Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
Budapest, 1937 december 22. Budapest pénzügyi mérlege Irta: Lipfay Lajos, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár vezérigazgatója Szendy Károly polgármester a legnagyobb nyíltsággal tárta fel a főváros pénzügyi helyzetét. Nem titkolódzóit, enem kendőzte a bajokat, de nem is túlozta a nehézségeket. A főváros költségvetése ugyan deficites, a hiány azonban a főváros nagy vagyona és nagyszabású gazdálkodása mellett nem lényeges. Most kerül a sor az állam és a főváros közös pénzügyi problémáinak rendezésére, felosztják a munkaköröket és az adómegoszlás helyes arányát is megállapítják. Az idők folyamán a főváros pénzügyi gazdálkodása sem maradhatott meg a _ régi keretek között. A főváros nemcsak a közigazgatást bonyolítja le, hanem az üzemek létesítésével a közületi gazdálkodás lényegesen megváltozott. A közigazgatási funkció zavartalan teljesítése mellett Budapest nag*yon komoly gazdasági problémák megoldására vállalkozott. A közüzemek felállításával a főváros az ország egyik legnagyobb vállalkozójává változott át. Ez a helyzet vezetett arra, hogy a főváros nem elégedhetett meg a régi szervezeteivel, hanem gondoskodnia kellett arról, hogy olyan apparátusa legyen, amelynek segítségével a lassan-lassan már szétágazó pénzügyi gazdálkodást centralizálhatja. Erre a legalkalmasabbnak mutatkozott egy pénzintézet létesítése. Régen gondoltak már arra az üzemek fejlődésével kapcsolatban, hogy a magyar fővárosnak saját, önálló ^ pénzintézetet kellene alapítania, de ez a vállalkozás nem ment valami könnyen. Sok hiábavaló kísérlet után 1928-ban mégis sikerült életre hívni a Községi Takarékpénztárat. Célja, hogy egyfelől közös gyüjtőmedeneéje legyen a főváros és az üzemek pénzkészleteinek, másfelől pedig Budapest városa ebben az intézményben találja meg azt a szervet, amely átsegíti azokan a nehézségeken, amelyek magátólértetődően jelentkeznek, ha a közigazgatás gazdasági, illetőleg üzleti tevékenységet fejt ki. A pénzintézet minden nehézség nélkül nyújthat átmeneti hiteleket, sőt a fővárost még nagyofblb feladatok keresztülvitelében is segítheti. Komolyabb beruházások céljából összeköttetései felhasználásával olyan hitelt szerezhet, amelynek révén nagy alkotásokat lehet megvalósítani. Ma már nyilvánvaló, hogy a főváros igen helyesen cselekedett, amikor a Községi Takarékpénztárt felállította. A főváros pénzintézete a nagy gazdasági válságban kiállotta a tűzpróbát. Legjobban bevált az 1931. év óta tartó gazdasági krízis idején, amikor a fővárosnak a dolog természeténél fogva jelentős hitelre volt szüksége. A zavartalan pénzellátásban soha fennakadás nem történt. Mi a főváros legnagyobb baja a pénzügyi gazdálkodás terén? Budapest városának nincs forgótőkéje. Pedig erre nagyon nagy szükség van. ^ főleg azért, mert a büdzsébevételek és kiadások nem ugyanabban az időben jelentkeznek és a pénzügyi gazdálkodásban így könnyen bonyodalmak keletkezhetnek. A főváros pénzintézete 1931 óta a városnak megfelelő forgótőkét bocsátott rendelkezésére, majd később segítségére sietett, amikor nagyobb pénzügyi problémákat kellett megoldani.^ Sokat beszéltek a kórházi alap felszámolásáról, amelynek révén 18 millió pengő hiány mutatkozott. Ezt a nehézséget is sikerült azonnal áthidalni. Másképpen dolgozik egy kereskedelmi vállalkozás és másképpen a közület. A főváros nagy pénzügyi műveleteit, a külföldi hitelezőkkel való tárgyalások lebonyolítását és a változott időknek jelentkező anyagi hasznát egymaga nem tudta volna elintézni. A Községi Takarékpénztár tette lehetővé a főváros számára, hogy az 1930. évi Mendelsohn et Co.