Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-27 / 4. szám

1937-ben tölti be a FŐVÁROSI HÍR­LAP alapításának huszonötödik eszten­dejét. Az ünnepi évfordulót nagyszabású jubileumi szám kiadásával teszi emlékezetessé, amely­re már most felhívjuk előfizetőink és olvasóink figyelmét. n* ELŐFIZETÉSI ÁR: Félévre .............................................. 12 pengő, eg ész évre..................................... 24 pengő. Ti sztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. A jövő század regénye Vágó József Budapest világváros'1 kiállítása a Nemzeti Szalonban Nagy barátunk, Mussolini, aki mocsárból várost varázsol és koncepciókat nem kér kölcsön mástól, nem tudna nagyobb, monumentálisabb és világvá- rosiasabb világvárost elgondolni Budapestből, mint aminőt Vágó József építőművész megrajzolt szá­munkra. A Nemzeti Szalon termeiben szombaton nyílt meg Vágó József „Budapest — világváros“ kiállítása, amelyet Budapest művészi átépítését célzó tervek gyűjteményének nevez. — Nem szabad visszariadni az utópiáktól, — mondja ő maga — Amint Verne és Jókai fantasz­tikus jövő század regényei gyermekmesékké váltak az élet valóságaihoz képest, úgy a legmerészebb városépítő fantázia is mindig kicsinyesnek bizonyul a lüktető élet gigantikus átalakulásaival szemben , E kiállításon összegyűjtött anyag, — sok év mun­kájának eredménye, — a nagy problémákra akarja felhívni a közönség és a hatóságok figyelmét. Nem többé-kevésbé sikerült képekről van itt szó. hanem a főváros jövő fejlődéséről, pénzben is kifejezhető vitális érdekeiről. Olyan problémákról, amelyek he­lyes vagy helytelen megoldása, túl a város határain, az egész ország gazdasági és kulturális fejlődésére is kihatással lehet, — Tehát a jövő század regénye, — mondja Vágó József és amint a kiálllításon elkápráznnk, ez a gondolat tolul fel bennünk. Tervekben, rajzokban, a földről és a levegőből elképzelt távlatokból egy regény terebélyesedik ki előttünk, amelyet az építő­művész, a költő és a fővárosába szerelmes szív al­kotott hatalmas munkával, hogy az ő nagy szere- tetét és lelkesedését átplántálja azokba is, akik a kiállítását megnézik. A regény összefoglalása Budapest világvárosi térképe, amelyben az az elgondolás dominál, hogy a város egy szerves egész, amelynek éppen úgy összhangja van, mint a muzsikának. Az egymás­után következő fejezetek: a Nyugati pályaudvar mai helyének és környékének, közte a Berlini-tér­nek rendezése, az új pályaudvar a Szinyey Merse- utca vonalában, azután a Forum Hungaricum a Bazilikától a Kálvin-térig, majd a város belső te­rületének újjáépítési terve, af új Nemzeti Színház­zal, a Múzeum-körűt felé megnyitott Károlyi-park­kal és a Városháza műtörténelmi részének megha­gyásával, míg az új Városháza a Dunaparton kap helyet. Következő fejezet a Kálvin-tér, majd az Erzsébet hídfő rendezési terve, az új Tabán és a fürdőváros centrum, a Déli pályaudvar és a Vér­mező rendezése. Minden nagyvonalú, minden modern és egyetlen terv sem a költségekkel számol, hanem a művész fantáziája szárnyán a legideálisabb megoldást ke­resi. Éppen ezért teljes élvezetet nyújt Vágó József a szemlélőnek, akit a praktikus földről magasabb szférákba vezet. Tor may Géza párisi tárgyalásai a világkiállí­tás magyar csoportja ügyében. A sam-ijemoi ide­genforgalmi értekezletről Tor may Géza dr. állam­titkár, a Magyar Idegenforgalmi Hivatal elnöke, Párisba utazott, ahol érintkezést keresett francia hivatalos körökkel