Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-10 / 10. szám
Budapest, 1937 március 10. 7 EB Előkészületek az úfpest-budapest- pestszenterzsébeti dunaparti új főútvonal kiépítésére A Közmunkatanács az újpesti határnál megkezdte a kisajátításokat A Fővárosi Közmunkák Tanácsa, mint arról a Fővárosi Hírlap egyik legutóbbi számában hírt adtunk, nagy ügybuzgalommal dolgozik a különböző városrendezési problémák gyors realizálásán. Mindenki előtt ismeretes még az a tárgyalás, amelyet a székesfőváros és a Közmunkatanács pár hónappal ezelőtt a pesti Dunapart rendezése és átépítése tárgyában folytatott és amely úgy jutott nyugvópontra, hogy a tövényhatósági bizottság tudomásul vette a Közmunkatanács álláspontját, amely szerint a Dunapart felhasználásával kell megteremteni a pesti part észak-déli főútvonalát. Ezen a téren, mint a Fővárosi Hírlap illetékes helyről értesül, most újabb előhaladás történt, a Közmunka- tanács ugyanis teljes erővel arra törekszik, hogy a pár esztendő múlva kiépítésre kerülő főútvonal elől elháruljanak az összes akadályok. Újpestet Budapesten keresztül Pestszent- erzsébettel fogja összekötni a hatalmas méretű út és a Közmunkatanács, Újpest városával való tárgyalások után, továbbá a Beszkárttal való szoros együttműködésben most már eljutott odáig, hogy az újpest—budapesti határnál megkezdte a kisajátításokat. Arra való tekintettel, hogy a Közmunka- tanács tervei szerint Újpestet és Pestszenter zseb elet gyors közlekedéssel is közelebb akarják egymáshoz hozni, van szükség a Beszkárt közreműködésére, viszont az a körülmény, hogy a villamost javarészt jelenlegi útvonalán akarják vezetni, nem jelent elviselhetetlen terheket. Az új főútvonal az újpesti hídtól a Váci- útón át a Dráva-utcáig haladna, innen pedig végig a Dunaparton futna pestszenterzsébeti végpontjáig. A Margithidig jóformán semmi nagyobb akadálya nincsen ennek a tervnek, innen kezdve azonban át kell helyezni a villamosvágányzatot a jelenlegi alsórakpartra, a Ferenc József-híd és a Horthy Miklós-híd közötti szakaszon pedig el kell távolítani azokat az épületeket, amelyek egyelőre a terv megvalósításának útjában állanak. A problémának éppen ez a legnehezebb része és ez szolgáltat magyarázatot arra, miért nem lehet egy-két éven belül átadni rendeltetésének az új főútvonalat. A Ferenc József-híd és a Horthy Miklós-híd közötti dunaparti szakaszon magas telekárak vannak, emellett pedig az ott lévő építmények, elsősorban a Közraktárak épülete, útjában áll az útépítkezésnek. A Közraktárak bérlete 1942-ben jár le, eddig az ideig gondolni sem lehet tehát arra, hogy az egyébként megfelelően ki nem használt hatalmas épületet jelenlegi helyéről eltávolítsák. Jóllehet bőven vannak tehát akadályok, amelyek késleltetik a nagy műszaki koncepció gyors életre- hívását, a Közmunkatanács mégsem riad vissza azoktól és mindent megtesz abban az irányban, hogy a sziékesfőváros új fejlődése szempontjából egészen elsőrendű jelentőséggel bíró útvonal megteremtésére teljesen felkészüljön. Erőiéijes vagyoni gyarapodásról számol be a Hitelbank mérlege A Hitelbank, működésével tudvalévőén, belenyúlik az egész magyar gazdasági életbe, következéskép üzleteredményei mindenkor híven tükrözik az ország pénzügyi és gazdasági helyzetét. Most közzétett zárszámadása üzletkörének