Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-04-06 / 14. szám
4 99 Budapest, 1958, április 6. Sok csatát vívott meg a Községi Élelmiszerüzem a drágasággal és az élelmiszerhiá Baitz József vezérigazgató előadása a közüzemekről A jó és rossz viszonyok között mindig aktuális közélelmezés nagy missziót teljesítő faktoráról, a Székesfőváros Községi Élelmiszer árusító Üzeméről tarott előadást Baitz József kormányt őtanaosos, az üzem vezérigazgatója a, közigazgatási továbbképző tanfolyam hallgatói előtt. Nagyon érdekes és nagyon tanulságos volt ez az előadás, amely sok általános és részletkérdésben adott felvilágosítást, de egyúttal bátor kiállás volt azokkal a meg nem érdemelt támadásokkal szemben, amelyekkel az Élelmiszerüzemet a múltban és a jelenben illették. Az előadásnak méltó keretet adott. a közüzemi kérdés széles alapokra fektetett ismertetése, kiindulva a régmúlt időkből, amelyekben már megmutatkozott a kö- zületeknek a gazdasági iéletbe való beavatkozása az egyetemes összesség érdekében. Ez a beavatkozás természetszerűleg fokozódott a háború alatt, majd a háború utáni konjunktúrák idején. És bármennyire szükségesnek mutatkozott ez a beavatkozás, melynek egyik megnyilvánulása a közüzem, mégis a szakirodalom és az érdekképviseletek elfogultsága —/sohasem a közönség érdekét tekintve — hadat üzent a közüzemeknek, amelyek gazdasági szükségtelenségét hangoztatta. Holott vitán felül áll, hogy a közüzeme- sités helyes organizáció mellett, mint a gazdaságpolitika legtevőlegesebb eszköze, a világ mai gazdasági berendezettségében úgyszólván nélkülözhetetlen, ha az a termelés helyes fokozása és a fogyasztók érdekeinek szolgálatába van állítva. Különösen érvényesül ez az igazság ma, amikor az egész világon a népi poltika nyomul előtérbe. A közületi kérdések sorában mindenkor a legfontosabb probléma a közélelmezés kérdése volt. Népek jólétének, tömegek elégedettségének a gyomor kielé- gítettsége az igazi fokmérője — állapítja meg Baitz József tanulmánya, amely itt rátér az 1910—11-es évekre, amikor a főváros vezetősége az élelmiszerek, különösen a húsárak drágaságának enyhítésére a kormánytól és az országgyűléstől erélyes intézkedések tételét kérte, de eredményt nem ért el. Ilyenformán a drágaság enyhítésére a főváros saját önkormányzati hatáskörében való intézkedésre volt utalva és erre csak úgy kínálkozott mód, ha maga is aktív részt vesz az élelmiszerkereskedelemben. így született meg 1911-ben a közgyűlés határozatából a Községi Élelmiszerüzem, melynek 14 üzletében az első évben 14.662 métermázsa volt az áruforgalom. A következő évben a kórházi élelmezés gazdaságosabbá tételére és a vállalkozási rendszer káros kinövéseinek megszüntetésére megbízást kapott az Élelmiszertizem a kórházak és egyéb intézmények élelmiszerrel való ellátására. A háború alatt óriási feladat hárult az Élelmiszerüzemre, amely 150 hadikórházat élelmezett. A háború utáni forradalom alatt, óriási áldozatok árán is zavartalanul ellátta az intézményeket. Amikor pedig a gazdasági krízis válságos helyzeteket teremtett, ott állott a posztján az Élelmiszerüzem. Ezeket az eredményeket azonban a támadók szeretik elfelejteni, de a .hajdan sorba álló közönség még emlékezik. Később a különböző étkeztetési akciók ellátása is az Élelmiszerüzem feladata lett, majd a klinikákat is élelmeznie kellett. Az 1931-ben jelentkező értékesítési válság enyhítésére hathatósan közbelépett, 1932-ben pedig a magyar-olasz kereskedelmi szerződés szerinti marháhússzállitási kötelezettségének tett eleget, a magán vál 1 okozás szállítóképességének hiánya miatt. M CSŐ, VASBUTOR SODRONY- ti Ili? Hl. ÁGYBETÉT ÉS KERTI BÚTOR I I I P C BUDAPEST. X., CEGLÉDMJ. 