró korrekciók történhettek és a nagyobbsza- bású elgondolások megvalósítására esetleg csak a következő év költségvetésének összeállításánál gondolhatott az adminisztráció. Ennek a lehetetlen rendszernek most vége. Most a nyár előtt az önkormányzat pontosan körvonalazza álláspontját és ennek alapján állítja össze a jövő évi költségvetést. Az új rendszernek az lesz a következménye. hogy a költségvetési vita sokkal rövidebb. de feltétlen ül eredményesebb lesz, mint a múltban volt. A pénzügyi bizottság, valamint a közgyűlés elé már olyan költségvetés kerül, amely tartalmazni fogja az önkormányzat kívánságait. A bizottsági tagok érezni fogják, hogy nem hiába terjesztik elő javaslataikat, hanem komoly meggondolások útján terveik már a javaslat összeállításánál is érvényesülhetnek. — Meg vagyok arról győződve, hogy az új rendszer a költségvetés összeállítását egyáltalában nem húzza el, ha a nyári szünet előtt a 12-es bizottság elkészül javaslataival, úgy az adminisztráció a rendes időben hozzáláthat a jövő évi költségvetés összeállításához. A nyári szünet után a 12-es bizottság a nyers tervezetet átnézheti és már az önkormányzat cégjelzésével kerülhet a végleges közgyűlés és a fontos bizottságok tárgyalásai elé. Harrer Ferenc értékes nyilatkozatából kidomborodik az a rendszer, amely az önkormányzat teljes érvényesülését van hivatva megvalósítani a költségvetés összeállításánál. A bizottsági tagok a jövőben valóban befolynak a főváros gazdasági programm- jának összeállításába. A költségvetés így közös munkája lesz az önkormányzatnak és az adminisztrációnak. Az új rendszer azt mutatja, bogy komoly munkával el lehet, mélyíteni az önkormányzat tevékenységét és ebből csak a városnak és a közönségnek lesz haszna. JiíAídii (JjtiíízUikorától Lmmtílmi ntmluUtúKOít a p esti adózók Lélektana Polgártársaink, akik, régi, magyar szokás szerint, szívesen szidják az adót, de — mint a hivatalos statisztika mutatja — elismerésreméitóan megfizetik, most megtudhatják, hogy az adózás körüli szabályainkat jórészt annak a korszaknak köszönhetik, amelyben Mária Terézia uralkodott. Dr. Homolyay Rezső főjegyző, a főváros pénzügyi ügyosztályának helyettes vezetője állapítja ezt meg „Adókezelésünk Mária Terézia korában“ című, most megjelent tanulmányában, amellyel értékes szakirodalmi munkáinak számát szaporította. Mária Terézia 1768-ban rendelte el, hogy a királyi helytartótanács részletes adókezelési utasítást dolgozzon ki és ezzel az egyöntetű eljárást az egész országban biztosítsa. így született meg 1770- ben a helytartótanács llatinnyelvű utasítása, amely megszabta, hogyan kell ezután az adót a vármegyékben és a szabad kh'ályi városokban kezelni. A tanulmány írója Székesfehérvár város levéltárában fedezte fel ezt a nevezetes rendeletet, mely a régebbi eljáráshoz képest solz „modern“ és szociális intézkedést tartalmaz. A városok kimutatásában, amit a helytartótanácshoz évenkint felterjesztettek, először ki kellett mutatni, hogy mennyi adót vetettek ki a házak után. A házakat, értékük szerint, három osztályba sorozták. Azután következtek a kereskedők és kisárusok, majd a kézműves céhek, a következő fejezetekben a szántóföldek, rétek, szőlők, továbbá az állatok után kivetett adók, végül a rendkívüli jövedelmek. Az ingatlanokról a telekkönyvből vették az adatokat, a