Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-11-10 / 45. szám

Budapest, 1937 november 10. dent visszaállítani nem lehet, ellenben meg­kíséreljük fokozatosan jobb helyzetbe emelni a főváros tisztviselőtársadalmát. A nyugdíj ­kérdés rendezésére is nagy súlyt helyezünk, de bizonyos határokhoz természetszerűen kötve vagyunk. Íz ú] tatán! tervek — Mennyire haladtak előre a nagy város- rendezési tervek? _ Szűk pénzügyi keretek között nem kö nnyű hatalmasat alkotni, folytatta a pol­gármester, — egy azonban bizonyos, ami erőnk­ből telik, azt feltétlen meg fogjuk valósítani. Már eddig is nagyon sok történt Budapest szé­pítésé érdekében, pedig mindössze csak oo mil­lió pengővel tudunk operálni. Óriási összeg’ ez, ha elő akarjuk teremteni, de nagyon kévés a nagy ideák megvalósítására. Az az érzéséin, hogy az eddigi eredményekkel meg lehetünk elégedve és mindenütt hallok olyan kijelentése­ket. amelyek arról győznek meg, hogy a közön­ség méltányolja fáradozásainkat. _ itt van mindenekelőtt a Tabán. Még most csak a kezdet kezdetén vagyunk. Majd egy esztendő múlva megtarthatjuk a komoly beszámolónkat. A park nagyjából készen van, de szépítésére még sokat kell áldozni, A Tabánt egészen kihámozzuk mostani környezetéből. Sok mindent lebontottunk már. hogy helyébe parkot varázsoljunk, de egyelőre meg rombolni kell, hogy tovább alkothassunk . . . Megszerez­tük már a Közmunkatanács házát és most folynak a tárgyalások, hogy. a mellette levő nagy ház is birtokunkba kerüljön. A megegye­zés megvan és most már ^ csak a törvényható­ság hozzájárulása szükséges. Ilyen körülmé­nyek között tehát az Erzsébetliíd budai hídfőjénél mind­össze már csak egy ház van, amelyik nem a mienk. Úgy a Közmunkatanács házát, mint a mel­lette lévő épületet le fogjuk bontanig csak a hegyhez tapadt ház marad meg egyelőre a he­lyén. Ennek a háznak a lebontásáról ugyan nem mondunk le, de most még sürgősebb fel­adatok várnak megoldásra. — A Közmunkatanács és a mellette liévő ház lebontására jövő év őszén kerül a sor es ekkor a Tabán egész a Dunapartig kiterjeszke- dik. A szerb templom mellett is van egy há­romemeletes ház, amelynek hátulsó tűzfala a tabáni parkra mered és a tabáni képet elcsú­fít iu. Est a házat. O fnvrírno nyír megszerezi^ között tehát a tabáni park kialakulásának most már csak a Bethlen-udvar áll az útjában. Ez az épület az államé. Én bizom abban, hogy sikerülni fog_ valami oly megoldást találni, hogy az illetékes tényezők nem fognak akadá­lyokat gördíteni a Bethlen-udvar lebontása elé. Ui tér a Baziíika elölt — Talán a mai helyzetben még nagyobb fontossága van annak, hogy a Bazilikát nagyobb tömegek számára hozzáférhetővé tégy fik. Budapestnek ez a monumentális székesegyháza be van szorítva a házak sikátorába. Megszerez­tük a templom bejárata előtt lévő két nagy házat, ezeket lebontjuk és így kiképezzük az új teret. 3-—á héten belül megkezdődik a két ház lebontása. — Ha elkészül a tér, elmondhatjuk, hogy ennek a környéknek rendezésével régi kíván­ság teljesül. Az Eucharisztikus^ világkongresz- szusra a teret a közönségnek átadhatjuk ren­deltetésének és a kongresszus kapcsán itt is lehet felvonulásokat rendezni. nehézségeit a Chrlst-ház megmentése keiül — A városrendezés körébe tartozik a Christ-ház kérdése is. Ezt a házat a Belváros­ban le akarják bontani, amely pedig az egyet­len szép barokk épületünk. A főváros arra is gondolt, hogy ezt a házat megveszi. A tárgya­lások megindultak, de váratlanul a Közmunka­tanács olyan határozatot hozott, amely meg­változtatta az eddigi helyzetetA Közmunka- tanács megadta a telekparcellázási