Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
Budapest, 1937 december 22. Httztttfekfl Míelngnitfc, kisemberek védelmé, la ka reh propaganda a kisipari nitellnttzcl jzleli" programja ir(a: Szél Jenő dr.. a Budapesti Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója A kisexisztenciák talpraállítása és megerősítése szempontjából igen nagy jelentőségű volt a székes- főváros vezetőségének az a közgazdasági és szociális irányú gondoskodásából eredő elhatározása, amelynek eredménye a Budapesti Kisipari Hitel- intézetnek 1918 január 1-én történt megalapítása és fokozatos fejlődésével kapcsolatos megerősítése. Ennek következtében az intézet saját tőkéjének ezidőszerinti összege 3 millió pengő, amely az 1938. évi költségvetésben felvett alaptőkeemeléssel együtt 3,400.000 pengőre fog emelkedni. Az intézetnek közgazdasági és szociális jelentősége abban van, hogy a kisexisztenciák oly kistételű hitelszükségleteinek intézményes kielégítését biztosítja, amely tevékenységre a magángazdasági pénzintézetek rentabilitás hiányában nem vállalkoznak. Ugyanakkor, amikor a Budapesti Kisipari Hitelintézet gazdasági és szociális szempontból rendkívül fontos szükségleteket elégít ki, nemcsak a kisexisztenciáknak teszi lehetővé munkaalkalmak kihasználását és így munkáskezek foglalkoztatását, hanem a pénzintézet saját üzemében is mindinkább több és több tisztviselőnek tud foglalkozást adni. Az intézet közel 14 millió pengős kihelyezési állománya azonban nemcsak a munkaalkalmak fokozása szempontjából bír nagy jelentőséggel, hanem igen nagy jelentőséggel bír adózási szempontból is, mert hiszen ennek a tőkének a gazdasági életben való forgása igen jelentős forgalmi-, kereseti-, jövedelmi adó, valamint egyéb adó és illeték, stb. bevételeket eredményez a kincstár és a főváros számára. Figyelmet érdemel mindenesetre az a körülmény is, hogy az intézet adó- és illetékmentesség nélkül, valamint szubvenció nélkül teljesíti altruisztikus feladatait és hogy a technika modern eszközeinek és a racionális organizáció módszerének felhasználásával olyan egészen kistételű hitelműveletek lebonyolítását is tudja elvégezni, mint például a 40 pengőtől legfeljebb 300 pengőig terjedő n. n. fedezetlen kamarai hitelek és a legfeljebb 500 pengőig terjedő piaci árusok hiteleinek lebonyolítását, amely utóbbi két hitelakciónál heti egypengős törlesztések is lehetővé vannak téve. Érdekes adat, hogy a Budapesti Kisipari Hitel- intézet 1936-ban 4431 tételben kereken 5 millió pengő kisipari és kiskereskedelmi hitelt folyósított és hogy 1924-től 1936 végéig kereken 34 millió pengő kisipari és 1928-tól 1936 végéig kereken 8V2 miliő pengő kiskereskedelmi hitelt folyósított. Az intézet tervbevett alaptőkeemelése előreláthatólag a hitelkereteknek kereken 1,200.000 pengővel való felemelését fogja lehetővé tenni és így számítani lehet arra, hogy 1938-ban a visszafolyó törlesztések alapján is együttesen több, mint 6 millió pengő fog a kisexisztenciák indokolt hiteligényeinek kielégítésére for- díttatni. Nem érdektelen az a megállapítás sem, hogy a kisexisztenciák általában pontosan tesznek eleget vállalt kötelezettségeiknek és hogy egészen elenyésző azoknak az eseteknek a száma, amelyekben hiteligénylő önhibájából nem tesz eleget vállalt kötelezettségeinek. Ez természetesen a gondos kiválasztásnak is eredménye, aminek következtében a veszteségek fedezésére szolgáló tartalékok nemcsak hogy nem csökkennek, hanem évről-évre — ha nem is nagymérvű — emelkedést mutatnak. A kisipari hitelellátás terén szerzett két évtizedes tapasztalat alapján az intézet újabban fokozott mértékben nyújt ú. n. termelési hiteleket amelyekkel lehetővé teszi a szakszempontból kifogástalan teljesítőképességű