bővülését, az intézet gondjaira bízott tőkék szaporodását, áltaJános üzleti megerősödést és az intézet belső vagyoni erejének gyarapodását mutatja, így tehát ez a mérleg mintegy bankszerűen igazolja az ország gazdasági állapotának kétségtelen javulását. A belső megerősödésnek és az egészen kiváló vagyoni megalapozottságnak ez a mérlegből kitűnő hatalmas eredménye mindenesetre a legteljesebb mértékben igazolja a Hitelbank vezetőségének óvatos és előrelátó politikájáét, amelytől a két esztendeje tartó változatlan és fokozatos javulás ellenére sem engedte magát eltéríteni és így az idén is az intézet vagyonának gyárapfisára kívánja felhasználni a közgyűlés rendelkezésére álló 4.2 millió pengős összeget. A mérlegről egyébként a következő hivatalos jelentést adták ki: Az febézet zárszámadása a tavalyi 3 406.317 pengővel szemben 4,189.959 pengő tiszta nyereséget tüntet fel, melyből az- igazgatóság javas'ata szerint 709.0«) pengő a tartalékalapok, 1 millliló pengő a nyugdíjalapok javadalmazására í'ordiíttatilk, a fennmaradó 2,489.959 pengő pedig az 1937-as üzletévre vitetik elő. Az igazgatóság tehát az összes szempontok alapos mérlegelése uitán, figyelemmel az ezen kérdéssel összefüggő általános hitelpolitikai érdeklőkre, úgy határozott, hogy osztalék fizetését ebben az évben sem hozza. Javaslatba és ennek megfelelően tantieme folyósítására sem kerül sor. A tavalyi ^ mér tagadó bőik kai összehasonlítva a takarék- és föl y ószámlaba tétek állománya' 199.9 millióról 208-5 millió pengőre emelkedett, míg az egyéb hitelezők tétele 43.9 millió pengőiről 2:9.'5 millió pengőre csökkent. A pénztárig készleteik, giro- és bankkövetelések 21.3 millió pengős tétele, az adósok állományának és a vátló- tárcának 314.6 millió pengős együttes összege, úgyszintén az értékpapírok és érdeikeMiségek összesen 58.1 millió pengővel kimutatott együttes tétele a tavalyi állapottal szemben nem mutat lényeges eltolódást. Az értékpapírok és érdekeltségek értékelése már az előző mérlegben is az 1935. december .31-i tőzsdei árfolyamoknál Lényegesen alacsonyabban történt; aiz e réven képződött belső tartalék igen tekirifélvés mérvben megAbban olcsóságával, minőségben * ^ kiválóságával VEZET -------------$ a. » V v v jj .u a - a NÉMETH ISTUÁH ÉS TlíBSAI ____Első Magyar asztalospáegyör "g Vj Budapest, VI., Bzondy-u. 55. Tel: 1-293-11VédT« növekedett, mert az 1936. óv folyamán beállott igen jelentékeny árfolyamemelkedések egy általában nem vétettek fligy elemibe. A HitelbanikniaJk a magyaír gazdasági éleit minden ágazatát felölelő emelkedő forgalmú üzleti tevékenységének alapját elsősorban a. bank üzeltfeleinek állandóan bővülő köre, nernikülömben az intézet érdékköréhez tartozó vállalatok képezik, úgy hogy az intézet gazdásági tevékenységének e két fontos tényezőjéhez fűződő kapcsolatait a bank továibbra is változatlan gond ossággal kívánja ápolni. A Köztérben áfáim emelése a K öbánoalparbaii Az eddig is ráfizetésekkel dolgozó és a megélhetésért állandóan küzdő kőbányaipart, mint értesülünk, most újabb súlyos kiadások veszélyeztetik. Az OTI az egyes üzemágakra megállapított, úgynevezett veszélyességi arányszámokat öt évenként vizsgálja felül és azokat a statisztikai eredményekhez képest módosítja. Információnk arról szól, hogy ezen a téren hátrányos meglepetésben