Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-24 / 8. szám

Hus&an&aiodilc évfolyam ßudiapest, 1937 február 24 S. szám E2öff*aiéssi ár: m&SZ ÉVRE ...... 24 FÉLÉVRE ........ 12 PEKQd lavES szAn Ara: so fillér .dúsítják aa összes IBUSz-pavlílonolkbaR ^"A-sesMsnBsss^esHaBBBSMSBBHessBBSsaaaBmBHHB TO5EJBCBBS3H5SSBBM || FELELŐS SZEBKISSZTÖi DACSÓ EMIL MEGJELENIK fcSBNDEN SZERDÁN Szerkesztőség * * kiadóhivstaíi BUDAPEST» VE., ANDRÁSSY-ÚT SO. Telefon: 1-137-t3 - Postacsekks 4Ö.4Í4 DARANYI KALMAN miniszterelnök: lfA kormány képviselője az autonómia segít­ségévei és m kormány jóindulatával bizonyára meg fogja találni a közérdekből helyes módszereket és utakat“ a Karafiáth Jenő, az éj főpolgármester Fővárosi Hírlapnak adott nyilatkozatában a városházi sajtó kritikai munkájának szükségességét hangsúlyozza A szokásos ünnepi keretek között mutat­kozott be Karafiáth Jenő, Budapest székesfő­város főpolgármestere a törvényhatósági bi­zottságnak. A szokásos ünnepi kereteken túl azonban történt valami, ami új, meglepő^ és módfelett remény tkeltő volt és ez Darányi Kál­mán miniszterelnöknek és számos politikai elő­kelőségnek a főpolgármesteri beiktatón való megjelenése. Budapest polgársága nem a külső­ségekben keresi a lényeget, ezúttal azonban mégis éreznie kellett, hogy a magyar kormány fejének megtisztelő látogatása nagyon _ sokat jelent. Ügy érezzük, hogy Darányi Kálmán mi­niszterelnöknek ez a gyönyörű, páratlan módon kifejező gesztusa új korszakot nyit meg a ma­gyar kormányzat és a magyar székesfőváros között való viszonyban. Nincs panasza Buda­pestnek az előző kormányokra sem. Nem volt kormányelnök, nem volt belügyminiszter, nem volt kormányzat, amely ebben a városban ne látta volna a magyar kultúra koronáját, a szociális törekvések előharcosát, a Magyar Szent Korona legszebb értékét. És mégis ma azt kell mondanunk, hogy Darányi Kálmán minisz­terelnöknek a főpolgármesteri beiktatón való megjelenése kötelezte őt arra, bogy a székes- fővárosnak és lakosságának égető problémáit a legteljesebb jóakarattal, a kormány és a fő­város között való egyetértéssel igyekezzék meg­oldani. De ugyanezt éreztük Karafiáth Jenő főpol­gármester meleg lírával telt, magasröptű, szép bemutatkozó beszédében is. Minden szaván át- esengett az, hogy ő, Darányi Kálmánnak, a ma­gyar kormányzat nehéz időkben való higgadt és bölcs vezetőjének igazán bizalmi embere és egyenes küldöttje. Amíg Karafiáth, Jenő első szava, első mondata hitvallás volt Budapest szeretető és a székesfőváros autonómiájának tökéletes tisztel étben tartása mellett, éppen úgy fogadalom volt Darányi Kálmán politikája mellett is, hiszen a saját szavai szerint „törek­véseinek sikerét maradandóan biztosítja a mi­niszterelnöknek kiválóan megbecsült egyéni­sége, köztünk léte, velünk érzése és nemcsak fő­városunk, hanem az egész ország polgárságá­nak nagy lelki megnyugvást jelentő higgadt politikai bölcsessége“. De miként a főpolgár­mester, úgy ennek a városnak minden lakosa rendületlenül hisz Darányi Kálmán alkotmány- tiszteletében, alkotó munkakészségében, béke- szeretetében - és erkölcsi emelkedettségében. Amikor a miniszterelnök jött, megértő és áldo­zatos munkát kért a nemzet összességétől. Az űj főpolgármester, mint a kormány