- tól felvett 2.8 millió dollárt visszafizethesse. Emery Ipari és kereskedelmi csiszclóárugycr Budapest, XIV., £s*SfíC8a»űl 46» Tel: 297-850. DUBCCZ MIHÁLY laKatosüsester Hejárat Vilmos tsüäi-ol jO. és EiiséM 15. TELKFONi 888-782. SzabtulalnmioU h.ual-szén-tflj«Ié»ft ét fa<ö*elóii& kályhák, tfithelyek, vatredflnyők, napellen,ók, rácsok. Ez a kölcsön 16 millió pengő volt és annakidején Budapest városa a pénzt a Vásárpénztár rendelkezésére bocsátotta. A kölcsön visz- szafizetésére alkalmas idő mutatkozott, de a hitelrögzítő egyezmények nem engedték volna meg a főváros számára az előnyös tranzakciót. Hiába lett volna pénze a fővárosnak, ha mint közület tartozik, úgy nem fizethette volna ki a tartozását és a nemzetközi pénzügyi helyzetet a főváros közönsége számára nem aknázhatta volna ki kedvezően. A Vásárpénztár felszámolt és így megvolt a lehetőség a kölcsön likvidálására, viszont a Községi Takarékpénztár tőkeereje lehetővé tette a főváros számára a kölcsön visszafizetését. Maga ez a pénzügyi tranzakció tisztán 7 millió pengőt jelentett. Nemcsak az effektiv nyereség jelent sokat, hanem az új pénzügyi szituációban a főváros anyagi helyzete kétségen kívül megerősödött, hiszen egy komoly külföldi tartozás nem nyomja többé a vállát. A polgármester arra törekszik, hogy a főváros pénzügyi alapjait megszilárdítsa. Nem kellemes egy közületnek sem, ha sok rövid- lejáratú tartozása van, ezért gondolt arra, hogy a rövidlejáratú kölcsönöket hosszúlejáratú kölcsönökké változtatja. Fel akarta még számolni a 18 milliós kórházi alap likvidálása révén jelentkezett 18 millió pengős kölcsönt is, a Mendelsohn-kölcsön visszafiztése után fennmaradt 3 millió pengős összegnek fedezéséről is gondoskodni kellett, sőt még ez sem volt elég, mert az új beruházásokra 7.5 millió pengőt kellett előteremteni. Ezek adták azt a gondolatot, hogy a Községi Takarékpénztár egy 30 milliós kölcsönkötvényt bocsásson ki. Ennek az ellenértékéből ezek a szükségletek mind fedezhetők, viszont a főváros ezt a kölcsönt év alatt minden különösebb megterhelés nélkül egészen könnyen visszafizetheti. Hallottam olyan ellenvetéseket is, hogy a fővárosnak nem volt szüksége pénzintézete útján ezeket a pénzeket megszereznie, hiszen üzemeinek pénzkészleteit is igénybe vehette volna. Az ilyen megoldásnak nemcsak törvényes akadályai vannak, hanem a gazdasági életben lehetetlen egy ilyen tranzakciót keresztül vinni." Egy ilyen igénybevétel esetén az üzemek tőkéiket teljesen lekötik, míg ha a takarékpénztár mint pénzintézet betétként kezeli ezeket az összegeket, úgy szükség esetén a pénzkészlet azonnal likviddé válik és abban a pillanatban folyósítani tudja a bank, amikor a tőkére az üzemnek szüksége van. Ez volt különben az oka annak, hogy a nyugdíjalapoknak csak egy részét használtuk fel kölcsön- kötvények vásárlására. A 30 milliós kölcsönnel teljesen rendeződik a fővárosnak minden égető hitelkérdése, de ezenkívül 10 millió pengő tényleges forgó- tőkehitelt is nyújtunk, úgy, hogy a további könnyű mozgás a főváros pénzügyi politikája számára ismét biztosítva van. Természetes, hogy a Községi Takarékpénztár nemcsak rendelkezésére áll a fővárosnak minden pénzügyi kérdés megoldására, hanem ezenkívül még rendes, bankszerű tevékenységet is folytat. A főváros közönsége teljes bizalommal fordult a város bankja felé és Budapest városa pénzintézeténél látja bizto sítva^ nélkülözhető pénzét. 