Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-17 / 11. szám
Budapest, 1937 március 17. Budapest küzdelme a környékkel, amely a főváros kórházait veszi igénybe Elkészült a kórházak idei átépítési és iaiarozási programja A halálozási statisztikai adatok szerint Budapesten attól az időtől kezdve, amióta rendelkezésre áll a tüdőbeteggondozó intézetek kerületenként kiépített hálózata, a tuberkulózis halálozások száma évi 1600 eset körül mozog. A múlthoz képest rendkívül nagy eredménynek tekinthető ez, minthogy azonban az orvosi körök becslése szerint a székesfőváros területén legalább háromszor ennyi nyilt tuberkulózisban szenvedő egyén van, a tüdővész elleni védekezési nemcsak az eddigi keretek között kell továbbfolytatni, hanem a fejlesztés is szükséges. A székesfővárosban ezidőszerint mintegy 1000 kórházi ágy áll a tuibenkulotikus betegek rendelkezésére, ezek sincsenek azonban az óv minden szakában teljesen elfoglalva, ennélfogva a nyilt tuberkulózisban szenvedő betegek révén a fertőzés széleskörű lehetősége most is megvan. Ezen a helyzeten Segítendő, a székesfővárosi közkórházak központi igazgatósága oly irányú rendelkezést bocsátott ki, amely szerint a jövőben idegen illetőségű tüdőbetegeket csak akkor lehet a székesfőváros közkórházaiban lévő tüdőosztályokra felvenni, ha a székesfővárosi tüdőbeteg diszpanzerek által beutalt betegek felvétele után még üres ágyak maradnak. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezzel kapcsolatban kérdést intézett Salamon Géza dr. tanácsnokhoz, a közegészségügyi ügyosztály vezetőjéhez, aki a következő- felvilágosításokat adta: — A székesfőváros vezetősége esztendőik hosszú sora óta mindent elkövet abban az irányban, hogy megfelelő felkészültséggel szembeszálljon a hazánkban, sajnos, még mindig népbetegségnek számító tuberkulózissal szemben. A tüdőbeteg-diszpanzerek rendkívül áldásos és eredményes működésit végeznek ezen a téren és munkájukhoz szervesen kapcsolódnak a székesfőváros közkórházaiban működő különböző tüdőbeteg-osztályok. Az természetes, hogy a székesfőváros egészségügyi intézményei legelsősorban a város saját lakosai részére állanak rendelkezésre, ennélfogva senkisem veheti rossz néven Budapesttől, ha saját közegészségügyi állapotainak lehető megjavítása érdekében megfelelő rendelkezéseket bocsát ki. — A kórházi probléma hosszú ;idő óta egyik legnehezebb kérdése Budapestnek. Azt hiszem, elég, ha ezúttal csupán érinteni alkarom a pár éve lezajlott tárgyalásokat, amelyek az ápolási díjhátralékok rendezése kapcsán felmerülték. A közkórházi jelleg természetesen magával hozza azt, hogy a székesfővárosi gyógyintézetek idegen illetőségű betegeiknek is rendelkezésére állanák, az viszont elképzelhetetlen, hogy a székesfőváros vezetősége az óriási áldozatokkal fenntartott gyógyító intézetek pénzügyi egyensúlyát másként megőrizhesse, mint úgy, hogy a kórházak szolgáltatásait igénybevevők a megállapított díjakat meg is fizetik. — Ezen a téren az állaimmal kötött legutóbbi megállapodás óta jelentékeny javulás mutatkozik éts meggyőződésem, hogy a kialakult jóviszony a jövőben sem romlik meg, mert a kormányzat teljes mértékben belátja a székesfőváros helyzetét és ennek megfelelően igyekszik közegészségügyi téren is a beléje helyezett hizlalóimnak megfelelni. —• Budapest területén újabb kórházépítésre a szakemberek véleménye szerint ezidőszerint szükség nincsen. Annál inkább kívánatos volna azonban, ha Budapest környékén létesülnének gyógyító intézmények, mert a bajoknak kútforrása éppen abban van, hogy a pestkörnyék, amelynek közel félmillió lakosa van, nem rendelkezik megfelelő férőhelyű kórházakkal. Ez az egy szempont eléggé rávilágít arra, miért hozzák be a budapesti közkórházakba gyakran száz kilométeres távolságokból is a betegeket. Ebbe a kérdésbe a székesfóváros természetesen nem szólhat bele, meggyőződésem azonban az, hogy a vidéki közül etek maguk is érzik, a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát és előbb, vagy utóbb, ha anyagi erejük engedi, meg fogják tenni intézkedéseiket abban az irányban, hogy akár egy nagyobb méretű megyei kórház létesítése útján, akár a nagyobb városokban létesülő újabb