Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-10 / 6. szám

Huszon&aiodilc évfolyam Budapest, 1937 február IQ 6. szám Előfizetési ári SGÉSZ ÉVKE ..................24 PENGŐ FÉ LÉVKE.........................12 PENGŐ ■ G YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják ax összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztősé g és kiadóhivatalt BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT (SO. Telefoni 1-137-1S - Postacsekks 40.424 Az új főpolgármester Horthy Miklós kormányzó Darányi Kál­mánnak, a belügyminisztérium ideiglenes ve­zetésével megbízott miniszterelnöknek előter­jesztésére Kara/iáth Jenő dr. m. kir. titkos tanácsos, ny. m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztert nevezte ki Budapest székesfőváros főpolgármesterévé. Budapest közönsége a kor­mányzó iránt való tisztelettel, a kormány iránt való bizalommal és Karafiáth Jenő dr. személye iránt való őszinte megbecsüléssel örömmel fogadja ezt a legmagasabb elhatáro­zást. Karafiáth Jenő közéleti múltja záloga annak, hogy abban a díszes sorban, amelyet Budapest történetében a székesfőváros főpol­gármesterei jelentenek, új értéket, új erőt, Budapest haladásának új eredményeit hozza. Karafiáth Jenő less a tizedik férfiú, aki as egyesített székesfőváros főpolgármesteri szé­két elfoglalja és bizonyos, hogy büszkén vál­lalja a tizedik helyet abban a díszes névsor­ban, amelyben elődei nem kisebb férfiak, mint Ráth Károly, Márkus József, Fiilepp Kál­mán, Heltai Ferenc, Bárczy István, Ripka Ferenc, Huszár Aladár, Borvendég Ferenc és Sipőcz Jenő voltak. Olyan kiváló elődök ezek, akiknek munkáját tovább folytatni nemes és nagy feladat. Az új főpolgármester jelentős és tiszteletre­méltó politikai és köízéleti múltat hoz magá­val, amely fölfelé való haladásában egészen a miniszteri székig ível. Élete, tevékenysége itt játszódott le valamennyiünk szeme előtt, hi­szen politikával csak a háború és a forradal­mak után kezdett foglalkozni. És itt van egyé­niségének az a legfontosabb pontja, amely a főpolgármesteri állásra valósággal predeszti­nálja, hogy ebben az ő politikai múltjában nincsenek zavaros és ködös törekvések, nin­csenek kilengések, de annál bővebben van ne­mes és szép törekvés az irányzatok és vélemé­nyek kiegyenlítésében, van benne békés és munkás szellem, amelynek eredményeként azt látjuk, hogy immár hosszú és tekintélyes po­litikai múltja alatt csak barátokat és csak közmegbecsülést szerzett magának. Előtte mindig a nemzet és az ország nagy sorsdöntő kérdései szerepeltek és erőihez mérten min­dent elkövetett, hogy különösen a magyar kultúra, a magyar sport és a magyar nemzet érdekében eredményes tevékenységet fejtsen ki. Emellett a poLitikai életben állandóan ki­egyenlítő, békítő, nyugodt szellemet képviselt, aminek szebb bizonyítéka nem lehet, minthogy igen hosszú ideig tisztelte meg képviselőtár­sainak bizalma azzal, hogy háznaggyá válasz­totta, Tevékenységének legszebb elismerése azonban az volt, amikor Károlyi Gyula gróf kultuszminiszternek hívta meg kormányába, most pedig Darányi Kálmán, a megfontoltsá­gáról máris hires miniszterelnök Budapest székesfőváros polgármesterének szemelte ki. Az új főpolgármesternek azok a tulajdon­ságai, amelyekkel a politikai életben érvénye­sült, különös segítségére lesznek most rend­kívüli lelki előkelőséget és bölcsességet felté­telező új méltóságában is. Aki ismeri ennek a, törvényhatósági bizottságnak struktúráját és lelki összetételét, nagyon jól tudja, hogy egy kiegyenlítő szellemű, békés törekvésű, az alkotmányosságot és az autonómiát tökélete­sen tiszteletben tartó főpolgármester játszva tud dolgozni ezzel a közgyűléssel és játszva tud szép eredményeket elérni. Biztosak va­gyunk benne, hogy azok az erők, azok a lelki képességek, amelyekre ennél a munkánál szük­sége van, fokozatosan rendelkezésére állanak Karafiáth Jenőnek. Az írj főpolgármester másik nagy felada­tát abban látjuk, hogy a kormány és a tör­vényhatóság békéjét megszilárdítja és tovább fejleszti. A kölcsönös bizalom alapján