Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-06 / 1. szám
4 Budapest, 1937 január 6. Látogatás a tfwáv&s ,tnúdem aUöi a& ^t^místák a diftioi nás Ezerhéíszáz leány előkészítése az élet küzdelmére ______________ Jöv/wasiJÍÍJZMP Az ipari szakoktatás rendkívüli] jel emt'ős égéirő 1, a fővárosnak ezen a térem teljesített munkájáról és a jövő terveiről nyilatkozott Felkay Ferenc dr. közoktatásügyi tanácsnok ia Fővárosi Hírlap karácsonyi száméiban és kifejezte azt az óhajtását, hogy bár minden tanonciskola mellé egy tanoncotthont iu fel lehetne állítani. Azt a missziót, amelyet ezek az iskoláik és ezek az otthonok teljesítenek, valójában csak közvetlen közelből tudjuk megállapítani. A főváros sokféle iparostanonc-iskolája, a tizennégy M- és hat leányiskola közül kiválasztottuk az egyik legtanulságosabbat és legérdekesebbet, a Her nád- utcai női iparostanonc-iskolát, amely a saját otthonában működő önálló ilntézet és egyúttal leáinyta- nonc-otthonnal is egybe van kötve, hogy beletekinthessünk az életébe. Hatalmas négyemeletes épületben, az egykori elemi iskolában van elhelyezve az intézet, amely jellege szerint női szabó iskola. A tanulóinak Száma 1700, de mint Kelemen Konstancia, az igazgatónő (magyarázza, ebben a tanévben a tanulók szánnia előreláthatólag 2000-en felül fog emelkedni. A tanulók számának emelkedése örvendetes lenne, de nem abban a formában', ahogyan ez eddig történt. A tainoncok szerződtetését semmiféle idő nem szabályozza és így az új tanoncokíkal az iskola növendékeinek száma a. tanév közben folyton változik, ami rendkívüli nehézségeket jelent a folyamatos oktatásban. Éppen ezért nagy örömmel fogadták az oktató körök Bornemisza Géza iparügyi és kereskedelemügyi miniszter új rendelkezését, 'amely ezt a rendszertelenséget szabályozza. * A tanítás az intézetben 44 osztályban folyik, sáriit úgy kell érteni, hogy hetemkint kétszer, összesen 9 órán tanulnak a növendékek és így a tantermeket naponkint felváltva használja az 1700 tanuló. Az iskola négy évfolyamú, a tanulók pedig úgy életkorra, mint előképzettségre nézve a lehető legvegyesebb összetételűek. Vannak lí éves és vannak 2í éves tanulók is, aszerint, amint tanoménak szerződnek a lányok. Legalább 6 elemit mindenki végzett, de vannak sokan — mintegy 75 százalékban — polgári iskolát, több középiskolát végzettek, sőt érettség-izeit, vagy tanítói okleveles növendékek is. Régebben tanonciskolában ilyen iskolázott tanulók nem voltaik, de újabban, amikor egészen jó családod intelligens gyermekei mennek ipari pályára, a tcmonclányok sorában igen sok a végzett, úri kisasszony, Az érettségizett és okleveles tanoncok felmentésüket is kérhetik a tanonciskolái oktatás alól, de ha Kelemen Konstancia igazgatónőn múlik, senki sem marad el az iskolából és legalább a felső osztályt elvégzi. — A szakrajzot és a gazdasági ismereteket — mondja —• nem nyújtja a középiskola és erre a képzett iparosnak múlhatatlanul szüksége van. Hogy mennyi az igazság az ő szuggesztív rábeszélésében, megmutatja a tanrend, amely óv- folyamonkint mindinkább a szakmai oktatás irányában van felépítve. Az élső osztályban az általános műveltséget adó tantárgyak dominálnak, a, múisc- dikban már az üzleti levelezés, könyvvitel, természettan, vegytan, szaikrajz, technológia, hódítanak tért, a harm adikban a szak rajzra és a technológiára még több súly esik és itt már a polgári jog és kötelesség is a tantárgyak között szerepel, míg a negyedik évfolyamban csupa szakirányú tárgyak: könyvvitel, technológia, szakrajz kerülnek előadásra. Természetesen a már iskolázott leányok nem az első osztályon kezdik, hanem ott, ahol erre szükség mutatkozik 'és alkalmazikodik a tanulmányi beosztás ahhoz ds, hogy a tanuló mennyi időre szerződött tanoménak. Vagyis nem kevéssé komplikált ennek az iskolának a vezetése és rendkíviild lellkidsmeireteeséget- ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN 9 1 I ? °* kiválóságával VEZET ===-■ . W KÉMETH IITUÁIi ti TÁRSAI Törv. védve _. _ . . . .