kisiparosoknak hitelműveletekkel kapcsolatos munkavállalását. Ugyanezen az alapon támogatja az intézet hitellel a Kisipari Kiviteli Intézettel kapcsolatos munkavállalásokat is. A kisexisztenciák megerősítését szolgálja az intézetnek az a takarékpropaganda tevékenysége is, amelyet ügyfeleinek gyermekei, de különösen az iparostanoncok körében folytatott. Ezt a tevékenységet 1927-ben kezdte meg az intézet, amikor is 15.009 darab 1 pengős ajándékbetétet tartalmazó takarékbetéti könyvet osztott szét az iparos- és kereskedőtanoncok, valamint ügyfeleinek gyermekei között. Azóta is ebből a körből bárkit egypengős takarékbetétet tartalmazó ajándékkönyvecskében részesít és a legkisebb betétek (fillérek is) elfogadtatnak. A propaganda eszközei főképpen perselyek, takarékbélyegek és takarékautomaták. A Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. a kisexisztenciák számára a pénzintézeti szolgálat minden ágával rendelkezésre áll és ebben a szolgálatban elsősorban nem az üzleti szempontok, hanem az intézet közérdekű szempontjai az irányadók. Ezért az intézet nem is folytat úgynevezett üzletszerzési tevékenységet. Üdvözlet a Fővárosi Hírlapnak, amely lankadatlan kitartással küzd a kereskedő életérdekekért, az áruházi kolosszusok ellen Irta: TÓTH GÁBOR törvényhatósági bizottsági tag, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének ügyv. elnöke A negyedszázad, amelyet a Fővárosi Hírlap most betöltött, akkor igazi jubileumi ünnep, ha a letelt időnek tartalma van, ha a lap nem csak élt, hanem dolgozott is és ha munkájával a közérdeket szolgálta. Ha ilyen szigorú szemüvegen nézzük a Fővárosi Hírlap huszonöt esztendejét, akkor állapíthatjuk meg igazában, hogy joggal ünnepelheti meg múltját, sőt elvárhatja, hogy ebben az ünnepében másolt is résztvegyenek. Azt hiszem, nagyon széles kör az, amely ennek a kiváló várospolitikai orgánumnak jubileumi öröméből részt kér, éppen úgy, mint ahogy ünnepi érzéssel üdvözli a Fővárosi Hírlapot az a kereskedő- tábor, amelynek képviseletében most az ünneplők sorába lépett. A Fűszerkereskedők Országos Egyesülete nem hagyhatja tovatűnni ezt a jubiláns évfordulót anélkül, hogy a legmélyebb rokonérzéssel, az együtt küzdők bajtársi szeretetével ne köszöntené ezt a lapot, amely lankadatlanul, törhetetlen hévvel és kitartással küzdött mindig a kiskereskedő tábor életérdekéért. És nem csak küzdött, hanem messzire megelőzve az egész magyar sajtót, sőt — szinte hihetetlenül hangzik — megelőzve a közvetlenül érdekelt kereskedőtársadalmat és annak érdekképviseleteit, felemelte szavát a kereskedelmet, közte az élelmiszer- kereskedelmet fenyegető veszedelem ellen, amely az egyenlőtlen fegyverekkel harcoló, mindjobban túltengő és elhatalmasodó áruházi kolosszusok versenyében jelentkezett. És itt kell rámutatnom az előbb hangsúlyozott bajtársi viszonyunkra, mert akkor, amikor még senki sem eszmélt rá a veszedelemre, a Fővárosi Hírlap és a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete volt az, amely az életvédelmi harcot megindította és meghúzta a vészharangot, — hogy nem ok nélkül, ezt ma már az egész kiskereskedelem, a kisipar és vendéglátóipar is érzi. Ma jubileumot ünnepiünk: nem kívánunk harci riadót fújni. Még annak ellenére sem, hogy így karácsony előtt a legkiválóbban és leghatékonyabban jelentkezik a kiskereskedelemmel szemben az áruházi kolosszusok versenye, nem akarom keserűségemet kiönteni, a tömegfiókok és gyári detail- üzletek szertelen szaporodásával szemben sem kiáltok segítségért, ma nem akarok mást, mint sok-sok kereskedőtársammal egyetemben megszorítani azt az erős kezet, amely mindig a mi harcunkat vívta. Szebb lesz a lakása, ha függönyét MOST nálam vásárolja. Rendkívüli olcsó árak. Budapest, -a /m* Fióküzlet Csali Király-u. nincs! Storfüggöny csipkeszövetekből s. rojttal 150/250 cm. ............................................... — 6.80 Ag yterltő csipkeszövetből s. rojttal 200/300 cm................................................................... ...12.50 25 éves jubileumi ess&ientlö. COWY ARTHUR Gazdasági delünk nagij- telentőségü tényezője: a Kézművesipari Kiállítás és o Lakberendezési vásár A magyar gazdasági életnek évenkint visszatérő jelentős és a legszélesebb köröket érdeklő eseménye az Országos Kézművesipari Kiállítás és az ezzel egybekötött őszi Lakberendezési és Háztartási Vásár. Az Országos Iparegyesület 1925-től kezdve 12 ízben rendezte meg ezt a kiállítást, majd a vásárt, amelynek az idén rekord eredménye volt. Ezeknek az intézményeknek életerejét és jelentőségét talán a legjobban ezek az adatok igazolják, amelyek a résztvett szakmák és kiállítók számának, a bérbeadott terület méretének és a látogatási forgalomnak adatait mutatják. Ér Rész tvett Bérbeadott Budapesti vidéki szakmák kiállítók terület és külföldi látogatók. szama : mérete: száma összesen : 1925* 28 620 3200 38.500 1926* 27 710 4300 47.800 1928* 38 920 6400 59.200 1929 20 240 2250 32.400 1930 23 390 4100 58.500 1931 27 430 4700 75.700 1932* 41 1083 6940 88.200 1933 24 451 4900 94.900 1934 29 478 5160 107.400 1935 26 492 5340 123.100 1936 31 504 5780 138.700 1937** 57 1137 7B3fl lm nnn (A *-gal meojelöltek Kézművesipari Táriatokr illetve Kiállítások voltak, a **-gal megjelölt Kiállítás és Vásár, a többiek Őszi Lakberendezési V asárok.) Már ezek a számok is mutatják egyfelől, hogy az Országos Kézművesipari Kiállítások minden egyes esetben a kiállítók számának erős kiugrását jelentik, de mutatják másfelől azt is, hogy az 1929-ben először rendezett őszi Lakberendezési Vásár is tényleges gazdasági szükségletnek tett eleget, aminek természetes eredményeként a vásár kiállítóinak száma is állandó emelkedést mutatott. Az összes eddig elért eredmények sorában a rekordot azonban minden téren az ezévi egyesített vásár és kiállítás érte el. Nemcsak a kiállítók száma emelkedett eddig még nem tapasztalt magasságra, hanem az általuk igénybevett terület is oly méreteket öltött, amelyek mellett szűknek bizonyultak az Iparcsarnok és a fővárosi csarnok hatalmas befogadóképességű termei. Ezúttal fordult elő először, hogy az Országos Iparegyesület az őszi Vásár elhelyezése érdekében hatalmas területeket volt kénytelen igénybevenni a városligeti park területéből Í3 és hogy a kiállítók méltó felsorakoztatása céljára külön pavillonokat kellett emelni az Ipar- csarnok előterében. A vásár által elfoglalt terület ezzel 34.500 négyzetméterre növekedett. Belőle 17.500 négyzetmétert foglaltak el az épületek. A kiállítók pedig 7830 négyzetmétert béreltek ezekből a csarnokokból, amelyeknek többi területe a sétányok célját szolgálta. A vásáron és kiállításom résztvett 1137 kiállító 57 szakma keretében felölelte mindazokat a termelési ágakat, amelyekben a magyar kézműves- iparosság tevékenykedik. Joggal állapíthatjuk meg, hogy az Országos Kézművesipari Kiállítás az egész magyar kisipar legjobb teljesítményeinek felvonulását jelentette, a fővárosiét és a vidékiét is. Nagy sikere volt az őszi Vásárnak számos külföldi állam részvétele, ami az idegenforgalmat is hathatósan szolgálta. SALGÓTARJÁNI MOSZÉN® ANYA R. T. Épftöanjaftpurai Bndaprat, V., Nna-utca Zft. »Am Telefont 1-2*2-84, 1-108-58. Cementgyár l Lábatlanba* ................ért tolj. kéj. 12.000 v MC azgy Arak I Lábatlan Íján..................... „ „ 6.000 „ Do rofron...................... „ M 1.000 „ Téglag yárak t Buda-DJlak, Kőbánya, Nyergesnjfaln éri tolj. kéy. (0,000.000 4rb. Coerépgyár« Bada-UJl&k „ „ „ (.000.000 drb.
