Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-17 / 46. szám
Budapest, 1937 november 17. 7 Legyőzhetetlen szállítási előny ükkel védjék meg érdekeiket a környék őstermelői Kávilágítás Budapest éieSsniszereSlátásáaak »agy problémáira Az elmúlt héten tárgyalta le a főváros közgyűlése a közélelmezési ügyosztály költségvetését és ennek során vitéz Nemes Juhász Jenő dr. törvényhatósági bizottsági tag, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának tagja, nagyhatású beszédet mondott, amelyben részletesen és a szakember mindenre kiterjedő alajyos tudásával világította meg Budapest élelmezési problémáit. Tanulmányszámba menő fejtegetései után a Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Miiéi lenses *oml> dr» törvényhatósági bizottsági tagot, aki az általa felvetett problémákat és azok megoldását a következőkben ismertette a Fővárosi Hírlap számára: —• A fővárosi közélelmezési politika célja csak az lehet, hogy a budapesti polgár olcsóbban kapja meg elsődleges élet szükségleti cikkeit és hogy a termelő minél jobban értékesíthesse áruját Budapesten. — Ez a két dolog ellentmondásnak látszik, pedig nem az. Vegyük a drágaságot. A budapesti polgárnak semmi öröme sem lehet abban, ha alacsonyak az élelmiszerárak, mert a termelő bármilyen külső ok miatt kénytelen feláldozni termelési költségét és saját hasznát. Az ilyen olcsóságnak tudniillik az a következménye, hogy a gazdaosztály elszegényedik, vagy tönkremegy, leromlott termeléssel találjuk magunkat szemben és az árak ismét felmennek. —• A túlságosan konjunktúrális értékesítéssel viszont, illetéktelen haszonhoz jut a gazda. Az eredmény? Megdrágul Budapesten az élelmiszer, az adminisztráció, az ipari termelés, nincs meg az egyensúly, az ipar nem tud külföldre gazdaságosan szállítani, csak prémiumokkal lehet fenntartani a kivitelt. A prémiumokat viszont ismét az egész gazdasági életnek, tehát a mezőgazdasági termelésnek is kell viselnie. — Teoretikusan fogva fel a kérdést: a gazdasági egyensúlyt csak akkor érhetjük el ideálisan, ha a kereső indexet és a megélhetési indexet a lehetőség szerint, egy nevezőre tudjuk hozni. — Ennek a két indexnek összhangba hozása, a gazdasági élet kiegyensúlyozása, voltaképpen elsősorban a közélelmezési politika feladata. Ha a budapesti piaci árak emelkednek és magasak, akkor az egész ország köz- és magánadminisztrációja és ipari adminisztrációja is megdrágul. Rendkívül felelősség terhel tehát bennünket, hogy ezt a. piacot helyesen és olyan módon szervezzük meg, hogy lehetővé váljék a két Index minél közelebb hozása. — Ha az áru útját vesszük a termelőtől a fogyasztóig’, meg kell állapítanunk, hogy a termelői áron nem szabad takarékoskodni. — Ha a városi lakosság és a fogyasztóközönség életstandardja nem tartható fenn más eszközzel, csak a termelési költségek leszállításával, akkor a termelési költségek leszállítását ott kell kezdeni, ahol nem a gazda rovására megy, hanem azt a köz viseli. — A következő fázisai az árucserének az áru- összegyűjtés, a csomagolás és a fuvarozás. Amíg a nagytermelők nem látják el teljesen az élelmiszer- piacot, — és ez sohasem következik be — addig a kistermelők áruinak összegyűjtésére szükség van. Ez tehát szükséges kereskedelmi tevékenység. Az ellenőrzés és a visszaélés megakadályozása nem a mi feladatunk. Ez az állami és vidéki adminisztráció feladata. — Következik a vasúti-, hajózási-, autó- és kocsi- fuvardíjtétel. A felmerülő költségeik itt természetesen teljes mértékben a vasúti és hajózási fuvartételektől függnek. Ebbe nincs beleszólásunk. Ellenben nagyon fontosnak találom annak a kihangsúlyozását, hogy a vasúti fuvarozások megállapításánál helytelennek tartom azt a fuvardíjpolitikát, amely a gyorsan romló és a szállítás folyamán nagy é”tékveszteség°t szenvedő áruk távolabbi vidékről ideszállításánál prefenren- ciális tarifatételeket biztosít. Egészségtelennek minősítem, ha nagy távolságról, például tejet szállítanak