lesz részük a kőbányavállálatoknak. Az 1937. évtől kezdődően öt évre megállapítandó új veszélyességi arányszám ugyanis újabb súlyos terheket ró a kö- bányaiparra, amely folyó évben már kénytelen volt a megélhetés drágulása folytán a munkabéreket 15—20%-os, sőt ennél nagyobb mértékben is felemelni. A kőbányaiparra 1932—36. évekre megállapított veszélyességi arányszám 70 volt. Ezt az arányszámot az OTI — hir szerint — a következő öt évre egyesíteni kívánja és 90-ben állapítaná meg. A bányaüzemekre nézve ez az emelkedés tehát majdnem 30%-ot tesz ki, ami a bányák üzemének újabb drágítását jelenti. A kőbányaipar, ahol a munkabérek a költségeknek majdnem 70%-át teszik ki, újabb közterhet vállalt magára akkor, amikor a költségek másik nagy részét képező nyersanyagok, főleg olajok-, zsírok-, vas-, acél- és fémárak az elmúlt évhez képest igen jelentékenyen drágultak. Mint a fentiekből is látható, a kőbányaipar termékeinek drágulása indokolt és bizonyos, hogy a hatóságok is megértéssel fognak viseltetni ezen iparág súlyos helyzetével szemben, ha az árak emelése, nem fogja túlhaladni azt a mértéket, amely a mai viszonyok között indokolt és megengedhető. Gazdasági Szemle Megrendítő vallomást olvasunk Goldberger Oszkártól, aki tudva levőén a Párisi Áruház élelmiszer osztályainak txdajdonosa. Az áruházi rendelet természetesen most meglehetősen megnyirbálta tevékenységének akció- rádiuszát és az áruháztulajdonos most ezen kesereg. Több mint egy egész nagy ujságoldalon át meséli el bajait és elbúslakodik a f üszerkereskedők vele szemben való és általa durvának nevezett hálátlanságán. Goldberger Oszkárnak határozottan nem tetszik a rendelet, amely a csalogatónak való dömpingárusi- tástól eltiltja az áruházakat. Ismételjük: megrendültén olvassuk keserves sirámait és önkéntelenül is az ismert adoma jut eszünkbe Rotschildról és a hozzá beiért tarhásról, aki izgalmas é,s fantasztikus arányokban adta elő élete tragédiáját, mígnem Rőt. schild hirtelen behívta az embereit és rájuk szólt, hogy sürgősen dobják ki ezt az éhenkórászt, mert ha tovább hallgatja a panaszait, fél, hogy azonnal megszakad a szíve a sajnálkozástól. Mi is valahogy így voltunk Goldberger Oszkár jeremiádjaival: három hasáb után sürgősen abbahagytuk a tovább- olvasást, nehogy bánatunk és őszinte részvétünk következtében még valami kár essék egészségünkben. Goldberger Oszkár most, amikor az áruházi rendelet következtében oly kétségbeejtő lelkiválságban szenved, jól tenné, ha szabad pillanataiban alaposan körültekintene áruházának belső ,berendezésén és statikus építészmérnökkel megvizsgáltatná az épület biztonságát. Az áttört és kiemelt tűzfalakat nem ártana visszahelyezni és evvel megelőzni azt a nagy veszedelmet, amelyet az esetleges pánik ott előidéz- het# Arra gondoljon Goldberger Oszkár, hogy mi történt 30 évvel ezelőtt a Párisi Áruház Rákóczi-úti üzletházában és sürgősen gondoskodjék róla, hogy hasonló katasztrófa még egyszer meg ne történhessen. Szűnjön meg a gyárak detailámtsítása: ezt követelik most már egyre nyomatékosabban a kereskedői érdekeltségek. Mi a magunk részéről állandóan számon tartjuk a magyar gazdasági életnek ezt az anomáliáját, amelyet különösen egyes cukorkagyárak és textilgyárak honosítottak meg Magyarországon. Végre is ennél önmagának, ellentmondóbb