avégből, hogy a Franciaország­ban őrzött magyar vonatkozású értékek és érdekes­ségek sorozatosan bemutathatók legyenek a világ­kiállítás magyar csoportjában. Ezek a relikviák főleg II. Rákóczi Ferenc párisi udvari tartózkodá­sára vonatkoznak és kiállításuk a francia-magyar történelmi hagyományokon alapuló barátság elmé­lyítését célozza. Új fővárosi bizottsági tag. Verébély Jenő dr. törvényhatósági bizottsági tagsága megszűnt a közigazgatási bíróság döntése alapján. A bíróság határozata most érkezett le a fővárosihoz, s Cselényí Pál dr., az igazolóválasztmány elnöke úgy intézke­dett, hogy Verebély Jenő helyett a következő pót­tagot, Lotz Antal dr.-t hívják be a törvényhatósági bizottságba. A Gázmüvek a kulturális haladás szolgálatá­ban. A Székesfővárosi Gázművek, amely felé most az üzempolitikai bizottság tárgyalásai fordítják a közfigyelmet, amellett, hogy a kultúrának fizikai értelemben vett energiaforrása, a haladásnak mo­dernül berendezett könyvtárával és olvasótermével is szolgálatára áll. Már 1922 óta működik a könyv­tára, amelynek könyvállománya 7198 kötet, évi for­galma pedig 16.031 mű. Tizedik évfolyamához jutott az idén a Gázművek Lapszemléje, amely a múlt esztendőben is hetenkint, összesen 242 oldal terje­delemben jelent meg és abban Bikhal Lajos dr., a Gázművek főtitkára nyolevanféle politikai, városi és magyar—német-nyelvű szaklapnak az üzemmel kapcsolatos közleményét dolgozta fel. Összesen 1585 közlemény került feldolgozásra a lapszemlében, amely külön fejezetekben foglalkozott az üzemek személyzeti ügyeivel, gázszakmai kérdésekkel, figyelemmel kísérte a gázárak alakulását külföl­dön, gáztechnikái kérdésket tárgyalt, foglalkozott a racionalizálás kérdésével, versenyproblémákkal, felölelte a kokszra és egyéb melléktermékekre vo­natkozó adatokat, a külföldi gázgyárak zárszáma­dási adatait és más szakszerű eseményeket. A NÉP VII. kerületi szervezetének ülése. Az erzsébetvárosi pártszervezet elnöki tanácsa nagy érdeklődés mellett tartotta meg idei első ülé­sét. De Sgardelli Caesar, a kerület elnöke megnyi­tójában együttműködésre buzdította a tanács tag­jait, mert meggyőződése szerint eredményes és hasznos munkát csak közös együttműködéssel lehlet elérni. Kendek Károly dr. ügyvéd, tb. tiszti fő­ügyész, kerületi a lel nők beszédébien az Erzsébet­város régi alkotmányos tradícióira utalt. A jövő­ben is alkotmányos szellemiben kell a kerületnek dolgoznia, hogy az Erzsébetváros elérje azt a ve­zető pozíciót, amely nagyságánál fogva megilleti. Ercsey László reálgimnáziumi tanár, kerületi köz­ponti titkár statisztikai adatokkal ismertette a ke­rület politikai helyzetét és az eddig kifejtett szo­ciális és gazdasági munkákat. Arany Sándor tanár, Lilsek Jenő min. osztálytancásos, Lajta Márton dr.. Starzsinszky Ferenc, Szilágyi Jenő kerületi alelnök, Szombathy Kálmán ny. hadbiztos hozzá­szólása után elhatározták, hogy minden hónap má­sodik hétfőjén elnöki tanácsülést tartanak és meg­vitatják a kerületet érdeklő kérdéseket. Kőhegyi Andor dr. ny. ezredes-hadbiztos indítványára egy­hangú lelkesedéssel elhatározták, hogy táviratban üdvözlik Zsitvay Tibor dr.