kórházi osztályokkal szolgálják saját közegészségügyüket. fi közkórházak tervszerű modernizálása Salamon Géza dr. tanácsnok nyilatkozatában leszögezte azt a tényt, bogy a főváros területén jelenleg nincs szükség újabb kórházak építésére. Ehelyett sokkal jobban Szolgálja a közegészségügyet a meglévő kórházak modernizálása. — Hat év előtt kezdődött az erre vonatkozó tervszerű program végrehajtása — mondja Salamon tanácsnok — és a kórházak modern átépítési és felszerelési programjának fokozatos keresztülvitelét az idén is folytatjuk. A legjelentősebb átalakítási és bővítési munka a Rókus-kórházban folyik, amelyet, mint ezt legutóbb a Fővárosi Hírlapnak adott ismertetésemben kijelentettem, a klinikai osztályok kiköltözése tett lehetővé. Központosítjuk az egyes osztályok eddig szétszórt kórtermeit, az orr-, fül- és gégeosztályt teljesen átépítjük, a szülészeti, osztály számára pedig emeletráépítéssel gondoskodunk teljesen megfelelő, modern elhelyezésről. Ez az építkezés 47.000 pengőbe kerül, az egyéb átalakítások költsége pedig 67.000 pengő. Mintegy 25.000 pengő költséggel végzünk korszerű átalakításokat a Rótkus-'kórház fiókjainál: a Kun-utcai, Alföldi-utcai, Madarász-utcai, Gyöngyösi- úti kórháznál és a Rádium-intézetnél- Befejezzük ebben az évben a Szent István- kórház A) sebészeti pavillonjának átépítését 50.000 pengő költséggel^ a kórház egyéb átalakítási és felszerelési költségeire pedig 83.000 pengőt irányoztunk elő. Kibővítjük a Horthy Miklós-kórház röntgenosztályát, amelybe új röntgen-gépet is állítunk, azonkívül 22.000 pengő költséggel tatarozásokat is végzünk a kórházban. Kőpavillont építünk a Szent László-kórház egyik régi fabarakj.a helyett, a kórház széntüzelésre berendezett konyháját pedig gáztüzelésre alakítjuk át. Ezeknek a munkáknak a költségelőirányzata 120.000 pengő. Jelentős átalakítások történnek a Szent László-kórházban, amelynek nő- gyógyászati pavilonjába kerül az orthopaediai osztály, utóbbinak helyén pedig új bőrgyógyászati osztályt nyitunk meg. A Rókus-kórház túlságosan igénybevett fogászati rendelőjének tehermentesítésére a Szent István-kórházban második fogászati rendelőt létesítünk. Nagyobb tatarozási munkálatokat is végzünk a Szent János-kórházban, valamint a Margit-kórliázban, összesen 120.000 pengő költséggel. 'Racionalizálási cecfésefe a MSzMLRt vállalatainál IP&fczzqI Gyiírgy dr. ve&ériga&gaíó elöaüása A Magyar Racionalizálási Bizottság előadássorozatának keretében március 16-án, kedden délután, Perczel György dr., a BSzKRt vezérigazgatója előadásit- tartott ,}Racionalizálási intézkedések a BSzKRt vállalatainál“ címmel. A BSzKRt igazgatóságiáinak dísztermében folyt le a nagyérdekű előadás, amely a racionalizálás elvének akadémikus magaslatit fejtegetése mellett nagjmn sok gyakorlati -értékű felvilágosítást nyújtott- a BSzKRt és a hatáskörébe tartozó közlekedési vállalatok technikai, adminisztratív és financiális életéről. Szakemberekből álló, nag’y és előkelő közönség hallgatta végig Perczel György dr. vezérigazgató fejtegető seit, amelyek számot tartanak a közlekedési problémákkal ma sűrűn foglakozó, de jórészt tájékozatlan közvélemény érdeklődésére is. Az előadó mindenekelőtt leszögezte azt a megállapítást, hogy a BSzKRt-nál a racionalizálás alapja a közlekedési intézmények egyesítése volt. Ennek megfelelőéin a mai keretben tizenkét, régebben önálló közlekedési vállalat működik. Az egyesítés következmények épen a személyzetnek, az anyagoknak és a vasutak állagának jobb kihasználása lehetővé tette azt, hogy a személyzeti létszám csökkentése mellett a teljesítményt növelni lehetett. Az anyag- és energiafogyasztás fajlagos értéke is a racionalizálás következményeképen állandóan csökkenőben van. Az irracionális vonalakat részben megszűntették, részben meg fogják azokat szüntetni a jövőben és mindezeknek az intézkedéseiknek következményeké- pe.n az önköltségeknél igen kedvező irányú változás remélhető. — A racionalizálás nem akadályozta meg a vállalatot abban, hogy a technika fejlődésével lépést tartson és a legmodernebb adminisztratív és egyéb gépek alkalmazásával a munkafolyamatok hatásfokát lényegesen feljavítsa. Az elhangzott tételek