---------Első Magyar asztalospácgyár Bu dapest, VI., Szondy-u. 55. Tel: 1-293-11f ROSENTBill NÖR j tPKirmr«r/lM vMuim 1 BUDAPEST. V.. lATRA-U. 26 1908-ban fi. ------- ---------------—.------------------------------------------- - -------------m r iTim —>in kí ván az igazgatótól és sok türelmet és hozzáértést a 23 tagú tantestülettől. Mind ebben nincs is hiány, amint az intézet kitűnő Ilire mutatja. De mindezeken felül a szeretet külön melegsége sugározza be ezt az iskolát, egy különös gyöngédség, amely az igazgatói irodából mindenfelé szótárad. Sok egyéb mellett szinte meghatóan jelentkezik ez abban a törekvésben, hogy az igazi szaktudás mellé ízlést és művészetet is ad útravalóul a leányoknak Kelemen Konstancia igazgatónő. Színesen ég látványosan mutatkozíik ez meg abban az értékes és sok ritkaságot magában foglaló múzeumban, amelyet magyar kézimunkákból gyűjtött össze az igazgatói irodában. Az új női szabó nemzedéket a magyar stílus szeretetére igyekezik ezzel nevelni ég bár a tanterviből: a (kézimunka hiányzik, gondoskodik arról, hogy ez a ráadás tantárgy se maradjon el az órarendről. Amint a gyűjteményét és az idevonatkozó irodalmat mutatja, csupa melegség, csupa szeretet minden szava és apostoli agitálás a magyar stílusnak a női öltözékben való modern értelemben vett érvényesülése mellett. * Amint végigvezet a tantermieken ée megmutatja a sok mintaszerű felszerelésit, feljutunk a negyedik emeletre. Ez az iskolától elkülönített, zárt terület a leúny- tanonc-otthon. Itt nem csak a saját Iskolából, hanem az összes nőd tanonciskolákból összekerült leányok élnek együtt igazán az othont pótló, meleg és kedves miliőben. A Budapest-terembe nyitunk be, ahol éppen vacsoráznak a leányok. Nemrégen jöttek haza a város minden részéből a különbözői műhelyekből. Most már mindenki levetfete a napa gondot és tisztáira mosakodva, féhérbabos, nagy kék kötényben mint egy nagy család testvérei ülik körül a hosszú asztalt. A menü az otthon konyhájából kerül ki. Azelőtt a fővárosi étkeztető konyha szállította délben, de a lányok csak estére kerülnek össze és az el tett ébéd nem igen volt ízletes éts csábító. Az igazgatónő úgy segített a dolgon, hogy elkérte a nyers élelmiszereket és maga főzeti meg, megpótolva egy kis össze gecskével. A népkonyhái főzet helyet azóta ízes, jó vacsorához jutnak a leányok. Ez a gyöngéd gondosság nem csak az étkezés körül jelentkezik, hanem az alföldi, az erdélyi, a felvidéki és a dunántúli teremben is: a szép tiszta hálószobáikban, amelyek elnevezésük szerint másmás magyar stílust mutatnak. Amint végigjárjuk a termeket és megnézzük; a tan eme leányokat, az az érzésünk van, mintha úri kisasszonyok között lennénk. Csupa jómodorú, kedves leány van itt együtt, pedig a legtöbbje szomorú (körülmények közül, az élet kietlenségéből került ide, hiszen éppem az olyan leányok számára állították tel az otthont, akiknek nincs otthonuk, vagy pedig olyan volt eddig, amely veszedelmesnek mutatkozott a serdülő- leányok számára. Egy-két hétig tart az átaliaikulá® folyamata és a zord, tépe'lődő, szomorú leányok megtanulnák mosolyogni és beleilleszkednek a kedves, derűs együttesbe. Hétköznap, elfoglaltságuk mellett csak az estéket töltik együtt, vasárnap ós ünnepkor azonban., ha nincs kimen öljük, társas életet élnek. Együttesem mennek a templomba, egéisznapos kinán- dulásokra és múzeumokba. Fogadó-órákat is tartanak és