Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-10 / 6. szám

Budapest, 1937 február lö. Naguobbinmn lejlesittsl kftct6$e^ck a gázfogyasztásnál Az ttzeinpoliühai bizottság vizsgálata szerint kívánatos üzenhet pestkörnyéki község. 57.000 budapesti iiirdőszoba es az ipar nagyobbarányű bekapcsolása a Gázművek szolgáltatásába %* W»oTSS5iv&í9éjp és Sktíiö- szzeUrénzy újra kapható SZENDE, MAGYAR-UTCA 3. TEIjE !?ON: 1-868-15j PRIMUSZ 'JÁNOS ÉPÍTŐMESTER ■■ns s izcssasssBar* TELEFON : 1—876—42. BUDAPEST. FERENC-KRT 24. Az üzempolitikai bizottság- az elmúlt héten is j tovább folytatta a Gázmüvekre vonatkozó vizsgála­tait. A csütörtöki ülésen a nagyközönséget közelről érdeklő problémák kerültek szóba, így legelsősorban azok a lehetőségek, amelyek a környékbeli városok és községek, tehát a jövendő Nagy-Budapest bekap­csolásával. állhatnak elő. Tizenkét olyan község és város van, amely az elmúlt évek folyamán részben már érdeklődést tanúsított a gázcsőhálózat kiter­jesztése iránt, részben pedig fekvésénél fogva szük­ségszerűnek látszik azzal a tervvel foglalkozni, hogy előbb vagy utóbb a Gázművek fogyasztóivá válhat­nak. Rákospalota, Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld, Pestszenterzsébet, Pestszent- lőrin, Csepel, Soroksár, Albertfalva, Budafok és Békásmegyer ezek a közületek. Minthogy Üjpest és Kispest városa már korábbi időben összeköttetésbe lépett a Gázmüvekkel, ennek a két közületnek fogyasztási adatai támpontot nyúj­tanak arra, hogy milyen lehetőségek remélhetők a tizenkét közület esetleges bekapcsolódásától. A szak­értői számítások szerint a szóbanforgó községek lakosai életviszonyainak figyelembevételével évi kétmillió köbméter fogyasztás lenne elérhető. Ez természetesen csak akkor lenne rentábilis a Gázművek szempontjából, ha a befektetések, amelyek a szóbanforgó községekhez történő csővezetékek és egyéb műszaki létesítmények felállítása útján álla­nának elő, arányban maradnának a várható haszon­nal. Arról már most a kezdet kezdetén sem lehet szó, hogy a Székesfővárosi Gázművek által termelt gázt ugyanazért az árért lehessen szolgáltatni a vi­déki fogyasztóknak, mint amennyit a budapesti pol­gárok fizetnek. Budapesten, mint az köztudomású, 20 fillért fizet a Gázmüvek fogyasztója köbméterenH kint, Kispesten azonban már 33 fillér a gáz ára, viszont ez sem tekinthető olyan tarifának, amely az évről-évre visszatérő hasznot biztosítani tudná. Ha tehát arról lenne szó, hogy a fentebb felsorolt közsé­gek együttesen, vagy kiilön-külön szerződést kíván­nának létesíteni a Székesfővárosi Gázmüvekkel, akkor részükre köbméterenkint legalább 30—35 filléres egy­ségárat kellene kalkulálni. A főváros, — az üzempolitikai bizottság egy­hangú megállapítása szerint — természetesen csak akkor foglalkozhatnék konkrét formában a gázszol­gáltatásnak a környékre való kiterjesztésével, ha a gazdaságosság előfeltételeit biztosítva látná, mert közüzem jellegéből egyenesen következik az, hogy biztosítania kell a közönség által befektetett tökék megfelelő jövedelmezőségét. Szóbakerült az üzempolitikai bizottság ülésén az is, hogy a Gázművek racionálisabb gazdálkodása érdekében milyen intézkedések megtételére lenne szükség. Ezidőszerint két osztály érintkezik a közön­séggel, éspedig a városi irodák és az elszámoló­osztály. Az előbbiek az értékesítéssel, a propagandá­val és az üzem zavartalanságának biztosításával végzik el a reájuk bízottakat, az elszámoló-osztály- nak pedig az a feladata, hogy az óraleolvasást, a számlázást és a számlaösszegek behajtását végezze. A városi irodákat 1927-ben szervezték át és ez az átszervezés már jelentékeny egyszerűsítést hozott a múlttal szemben, amikor az úgynevezett kerületi irodák láitták el a közönséggel való érintkezést. A tíz év előtti átszervezés a centralizálás alap­elvei szerint történt és eredménye az volt, hogy a Gázművek sok kiadástól tehermentesítették magukat. Az utóbbi, években jelentékeny előrehaladás történt, amely főként abban