illusztrálására érdekes példák következtek az előadás során. így a Fogaskerekű Vasút elcktrifikálása annyiban tekinthető racionális eljárásnak, mert a szénben rejlő energia- az új vontatási rendszerrel tizenhétszer jobban kihasználható, mint a régi vontatási rendszer mellett. Hasonlóképen jobb eredményt fog biztosítani a Ilév régi, gázüzemmel fenntartott haraszti— ráckevei vonalának Diesel elektromos rendszerre történt átépítése. A racionalizálás' jegyében történt intézkedés volt az alsóvezetékes rendszernek felsővezetékes rendszerre való átalakítása, nemkülönben a sínhegesztés alkalmazása, amellyel áramvisszavezetés terén igen nagyjelentőségű előnyöket lehetett elérni, úgyszintén G ERA LAJOS FIAI épület- és bútorasztalos mesterek Budapest, VIII., Tbék Emlre-utca 35 Telefon: 1-370-20 Központi fűtések, egészségügyi berendezések oki. _ >ray Halmán mérnlll Budapest, V„ Katona J6/ar!-a. 41. Tel^ 1-210-19 (OJtHwtl rakpart »árok..) Dohray Káli KEDVEK BÉLA épület-, mű-, és vasszerhezefi lakatos Budapest, I., Hieronymi út 23. Tel.: 1-557-27. a Közúti és Városi Villamos Vasutak eltérő üzemi feszültségeinek közös rendszerre való átépítése, amely a kétféle kocsik számára járhatóvá tette mindkét vállalat pályáját. Az új és modern villamos mótorok alkalmazásával pedig a menetsebesség fokozása terén lehetett számottevő eredményeket elérni. Mindezek és a racionalizálás elve alapján keresztülvitt más intézkedések eredményezték — állapította meg konklúzióként az előadó —, hogy a bevételekkel szemben, amelyek a gazdasági helyzet következtében huszonöt százalékkal csökkentek, hasonló arányban le lehetett építeni a kiadásokat is. Ez a tény a főváros közönségének érdekét szolgálja, de a racionalizálásnak a közönség szempontjából való közvetlen előnye az is, hogy a racionálisan vezetett üzem olcsóbban dolgozik, tehát a szolgáltatásait, is, amelyek a viteldíjakban jutnak kifejezésre, olcsóbban adhatja és ügyekkor a korszerű követelményekkel is lépést tud tartani. HÍREK A PARTBÓL A szabadság emlékünnepe. Március idusiát a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezete összes kerületi pártkőreiben megünnepelték. A Vili. kerületi pártszervezet Biaross-utca 79. számú körhelyiségében szombaton a szokásos, népszerű Magyar1 Est keretében volt nagyszabású ünnep, amelyen zsúfolásig megtelteik a termek a résztvevő közönséggel. Katona János törvényhatósági bizottsági tag mondta az ünnepi beszédet, amellyel lelkes hangulatba ragadta hallgatóságát. Rendkívüli sikere volt a művészi műsornak, amelyet Dobós Andrásáé, Micsey Józsa operaéinekesnő rendezett. 16-án tartotta a pártszervezet ünnepi illését, amelyen Gazdy Jenő törvényhatósági bizottsági tag mondott mély hatást keltő, nagyszabású ünnepi beszédet. Bessenyey Zénó beszámolója a YI. kerületben. A VI. kerület választó polgárainak Szív-utca 61. tszám alatti, zsúfolásig megtelt párthelyisógében tartotta meg Bessenyey Zénó dr. országgyűlési képviselő beszámolóját, amelyben a kerület legsürgetőbb problémáit fejtegette. A nagy tetszéssel foga dott beszámoló után zajlott le a kerületi szervezet tisztújító értekoz’eto is, amelynek során a kerület elnökévé Schoepflin Lajos dr.-t, ügyvezető elnökévé pedig vitéz Papp Gyulát választotta meg. Társelnökök lettek: Farkas József dr., Dóczi Imre dr., Len kei Ferenc és Schilling Endre dr., ügyvezető alel- nök Soós Sándor. Ünnepi esték a II. kerületben. A II. kerületi pártszervezet március 8-án tartotta saját helyiségében havi pártvacsoráját, amelyen mintegy kétszázan vettek részt. Hívért Dezső dr. ügyvezető elnök megnyitó beszéde után Harrer Ferenc dr. törvény- hatósági bizottsági tag tartott nagyérdekű előadást várospolitikai kérdésekről. Balogh Bálint esperes és Grenyó Bertalan, az Iparoskor elnöke szólaltak még fel a párt vacsoráin', amelyen r észtvett Thor day Lajos kerületi elöljáró és Szántai/ István törvényhatósági bizottsági tag is. A szabadság’ emléknapja alkalmából szombaton ünnepi est volt a pártkörben. Cselényi József és más művészeik szerepűtek az operai számokból és magyar dalokból összeállított programban. Nagy hatást keltettek a magyar ruhákban eljárt magyar táncok és az allegorikus élőképek.
