Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-27 / 4. szám

Budapest, 1937 január 27. 5 j/mriizSSJiißMP Beruházásokra tfzmiilifi pensől, modernizálásra hat-nyolcmillió pengőt akar fordítani a Gázművek A gázfogyasztás emelkedése, a magyar szénből való gázgyártás, a mesterséges benzin előállítása, a távfűtés, a főiágazkutatás centralizálása és a Gázművek új székházénak felépítése az fizem­polttikai bizottság előtt Egyelőre a gázgyár azokat az intézkedéseket szándékozik keresztülvinni, amelyek a meglévő helyzeten tudnak enyhíteni. Éppen most van ab­ban a helyzetben a Gázmű, hogy a legközelebbi időben nemzetközi pályázatot ír ki egy teljesen modern kokszoltató és kokszosztályozó berendezés létesítésére. Ez a létesítmény közel kétmillió pengő költ­séget igényel, amelyet a Gázművek igazgatósága a polgármester legközelebbi beruházó programja ke- retébo kíván beállítani. Hasonlóképpen megérett a a kivitelre a Gázművek székhazának ügye is. Ötmillió pengős előirányzat keretén belül akarja felépíteni a Gázművek a minden adminisztratív szervét magába foglaló szék­házát Az üzempolitikai bizottság, amelyet a múlt év elején hivott életre Zsitvay Tibor dr., most újjá­alakulva folytatja azt a munkált, amelyhez a főváros egész közvéleményének elismerése fűződik. Az alakuló ülésem Lamotte Károly dr. alpolgármester elnökölt, aki meleg szavakkal méltatta Zsitvay Tibor tapintatos és körültekintő elnöki munkásságát. Az elrendelt titkos szavazlás során elnökké egyhan­gúlag újból Zsitvay Tibort választották meg, elnök­helyettes pedig (ismét Miklós Ferenc lett. Az újjá alakult üzempolitikai bizottság első ülé­sén a Székesfőváros Gázművek vizsgálatát vette sorra. Elhatározta, hogy a helyzet egyszerűsítése céljából mindenekelőtt a helyszínen tanulmányozza a Gázművek berendezéseit, ennek kiegészítésére pedig filmbemutatás révén vesz tudomást azokról a léte­sítményekről, amelyeknek helyszíni megtekintésére időt szakítani nem lehet. Az ülésen Véssei Ede dr., a Gázművek vezér- igazgatója adott összefoglaló ismertetést az üzem jelentőségéről, helyzetéről és szükségleteiről. Megcáfolta azt a gyakran hangoztatott ellen­vetést, mintha a gáztermelés az elekírifikálás fokozódásával veszítene jelentőségéből. Külföldi példáik egész sorával igazolta, hogy még azokban a városokban is, ahol az elektromos áram lényegesen kevesebbe kerül a gáznál, nagy­mértékű a gázfogyasztás, ami önmagában véve is bizonyítja, hogy a gáz használata nincsen csökkenő- félben. Különösen azért nem lehet erről beszélni, mert takarékos energia-gazdálkodásról csakis a gáz használata mellett lehet szó, annál az oknál fogva, mivel a gázhasználatnál a termelt melegnek sokkal nagyobb hányada használható fel, mint akár a szén eltüzelésénél, vagy az elektromos áram használatánál. Az ntőbhti esztendőkben és pedig 1931—1935 között a gáztermelés és fogyasztás mintegy nyolc száza­lékkal apadt, ugyan Budapesten, ez azonban szük­ségszerű következménye volt a. gazdasági válságnak, amely takarékosságra késztette a lakosságot. A főváros polgármestere által inaugurált propagandamunka eredményeként most már újból emelkedik a termelés és a fogyasztás, .ami bizonyítja azt, hogy a Gázmüveket nemcsak fenn kell tartani, hanem a technika újabb fejlődésé­nek figyelembevételével tovább is kell fejleszteni. A budapesti Gázművek háromféle gázt tudnak termelni: kőszéngázt, generátorgázt és víz gázt. Víz- gázt ezidőszerint nem termelnek, ellenben a másik két gázféleség keverésével állítják elő a világító­gázt, amelynek fűtő értéke 4000 kalóriáit képvisel. Egyre jelentékenyebb mértékben használ fel a Gáz­művek magyar szenet és a múlt esztendőben már közel 50.000 tonna magyar szén feldolgozására került a sor. A külföldi szén tekintélyes része a Ttuhr-vidék­ről származik, kisebb mennyiségeket Csehországból, Lengyelországból és Törökországból szereznek be. A Gázműveknél