a fővárosba, miután itt rendkívül nagy szállítási kockázat viseléséről van szó. A legtermészetesebb termelőhely Budapest környéke. Ezt azért kell kihangsúlyoznom, mert azt a veszteséget, amely a távolról ideszállított árukat a megromlás folytán éri, belekalkulálják az árba. így végeredményben egy improduktív tehertétel jelentkezik a budapesti piaci árban, i amely pedig elkerülhető volna abban az esetben, ha í ezt a kockázatot nem kellene viselni. — A budapestkörnyéki őstermelők rendesen ösz- j szeütköznek a budapesti piaci kereskedőkkel. Azt : hiszem, sokkal helyesebb volna, ha a budapestkör- : nyéki őstermelők arra irányítanák figyelmüket, hogy védjék meg érdeküket Budapest felé, de úgy, hogy a szállítási közelség biztosította legyőzhetetlen előnyöket használják ki a gyümölcstermeléssel stb. kapcsolatban. — A tarifális kérdésekbe tehát nincs beleszólásunk. A következő fázis, hogy a budapesti piacon megjelenik az áru. Nagyon fontos, hogy milyen módon kerül az az áru. a budapesti piacra. Az állandó visszaélések, az állandó árdrágítások csak abban az esetben lehetségesek, ha a. piac szerkezetében valamilyen hiba mutatkozik. — A zárt kerítésen, a jó kerítésen nem tud a huncut átbújni. Ha azonban a kerítésen nyílás jelentkezik, akkor könnyű azon átbújni. Ha az elsődleges kínálat és kereslet megoszlik, ba az áru nem egységesen jelentkezik, ha több piacon jelenik meg az áru, akkor azonnal differenciák állnak elő a piaci árak között. A piacok közötti differencia a piacot áttekinthetetlenebbé teszi, ez pedig mindenféle piaci visszaélés melegágya. Az áruforgalom további fázisaiért már Budapest székesfőváros adminisztrációja felelős. Olyan áttekinthetetlen kérdésnek látszik ez, hogy komolyan kell foglalkoznunk a piac strukturális problémákkal is. Át kell térnünk a piac strukturális kérdések tárgyalására, mert bár igaz az, hogy ez teória, de teória nélkül való lét sem lenne. Enélkiil kultúrális téren nem jutottunk volna oda, ahol ma állunk. Akár a piackutató intézet bekapcsolásával, akár anélkül, foglalkoznunk kell ezekkel a problémáknál, ❖ Eddig szól vitéz nemes Juhász Jenő dr. nagy érdeklődésre számottartó nyilatkozata, amely pontosan megjelöli azt a határvonalat, ahol a főváros adminisztrációja belenyúlhat, de köteles is belenyúlni a közélelmezési politikája keretein belül az élelmiszerelosztás és ennek során a konjunktúra problémájába. Amikor a nagyáruház a kofákkal konkurál Az áruházak hangzatos hirdetéseit megszoktuk már és igazán hozzáedző11ünk ahhoz, hogy a „nil admirari“ elv alapján közönyösen vegyük a legszokatlanabb és a legképtelenebbnek látszó áruházi kísérleteket is. Most azonban úttörő újítást hozott be a Rákóczi-úti Magyar Divatcsarnok, amennyiben az áruházak élelmiszerárusítását korlátozó rendelet nagyobb dicsőségére különböző almafajtákat hirdet a nagyérdemű vevőközönségnek. Ez az áruház, amely valósággal felfalta maga körül aiz évtizedek óta keserves küzdelmet vívott kiskereskedőket, mohóságában most elhatározta, hogy felveszi a konkurenciát Budapest — kofáival. A gyümölcsös nénik, ia gesztenyés mamik, a rokkant gyümölos-stam- dosok egzisztenciáját irigyelte meg ez a mammut- árúház, amely eddigi működésével annyira kivívta a felháborodást, hogy végül is a Baross Szövetségnek kellett megfékeznie további terjeszkedését. Lehetséges, hogy a paktum alapján a Magyar Divat- csarnok űzikaialag valóiban nem terjeszkedik tovább, de „szellemi“ terjeszkedése kétségen kívül álló. Persze, az megint természetes, e téren nem maradt mögötte a Párisi Áruház sem. Goldborgerék ugyan nem az á ruház bel “.főében, hanem ,a szomszédos boltban árulták a különböző falta gyümölcsöt, gombát, zöldséget és szintén előljárnak abban, hogy a legszegényebb árusok szájából kivegyék a falatka kenyeret. És ugyanilyen fenkölt keresekedelmi szellem uralja a Fenvves áruházát és a Barcss-téri F'lléres árúházat is. Hódító hadjáratuk legújabb célja, íme: a pesti kofák birodalmának elfoglalása. Nyári Pál kormányfő tanácsos. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére dr. Nyári Pálnak, a Takarékpénztárak és Bankok Országos Nyugdíjpénztára ügyvezető-igazgatójának, a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül, a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. Dr. Nyári Pál hosszabb idő óta egyik előadója a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének. Kitüntetését a magyar pénzügyi és gazdasági élet, amelynek egyik rokonszenves tagja, nagy örömmel fogadták. Üj vezérigazgató-helyettes a Magyar általános takaréknál. A Magyar Általános Takarékpénztár Rt. igazgatósága Stenger Ottót, a Pénzintézeti Központ igazgatóját, helyettes vezérigazgatóvá nevezte ki. Stenger Ottó egy évvel ezelőtt vált ki a takarék- pénztár kötelékéből. Új igazgatósági tagok a Leszámítoló Banknál. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank közgyűlésén két megüresedett igazgatósági helyet fognak betölteni. A két igazgatósági tagság- Guhl Oszkár és Tschögl Henrik halálával üresedett meg. A Nikotex kedvező mérlege. A Nikotex Részvénytársaság az 1937. évi június hó 30-án zárta mérlegét, mégpedig 102.435 pengő gyártási jövedelemmel, amelyből az 509.000 pengős részvénytőke után a vállalat tiszta nyeresége 56.526 pengő volt, vagyis a vállalat részvénytőkéjét 10y2 százalékkal kamatoztatta. Az elért kedvező eredmény Simon Béla dr. igazgató körültekintő és kitűnő üzletpolitikáját dicséri. A Péti Nitrogén Műtrágyagyár R.-T. és a NÍtrokémia Ipartelepek R.-T. közgyűlését november 10-én déli 12 órakor tartotta meg. Az igazgatóság által előterjesztett 1936—37. évi mérleg- és eredményszámlákat a közgyűlés jóváhagyólag elfogadta. A Péti Nitrogén Műtrágyagyár R.-T. nyeresége 798.118 P 47 f. A Nitrokémia Ipartelepek R.-T, nyeresége pedig 27.005 P 19 f. A belföldi műtrágyaforgalom jelentékenyen emelkedett és meghaladta az 1900 vagont. Külföldi exportra, Egyiptomba 20.000 tonnát. Ausztriába pedig 4000 tonnát szállított ki. Vállalatai 2500 munkást foglalkoztattak. Ez évben vezették ba a munkásoknál a fizetéses szabadságot. Azok, akik a vállalatnál legalább 2 évet töltöttek el, 6 napi fizetéses szabadságot kaptak. Az elmúlt üzleti évben 2,690.900 P t fizettek ki munkbérre. Willheim Artur halála. A gazdasági éltetnek nagy gyásza van. Meghalt Willheim Artur, a magyar cukoripar egyik legkiválóbb vezető egyénisége. Az e'lhúnyt közel 50 esztendőn át működött a Hatvani- vállalatok kötelékében és buzig’óságával, fáradhatatlan munkaszeretetével szaktudásával, főleg pedig kitűnő emberi tulajdonságaival osztatlan megbecsülést és szerető tét vívott ki magának., A cukorki vitel bonyolult kérdéseinek egyik legalaposabb ismerője távozott vele az élők sorából, akinek tevékeny része volt e fontos magyar iparág felvirágoztatásában. Elhúnyta a tá.rsadalom széles rétegeiben fájdalmas részvétet kelt. A Nemzetközi Gépkereskedelmi mérlege. A Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. igazgatósága megállapította az 1936. üzletév mérlegét, melynek forgalma az előző évit mintegy 35°/o-kal haladta meg és a mérleg szerint a folyó üzleti év 395.328.44 P nyereséggel zárult. Az egyes országok gazdaadósvédelmi intézkedései miatt 1,157.782.57 P-t kellett leírni, amelyből levonva a fentebb említett 395.328.44 P-t, a folyó üzleti év nyereségét, az 1936-os üzletév mérlege 762.454.13 P veszteségegyenleggel zárul. j HOLLAY JÁNOS ;j ÉPÍTŐMESTER Iroda : III., Selmeci-utca 23. — Tel.: 1S8-2S1 Lakás: III., San Marco u. 31. — Tel.: 162-927 KOOS ÜSÍYCin Telefon : 29é-832 fémárugyór Sárgaréz és nikkelbronz épületvasalás különlegességek f Budapest, XIV., Mexikóí-út 14. Uj Lóverseny-fér mellett Tyizmami Ferenc — — f at. eng. iriHcmyberendesö Általános Villamossági és Erőátviteli Telpeket Építő Vállalat. Budapest, IV., Kaas lvor-u. íí. Telefnn: 1S4-763. rm ~ itá&ck fekeée- lánas == TETŐFEDÓMESTER = Budapest, I., Karolina-út 16. ® Tel.: 2-695-59.