nyilvánult meg, hogy mind intenzívebb mértékben kapcsolták be a magánszerelő­ipari és ennek az akciónak eredményeként az utolsó évtized alatt közel hat és fél millió pengő került a Gázművek révén a magán­gazdálkodásba. A székesfőváros közönsége szívesen fogadta a városi irodák által folyamatba tett propagandát és az utóbbi évek folyamán olyan nagyarányú fejlődés mutatkozott a Gázművek igénybevételénél, ami­lyenre példa csak kevés nagyvárosban található. Ezidőszerint kereken 112.000 fogyasztója van a Gáz­müveknek és a rentabilitást főként az biztosítja, hogy mind nagyobb mértékben veszik igénybe a háztartási fogyasztáson kívül az ipar különböző ága­zatainál is a gázt. j Pór évvel ezelőtt felmerült az a gondolat, hogy a fokozottabb igénybevétel és a közönség jobb ki­szolgálása érdekében a közönséggel érintkező szer­vek decentralizálására lenne szükség, az üzempoli­tikai bizottság mellé rendelt szakértők azonban most csaknem egybehangzóan ellentétes állásponton van­nak és rámutatnak arra, hogy a decentralizáció évi egymillió pengő admi­nisztrációs többletkiadással járna, emellett azonban nem biztosítaná az ennek az ősz- szegnek megfelelő nagyobbarányú igénybevételt. Ezt az álláspontot az üzempolitikai bizottság is méltányolta, amikor elhatározta, hogy a decentrali­zálás ellen foglal állást és ehelyett inkább arra tö­rekszik, hogy a centrális szerv minél alaposabb ki­építésével tudja fokozni a Gázművek szolgáltatásá­nak igénybevételét. A gázértékesítés továbbfejlesztésénél konkrét lehetőségek vannak, amire elég bizonyíték az, hogy a főváros 217.000 lakásából 87.000-ben egy általában nincs gáz bevezetve, de van ezenkívül 57.000 olyan fürdőszoba is, amelyekben gázmelegítőberendezés elhelyezésre kerülhet. Hasonló a helyzet az ipari gázfogyasztásnál, ahol, különösen a Pékiparban, széleskörű lehetőségek mu­tatkoznak. A további terjeszkedése a Gázmüveknek a gáz­fűtés bevezetésével történhetik. Itt ugyan sok nehéz­ség' áll lenn, aktív propagandával azonban ezek le­küzdhetők lennének és így a gázszolgáltatás igény­bevétele ismét gyarapodnék. A közvilágításnál dekadencia állott be a gáz- fogyasztást illetően, de ez természetes következ­ménye volt a város nagyobbmérvű elektrifikálásának. Ezt az üzletágat valószínűleg a jövőben sem lehet majd fokozni, mert az Elektromos Művekbe fekte­tett hatalmas összegek megfelelő kihasználása érde­kében nem lenne gyakorlati jelentősége, annak, ha a Gázművek konkurréneiéit támasztanának e téren. Különleges adókedvezmény a ház­tulajdonosnak, aki légvédelmi uta­sítások szerint tataroztatfa a házát Á főváros nagyüzemein©!* és szociális intézményeinek megóvása — lövői?© a fővárosi iskolákban kötele*© tantárgy fesz a légoltalom A légoltalmi alosztály megalakításával meg­kezdődött azoknak a konkrét intézkedéseknek végre­hajtása a székesfőváros területén is, amelyek a modern háború legnagyobb veszedelmét jelentő légitámadások esetén biztosítékot jelentenek. A Fővárosi Hírlap egyik legutóbbi számában már tudósítást közöltünk arról, hogy előzetes számítá­sok szerint mintegy hárommillió pengőre tehető az az összeg, amelyre feltétlenül szükség van a légvé­delmi intézkedések keresztülvitele céljából. ! Költség vetési 1 e g a dolog természeténél fogva ez az 1 összeg még nincs biztosítva, máris megállapítást ; nyert azonban, hogy a székesfőváros 1938. évi bnd- i getjébe és az utána következő évek költségvetésébe külön fedezeti öszegeket állít be a légvédelem minél hathatósabb megszervezése céljából. Mint a Fővá­rosi Hírlap jól informált helyről értesült, ennek ellenére teljes erővel kezdetüket vették azok az intézkedések, amelyek a város leg­jelentékenyebb létesítményeinek megóvása szem­pontjából sürgősek. Elsősorban arról van szó, hogy az Elektromos Műveket, Gázmüveket, Vízműveket lássák el a szükséges védőberendezésekkel, egyide­jűleg pedig gondoskodjanak a megfelelő számú és befogadóképességű óvóhely felállításán kívül a kór­házak, iskolák, vágóhidak intézményes