engedélyt, csupán annyit kötött ki, hogy a ház frontját megőrizni és valahol majd újra felállítani keik A magam részéről ezt nem tartom kielégítő megoldásnak: feltétlenül meg szeretném őrizni a régi Belvárosnak ezt a kedves műem­lékét, sőt nem is vinném el a mostani helyéről sem, mert nagyon sok lelkes városrendező úgy tartja, hogy a hely szentségét is mindin figye­lembe kell venni. A Ohrist-ház maradjon ott, ahol most van és ahol évszázadok ^ óta áll. Bizom abban, hogy a Közmunkatanáccsal el tudom fogadtatni nyomós érvekkel alátámasz­tott álláspontomat. A tulajdonost hajlandó va­gyok segíteni abban, hogy telkét értékesit- hesse. de csak azzal a feltétellel, hogy a régi barokk épület, frontja megmarad. legfeljebb a városrendezési kívánalmak miatt egy kissé beljebb toljuk, Ezzel a megoldással, remélem, sikerülni fog a régi Pestnek ezt a műemlékét megőrizni. — Beszéltok arról is, hogy ezt a régi ház- frontot a Várban építik fel újra. — Igen, szó volt arról, hogy a Várban, a Mátyás-templom mellett, azon a helyen épülne fel ez a régi ház. ahol most üres telek van es í oviarose" $a jnos, nem így van. A telek "az'áí- lame és csak a kormány határozhat ilyen irányban. Kekem az az érzésem, hogy sokkal kedvesebb volna, ha a régi belvárosi ház to­vábbra is a helyén maradna, A polgármester elgondolkozott és ezután így folytatta: — Most csak néhány városrendészeti ter­vet mondottam el, amelyek gyorsan megvaló­sulnak. Bizony Budapest rövidesen teljesen . átalakul. Gondoljunk csak arra, hogv az Aka­démia is megkezdi az építkezést a Kákóczi-út torkolatában. A Rákóozi-úton az utóbbi hóna­pokban három hatalmas úi ház épült. Buda­pest egyik reprezentáló útjának frontja, most már teljesen kialakult Ka.gvon szépen fejlődik a Károly-körút is. A Madách-sugárút meg­nyitása nem marad elszigetelt jelenség, hanem az egész környéken építkeznek. Budapest nem csinál Szegednek konkurenciát arról, hogy az új rend megfelel-e a kívánal­maknak. Az impresszióim a legjobbak. A ki- szélesítés nagyszerűen sikerült. Vannak ugyan még holmi kisebb zavarok, ezeket azonban az okozza, hogy a híd környékén még nem min­denütt lehetett a munkálatokat befejezni. Az a meggyőződésem, hogy Buda és Pest zavar­talan közlekedését a híd kiszélesítése kifogás­talanul előmozdította. Beszéltem a Beszkárt vezetőivel is és a gyalogosok részéről felme­rült apróbb panaszokat is megfelelő módon korrigálni fogjuk. * Szendy Karoly nyilatkozatából kiderült, hogy Budapest városa nehéz viszonyok között is gyönyö­rűen fejlődik és ezek a mostani nehéz évek nemhogy ártanának a magyar főváros kialakulásának, hanem ellenkezőleg, a gondos tervek és a nagyszabású köz­munkák nagyon előreviszik Budapestet, a fejlődés országútján. 3Cídszázezer peiiijobe ktrüi a mátrai á j cjíjvnntk- íujaraltató A szociálpolitikai bizottság legutolsó ülésén beje­lentették, hogy több mint 10.000 gyermeket nyaralta­tott a főváros. A bizottság tagjai a gyermeknyaral­tatási akció kibővítését követelték, mert kétszer és háromszor annyi gyermeket kellene nyaraltatni, mint amennyi most lehetséges, a korlátolt fedezetek mellett. A bizottsági tagok egyrészc azt kívánta, hogy a gyermeknyaraltatási saját rezsiben végezze a, főváros, még akkor is, ha ez esetleg még valamivel i többe kerül, mert az volt a felfogás, hogy csak így lehet a gyermekek jó ellátásáról gondoskodni, ^ Horony-Pálfi Aurél dr. szociálpolitikai tanácsnok bejelentette, hogy új telep felállításáról tárgyalnak és a Mátrában szeretnének egy gyermeküdültetési telepet létesíteni. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt Petik Kálmán iskolaigazgatóval, aki a gyer­meknyaraltatási akciót vezeti. Az igazgató a követ­kezőket mondotta: _Nagy örömmel értesültünk arról, hogy az ugy­i osztály hozzájárult elgondolásunkhoz és a mátrai I nyaralótelep megvalósítása most már nem ábránd többé. Feltétlenül szükséges az, hogy ez az üdülő­telep létesüljön, mert a tüdőbeteg gyerekeket eddig nagyon nehe­zen tudtuk elhelyezni, pedig ezeknek a fiatal telkeknek megmentése érdekében mindent meg kell tenni. Már "körül is néztünk a Miáfeában, egyelőre csak sze­rény eszközökkel szeretnénk az új nyaraló'telep alap­jait lefektetni. Egy hold erdő megvásárlása alig ke­rül egy pár száz pengőbe és a számítások szerint 200.900 pengővel már nagyon szép telepet tud­nánk létesíteni. Ha egyelőre még nem tudjuk megkapni ezt az ösz­s.zeget, úgy az a tervünk, hogy a Mátrában nagyobb területet bérelünk és ott karakókat építünk, A terü­letre, természetesen, opciót szerzünk és amint lehet­séges, megvásároljuk a gyermeknyaraltatási célokra. — Fel kell használnom az alkalmat arra, hogy eldiesekedjünk azzal, hogy a drágaság nem érintette a gyermeknyaral­tatási akciót. Annak ellenére, hogy az élelmiszerek árai nagyon felszöktek, igyekeztünk olyan élelmicikkeket besze­rezni, amelyek olcsóbbak és amelyeknek tápértéke egyenlő <a régi ételekkel. A fáradozásunkat siker ko ronázta és ennek tulajdonítható, hogy nem kellett a létszámot apasztani, sőt 450 gyerekkel többet tudtunk az idén nyaral­— Beszélnek arról is, hogy Szeged és Buda­pest között a szabadtéri játékok rendezése miatt viták támadlak. Mi igaz ezekből a hírekből? —- kérdeztük a polgármestert. A alóban felmerült az a gondolat, hogy a Margitszigeten szabadtéri előadások lesznek. Ezt a Közmunkatanács tervezi mikor en­nek híre kelt, Pálfy József dr. szegedi polgár­mester terjedelmes átiratot intézett hozzánk. A téghalarozoltabban tiltakozott a terv meg­valósítása ellen Hivatkozott arra. hogy Szeged hosszú évek megkezdett munkájával, nagy anyagi áldozatokkal eljutott odáig, hogy ez a, vállalkozása kezd európai hírnévre szert tenni és ha a főváros szabadtéri előadásokat ren­dezne, úgy ezl a koukurrenciát Szeged képte­len volna legyőzni. Megvizsgáltam az egész kérdést, valóban igaz, hogy Szonda fiiüAly Stílus elektro- és géptechnikai üzeme ßMäiösses«, V., Kárpát-utca ?/u. Telefon: 291—381 ELEKTRO-FORRASZTÓ ÉS MŰSZAKI TÁRSASÁG BUDAPEST, V., DJvÁVA-ÜTCA 5. TELEFON s 21)2-657, 291-756. Szeged városa a múltban sokat ráfize­tett az előadásokra, most kezdi magát regresszálni, tehát nem volna ildomos, ha mi éles 'koukurrenciát csinálnánk neki. Válaszoltam is a polgármesternek és közöltem vele. hogy Bessenyey Zénóval, a Közmunkata­nács elnökével megindítottam a tárgyalásokat és majd sikerülni fog olyan megoldást találni, amely 'mindenkit kielégít. A magam részéről nem is^ vagyok túlságosan nagy barátja a szabadtéri előadásoknak, mégpedig azért nem, mert a mi klímánk ingadozó, gyakran történik változás az időjárásban és így nem lehet biz­tosan számítani az előadások folytonosságára. Ha mégis lennének szabadtéri előadások Buda­pesten, rígy csak abban az időben rendeznénk azo­kat, amikor Szegeden nincsenek, mert konkurrenciát semmiesetre sem akarunk támasztani az ország második városának, A polgármester helyszíni szemléje a Marosaidon A városrendezéssel nagyon kapcsolatosak a közlekedési problémák is. Ezekről is beszélt a polgármester. — A Margithíd kiszélesítése befejeződött és az első nap kísérletképpen többször át- autóztam a hídon. A legkülönbözőbb időket választottam ki, mert saját szememmel kívántam meggyőződni tatni, mint tavaly.

Next

/
Thumbnails
Contents