Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-27 / 4. szám
Budapest, 1937 január 27. 7 Ismét erősen emelkedett a Kereskedelmi Bank tiszta nyeresége Közismert tény, hogy a magyar pénzügyi helyzet megítélésénél a nemzetközi pénzpiac mindig tekintetbe veszi a Kereskedelmi Bank forgalmának és jövedelmének alakulását. Ebből a szempontból az intézet most nyilvánosságra hozott 1986-os mérlege minden bizonnyal növelni fogja a külföld bizalmát és elismerését. A tételek összehasonlítása mindenütt a fejlődést és általában az üzletkörök állandó terjeszkedését bizonyítja, amivel együtt mutatkozik aztán a tiszta nyereség egészen kivételes arányú növekedése: ez a tiszta jövedelem ugyanis az előző évi eredményt tekintve, több mint egymillió pengővel 4.4 millióra emelkedett, és ebben az összegben nem szerepel a tavalyi elő vitel. A magyar közönség bizalmát, matatja az a körülmény, hogy a betétállomány 290 millió pengő, ugyanekkor viszont az intézetnek a magyar hitelellátás terén való kötelességtudása mellett szól a 265 millió pengős kihelyezés. Ez a kiváló eredmény, amely még inkább növeli a Kereskedelmi Bank világviszonylatban is egészen kivételesen előkelő tekintélyét, természetesen elsősorban a kitűnő vezetésnek tulajdonítható. És itt az első sorban áll a bank régi, érdemes elnöke, Weiss Fülöp, aki sokévtizedes munkájával világszerte, a nemzetközi pénzpiacon szerzett magának méltó elismerést. Utána pedig' kitűnő segítőtársa következik, Stein Emil dr. vezérigazgató, aki. nagyvonalúan, de ugyanakkor az igazi pénzembert jellemző körültekintő óvatossággal hajtja végre pénzügyi elgondolásait. Mondani sem kell talán, hogy a két vezetőnek méltó munkatársai az intézet fémjelzett nevű igazgatói és az óriási adminisztrációt korrektül lebonyolító tisztviselői gárda. Az intézet mérlegéről egyébként a következő jelentést adták ki: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága Weiss Fülöp elnöklete alatt e hó 19-én ülést tartott, amelyen megállapította, hogy az 1986. üzletév — a nyugdíjalapnak a kötelező juttatáson túlmenő kivé telesen nagyösszegű dotálása után — elővitel nélkül 4,354.312.90 P tiszta nyereséggel zárult, az előzőévi 3,301.098.23 P-vel szemben. ■ Elhatározta egyben az igazgatóság, hogy az ez- I óvi február 3-án, délután fél 5 órakor megtartandó 95-ik rendes évi közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1936. évi osztalék kifizetésére, ugyanúgy, mint tavaly, 1,500.000 P, vag-yie részvényenként 3 P fordít- iassék, továbbá, hogy a rendes tartalékalap 1,000.000 P-vel, az intézeti épületek értékcsökkenési alapja 200.000 P-vel, az alkalmazottak jóléti intézményei pedig 60.000 P-vel javadalmaztassanak és az 1937. üzletévre 2,093.273.23 P nyereség vitessék elő. Az 1936. évi tiszta nyereség a tavalyit 1,053.214.67 P-vel haladja meg, ami az összes üzletágak erőteljes fejlődésének a következménye. Leírásokra ez alkalommal, az előző évek sokkal nagyobb szükségletével szemben, a szokásos szigorú elbírálás mellett, csak 612.000 P-t kellett fordítani. A bank nyereséges veszteség-számlája ezúttal első ízben tünteti fel külön a fiókok jövedelmeit és terheit, míg a múltban a fiókoknak csak tiszta hozama vétetett figyelembe a nyereség- kimutatásánál. A könyvecskékben elhelyezett takarékbetétek kerek összegben 1,800.000 pengővel emelkedtek, míg a folyószámlabetótek 5,450.000 pengővel csökkentek, úgyhogy az összes betétállomány 