küldöttje meg­fogja látni és bizonyára hamarosan örvendező lélekkel tolmácsolhatja a kormányelnöknek, hogy ebből a megértő és áldozatos munkából Budapest egész lakossága teljes hittel, odaadás­sal akarja kivenni a részét, mert bízik benne, mert tud ja, hogy ez az áldozatos munka elhárít fejünk fölül minden szélsőséges kísérletet, amely akadályozhatná, gátolhatná ennek a vá­rosnak további virágzását. Ennek a városnak szívverése együtt hang­zik az új főpolgármesternek mindazzal a kíván­ságával, amelyet bemutatkozó beszédében el­mondott. Itt mindenki azt vallja, amit ő, hogy semmire nincs annyira szükség, mint a békes­ségnek, a megértésnek, az ellentétek kiegyenlí­tésének, az egymás iránt érzett kölcsönös meg­becsülésnek és a nyugodt munkalehetőségnek megteremtésére. Mindebben, büszkén valljuk, eddig sem volt hiány. De ha az ellenségeskedést, a. gyűlölködést egy szikra kiválthatja, akkor meg kell mondanunk azt is, hogy semmit sem kell jobban ápolni, féltve őrizni, mint a békességet, a megértést és a nyugodt munka lehetőségét. Nem könnyű munka vár tehát az új főpolgár mesterre, mert neki továbbra is vigyázni kell minden szikrára, amelynek nyomán tűz fakad­hatna, minden gonosz nyomásra, amely rob­banást idézhetne elő. Ezért esik jól Budapest egész lakosságának, hogy munkát, megértést, becsületet hirdet és hirdeti azt a józan, higgadt, igazán alkotó politikát, amelyet Darányi Kál­mán hirdet. Tele bizalommal, tele jóreménységei várja a főváros lakossága az új főpolgármester tevékenységét, amelynek legfőbb erénye az lesz, ha folytatja azt, amit nagynevű elődje, Sipőcz Jenő elkezdett és szeretettel és jóindulattal, a pudapesti polgár lelki örömével nézi és segíti azt a nagyszerű munkát, amelyet Szcndy Károly polgármester és vezérkara, valamint a főváros autonómiája kifejt. a. Szerdán délután öt órakor kezdődött a főváros törvényhatósági bizottságának rendkívüli közgyű­lése, amelynek egyetlen tárgya az új főpolgármes­ter, Karafiáth Jenő beiktatása volt. Ez az ünnepi aktus szinte példátlanul fényes külsőségek között zajlott le: a közgyűlésen megjelent ugyanis Darányi Kálmán miniszterelnök, Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke, Bornemisza Géza, a kereskede­lemügyi és közlekedésügyi minisztérium vezetésé­vel megbízott iparügyi miniszter, Ivády Béla, a Nemzeti Egység Pártjának orsz. elnöke, Tahy László miniszterelnökségi, Tasnádi Nagy András kultusz- és Mike.cz Ödön belügyi államtitkárok, Kelemen Kornél, az OTT elnöke, Putnoky Móric, a képviselő­ház háznagya, akiket a törvényhatósági bizottság tagjai lelkes éljenzéssel köszöntöttek. A megjelent közéleti előkelőségek a főpolgármesteri emelvénnyel szemközt felállított karosszékekben helyezkedtek el. Ott volt természetesen a főváros vezetősége, továbbá a törvényhatósági bizottsági tagok szinte teljes szám­ban. A kivételes ünnepiesség külső hatását fokozta az a körülmény, hogy a terem csillárai valamennyi lámpásuk fényével ontották a ragyogást, a karzat pedig zsúfolásig megtelt elegáns hölgyekkel és szmo- kingos urakkal, A karzaton megjelent előkelőségek közt ott voltak az új főpolgármester tisztelői és ba­rátai, de megjelent a felesége és a legidősebb fia, is. Szendy Károly polgármester nyitotta meg a