Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-10 / 45. szám
Budapest, 1937 november 10. 3 Munkában a piackutató Mossa János tanácsnok az új intézmény egyhavi működésének eredményeiről és egyéb időszerű közélelmezési kérdésekről Hfifőházat sürget a Mezőgazdasági Kamara A főváros új intézményt állított fel: életre- hívta a piackutató szervezetet. Nagy jelentősége van ennek az akciónak, mert az élelmiszerek áralakulása csak úgy lesz ellenőrizhető, ha abba az illetékes szervek betekinthetnek. Ennek az új szervnek megállapításai a gazdasági élet megdönthetetlen kúriai ítéletei lesznek. Ha eddig a drágaság kérdése szóba került, egyetlenegy hivatalos fórum sem tudott megnyugtató választ adni. Nem volt eldönthető: indokolt-e az áremelkedési Ilyen eseteikben boldogra, boldogtalanra ráfogták, hogy árdrágító és azokról a körülményekről sohasem vettek tudomást, amelyek az árak felisaökkenését tényleg előidézték. A piackutató szervezet már egy hónap óta dolgozik, die működéséről eddig még semmi sem szivárgott ki. Éppen ezért a Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Rosta János dr. közélelmezési tanácsnokot, aki kérdésünkre a következőket mondotta: — A piackutató intézmény munkája szakadatlanul folyik és a megállapíthatom, hogy lllyefalvy I. Lajos dr-, a Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója, akit a polgármester úr az intézmény vezetésével meghízott, működésével már eddig is minden elismerést kiérdemelt. Szakadatlanul dolgozik és a gazdasági életnek olyan területein bolyong, amely úgyszólván minden problémát érint és csak nagy tudományos felkészültségének lehet tulajdonítani, hogy az óriási területen nem téved el soha. Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy ha ilyen nagy munka folyik, miért nem hallott az intézmény munkásságáról semmit sem a közönség*! Nem állhatunk elő az elért eredményekkel, mert még nem lehet. Nagy hiba volna, ha a részleteredményeket világgá kürtöJnénk, mielőtt az alapos előkészítő munka befejeződik. Most ott tartunk, amit úgy fejezhetnénk ki legjobban: „háromnapos tanulmányút Rómában“. Az utazási irodák hirdetik, hogy három nap alatt bemutatják az örökvárost. Az idegent hurcolják ide- és oda, a művészet, a kultúra és a vallásnak úgy a jelenje és a múltja elvonul előtte és végül csak nagy káosz marad a fejében. De általános impressziója mégis megvan az örökvárosról. Három napig bejárta Rómát és hozzáláthat az örökváros tanulmányozásához. Mi is már bebarangoltunk minden területet az árak alakulásának nagy birodalmában, a statisztikai adatgyűjtés alapjait lefektettük, a különféle szempontokat a kérdés megítélésére meghatároztuk és hamarosan elérkezünk oda, hogy minden áralakulást önmagában megfigyeljük, mert most már az általános árkialakulással tisztában vagyunk és ezentúl már csak a részletek feltárására van szükség. — Már eddig is voltak olyan megállapítások, amelyek a meglepetés erejével hatnak! — kérdeztük. — Legyünk vele tisztában, a lényeg az, hogy olyan szervet létesítsünk, amely mindenkitől függetlenül állapítja meg a tényállást. Ennek a szervnek még a fővárostól is függetlennek hell lennie. A közélelmezési ügyosztály magába a ténymegállapításokba nem folyhat bele, hiszen ezekre a megállapításokra az intézkedései során, mint döntő tényezőkre hivatkozni akar. — Óriási adathalmazt gyűjtöttünk és megfelelően feldolgoztuk a rendelkezésünkre álló számi sz- lopokat. Minden árú származási helyét kikutattuk. Az áralakulás minden tényezőjét kiderítettük. Azt is vizsgáltuk, hogy milyen rétegek helyeződtek el az egyes szakmákban és kik élnek az áralakulás haszontételeiből. Csak agy példát említek. Ma már meg lehet állapítani a®t, hogy kétszer annyi élelmiszcrkereskedő van, mint a békében volt. A lakosság számában nincs nagy eltolódás, az ólelirii- szerfelhozatal is a régi keretek között mozog, tehát könnyű kiszámítani, hogy kétszer annyi ember akar megélni ugyanabból a jövedelemből, amely békében tisztességes megélhetést nyújtott egyes foglalkozási ágaknak. Megnézzük azt is, hogy egyes élelmicikkek milyen mértékben terjedtek el különböző társadalmi rétegekben. Ha valamilyen élelmicikket csak a nagyon szegény néposztály veszi igénybe, úgy a haszonkulcsot nem szabad magasra szabni. — Mikor kerülnek nyilvánosságra a piackutatás adatai? Iskolai jelszó órákat készít, javít, alakít és karbantart SCHVARCZ TESTVÉREK szakórásmesterek Budapest, VI. Podmaniczky-u. 59. Telefon: 129-624-. Aranyéremmel kitüntetve — Már abban megállapodtunk, bogy a közönséget és a szaköröket érdeklő adatokat a statisztikai havi kimutatásokban fogjuk közölni. Az első ilyen jelentés 3—í hónap múlva jelenik meg. A rendes beszámolókon kívül egy-egy kérdés .letár - gyalusára és megvilágítására külön tanulmányokat fogunk nyilvánosságra hozni. A közélelmezési ügyosztály a statisztikai adatok feldolgozásával, a különböző szempontok megvizsgálásával és az illetékes tényezőknek helyes