290,216.000 pengős összege 3,664.000 pengővel kisebb a tavalyinál. Bár a belföldi betevők folyószámlabetétei is emelkedtek, a folyószámlabetétek tételénél végeredményben csökkenés mutatkozik, mivel külföldiek folyószámlakövo- teléséből a belföldi betéttöbbletet meghaladó összeg került kifizetésre, ami a nagyobb transzferálási lehetőségekkel volt összefüggésben. A kezességi üzlet állománya 26,122.000 pengőről 34,400.000 P-re emelkedett. Az aktívák között a pénztárkészletek, valamint a pénzintézeteknél és bankcégeknél elhelyezett tőkék állománya 40,106.000 pengőről 29,390.000 pengőre csökkent, az adósok állománya 108,645.000 pengőről i 116,294.000 pengőre, a váltótárca. 145,098.000 pengőről I 149,635.000 pengőre emelkedett. Élénk emelkedés a Pesti Hazai Első Takarékpénztár mérlegében Három év múlva lesz száz esztendeje, hogy Fáy András kezdeményezésére megalakult a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület, amely azóta is megőrizte Fáy András erkölcsi hagyatékát, aminek példaadóan gondos őrzője és továbbfejlesztője az intézet két legfőbb vezetője, Erney Károly és Milos György. A most kiadott 1936. évi mérlegjelentés minden tétele ezt a hagyományos, komoly szolidságot, ezt a konzervativan óvatos, de előrelátásában mégis haladó üzleti politikát tökrözi. A közönség rendületlen bizalmát tanúsítja a betét- állomány kétmilliós emelkedése, az üzleti tevékenység élénkülését és terjeszkedését pedig a váltótárca ötmilliós szaporulata bizonyítja beszédesen. Az óvatos üzletpolitikát tekintve, szinte természetes, hogy a latens tartalékok az idén is jelentékenyen szaporodtak, de a nyílt tartalékolások is meghaladják a inultóvieket. Az ország legrégibb és legnagyobb takarékpénztára hagyományainak megfelelően, a mutatkozó magasabb nyereséget nem az osztalék felemelésére, hanem belső erőinek gyarapítására fordítja. A kiadott mérlegjelentés figyelemreméltó adatai a következők: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igazgatósága január 23-án tartott ülésében megállapította az 1936. üzletévi mérlegét, a nyereség- és veszteségszámlát és elhatározta, hogy a február 6-ra egybehívandó 97-ik rendes közgyűlésen 1,415.008.38 pengőt tevő nyereség felosztására nézve a következő javaslatot fogja előterjeszteni: Fizettessék osztalékra minden egyes részvény után 3 pengő, 200.000 darab részvény után tehát Burnyóczky Gyula bádogos- és szerelőmester Bádogosmunkák. — Vízvezefék, égé zségügyl berendezések, csatornázás, gáz, berendezések vállalata Budapest, Vili., Sándor-u. 15. Tel.: 1 408-89. Fülöp D e ss ö építőmester Budapest, XIV. kér., Aréna-út 11. szám. T E LEFON: 1-355-84. 600.000, fordíttassék a rendes tartalékalapra 100.000, az ingatlanértókcsökkenési tartalékalapra 150.000, az egyesületi nyugdíjtartalékalapra 50.000, az „Erney Károly-alap“-ra 10.000, jótékony és alapítványi célokra, a fővárosi pénzintézetekkel együtt adott ösz- szegeken felül 12.000, a felügyelőbizottság és a választmány tagjainak tiszteletdíjára 19.655, a tisztviselők külön jutalmazására 70.000 és az alapszabályszerű jutalékok levonása után fennmaradó 338.822.38 pengő az 1937. évi nyereség- és veszteségszámlára írassék át. A magyar közgazdaságban már az előző évben észlelt javulási folyamat a lefolyt évben örvendetes módon fokozódott és annak már úgyszólván minden ágára kiterjedt. Az üzleti életnek ezzel együttjáró megélénkülését nemcsak az intézet pénztár- és