1928-ban csak 27.5 millió pengő volt a betét, a múlt évben pedig már 86.5 millió. Olyan időkben történt ez a hihetetlen emelkedés, amikor gazdasági válság dühöngött és most, s amikor már a gazdasági javulás jelei mutatkoznak, a belső tőke- képződés terén azonban még mindig vannak kívánni valók. Ha a. főváros pénzügyi mérlegét meg akarjuk csinálni, úgy kétségtelenül nagy örömmel kell elkönyvelni La,motte Károly alpolgármester külföldi tárgyalásait. A főváros hitelezőivel sikerült a vitás kérdéseket véglegesen rendezni. Lamotte alpolgármester fáradozásának az az eredménye, hogy a külföldi hitelezők többé aranyban nem követelhetik a tartozás visszafizetését. A jövőben is lesznek mindig jelentős problémák és az ország pénzügyi helyzetére is mindig tekintettel kell lenni. Ha majd a külföldi kölcsönök végleges rendezésére megnyílik a lehetőség, úgy a főváros az alkalmas pillanatot nem fogja elszalasztani. Mindenesetre örülhetünk annak, „hogy a gazdasági válság szörnyű viharát a főváros kiállotta és a gazdasági értékeket sikerül a válságon átmenteni. Nagy megnyugvást jelent ez a főváros minden egyes polgárának és dolgozó emberének. Öntöttvas radiátorok a központi és etagefttfés szolgálatában Ha végignézünk a mi rohamosan fejlődő és szépülő Budapestünkön, a mindenfelé épült modern palotákon, a modern technika sokféle térhódítását látjuk, de a korszerű berendezések közül egy sohasem hiányzik: a központi-, illetőleg az etage-fütés. A legutóbbi korszaknak újításai közül ezek a fűtő- berendezések váltották be legjobban a hozzájuk fűzött reményeket. Bérbázakban, középületekben, iskolákban, irodákban, üzlethelyiségekben, kórházakban, szanatóriumokban, penziókban az ideális higiéniát a modern követelményeket és a gazdaságos berendezkedést csakis a központi-, illetőleg etage- fütés biztosítja. Ehhez a százszázalékig bevált fűtési rendszerhez évtizedek óta legnagyobbrészt öntöttvas radiátorok kerülnek felszerelésre. Magyarországon ilyen öntöttvas radiátorok gyártására a Magyar Radiátorgyár Rt., Budapest, a Petz Testvérek vasöntöde és gépgyár rt., Esztergom, a Strebelművek kft., Budapest- Moson, a TFeiss Manfréd acél- és fémművei rt., Csepel rendezkedett be nagy áldozatkészséggel és hatalmas befektetéssel. Ezeknek a gyáraknak sikerült olyan típusokat gyártani, amelyek könnyen tisztíthatok, nem porfogók és tetszetős külalakjuknál, valamint szép kivitelüknél fogva egyúttal díszei is úgy a lakásoknak, mint kórházaknak, penzióknak, szanatóriumoknak és irodahelyiségeknek. Az eddigi tapasztalatok fényesen igazolják a felsorolt gyárak által gyártott öntöttvas radiátorok kiváló minőségét, elsőrendű kivitelét. Ügy a külföldön, mint a belföldön közismert és bőséges tapasztalat alapján igazolt tény, hogy az öyitöttvas radiátorok élettartama majdnem korlátlan, soha nem szorulnak kicserélésre, vagy javításra, szemben a kályhafűtéssel, melynél tudvalevőleg a kályhák évenkint rendszeresen tisztítandók, javítandók, nem is szólva a fűtési idény alatt gyakran előforduló kellemetlenségekről. Az öntöttvas radiátorok nem rozsdásoknak és egy darabból hegesztés nélkül készülnek. Az öntöttvas radiátorok mai legújabb típusa a kis vízterű simat öntöttvas fűtőtest, amelyek kis helyen nagy fűtőfelületet tudnak összesüríteni, míg a radiátorfűtőtestek maguk könnyűek és olcsók, hogy az építtetők nagyobb áldozatok nélkül beszerezhessék és ezzel ezeknek a kiváló gyártmányoknak forgalmát növeljék. H. K. KOVÁCS 3ENÓ ASZTALOS ÜZEME BUDAPEST, Vili., PRÁTER-UTCA 74. TELEFON: 135- 425. LIEBHARD BÉLA építőmester Budapest, ÜLLÖI-ŰT 64 Telelőn i 1-S28-08. PLftSTILIT PADLÓBURKOLAT HMJAaawm—!BgMaBBB SZID« uaftút műrnapjából. DONATH ALFRÉD Budapest, Csengcry-o. 80. Tu 124-10* Bpllölparl fwlfcetaló- és ve^yianyagok Gyári kémények ipari kemencék építése ka zán beta lazások kémén y j a vitás ok b etoncölöp özések készítése CUSTOMS fllPHOHS MÉRNÖKI IRODA 0.. NÁDIM 19. Itt: I«) Mérnöki látogatás és tanácsadás díjmentes