informálásával igyekszik majd az áralakulásra befolyást gyakorolni. — Hány emberrel dolgozik az új intézményi — Még az intézmény egész szervezete nem alakult ki, 5—6 állandó munkaerőre lesz szükség. Bene dr. statisztikai titkár kint járt Németországban, ahol ez az intézmény a legtökéletesebb formában működik. Tanulmányozásairól már megtette a jelentést és bizonyos büszkeséggel állapíthatom meg, hogy a tudomány és az élet eredményei találkoztak. Mi nem dolgozhattuk még fel tudományos alapon a ren delkezésünkre álló adatokat, ellenben az ügyosztályomban már évek óta készítünk különféle kimutatásokat. Mi is tisztában voltunk azzal, honnan érkezik az áru és láttuk az útját egészen a fogyasztóig. Bene dr. átnézte a mi adatainkat és megállapította, hogy a kutatás részletei és eszközei úgy Németországban, mint nálunk, ugyanazok voltak. Annak nagyon örülhetünk, hogy az összes szálak, amelyek a különféle statisztikai anyagból kifelé vezetnek, mind összpontosulnak Illyefalvy igazgató kezében, aki igazán európai hírű tudós és ennek a kérdésnek a legkiválóbb szakértője. A piackutató szerv mintaszerű működését tehát előre meg lehet jósolni. A Mezőgazdasági Kamara érdekes beadvánnyal fordult a polgármesterhez. A memorandum behatóan foglalkozik azokkal a termelői kívánságokkal, amelyek a főváros tulajdonában lévő nagy- vásárteleppel kapcsolatban felmerültek. A Kamara rámutat arra, hogy a Nagyvásártelepen felállított gazdatanácsadó iroda ötliónapos működése alatt teljesen betöltötte a hozzája fűzött reményeket és tapintatos közbelépésével lényegesen nyűgöd tabbá tette az árusítás rendjét, mint amilyen az korábban volt. A tanácsadó iroda a helyiségében jelentkező vidéki termelőknek ügyes-bajos dolgait saját maga veszi kezébe és igyekszik gondoskodni arról, hogy súrlódási felületek ne legyenek az őstermelők és a nagyvásártelepi hatósági közegek között. A memorandum azzal a javaslattal fordul a polgármesterhez: hasson oda, hogy — Lesz-e tényleges haszna a közönség szempontjából az új szervnek? —Az nem is kétséges, hogy az új szerv az árak kialakulására jótékonyan fog hatni. — Annyit máris tudunk, hogy egyes élelmicikkekkel nagy láncolás folyik. Ennek a láncolásnak fölösleges szemeit ki lehet kapcsolni. Ez nem fogja azt jelenteni, hogy a legális kereskedelmet korlátozás éri, hanem a fölösleges drágasági momentumokat sikerül majd megszüntetni. —• A törvényhatóság is erősen eérdeklődik a megoldások iránit. Vjtéz Juhász Jenő dr. értékes felszólalása a közgyűlésen is ezt bizonyítja. Beszéltünk még Rosta tanácsnokkal a Nagy- vásárteleppel kapcsolatos hűtőház létesítéséről is. —• A napvásártelep önálló hűtőház nélkül nem boldogulhat. Most két hűtőházunk van, az árú nem bírja el az ide- és oda való utaztatást. Már több alkalommal felajánlottuk, hogy szívesen táljuk a magántőke segítségét a hűtőház létesítésénél, de eddig még senki sem jelentkezett. Ha magánosok nem építkeznek, úgy kénytelen lesz maga a főváros hűtőházat építeni. A polgármester úr hangsúlyozta, hogy nem akar új hatósági üzemet, sőt ellenkezőleg, szívesen ad területet a nagyvásártelepen az új hütőház emelésére, de ha a magántőke nem hajlandó vállalkozni, úgy kénytelen lesz a közélelmezés zavartalan ellátása érdekében a hűtőházat a főváros saját maga megvalósítani. Néhány hónap múlva ebben a kérdésben feltétlenül dönteni kell. — Folytatódik a Sertésvágóhíd modernizálása is? — A Sertésvágóhídon a vágócsarnok kibővítésére gondoltunk, az eredetileg tervezett átalakításokat azonban pénz hiányéiban megvalósítani nem tudjuk, éppen ezért a csarnokban olyan technikai újításokat akarunk keresztülvinni, amely az átmeneti időre megoldja a nehézségeket. Már a múltban is bevezettük a gyorsszúrást és a külföldi vágóhidakon bevált technikai újítások egy- rószét, de a felszerelést tovább kell modernizálni. Nagyon nagy szükség van erre, mert vidéken egyre-másra alakulnak a modern vágócsarnokok és a magyar főváros nem maradhat el a vidéki vágóhidak mögött. a Nagyvásártelepen a termelők által is igénybevehető hűtőházat létesítsenek. A jelenleg működésben lévő nagyvásártelepi hűtő- l.ázakat ugyanis csak a kereskedők hasznedhatják, aminek következményeként az őstermelők kénytelenek esetleg el nem adható cikkeiket hazaszállítani, ami egyrészt szaporítja a költségeket, másrészt az áru minőségének rovására is megy. Hangsiílyozza a Mezőgazdasági Kamara, hogy az őstex-melői hütőház felállítása éppem olyan érdeke Budapestnek, mint a termelőknek, mert ezen a réven szinte tökéletesen lehetne szabályozni a nagyviáisárteHiepi kínálatot, elkerülhetők lennének tehát a fogyasztó szempontjából rendkívül veszedelmes, gyakran nagymértékű árhullámzások. Ezenkívül .számos gyakoo-lati 'és nagyon is racionális elgondolás van a memorandumban. á* Tényleg fiacskám — egészen megfeledkeztem róla, hogy uj TUNGSRAM duplaspiráilómpát csavartunk be ... A Mezőgazdaság! Kamara Is sürgeti a hütőház létesítésit