jöhet ez csak létre és Karafiáth Jenő az a férfiú, aki ezt a kölcsönös bizalmat föl tudja kelteni és épségben tudja tartani. A harmadik, szinte klasszikus feladat, amely reá vár, Budapest és az ország egymás iránt való szeretetének tökéletes kimélyítése. Hosszú és heves ellen­tétek rázkódtatták meg egyidőben ezeket a ter­mészetes és kötelező testvéri érzéseket. Azon­ban éppen Karafiáth Jenőnek a főpolgármes­teri székben volt kiváló elődjei teremtették meg újra az ország és az ország fővárosa kö­zött a szükséges békét és bizalmat. Karafiáth Jenő egész egyénisége, lelkessége biztosíték arra, hogy ez a testvéri viszony az ő főpolgár­mesteri működése alatt a tökéletességig emelkedik. Most, amikor a főpolgármesteri széket el foglalja, nem tudunk szebb, egészségesebb és teljesebb programot a számára találni, mint amit hatvanhárom esztendővel ezelőtt Buda­pest első főpolgármestere, Ráth Károly adott. Eszerint a főváros „oly központját képezze szeretett hazánknak, melyben tudomány és művészet, ipar és kereskedelem, polgári és pöli; tibai erény, valamint minden jó s hasznos felé való törekvés egyaránt honosul jón; oly köz­pont, melyből minden szellemi mozgalom ki­induljon, mely a tiszta polgári erény, az igazi hazafiság és műveltségnek egyrészt, másrészt pedig a hazai ipar és kereskedelem s vágyó- nosságnak, mint az önállóság egyik biztosí­tékának gyúpontja légy ó'. Olyan program volt ez, amelyet eddig kilenc főpolgármester joggal vallott magáé­nak és Budapest népe szeretettel üdvözli azt a tizedik főpolgármestert, ^ aki ennek a pro- j gramnak megvalósítása érdekében fokozott i erővel, szeretettel és lelkesedéssel fog dolgozni, j * Karafiáth Jenő dr. érdemekben és eredmények­ben gazdag közéleti működése sokágú és széleskörű A politika, a közigazgatás, a szellemi és a testi kultúra fejlesztése között osztotta meg tevékenysé­gét, amelyet a fővárosban végzett jogi és bölcsé­szeti tanulmányai, jogi és államtudományi dokto­rátusának és ügyvédi diplomájának megszerzése után korán kezdett meg. Az egyetemi ifjúság egyik vezére volt és megindítója az egyetemi zászlóaljak megszervezését célzó mozgalomnak, megalapítója a Magyar Jogász Sportegyletnek, az Országos Nem­zeti Klubnak, a volt önkéntes őrseregnek és az or­szág területi épségét védő ligának. Számos kül­földi úttal gazdagította tapasztalatait és tevékeny részt vett ifjúságától kezdve minden komoly haza­fias, kulturális és sportra nevelő mozgalomban, egyik előbarcosa volt a Balaton-kultusznak. Hivatali! pályáját ISflö-ban a. kincstári jogügyi igazgatóságnál kezdte, ahol jogügyi tanácsos lett, 1919-beii pedig a belügyminisztérium politikai ál­lamtitkárságát vállalta. Az első nemzetgyűléstől kezdve az iipolyszalkai kerület bizalmából tagja a törvényhozásnak. Mint törvényhozó számos kezde­ményezéssel szerzett érdemeket. Három cikluson át háznagya volt a képvi»előhúznak. Egyik nevezetes kezdeményezése eredményeké- pen alkotta meg a nemzetgyűlés1 a testnevelési tör­vényt. amely a levente intézmény alapját is meg­vetette. 1923-ban került mint elnök a Testnevelési Tanács élére és ebben a minőségében nagy érdeme­ket szerzőit sp or tikul tű r ánknák világra szóló felvi- ráigoztatásában. Mint a Testnevelési Tanács elnöke hivatalból éveken át tagja volt a székesfőváros tör­vényhatósági bizottságának. 1932-ben Károlyi Gyula gróf kormányában vallás- és közoktatásügyi minisz­ter lőtt és erős kézre valló szervező tehetségével, sole kitünően bevált új rendelkezésével tette mara­dandó értékűvé miniszteri működését. Közigazgatási tevékenységet, mint Nógrád-Hont vármegye törvényhatósági bizottságának tagja fej­tett ki"és úgy a közigazgatási, mint a politikai élet­ben elért érdemeiért vármegyéje több községe és választókerületének minden községe díszpolgárává választotta. A legfelsőbb elismerés jeléül tulajdo­nosa az I. osztályú és a TI- osztályú Magyar Éi- domkeresztnek. Budapest ríj főpolgármesteréinek sokrétű tevé­kenységében színesen illeszkedik bele publicisztikai és szépirodalmi működése is. Számos