összes forgalmának számadatai tükröztetik vissza, amelyek az előző évi 1.263,751.910.53 pengőről 1.461,026 024.10 pengőre, illetve 8.274,578.804.40 pengőről 8.621.521.174.90 pengőre emelkedtek a lefolyt évben, hanem egyes üzletágak álladékának emelkedése is. így a könyvecskékre elhelyezett betétek 74,441.235.47 pengőt, a folyó- és csekkszámlára elhelyezett betétek pedig 44,019.357.87 pengőt tettek, az intézetnél elhelyezett összes betétek álladéka pedig, az egyéb hitelezők összegének betudásával, az 1935. évi 124,309.819.25 pengőről 126,399.947.24 pengőre növekedőit. A betétek összálladékának növekedése — a mai viszonyok között — mindenesetre beszédes tanujele az intézet továbbfejlődésének, a nagyközönség továbbra is fennálló rendületlen bizalmának és az intézet érvényesülési területe kiterjedésének. Ezen utóbbi megállapítás az intézet váltótárcájának számottevő emelkedésében is alátámasztást nyer, amely az 1935. évi 80,891.695.89 pengővel szemben a lefolyt év végén 85.379.732.35 pengőt tesz. Az értékpapírokra adott előlegek álladéka némi emelkedést mutat. Az adósok és a különféle adósok álladéka számot nem tevő csökkenést tüntet fel, ami egyes ezen üzletágban is történt folyósítások dacára, közüloteknek korábban engedélyezett hitelek részbeni visszafizetésében találja magyarázatát, fizen üzletágnak összes álladéka a tavalyi 30,520.554.08 pengővel szemben 30,246.056.94 pengőt tesz. A jelzálogkölcsönök álladéka az e téren uralkodó teljes tétlenség mellett, 44,524.634.98 pengő. Az intézet értékpapírtárcájának álladéka 8,415.616.53 P-ről 7,830.751.28 pengőre ment vissza. Gazdasági Szemle Tisatességtefen verseny címén keresetet adtak be a budapesti törvényszékhez, amelyet arra kérnek a ielpcrcsek, hogy rendelje el a Textilbeszerző és Ruházati Cikkeket A nisi tó K. F. T. tisztességtelen versenyének abbahagyását. A tisztességtelen versenynek sokféle fajtája van, amennyiben azonban az említett kereset, tényállításai megfelelnek a valóságnak, most egy egész kivételesen erkölcstelen és szokatlan módszer került nyilvánosságra. Ez a bizonyos k. f. t, ügynököket tartott, akiknek az volt a feladatuk, hogy ki szaglásszanak olyau egyéneket, akik pillanatnyi pénzzavarban vannak, fizetőképességük jó, de nem áll rendelkezésükig olyan ellenérték, amit letétként bankszerű kölcsönnél általában elszoktak fogadni Ezeknek a szerencsétleneknek nyújtottak azután úgynevezett árúbitelt, ami által megkárosították a bajbajutottakat, do megkárosították a tisztességes kereskedőket is, akik természetesen nem a bajbajutott vásárlóközönség szorultságát használják fel arra, bogy a portékájukon túladjanak. A szegény- ségnek és a gyanútlanul üzleti tisztességnek ezeket a szemérmetlen vámszedőit ki kell füstölni a magyar közgazdaságii életből. Reméljük, ez a legrövidebb időn belül meg is történik. Wem kwappol egészen az a híresztelés, hogy néhány hónapi kényszerű visszavonulás után ismét erőteljes aktivitásba lendült Knapp Miksa. Régi vállalkozása, az Union G-arantee Trust keretében, mint annak vezérigazgatója óhajt állítólag Anglia felé irányúló export- tevékenységet kifejteni. Nem tudjuk, hogy az angol kereskedők milyen érzelmekkel fogadják Knapp Miksa exportőri elgondolásait, amelyekben feltétlenül több a fantázia, szóval az érzelmi elem, mint az értelmi elem, tekintve, hogy Knapp Miksa nem is olyan régen, bírósági tárgyaláson vallotta, hogy mindössze a negyedik