15. ILLL J TELEFON: 148—19 3. Lo/íiSZ JÁNOS Gép, szollőzőberendezés és lakatosáru üzeme, Budapest,! X.' ker.^Gergely-utea 30. Telefon;:jl48-354. "Exhaustorok, ventilátorok minden célra. Szellőző, por, forgács-? füstfelszívó, légfütő-berendezések. L e m o z mu nk á k.jf m H h is 30 törvényes védjegy ü knzánkőmeg■ ü I» SäW••gátlóCOMPOSlTUMOK,KAZÁNOK, 9 ^§H9 H LmUb központi fűtési berendezeM K OL, £&# rro gEK, BOYLEREK, mótoreutök, KAZÁN KŐIKOR VÁLLALAT KOVÁCS I. BUDAPEST, XIV., Amerlkai-út 21. © TELEFON: 290-161. TÓTH IMRE ÉS TÁRSA if KÖZPO .TI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK ||| Budapest, VIII., Kender-utca 32. ||| TELEFON*. 138-302 §== === mm —í i in““ vmammsammmuwmBmammmmSSBauumm wmmBm Az elmúlt negyedszázad hallatlan gazdasági erőfeszítésében a példa nélkül álló ádáz és kíméletlen megélhetési harcok közepette — mondja jogos önérzettel az előadás — sok nagy csatáját vívta meg az Élelmiszerüzem a drágasággal és az élelmiszerhiánnyal. Ha valami nem volt rendbeu az élelmezés terén akár plusz, akár mínusz irányban, az Élelmiszerüzemnek kellett előállani. Ezután az Élelmiszerüzem jelenlegi szervezeti felépítettsége, feladatköre és céljai bontakoznak ki plasztikusan az előadásból, amely hangsúlyozza, hogy bár az üzem a főváros tulajdona, vagyonilag a községi alaptól független, megterhelést a közület számára nem jelent, alaptőkéje nincs és a közpénzekből való fentartás vádja minden alapot nélkülöző, tendenciózus mese. Kizárólag kölcsöntőkével bonyolítja le 16 milliós áruforgalmát és a 823.6000 pengős kölcsöntőkéjéért, amelynek nagyrészót a Községi Takarékpéntártól kapja, éppen úgy kamatot fizet, mintha a fővárossal semmi kapcsolata se lenne. Ezzel szemben 900.750 pengő értékű vagyona a főváros tulajdonává vált minden ellenérték nélkül, üzleti feleslege pedig a főváros háztartásának jut. Semmiféle hatósági kiváltságot nem élvez és a magánvállalkozásokhoz hasonló módon és mértékben fizeti az adókat, közterheket, járulékokat, hatósági díjakat és illetékeket. Szociális szempontból is jelentős tényező az Élelmiszerüzem, amely 600 alkalmazottat foglalkoztat és ezek családtagjaival együtt 2500 embernek ad kenyeret. Ezenkívül számos iparvállalat foglalkoztatása és ezeken keresztül a munkások egész légiójának munkaalkalma fűződik az Élelmiszer- üzemhez. Jelenleg 52 fióküzlete látja el a fogyasztókat. Kórháziakat, Iszociális intézményeket élelmez és szállítója a hatósági étkeztetési akció főzőhelyeinek. Jót és olcsón adni: ez az alapvető üzleti irányelve. Programjában van az áralakulás szabályozása és az illegális törekvéseket minden időben ellensúlyozni is tudja. Ar- nivelláló hivatását a szó eszmei értelmében gyakorolja, — hangsúlyozza a tanulmány, — mert az ellenlábas érdekképviseletek gyakorta veszik tagadásba az Élelmiszerüzem ilyen irányú szerepét. Az eszmei árnivellálás alapja az altruisztikus és reális árkalkuláció, amely a mesterséges árkilengések figyelembevétele nélkül, a termelés, a feldolgozás, az értékesítés komponenseinek mérlegelése alapján és a minőség számításba vételével álJítta- tik össze. Az Élelmiszerüzem üzletpolitikájának megingathatatlan pillére a megbízhatóság, a