gazdasági tevékenységet szinte el sem■ lehet képzelni. A gyár a kiskereskedőből és a kisiparosból él, ugyanekkor azonban a maga konkurenciájával igyekszik ezeket megfojtani. Itt az ideje, hogy a kereskedői érdekeltségek az eddigi an- kétezés és barátságos tárgyalások után forduljanak egyszerűen a kereskedelemügyi miniszterhez, aki — az áruházi rendelet mintájára — bizonyára itt is megtalálja \a módját, annak, hogy egy rövid pár szakaszos rendelettel törvényesen tiltsa meg a kereskedelmi versengésnek ezt a kíméletlen és minden tekintetben elítélendő módját. A valutaértékelés problémája. Az Országos Nemzeti Klub legutóbbi vitaestjén, amelyen Karafiáth Jenő dr. főpolgármester elnökölt, Kresz Károly dr., a TÉBE igazgatója, tartott magas színvonalú előadást a valutaértékelés nemzetközi problémájáról. Véleménye szerint, ha mutatkoznak: is bizonyos tanulságok, végeredményben nem lehet más rendszert tenni az aranyvaluta helyére és meggyőződése, hogy a nemzetközi közgazdasági élet újjászületése érdekében az aranyvalutát vissza is kell mentői hamarabb állítani. A gumigyártás fejlődési irányai. A Magyar Kémikusok Egyesületében a minap érdekes előadást tartott Klein Béla dr., a Gumigyár vezérigazgatója. Röviden vázolva a gumigyártás történetét, statisztikai adatokat sorolt fel, amelyekből kitűnik, hogy a termelhető nyersgumi nem elégíti ki a fogyasztást, éppen ezért a kémikusok világszerte azon dolg-oznak, hogy szintétikus úton állítsanak elő gumiszerű anyagot. Sajnos, manapső,g még a. mesterséges kaucsuk sokkal drágább, mint a természetes gumi. A Hungária Műtrágya, Kénsav és Vegyiipar Rt. 1937 március 6-án tartott igazgatósági ülése megállapította az 1936. üzletévről szóló mérleget és javasolni fogja az 1937 március 20-ára egybehívandó évi rendes közgyűlésnek, hogy az értékcsökkenési alapnak 750.000 pengővel, valamint a kétes követelések tartalékalapjának 450.000 pengővel való dotálása után fennmaradó 257.395.53 pengő tiszta nyereséget — tekintettel a még folyamatban lévő gyárkibó'vítésekre —az 1937. üzletévre vezettesse elő. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. március 6-án tartotta a közgyűlését Héder Lajos dr. elnöklésével, aki elsősorban a múlt évben elhúnyt nagynevű elődjéről, Székely Ferencről emlékezett meg. Utána Gál Jenő dr. juttatta kifejezésre a részvényesek kegyeletét az elhunyt elnök emléke iránt. A közgyűlés az igazgatóság javaslatait egyhangúlag elfogadta és határozati lag kimondta, hogy a elmúlt évben elért 323.132.38 P tiszta nyereségből 100.000 pengőt a rendes tartalék, 50.000 pengőt az ingatlan értékcsökkenési tartalékalap, 25.000 pengőt a nyugdíjpénztár. 20.000 pengőt a tisztviselői jóléti alapok javára, 138.132.38 pengőt pedig elővitelre fordít. A választások során a közgyűlés a lelépő igazgatósági, felügyelőbizottsági és választmányi tagokat újból megválasztotta. A Gschwiiult-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rum- gyár részvénytársaság ez évi március 6-án megtartott rendes évi közgyűlése az 1936. évre részvényenként 40 pengő, hányadrészvényenként 8 pengő osztalék kifizetésiét határozta el. A szelvények ez évi március 8-tól kezdve kerülnek beváltásra a részvénytársaság központi irodájában (IX., Ipar-utca 17.) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál.