elemiig jutott el főiskolai tanulmányai során. A diplomás angol kereskedők minden bizonnyal elvárják üzletfeleiktől a négy eleminél valamivel magasabb világkultúrát és aligha tartják a kereskedelmi tevékenység csúcsteljesítményének Knapp Miksa élete főművét, ami tudvalévőén a Sálán. Vagy talán . . . Knapp Miksa, illetve becéző nevén: Sálán Muki mást remél? áruházaink szívesen hivatkoznak külföldi példákra, amikor hangos és ellenőrizhetetlen sajtókampánnyal azt bizonygatják, hogy milyen jól megy külföldön az áruházaknak és speciális magyar jelenség csupán a kétségtelenül tapasztalható általános és elkeseredett áruházellenes hangulat. Nem szólal meg azonban ez a sajtóhadjárat akkor, amikor annak kellene hangot adni, hogy milyen erélyes eszközökkel törik le külföldön az áruházak terjeszkedését, amelyek káros voltával és túlkapásaival mindinkább tisztában kezdenek lenni világszerte. Épp a közeli napokban hozott törvényt a belga parlament, amely megtiltja újabb áruházak alapítását, de még a meglévők terjeszkedését sem engedi meg addig, amíg egy most készülő részletes javaslat nem szabályozza pontosan az áruházi terjeszkedés határait. De nemcsak itt Európában, hanem a távol keleten is érezteti hatását az áruházak túlkapása. Japánban szinte példa nélkül álló törvényt hoztak: kötelezték az összes áruházakéi, hogy egyesüljenek. Ennek a szokatlan intézkedésnek az a magyarázata, hogy az áruházak az egymással folytatott kíméletlen verseny során teljesen tönkretették az ősi japáni kereskedelmet, így tehát a trösztösítéssel ennek a semmilyen jogos érdeket nem ismerő versenynek akar véget vetni a japán törvényhozás. Az elgondolás mindenesetre eredeti és bizonyára a japán lélek sajátságainak figyelembevételével véli elérni célját. EPreSSentő ítéletet hozott egy árdrágíási bűnügyben a budapesti törvényszék. Három hónapi fogházra, hivatalvesztésre és az országból való kitiltásra ítéltek egy árdrágító gyümölcskereskedőt. Tekintve, hogy kétségtelenül van bizonyos fokú drágaság, ami még súlyosabbá teszi a fogyasztók és a kereskedők amúgy is súlyos helyzetét, a törvény teljes szigorával kell lecsapni azokra a lelkiismeretlen egyénekre, akik a kereskedést összetévesztik a kufárko- dássaí. Akik az árdrágítás nehezen ellenőrizhető és még nehezebben bizonyítható csalárdságával csalják lépre azokat, akik csekély tájékozódottságuknál és alacsonyabb értelmi fokuknál fogva éppen a leginkább szorulnak rá a kereskedői tisztesség megbízhatóságára, tehát a szegény embereket. Ez^ a drákói ítélet nem is annyira a büntetés nagysága szempontjából figyelemreméltó, mint inkább azért, hogy intő például szolgál azoknak, akik elég merészek megfeledkezni arról, hogy a törvények éberen őrködnek a tisztességes emberek igaza fölött. Gerber Miksa — kormány főtanácsos. A kormányzó Gerber Miksának, a Magyar Általános Hitelbank igazgatójának közhasznú érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta. Az egész magyar pénzügyi közvélemény őszinte örömmel fogadta ezt a kitüntetést, mert hiszen Gerber Miksa kiemelkedő tehetségével, biztos ítélőképességével, megértő szellemével és egyéni szeretetreméltóságával egyaránt rászolgált arra, hogy előkelő pozíciójában a megbecsülés mellett mindenki igaz szeretetéit is kiérdemelje. Sokoldalú munkássága során rengeteg érdemet és rendkívül sok barátot és tisztelőt szerzett magának Gerber Miksa, akit most a kormányzói cím adoma-