biztosításá­ról. A légoltalmi utasítás a legprecízebb rendelke­zéseket tartalmazza arra vonatkozólag, milyen teendőket kell a hatóságoknak keresztülvinni. Minthogy az intézmények javarésze_ abban az idő­pontban épült, amikor a légvédelmi kérdések még egyáltalában szóba sem kerültek, szükségszerűen gondolni sem lehetett arra, hogy a modern haditechnika fejlődésével lépést tartó beren­dezések létesüljenek. Most tehát abban az irányban kell a légvédelmi hatóságiknak müködniölc, hogy a meglévő helyze­ten, ha nem is közvetlenül, de közvetett biztosító intézkedések megtételével segítsenek. Képtelenség példánl arra gondolni, hogy a hatalmas gázrezei- voárokat, vagy a sok kataszteri holdra kiterjedő elektromos contrálékat úgy tudják maszkírozni, hogy azok ellenséges repülőknek célpontul ne szol­gálhassanak, Éppen mert ez a helyzet, a gyakorlati megoldás csak az lehet, hogy a. most centi Alisán elhelyezett üzemeket apróbb egységekre bontják, vagyis a fejlesztést nem a meglévő üzemek további bővítésével, hanem ellenkezőleg, azok kapacitásá­nak csökkentésével vigyék keresztül. Ha tudniillik a közüzemek a város több pontján vannak meg­osztva, csökken az a veszedelem, amely az. esetleges bombázás sikeres vol!a. esetén beállhat. A székes- főváros hatóságai máris intenziven foglalkoznak a légoltalmi utasítás különböző pontjaiban előírt ren­delkezések keresztülvitelével és eddig is az az állás­pont alakult már ki, hogy ugyanakkor, amikor a decentralizálást a jövőt illetően intézményesen keresztülviszik, egyben arról is gondoskodnak, hogy az energiavezetékek tártál ék vezetékkel bővüljenek. Egyelőre teljes erővel folyik a székesfővárosban a lakosság minél szélesebb köreiben gáz- és lég oltalmi kiképzése. A székesfővárosi tanerők közel negyven százaléka végezte már el a hivatásos tűzoltóság központi épületében tartott légoltalmi tanfolyamot és a jövő tanévtől kezdődően vala­mennyi fővárosi iskolában kezdetét veszi a gyer­mkeket: légoltalmi kiképzése is. A fővárossal összhangzatosan működik e téren a Közmunkatanács is, amely minden erejével arra törekszik, hogy a Budapest területén felépítésre kerülő új házaknál a légoltalmi utasítás alapelvei­nek megfelelő rendelkezések keresztülvitessenek. Hasonló a helyzet a generális háztatarozásoknál, ahol különleges adókedvezményeket biztosítanak azoknak a tulajdonosoknak, akik a tataro­zás során a légoltalmi utasítás elveinek meg­felelő átalakításokat visznek keresztül. A XTV. ügyosztály, amelynek keretében a lég­oltalmi alosztály működik, teljesen modern propa­gandaeszközök igénybevételével fogja már a közel­jövőben a légvédelmi propagandát elmélyíteni. Előreláthatóan a Székesfővárosi Népművelési Bi­zottságot veszik igénybe és ennek az intézménynek keretében tartanak elméleti és gyakorlati előadáso­kat és bemutatókat. Ezen a réven reméli a székes- főváros vezetősége, hogy mihamarabb eléri azt, hogy a nagyközönség érdeklődése felébred a lég­oltalom problémái iránt, amelyeknél nagyobb jelen­tőségűt a jelenlegi időkben alig lehet találni. Budapesthez csatolta a légoltalmi rendelet a környező városokat és községeket is. Ezekben szin­tén megindult már a felvilágosítás munkája, mely, mint az eddig beérkezett jelentések bizonyítják, te­kintélyes eredményeket is ért el, amelyek főként abban csúcsosodnak ki, hogy nemcsak az intelli­gens társadalmi osztályok, hanem az egyszerűbb néprétegek is érdeklődéssel hallgatjuk végig a szakértők által tartott tanfolyamokat. Első Magyar Beépíthető kismotor özem IíÖfÜ€§IMH§ Budapest, XI., Fadrusz-uíca 2. — Telefon ; 2-693-26 Burnyóczky Gyula bádogos- és szerelőmester Bádogosrnunkák. — Vízvezeték, égé zségiigyi berende­zések, csatornázás, gáz, berendezések vállalata Budapest, Vili., Sándor-u. 15. Tel.: 1 408-89. TERVEZ, BERENDEZ, ÁTALAKÍT EQ1 ME BÖK Budapest, V., Vilmos császár- út 50. Telefon : 1-287-46. Nagy Gyula laUaíGsár úgy úr Budapest, Vili., Kőris utca 10. felelőn : 1 - 348- 15,

Next

/
Thumbnails
Contents