jó minőség. Az állatorvosi szolgálaton és az állandó vegyészeti vizsgálaton felül, a törvényeken és rendeleteken túlmenőleg igen nagy súly esik a higiéniára, amely nemcsak a műhelyekre, árusítóhelyekre, hanem az alkalmazottak egész életkörülményeire kiterjed. Mindezekért elismerést jelent a közönség bizalma, amely az egyre növekvő áruforgalomban nyilvánul meg. Ezt illusztrálják a számok, amelyek szerint az 1911. évi 14.600 métermázsával szemben 1937-ben az áruforgalom 164.963 métermázsa volt 15.848 pengő értékben. És mindez reklámakció, kiárusítási alkalmak, hitelezés nélkül. Érdekesen foglalkozik az előadás az Élelmiszerüzemnek. a kórházi szállítások biztosítására megtartott versenytárgyalásokon való részvételével. Minden kedvezés nélkül, a legszigorúbb eljárás mellett a szállításokat úgyszólván teljes egészében az Élelmiszerüzem tiyeri el, csupán azért, mert a legolcsóbb és mert áruinak minősége a legjobb. A döntő sikerre az a válasz, hogy a magánérdekeltségek most azon mesterkednek, hogy a nyilvános versenytárgyalásból, amelyet éppen ők erőszakoltak ki, az Élelmi- szorüzemet zárják ki. A magánérdekeltségi támadások tisztázása szempontjából a polgármester a kórházi szállítások minden részletére kiterjedő szakértői vizsgálattal bízta meg dr. Soós Aladár egyetemi magántanárt, akinek szakvéleménye az áruk minősége, a kalkuláció és adminisztráció tekintetében a logteljesebb elismerésnek adott kifejezést. Végül egy esetleges háború esetén az Élelmi- szerüzemre váró feladatokról szól Baitz József vezérigazgató érdekes tanulmánya, amelyet élénk figyelemmel kísért és nagy tetszéssel fogadott a közigazgatási tanfolyam hallgatósága. Megérdemli az előadás, hogy a • közönség széles rétegei és a szakkörök is tudomást vegyenek róla és a legteljesebb elismeréssel forduljanak az Élelmiszerüzem és vezetőinek missziós munkája felé. HÍREK = = A PÁRTRÓL Zsitvay Tibor Kecskeméten. Április 5-én, kedden | alakult meg Kecskeméten a Nemzeti Egység Országos Tanügyi Szervezetének helyi csoportja. A (városháza közgyűlési termében volt az alakuló gyűlés, amelyen résztvett dr. Zsitvay Tibor titkos tanácsos, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának elnök», Kecskemét országgyűlési képviselője, dr. Kiss Endre kecskeméti polgármester és a tanférfiaikon kívüjl nagy számban Kecskemét előkelősége. Dr. Usetty Béla országgyűlési képviselő, országos elnök vezette fiz ünnepies hangulatú alakuló gyűlést. Az elnöki menyitó után dr. Bernáth István országos igazgató ismertette a szervezet célját és feladatait. Felszólalt dr. Zsitvay Tibor is, akinek megjelenését felhasználták a kecskeméti oktatók arra, hogy a Tanügyi Szervezettél szemben megalakulása óta kimutatott jóakaratú támogatásáért melegen ünnepeljék. A kecskeméti alakulást a budapesti központ részéről dr. Bernáth István igazgató és Bömer Kamilló titkár szervezték meg* Juhász Jenő Interpellációja a penziókról. A legutóbbi közgyűlésen dr. vitéz nemes Juhász Jen# a polgármesterhez interpellációt intézett a penziókról. Arra nézve kért intézkedést a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja nevében, hogy a vendéglátó ipar gyakorlására vonatkozó szabályrendeletek, amelyek időközben elavultak és amelyek nem terjednek ki az időközben nagy fejlődésnek indult penzió-iparra, vagy új szabályrendeletek alkotásával, vagy pedig a Meglevő szabályrendeletek kiegészítésével sürgősen pótoltassanak. Az interpellációban