-t, a párt székesfővárosi elnökét. Ezután De Sgardelli Caesar elnök zárta be az ülést. Üj rend a közegészségügyi ügyosztályban. Szendy Károly polgármester Salamon Géza dr. tanácsnok előterjesztésére az ügyintézés zavartalan és fenn­akadás nélküli ellátása érdekében a X. ügyosztály ügykörét két csoportra osztotta. Az első csoportba tartoznak a jövőben a kórházak ügyei, a gyógy- díjak behajtása, a közegészségügyi és bakteriológiai intézet, a fertőtlenítő intézet, valamint a tüdőbeteg- gondozó intézet ügyei is. A másik csoportba kerül­tek: a temetők, községi temetkezési intézet, a köz- tisztasági hivatal ügyei, a közegészségügyi határo­zatok, a közegészségi kihágási ügyek, a gyógyszer tárak és a közegészségügyi intézmények légoltalmi felkészültségének ügyei is. Az első csoportba be­osztott előadói személyzet munkájának felülvizsgá­latára vonatkozóan az ügyosztályvezető tanácsnok állandó helyettesítésével — eddigi megbízatásának érintetlenül hagyása mellett — Rostagni Achilles dr. főjegyzőt, a másik csoportra vonatkozóan pedig vitéz Bárány László dr. tanácsjegyzőt oízta meg a polgármester. Törs Tibor országgyűlési képviselő a külföldi magyarság revíziós jelentőségéről. Törs Tibor ország- gyűlési képviselő a minap figyelemreméltó és gon­dolatokban gazdag előadást tartott a saentimrevárosi Kaszinóban a külföldön élő magyarságról, amellyel együtt összesen 15 millió magyar él a földön. Ez tehát a számok erejénél fogva is azt jelenti, hogy nekünk kell a Dunamediencében dominálnunk, mert hiszen többen vagyunk, mint akar a csehek, akár a romának, akár a szerbek. Be kell tehát szervezni a revízió szolgálatába a külföldi magyarokat, hogy egységes fellépésünkkel kivívjuk magunknak a min­ket megillető jelentőséget. Az Orvosi Hirlap legújabb száma is igazolja azt a nagy népszerűséget, amelyet ez az orvostár­sadalmi hetilap kivívott magának. Éialekes és vál­tozatos tartalmában nemcsak a szakember, hanem a nagyközönség is olvasni valót- talál. Sok értékes cikk, riport, irodalmi olvasmány, hasznos tudnivaló gazdagítja a Huzly Imre dr. és Egerváry Tibor dr. szerkesztésében megjelenő lapot. Idegenforgalmi transzparens-oszlopok a Duna- korzón. A Közmunkatanács Bessenyey Zénó dr. el nöklésével tartott teljes ülésén több nagyobb épít­kezésre adott engedélyt. így engedélyezte a Nagy­mező-utcai Európa-szálló helyén hatemeletes lakó­ház építését azzal, hogy az épület udvarát szóra­kozóhelynek alakíthatják át. Városrendezési szem­pontból nem járult hozzá a tanács a Zsigmond-mca 47. számú saroktelken tervezett hatemeletes épület felépítéséhez. Elhatározta a Közmunkatanács, hogy legközelebb foglalkozni fog a Zsigmond-utca be­Január 28 és 31-én délután ffél 3 órakor Ügetőverseny j építési módjának végleges megoldásával. Elvi enge- ; délyt adtaK az ülésen a Csányi-utca és Dob-utca I sarkán tervezett hatemeletes bérház építéséhez. Ez | az épület a megnyitandó Madách-útra kerül. A | Városok Országos Szövetsége azt kérte, hogy a | Dunakorzón a vidéki városokat ismertető hirdető oszlopokat állíttasson fel a Közmunkatanács. Arra való tekintettel, hogy a korzón sok hirdetőoszlop áll, a Közmunkatanács a kérdést úgy oldja meg, hogy nem tömör hirdetőoszlopokat, hanem transz­parens hirdetőoszlopokat állíttat fel. A bíróság is elégtételt adott Nagy Ferencnek. Mint ismeretes, a főváros igazoló választmánya tel­jesen tisztázta Nagy Ferenc törvényhatósági bizott sági tagot, akit azzal vádoltak meg, hogy a fővá­rosi útépítéshez szállított köveket házának építésé­hez használta fel. Most a bíróság is teljes elégté­telt szolgáltatott ebben az ügyben Nagy Ferencnek. A rágalmat ismertette az egyik napilap, amelynek munkatársa vádlottként állott a budapesti törvény­szék Méhes-tanácsa előtt. A bíróság elrendelte a valódiság bizonnyítását, amelynek