ezen a téren az igazgatónő', a felsőbbség jóváhagyásával, merésznek látszó újítást hozott be: fiúkat is fogadhatnak a leányok. Ez a merészség a légből esőbb dolognak bizonyult és arra szblgál, hogy tisztes, udvarias, társasági formák közt adja. meg a lekek tavaszának azt, ami a tavaszt megilleti. Ugyanezt ,a célt szolgáljia a tánciskola is, melybe bevonulhatnak a fiúk is és nincs az az úri társasága Budapestnek, ahol disztmgváltább volna a tónus, minit ezekem a táneóirákon, ahol tanomé leányok ós tanomé fiúk járják a tangót. * Sok tánulJságot éis élvezetet szerzett a látogatás a székesfővárosnak ebben a nagyszerű intézetében, amely az önálló iparos tanonciskolák sorában idő- remidben a legelső. A hajdan elhanyagolt iskolatípus felvirágoztatása Szendy Károly polgármester tanácsnok korában kezdődött és a polgármeisternek ma is szívügye az 5parosta nonc ok problémája.. Felkay Ferenc dr. tanácsnok, mint karácsonyi Cilikében is elárulta, de minden ténykedéséiben is megmutatja, a Legnagyobb gondot fordítja az új iparos- generáció nevelésére. Nem szia,bad iltt megfeledkezni Förstner Tivadarról, a nemrég elhúnyt. iparoktatás! főigazgatóról, aki. úgy ennek az intézetnek, mint általában az ipari oktatásnak érdekében olyan sokat tett. Buzáth János emlékezete A karácsonyi ünnepek örömébe fájdalmasan vegyült a hír, hogy Budapest egykori nagy. alpolgármestere, Buzáth János meghalt. Buzáth János már évek óta nyugalomba vonult, csöndben élte öicgsege és —- fájdalom — betegsége napjait. Amíg hivatalában volt, az utolsó óráig a legtökéletesebb munkabírással tejesítette kötelességét. Azaz, hogy sokkal többet ennél, mert egész tudásával és ritka tehetségével igen nagy feladatokat oldott meg Budapest székesfőváros közönsége számára. Buzáth Janos még a régi nagy gárda tagja volt, azé a gárdáé, amelyet Bárczy István nevelt a maga számára és amelynek segítségével a háború előtti hatalmas fejlődés munkáját végezte. Buzáth János jogászember létére a legtökéletesebben megismerte azokat a technikai kérdéseket, amelyekre feltétlenül szüksége volt ahhoz, hogy a szekesfőváros-i nagy üzemeit felvirágoztassa, Hosszú időn út állt a világítási és vízvezetéki ügyosztály éten, ahol jobbkeze volt Borvendég Ferenc, a későbbi főpolgármester. Ez a két keményakaratú, nagy munkabírású férfiú volt a lelke Budapest nagyüzemeinek. Buzáth János nevéhez fűződik az az időszak, amelyben a nagy világítási üzemek a főváros kezére kerüllek és ezzel részt vett a közsé- gesítés nagy művében. De talán még ennél is nagyobb érdemeket szerzett Buzáth János akkor, amikor a háború és forradalmak alatt lerongyolódott, szinte üzemképtelenné lett nagyüzemeket ismét munkaképessé tette, fölemelte, valósággal újjáépítette. Hősi küzdelme volt ez neki és Borvendég Ferencnek. Később, mint alpolgármester is megtartotta magának az üzemek ellenőrzését és míg szolgálatban állott, mindig a legnagyobb szeretettel foglalkozott az üzemek ügyével. He meg kell emlékezni Buzáth Jánosról, az emberről is. Szókimondó, morózus embernek tartották, amivel szemben az igazság az volt, hogy teli volt őszinteséggel, igazságérzettel ós szerettei. Szó- kimondása nem gorombaság, hanem barátság volt. Morózussága kedves zsörtölődés és sohasem gorombaság. Kollégái, alantasai nem féltek tőle csak tisztelték őt, aki pedig megismerte, az meg is szerette. Az őszinte, igaz és jóember mintaképe volt, Grosz Frigyes oki. mérnök építési és kövezési vállalkozó Budapest, IX., Bakáts-utca 1. ® Telefon : 1-861-54, PETIK JANOS BUDAPEST, VI., épületbádogos munkák vállalata Ó-UTCA 1 4. SZ. Telefonszám: 1-188-81 és 2-920-75. OÜPIIZER NÍNDOÜ il-PÍTi^7. ÉPÍTŐMESTER BUDAP -ST,---------— yrrj t Nap-u. 10. Telefon: 1-310-90.