felvetett gondolat élénken foglalkoztatja most a vendéglátó ipari érdekeltségeket, annál is inkáb, mert az idei nagy idegenforgalmi események alkalmából fokozott szerep jut a penziók számlára. Országos gyűlés az oktatásügyi törvényjavaslatok Ismertetésére. A Nemzeti Egység Országos Tanügyi Szervezete április 6-án, szerdán délután 6 órakor az Esterházy-utcai pártközpont márványtermében dr. Usetty Béla országgyűlési képviselő, elnök vezetésével az oktatásügyi törvényjavaslatok ismertetésére országos gyűlést tart. Dr. Usetty Béla elnöki megnyitója után dr. Bernáth István ügyvezető igazgató terjeszti elő jelentését. Ezután dr. Kosa Kálmán kultuszminiszteri osztályfőnök a főiskolai tanítóképzésről és más időszerű tanügyi javaslatokról, dr. Mitrovics Gyula debreceni egyetemi tanár a középiskolai tanárképzés reformjáról tart előadást, A gyűlés után a Pannóniában vacsora lesz. Boross Pál elöljáró ünneplése. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának XIV. kerületi szervezete nagyszabású vacsorán ünnepelte dr. Boross Pált, az új kerületi elöljárót hivatalbalépése alkalmából. Dr. Bényi Károly törvényhatósági bizottsági tag kegyelettel emlékezett meg az elhúnyt Schmaderer Oszkár elöljáróról, azután hangoztatta, hogy Boross Pálnak, az amerikai tempóban fejlődő kerületben igen sok teendője lesz minden vonatkozásban. Dr. Usetty Béla országgyűlési képviselő pohárköszöntőjében azt fejtegette, hogy a főváros adminisztrációjában a kerületi elöljáróé a legszebb feladat, Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tag pedig az elöljáró és a kerület lakossága között lévő viszonyról szólva, annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Boross Pál be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket. Az új elöljáró meghatottan mondott köszönetét az üdvözlésekért és Ígéretet tett, hogy minden idejét és tehetségét a kerület javára igyekszik felhasználni. Tisztújítás a Tanügyi Szervezet XI. kerületi csoportjában. A Nemzeti Egység Fővárosi Tanügyi Szervezetének XI. kerületi csoportja tisztújító értekezletet tartott. Az értekezleten a XI. kerület számos pedagógusán kívül más kerületbeliek is nagy számmal voltak jelen. Az elnöklő dr. Dávid Antal egyetemi m. tanár, a Fővárosi Tanügyi Szervezet elnöke megnyitó beszéde után a tisztikar következő tagjait nyilvánította megválasztottaknak: alelnökök: Tamás Károly, Kiss József Imre, Vikár Kálmán; ügyvezető: dr. Kokovai Lajos; titkárok: Jezernik Rudolf né, dr. Újvári Béla, Kiss Gy. János; a kultur- és művészeti-bizottság elnöke: Bethlenfalvi Paál Ákos. A tanügyi szervezet feladatát és célját magas színvonalú és lelkes szavakkal dr. Dávid Antal, vitéz Komárnoky Gyula, a budai tanügyi szervezetek elnöke, Miklós Béla központi tanügyi vezetőtitkár, Somody Pál központi kerületi párttitkár ismertette. A megválasztott tisztikar részéről dr. Tamás Károly alelnök és dr. Kokovai Lajos szólaltak fel, megköszönve a maguk és az egész tisztikar nevében a szervezet tagjainak beléjük helyezett bizalmát. A tisztújító értekezlet vitéz Komárnoky Gyula zárószavaival ért véget. „GA-Gt“ bOrvAszompa« „OELZEI1G“ SOROKSÁR, DERTA-U. I Gyártmányok : Vízmentes kötény, esőgallér (pelerin) kerékpárosoknak és szab. védés bérfejtökés állati bérűk hibátlan fejtésére. A* összes fővárosi nagyüzemek és vágóhidak szállítója Victora és Társa orvosi fecskendők gyártási és javítási üzeme Budapest, L, Maros-utca 27. • Telefon: 155-192.