keresztülvett racionalizálási intézkedések eredménye gyanánt jelentékeny megtakarításokat lehetett elérni, a termelés tehát gazdaságosabbá vált, amihez hozzá­járult az a körülmény is, hogy a melléktermékek értékesítése jelentős hasznot biztosított. A Gázmüvek által szolgáltatott g'áz mai ára a békebeli egységárakkal szemben csökkenést mutat, mer 3 arany fillérrel kevesebbe kerül ma a gáz, mint 191í-ben. A propaganda-tevékenységet nagy buzgialom- galommal folytatják a Gázművek és el is érték mór azt, hogy 1930—1933 között 33.000 új fogyasztó kapcso­lódott be. A propagandatevékenység a háztartások akvi- Tálásán kívül kiterjed az ipari fogyasztás növelé­sére is és a gáznak itteni népszerűsítéséhez nem kis mértékben járulnak azok az engedmények, amelyek­ben a nagyobb ipari fogyasztókat részesítik. Rendkívül érdekes volt az üzempolitikai bizott­ság elé terjesztett jelentésnek az a része, amely megállapította, hogy az óbudai gázgyár termelőképességét évente még harmincmillió köbméterrel lehet fokozni. Ha ezt az egész mennyiséget sikerülne elhe­lyezni, akkor a Gázművek tiszta üzleti feleslege évente két és félmillió pengővel növekednék. % Törr. °<c ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN * *V kiválóságával VEZET —-------------­r N ÉMETH 1STQÄM ÉS ▼édyt------- Első Magyar asztalosai m ác gyá-293-11 r ggMMMN Budapest, VI., Szondy-u. 55. Tel: 1 Nemzetgazdasági szempontból óriási jelentősége van a hazai szénféleségekből való gáztermelésnek. A Gázmüvek a legközelebbi jövőben javas­lattal fordul a polgármesterhez, és azt kéri, hozzon létre külön szervezetet, amelynek egyedüli hivatása az lenne, hogy a hazai szén felhasználásának kimunkálását biztosítsa. Ebben a szervezetben egyesülnének az állam, a Gázmüveik, a hazai szénbányák kiküldöttei és a leg- beliatóbban megvitatnák mindazokat a lehetősége­ket, amelyeket egyrészt a magyar szenekből való gáztermelésre, másrészt a mesterséges benzinnek hazánkban való termelésére vonatkoznak. További feladata lennie ennek a hí zottságniak a gázzal való távfűtés kérdésének tanulmáyozása. A Gáiművek égisze alatt fogják egységesíteni u földgázkutatásokat is. Az iparügyi minisztérium jóváhagyása folytán erre vonatkozólag megtörtént már az elvi megállapodás, mélyet most a közel­jövőben a fúrási tevékenység centralizálása fog követni. A Gázművek boldogulása szempontjából nem közömbös az sem, milyen mértekben vesznek részt a fogyasztásban a Pest környékén elterülő váro­sok és községek. 1931 óta Kispest városa budapesti gázt basznál, Újpest pedig már hosszú évek sora óta be van kapcsolódva. Minthogy a pestkörnyéki további városok bekapcsolása jelentékeny költsé­gekkel jár, egyelőre várni kell és csak akkor le­het komolyan foglalkozni a gáztermelés ilyetén úton való megnövelésével, ha legalább négymillió pengő kihasítható lesz erre a célra. és ez a hatalmas összeg egyrészt a Tisza Kalmün­ten telek eladásából, fedezhető, másrészt az üzem nyugdíjalapjaiból vett kölcsönből ruházható be. Vég­eredményben körülbelül tízmillió pengő a legsürgősebb ter­mészetű beruházásoknak az összege, ezenkívül további hat—nyolc millió pengőre lenne szük­ség ahhoz, hogy az egymás után következő évek folyamán valamennyi modernizálást keresztül lehessen vinni. Az üzempolitikai bizottság tagjai ée a behívott szakértők alaposan megvitatták Véssei Ede vezér­igazgató nagy alapossággal elkészített előterjeszté­sét és az elhangzott felszólalások eredményeként máris megállapítható, hogy szinte kivétel nélkül osztják azt a felfogást, hogy a Gázmüveket a mo­dern idők követélményeinek megfelelően fejleszteni kell. Az üzempolitikai bizottság most következő üléssorozatán a magyar szénből való gáznye­rést, a földgázkutatást, a gázgyártásnak az energiagazdálkodás és a főváros melegellá­tásában elfoglalt szerepét fogják részletesen megvitatni. Természetes, hogy ez a pár szóban