cikke, verse, műfordítása jelent meg az újságokban és poózisét egy verskötet is őrzi. Kozma Miklós Alig’ kétéves belügyminisztersége után el­hagyta Koznia Miklós azt az előkelő, de egy­ben valósággal rászabott posztot, amelyen annyi szeretettel látta az ország népe és ame­lyen minden gesztiójából, minden cselekedeté­ből és minden elhatározásából láthatóan a leg­nagyobb szeretettel és a legnagyobb odaadás­sal dolgozott. Bizonyára magasabb politikai érdekek játszottak közre, amelyeket, ha fáj­dalmasan is, de tudomásul kell venni, mert az ország népe és a főváros lakossága egyaránt bízik abban a kormányelnökben, aki ma az ország ügyeit vezeti és hódolattal viseltetik Magyarország kormányzója iránt, aki Kozma Miklóst, saját kérelmére, fölmentette a bel­ügyminiszteri állástól. Ez a dolognak politikai része, amely nem tartozik a mindennapi élet­tel törődő polgárság gondjai közé, mert ez a polgárság, amelynek nevében itt beszélni szok­tunk, elsősorban aziránt érdeklődik, hogy or­szágának és városának közállapotai javul­nak-e, a magyar székesfőváros híre és dicső­sége emelkedik-e a külföld előtt és hogy a lakosság szociális, kulturális és gazdasági vi­szonyai javulnak-e? Amikor ez a budapesti polgárság búcsút mond Kozma. Miklósnak, a távozó belügyminiszternek, úgy érzi, hogy hálásan kell megemlékeznie közel kétesztendős működéséről és abban a reményben kell bú­csúznia, hogy a közélet más területén meg fogja találni a maga munkakörét, a maga méltó tevékenységét. Kozma Miklós nemcsak szeretettel viseltetett Budapest székesfőváros iránt, hanem ennél sokkal többel: objektív igazságérzettel. Az ő belügyminisztersége alatt símán és zökkenő nélkül folyt minden a főváros tevékenységé­ben, a városház munkája elé egy pillanatig sem gördített mesterséges akadályokat, hanem világítóan egészséges elméjével, praktikus érzékével mindig és mindenben segítségére volt Budapest székesfővárosnak és Budapest lakosságának. Különösen éreztük jóindulatát, szeretetét, segítő kezét azokon a pontokon, amelyek ma Budapest székesfőváros legna- gyob gondjait teszik. Budapest idegenforgal­mának fejlesztése terén nem volt jobb barátja és jobb segítőtársa, mint Kozma Miklós bel­ügyminiszter, aki európai látókörrel, valóság­gal amerikai praktikussággal vitte előre nem­csak a főváros, de Magyarország idegenfor­galmát is. A székesfőváros egyik legféltettebb kincse közegészségügyi berendezésének első- rendűsége. Kozma Miklós belügyminiszter ebben tökéletesen rokoniélek volt ^ a magyar főváros lakosságával és nag}?- hálára kötelezte Budapestet azzal, hogy a magyar vidék egész­ségének ápolásáéval biztonságba helyezte, meg­védte Budapest egészségét. He együttérzett Kozma Miklós a magyar főváros vezetőségé­vel és törvényhatóságával akkor is, amikor a szociális kérdésekről volt szó. Nála nagyobb szeretettel a szociális kérdéseket a belügymi­niszteri székben senki sem kezelte és éppen ez az oka annak, hogy természetszerűen a fővá­ros mindent fölülmúló szociális törekvéseit is mindenkor a legnagyobb szeretettel honorálta. Bízunk a jövőben és örömmel látjuk azt, hogy a belügyminiszteri tárcát ideiglenesen maga Darányi Kálmán miniszterelnök vál­lalta, akinek szociális törekvései családi tra­díciókban gyökereznek és akinek európai látó­köre tökéletesen igazolni fogja azokat a tö­rekvéseket, amelyeket Kozma Miklós a bel­ügyminiszteri székben kifejtett, _ Az új belügy­miniszter mellett ott marad Mikecz Ödön ál­lamtitkár, akinek széles látóköre, rendkívüli műveltsége, a közigazgatási kérdésekben való mesteri tudása mindenki előtt ismeretes. Ha rövid ideig is, Mikecz Ödön együtt dolgozott Kozma Miklóssal és teljes egyetértéssel mun­kálták a nagy magyar problémákat^ amelyek­nek megoldása minden nappal sürgősebb lesz. Budapest székesfőváros közönsége hálás sze­retettel és érzékenyen búcsúzik Kozma Miklós belügyminisztertől abban a tudatban azonban, hogy alkotásai, amelyekben Budapest is bő­ven részesült, maradandók lesznek es azokat kiváló férfiak tovább fogják építeni.

Next

/
Thumbnails
Contents