során Király Kálmán tanácsnok, Viola Rezső dr. műszaki főta­nácsos, Schara Béla tanácsnok, kerületi elöljáró és Schaffer Antal útépítési vállalkozó vallomása alap­ján a bíróság megállapította, hogy Nagy Ferenc egyetlen építő követ sem tulajdonított el a főváros tulajdonúban levő kövekből és megállapítást nyert az is, hogy Nagy Ferenc háza már felépült, amikor a szóbanforgó útépítési anyagól a közelben felhal­mozták. A törvényszék ezek után az inkriminált cikk szerzőjét bűnösnek mondta ki sajtó útján el követett rágalmazás vétségében és ezért 500 pengő pénzbüntetésre ítélte. Frontharcosrendelet a frontharcos törvény előtt. Mintegy ezer frontharcos részvételével tartotta meg a IX. kerületi frontharcos főcsoport gyűléséi. Siudinka. Béla elnöki megnyitója után Szelnár Aladár a frontharcos törvényjavaslat benyújtását sürgette. Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tag, országos ügyvezető alelnök és v. Tóth András dr. ország gyűlési képviselő azt indítványozták, hogy a kormány addig is, amíg a frontharcos tör­vényt tető alá hozza, szabályozza rendeletitől a front­harcos kérdést. A. gyűlés általános helyesléssel fogadta az indítványt. Építési adminisztráció és építési szabályrende­let címmel tartott előadást Münnich Aladár mű­építész, a Közmunkatanács tagja, az Építőmesterek Egyesületében. Az előadáson megjelent Lamotte Károly dr. alpolgármester, Fodor Sándor minisz­teri osztályfőnök, a Közmunkatanács mérnöki osz­tályának vezetője, Katona János és Wellisch An- doi törvényhatósági bizottsági tagok, az építőmes­teri kar számos kitűnősége és igen nagyszámú hallgat óság*. A mindvégig nagy érdeklődést keltő előadás során az előadó rámutatott a inai építési adminisztráció számos hibájára és megjelölte az orvoslás módjait. A mai helyzet gyökeres javulá­sát az új építésügyi szabályzattól várja, amelynek modern alapelveken kell felépülnie, hogy, szakítva a mai rendszerrel, gyökeres javulást hozzon úgy az építtetők, mint az építők számára. Az előadás után Molnár Sándor mérnök felhívta a figyelmet arra, hogy mielőtt az építésügyi szabályzat mun­káját befejeznék, ismertessék meg azt az érdekelt­ségekkel, hogy azok gyakorlati észrevételed figye­lembe vehetők legyenek. Orkánbiztos, esővíz levezető zászló. A háztulaj­donosokat, házgondnokokat, hatóságokat, iskolákat és mindenkit, aki örömünnepeken vagy gyásznapo­kon lobogót tűz ki háza ormára, bizonyára élénken érdekli az a modern zászló, amelyet Löffler Sámson magyar kesztyű- és kötszövöttáru gyára hoz for­galomba. Az új rendszerű, orkánbiztos és esővíz levezetővel felszerelt zászló valóban praktikus ta­lálmány, amelyet a legnagyobb elismeréssel fogad mindenki. Ezt a zászlót a legerősebb orkán sem tudja rúdjáról letépni, az esővíz pedig a rúdról le­folyik, nem szivárog a szövetbe, ami a zászló hosz«^ szú élettartamát biztosítja. Most. amikor rendelet te,szí kötelezővé a zászlónak a nemzeti ünnepe­ken való kitűzését, különösen időszerű ez a prakti­kus találmány, Löffler Sámson gyárosnak (Budapest, VT., Dessewffy-utca 11) megbízottai felkeresik az érdekelteket és vételkényszer nélkül bemutatják az új rendszerű zászlót. i TAMÁSSY EMIL ÉPÍTŐMESTER------ ====== Budapest, VI., Lázár-u. lő. II. 7/a. Tel.: 1-171-55. vArhai karoly vízvezeték, gáz, me/egviz-fütés, egészségügyi berendezés, bádogos munkák vállalata Budapest, V., Kálmán u. 25. 41 1-240^17. LATICEL a kényelem új korszaka GYÁRTJA: A IfUMyac JU.

Next

/
Thumbnails
Contents