köz­gyűlést, hangsúlyozva, hogy milyen öröm tölti el az autonómiát akkor, amikor azt látja, hogy Magyarország miniszterel­nöke és a. közélet vezetői ilyen mély érdeklő­dést tanúsítanak a főváros ügyei iránt. Ismertette ezután a kormányzói kéziratot, majd indítványozta, hogy Bárczy István nyugalmazott miniszterrel az élen, harminotagú küldöttség hívja meg az új főpolgármestert a közgyűlési terembe. Darányi Kálmán miniszterelnök nyilatkozata A rövid szünetben, amiközben a törvényhatóság küldöttsége elment meghívni az új főpolgármestert, Darányi Kálmán miniszterelnök a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következőkben vázolta a főpol­gármesteri beiktatásnak megkülönböztetett jelentő­ségét : — Karafiáth Jenő barátom főpolgármesterré történt kinevezésétől sokat várok. Isme­rem az ő lelkes, határozott egyéniségét és tudom, hogy a reális elgondolásokat milyen szeretettel szokta eredményre vinni, megváló sítani. — A székesfővárosnak és lakosságának égető problémái remélhetőleg rövidesen sorra kerülnek és a kormány képviselője az autonómia segítségével és a kormány jóindulatával bizonyára meg fogja találni a közérdekből helyes módszereket és utakat. A kormány és ai autonómia kusti összhang érdekében Eközben a küldöttség az első emeleten levő fő­polgármesteri hivatalba ment, ahol a küldöttség ve­zetőjének, Bárczy Istvánnak szavaira Karafiáth Jenő a- többi közt ezt mondta: — Különösen értékessé teszi számomra ezt a megtisztelő meghívást, hogy a küldöttség vezetője az a férfiú, aki­nek Budapest világvárosi patináját köszöni, s akinek nagyvonalú városi politikájáért nemcsak a mostani, de még az utánunk következő nemzedék is hálás lehet. Hitet tett ezután arra, hogy nagynevű elődei­nek nyomdokain haladva igyekszik minden eddigi­nél bensőségesebbé tenni a kormány és a törvény- hatósági bizottság között annyira kívánatos össz­hangot. Szende Károly ild^öiEőbesséde A törvényhatóság tagjai felállva, lelkes éljen­zéssel fogadták Budapest új főpolgármesterét, aki uyomban letette a hivatalos esküt, majd szemmel láttató meghatottsággal hallgatta végig Szendy Károly polgármester üdvözlő beszédét. Ennek a be­szédnek kiragadjuk néhány mondatát, amelyek mél­tóan illeszkednek bele a főváros autonómijának. dí­szes történetébe. — Az a város, — mondta a többi közt Szendy Károly, — amelynek most már Nagyméitéságod a főpolgármestere, a nemzet alkotmányos szellemét és az önkormányzat ősi gondolatát féltékeny gond­dal és példás közéleti tisztességgel őrzi... Buda­pestet is a polgárok nemes tulajdonságai tetteik naggyá . .. Nagy mél tóságod mindig ugyanazokért a célokért dolgozott, amelyek mindnyájunk nemes becsvágya és szent kötelessége ... Ezután Karafiáth Jenő köszönte meg az üdvözlő szavakat és nagyszabású beszédben tett bitet szülő­városának, Budapestnek szeretete mellett. — Szent énnekem ez a hely — mondta a többi közt, majd rámutatott a békesség, a megértés és egymás megbecsülésének fontosságára. — Munka, megértés, becsület: ez az én régi hit­vallásom. Ezután nagynevű elődje, Sipőcz Jenő emlékének szentelt olyan mondatokat, amelyekben ott izzott az igazi barát mélységes szeretete és a közéleti férfiú őszinte elismerése, végül az erkölcsi megújhodás

Next

/
Thumbnails
Contents