kifejezett feladat a kérdések hatalmas csoportját tárja majd az üzem- politikai bizottság elé, mert, megvitatásra várnak mindazok az ügyek, amelyek a termelés olcsóbbá- tételét, az üzem biztonságát, a speciális szemponto­kat, stb. foglalják magukban. Az üzempolitikai bizottság elhatározta egyéb­ként, hogy január 27-én, szerdán tartja meg a Gáz­müveik helyszíni vizsgálatát, a következő napon pe­dig újabb ülésre ill össze és ekkor már megkezdd a szakértők által előkészített tárgyalási anyag meg­vitatását. firillii ííiíéi® késlelteti az innal Kivezető íő-úl megépítését A MÄV nem hajlandó áthelyezni vágányait — a Ferdlnánd-hld tatarozása — Anhéf összehívását Síéri a polgármester A székesfőváros jövő fejlődése szempontjából egészen különleges jelentősége van az új óbudai ki­vezető főút forgalmúba állításéinak. A kijelölt útvo­nalon már hetek óta folyamatba n vannak az előké­szítői munkáltalak, a székesfővárosi Vízművek és a ,|Gázművek pedig már a téli hideg beállta előtt be­fejezték a szükséges csőfektetéseket. Váratlan nehéz­ségként jielentkezett most a Magyar Államvasutak igazgatóságának az a véleménye, hogy az óbudai rakparton húzódó síneket nem hajlandó saját költ­ségére áthelyezni. A Pálffy-tértől a Filaitori-gátiig futó HÉF-kocslk ugyanis nem saját pályájukon ha­ladnak, hanem úgynevezett peape-vonalat vesznek igénybe, amelynek megépíttetője és tulajdonosa a MÁV. A dunaparti körvasúihoz tartozik ez a vonal­szakasz, amelynek igényűévé teléért a HÉV szerző­désileg megállapított évi bérösszeget fizet. A vágány- áthelyezési munkálatok elvégzése nélkül nem lehet megkezdeni az óbudai kivezető főút építését, viszont a székesfőváros abban a meggyőződésben él, hogy sem jogának, sem kötelességének nem tekintheti az Államvasút tulajdonában levő vágányzat más helyre való átvitelét. Szakértői véleményeik szerint kb. 300.000 pengőre le­het tenni azt az összeget, amibe a vágányáthelyezés kerülne. Ennek az összegnek viselésére a MÁV semmi hajlandóságot nem mutat, úgy hogy mind­addig, amíg ezt a kérdést dűlőre merni viszik, kény­telen-kelletlen szünetelnek a kivezető főút építési munkái. Szerndy Károly polgármester a bír vétele után nyomban összeköttetést keresett a MÁV elnökségé­vel, majd :a kereskedelemügyi minisztériummal is, minthogy azonban a dolgot áthidalnia rövid úton nem sikerült, arra kérte a minisztériumot, hogy a legkö­zelebbi jövőben hívjon össze ankétot, ame­lyen a MÁV és a székesfőváros kiküldöttei egyezséget létesítenek a szóibanforgó ügyben. Bsavatoíf helyről nyert értesülésünk szerint ezen a kérdésen kívül más témák is szóba fognak kerülni, elsősorban a Ferdinánd-híd tatarozásának és átépítésének ügye, nemkülönben a hal ál sor ampák rendezése. Ez utób­biakra nézve a MÁV már korábban határozatot hozott, amely úgy szólott, hogy miután ki akarják telepíteni a Budapest—ceglédi vasútvonalat, nem lenne kívánatos jelentékeny összegnek befektetése arra az egykét esztendőre, ameddig ez meg nem történik. E vélemény nyilvánítása óta azonban már több év elmúlt és az egyre jobban fejlődő Zugló különösen azóta, amióta kerületi önállósá­gát is elnyerte, mind károsabban tapasztalja a vá)os belterületétől való kényszerű elhatároltságát. A XIV. kerület lakossága egyre erőteljesebben követeli a helyzet enyhítését és ez a körülmény érlelte meg a polgármesterben azt a gondolatot, hogy a tárgyalóasztal mellett ismét szőnyegre hozza a kérdést, amelynek megoldását a főváros lakosságának közel egytized része várja. porszívógép és fiütö- szekrény újra kapható SZENDE, MA©YJtft-UTCA 3. TELEFON: 1-868-15 SCHNEIDER JÁNOS Belső-berendező, éi>üIetasztaIosáru-üzeme BUDAPEST, VIII., KISFALUDA-UTCA 8. ALAPÍTÁSI ÉV 1907. -A TELEFON : 1—346—16 Nagy Gyula laltaíosárugyár Budapest, VIII., Kőris-utca 10. Telefon: 1-348-15. PRIMUSZ JÁNOS ÉPÍTŐMESTER Í-876F0«. BUDAPEST, FERENC-KRT 24.

Next

/
Thumbnails
Contents