többi adóalap megállapításához a fertálymesterek gyűjtötték házról-házra járva az adatokat. Ezekről azután jelentést tettek az adókivető bízottságna.k. amelyben a eéhmesterek és a vagyoni viszonyokat legjobban ismerő iparosok is megjelentek, (ügy, ahogy ma az autonómia képviselői foglalnak helyet az adókivető bizottságban.) Az adómentességet a király engedélyezte. így mentesek voltak az adó alól a lőszerkészítők, a sálétromfőzők, minthogy katonai érdeket szolgáltak. Mentesek voltak a lótenyésztők és bárom évig nem kellett adót fizetni a méhes után, mutatva, hogy a gazdasági érdekekre figyelemmel «MIIII'1'IHIMHIIIHI Ml 111111' voltak. Azok, akik egyik vármegyéből a másikba költöztek, egy évig nem fizettek adót. Ezt a kedvezményt azután sokan kijátszották azzal, hogy évenkint icle-oda vándoroltak, úgy, hogy ezt az adómentességet el kelleti tiltani. Itt megtaláljuk az analógiát a mai korral. Találkozunk a hátralékosokkal is. A hátralékok a rendelet megjelenése előtt nagyok és régiek voltak, de az új rendelet csak egy évi haladékot adott a befizetésre. Ezután jött a figyelmeztetés és ha a hátralékos erre sem űzetett, nevét a tanácsteremben kifüggesztették. Tehát az adóhátralékosok közzététele, amit nemrégiben rendelt el a pénzügyminiszter, sem új dolog. Megvolt már Mária Terézia korában is, sőt megvolt a letiltásnak is a primitív formája, amennyiben az adóhátralékos adósa csak a hatóság tudtával űzethetett, úg>> azonban, hogy levonták tőle az adóhátralékot. Az adókivetéstől az adócsalók elleni védekezésig sok mindennek a nyomát megtaláljuk a mai gyakorlatban is. Volt azonban a kornak egy adótörténeti szempontból érdekes szokása, amely teljesen eltűnt. A jómódú polgárok kisebb-nagyobb lökét adtak a városoknak használatra, aminek ellenében adóterhüket megváltották. A kapott tőkét azután a város saját adósságainak kifizetésére fordította. Előfordult azonban, hogy a város az adó- váltságként letett tőkéket maga is kölcsön adta kamatra. Erre a helytartótanács ,a közterhek megváltásának ezt a módját eltiltotta. Ám ez az eljárási miág sem szűnt meg teljesen, mert a közterhek megváltása felsőbb engedéllyel mégis megtörténhetett. Vagyis kivételnek akkor is, mint mindig, helye volt. Takarékossági rendeletben sem volt hiány. A helytartótanács megtiltotta, hogy a városok és vármegyék királyi engedély nélkül Bécsbe vagy Pozsonyba küldöttségeket menesSzenek, mert ez napidíjakkal járt. A főispán beiktatására se volt szabad 200 forintnál többet költeni. Nagyon érdekes adatok ezek, amelyeket Homolyay Rezső felkutatott és úgy dolgozott fel, hogy a mai kor embere számára tanulságos és élvezetes olvasmány lett belőle. Egy év propagandája Budapest gyógyfürdőinek szolgálatában A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bi- zoitság most adta ki az 1937. évről szóló jelentését, amely előkelő köntösbe öltözötten, írásban és képben mutatja be a propagandamunkát, amelyet ez az intézmény idegenforgalmunk emeléso érdekében folytat. „Hároméves múltra tekinthetünk csupán vissza — mondja a jelentés — és így harmadik évi beszámolónkban nem annyira azt állapítjuk meg, hogy mik voltak az eredményeink, mint inkább azt, hogy milyen irányban indultunk el, mit végeztünk és ho- g.' an kívánjuk Budapest fürdőit a világversenyben a székesfővárost joggal megillető vezérszerephez juttatni.“ A Bizottságnak — a beszámoló szerint — propa- gandamunkásságát főképpen bárom pillérre építi: az orvosokra, az utazási irodákra és a sajtóra. Budapest gyógyfürdőinek ismertetésére és népszerűsítésére a Bizottság megfelelő mértékben igénybe vette a külföldi sajtó nyilvánosságát. Ennek a feladatnak szolgálatában a Bizottságnak többször is alkalma volt az elmúlt év folyamán külföldi ujságírócsoportokat fogadni, ezenkívül számos külföldi újságíróval egyénileg is felvette az érintkezést. Ennek eredménye sok száz cikk és illusztráció külföldi napilapokban, képeslapokban, szemlékben és valamennyi tele Budapest fürdőinek, természeti szépségeinek és kultúrájának dicséretével. Örömmel állapítja meg a jelentés, hogy a magyar sajtó is melegen felkarolta a gyógyfürdők ügyét és állandóan napirenden tartotta az idő vonatkozó problémákat. Erős és közvetlen kapcsolatok létesültek a külföldi utazási irodákkal, melyek igen értékes tevékenységet fejtettek ki és révükön sok vendég érkezett Budapestre és az országba. Több külföldi városban a Bizottság önálló képviseletet is állított fel, így Becsben, Amszterdamban, Stockholmban, Egyiptomban. Rigában, Oslóban, Kopenhágában pedig a magyar konzulok vállalták a képviseletet. Az orvosi propaganda eredményeképpen a magyar oi’vostársadalom érdeklődése a budapesti gyógyfürdők iránt állandóan növekedőben van. Ebben élénk szerepük volt az év folyamán rendezett tanfolyamoknak. Volt nemzetközi tanfolyam is, amelyen nagy számban vettek részt az orvosok Európa minden részéből. Piackutatás címmel érdekesen számol be a jelentés a különbőzé' országok helyzetiéről az idegenforgalom szempontjából, valamint a lehetőségekről, amelyeket ia propagandának kell kiaknáznia. A budapesti nemzetközi fürdőügyi kongresszusról, a Nemzetközi Fürdőszövetség megalakulásáról, a® idegenforgalmi intézményekkel való együttműködésről szól még ía beszámoló, majd a Gyógyhelyi Bizottság jövendő céljairól, így a tudományos fürdő- kutatás, a fürdőkórház megvalósításáról, a székes- főváros 'és a Közmunkatanács idegenforgalmi alkotásairól és terveiről. A beszámolókat, amely áttekinthetően csoportosítja az anyagot, éiidekes illusztrációkat közöl a külföldi lapokban megjelent budapesti reklámokról. A munka, amelyet © . Gyógyhelyi Bizottság elnöke, dr. Karatiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester intenciói szerint dr. Szviezsényi Zoltán. © Gyógyhelyi Bizotitsác igazgatója és dr. Somogyi Gyula titkár állítottak össze: művészi kiállításával is felhívja a ügyeimet. NAGY JÁNOS TÜZELŐANYAG NAGYKERESKEDŐ XIV., Nagy Lajos királyait ja 127. sz. © Telefon: 297—644. ASZTALOS ÉPÜLETFA, ÉPÍTÉSI ANYAG TELEP XIV., Szugló-utca 87—89. sz. C T e 1 e f o n s z ä m : 297—089. MINDENNEMŰ FUVAROZÁST VÁLLAL Pál Sándor kőfaragómester BSSBgBgLli'IrtUMMBáBfiadi Budapest, Telep : Lakás : III., Béosl-út 20.009. III., Tavasz-u. 1. Elvállal kő- és műkőépítkezési munkákat Vágó Pál Hat. eng. villanyszerelési és műszaki vállalat FÖÖUBT: XL, Horthy Miklős-út 21. • Telefoni 188-086. FIÓKOK: XI., Horthy Mikló»-körtér 7. • XI., Horthy M.-út 62. S/zásfc öéM&it OKLEVELES MÉRNÖK magaséplíósT^iHdkoS BUDAPEST, V, SZEMELYNÖK-UTCA 19. 1/1. Teletonszám i 118-068. Szonda piihAly Stílus elektro- és géptechnikai ttzems Duda pest, Kárpát-utca f B. V • 1 • ( ont m—881
