Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-20 / 42. szám

Budapest, 1937 október 20. 42. szóm Huszonhatodik, évfolyam L L _________■■==£—, ^ EI 6í:xe!ési ár: IGÉSZ ÉVRE..................24 PENGŐ FÉ LÉVBE.........................12 PENGŐ EGY ES SZáM ÁRA: 50 FILLÉR &rusítjá!i az összes IBUSz-pauiítonokbaB üli« FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMEL iaKSB&m«8asBBHHnauM MEGJELENSZ MINDEN SZERDÁN SzQrkesxiőség és k 3 a «2 ö h 5 w a5 a í: BUDAPEST, VI., A^DRÁSSY-ÚY €0. Telefon: 1-137-15 - PosSscsekk: 40.424 PiiTOim^lgWWWIWMjBiwfeMCTWMBIiWa^^WBWiWaSWBBWW^^W^aaBaSS: J A szegényekért Vitéz nagybányai H orth y Miklósáé, Magyar- ország kormányzójának fenköít lelkű hitvese, az idén is közzétette a magyar társadalomhoz szóló fel­hívását, amely immár a ködbe, hűvösségbe vesző ősz állandó és várva-várí jelensége lett. Maga a íőméltóságú asszony mondja idei felhívása elején: „Minden év őszén felhívást intéztem a magyar tár­sadalomhoz, hogy amennyire csak módjuk és tehet­ségük engedi, segítsenek a szükséget szenvedő test­véreink nélkülözését enyhíteni. Meleg hálával és büszkeséggel állapítom meg, hogy a segélyakciónk iránt egyro szélesebb körben megnyilvánuló biza­lom és áldozatkészség évenkint csak a fővárosban közel százezer egyén és család anyagi támogatását tette lehetővé.“ Magyarország nagyasszonyának ez a felhívása ; minden kétséget kizáró módon az idén megint a leg- j szebb eredményeket fogja felmutatni. Ennek két oka j van és ezt a két okot maga a főméltóságú asszony i jelöli meg. Az egyik az egyre szélesebb körben meg- i nyilvánuló bizalom, a másik az egyre szélese.bb kör­ben megnyilvánuló áldozatkészség. Magyarországon és Budapesten mindig voltak karitativ akciók, az áldozatkészség azonban soha olyan mértéket nem öltött, mint akkor, amikor kormányzónk hitvese vette kezébe a legnagyobbszabású magyar segély­akció irányítását és lebonyolítását. A magyar tár­sadalom áldozatkészsége elsősorban azért növekszik uaprél-napra, mert a főméítóságfi asszony iránt való szeretet és hódolat is minden nappal mélyebb és ki- irthatatlanabb a nemzet szűkében. De nem távoli oka a sikernek a bizalom sem. Ez a bizalom pedig azt jelenti, hogy a főméltóságú asszony csodát mű­velt a segélyakciók tömkelegében. Megcsinálta azt a segélyakciót, amely ellen soha a hajszálnyi részre- í hajlás vádját nem lehet emelni, mert az minden- : kor az igazság, a szeretőt és a tökéletes körültekin­tés alapján működik. Do a legteljesebb bizalomnak kell követnie a főméltóságú asszony segélyakciójá­nak minden lépését már csak azért is, mert meg­valósította azt, amit valaha lehetetlennek tartót« j tunk, hogy adminisztratív és egyéb költségek nélkül j minden fillér odajut, ahova .1 .jószívű adakozók szán- I ták: a szegényeknek, az elesetteknek, az arra érdé- j meseknek. De hogy mindenki siet adományait a j kormányzóim őfőméltósága kezéhez juttatni, annak j van még egy nagyon mélyen gyökeredző magyará- ; zata. Ez pedig az, hogy a főméltóságú asszony ke- f zéből mindenki elfogadhatja a segítséget, mert az nem alamizsna, hanem a szeretet megnyilatkozása. Hála a gondviselésnek és a magyar nemzet meg­értő bizalmának, Magyarország Nagyasszonyának segélyakciója ma már komoly, nagyszabású intéz­ménnyé lett. Ez az intézmény egyike a legszebbek­nek és legnagyszerübheknek, amelyek a magyar tár­sadalom békéjét, rendjét, nyugalmát szolgálják. Mert no felejtsük el Tompa Mihály szavait, aki szerint az Isten a szegények kenyerét a gazdagoknál tette íe. Ezeknek a gazdagoknak kell gondoskodnak a szegényekről, mert az Isten törvényei és az emberi társadalom rendjo ezt így követeli. A főméltóságú asszony arra vállalkozott, hogy a gazdagok és Lá­zárok találkozását simává, nyugodttá, emberségessé tegye. Emlékezzünk csak az evangéliumra, amely azt mondja: „Vala pedig egy gazdag ember és öl­tözik vala bíborba és patyolatba, mindennap dúsan vigadozván, És vala egy Lázár nevű koldus, aki az ő kapuja elé volt vetve fekélyekkel tele. És kíván vala megelégedni a morzsalékokkal, melyek hulla­nak vala a gazdagnak az asztalától; de az ebek is eljővén, nyalják vala az ő sebeit.“ Szabad-o megismétlődni ennek a szörnyű kép­nek? Annak az áldott fehér kéznek, amely ma a szegények nevében adományokért nyúlik ki, hiva­tása, hogy ezeket a borzalmakat eltávolítsa még az emlékezetünkből is. Hiszen a történelem során a ’ gazdagok és Lázárok találkozása mérhetetlen vesze­delmeket hozott már az emberiségre és a Lázárok gyülekező tömegei minden órában újabb és újabb katasztrófákat okoztak. Az a kéz, amely most ado­mányokért nyúlik ki, egyszersmind a Lázárok sere­gét is feloszlatja és megcselekszi az evangéliumi csodát, hogy a gazdagok és a Lázárok ne találkoz­zanak. hanem találják meg egymást. Megépül a gyorsvasát belső szakasza Szendy Károly polgármester nyilatkozik a Dana­part rendezéséről, az új kerületek elnevezéséről és a kormány és Budapest között meginduló pénzügyi tanácskozásokról A költségvetés vitája folyik a pénzügyi bi­zottságban és a tárgyalások során nagyon sok fon­tos kérdés vetődik fel. Most fekteti le Budapest városa jövő esztendei munkaprogramját és így ter­mészetes, hogy a közigazgatásnak úgyszólván min­den problémája napirendre kerül. A közönség köré­ben több érdekes kérdést fokozott figyelemmel kísér­nek, ezekről beszéltünk Szendy IfároSv polgármesterrel, aki a következőiket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Nem magában a pénzügyi bizottság ülésén, de a NÉP községi frakciójának párt­ülésén szóbakerült az új kerületek elnevezése. Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Pártja fő­városi szervezetének elnöke bejelentette, hogy nagy fontosságú javaslattal fog a törvényható­ság elé lépni. Az Angyalföldet kívánják Mag- dolna-várossá, a Hegyvidéket vedig Horthy- várossá keresztelni. Természetesen én is a legnagyobb örömmel üdvözlöm ezt a javaslatot. .Különös örömömre szolgái, hogy éppen most vetődött fel a városrészek új elnevezésének ötlete, amikor a Főméltóságú■ Asszony most ismét megindítja nyomor enyhítő akcióját. Az eddigi segítőmozgalmak elsősorban az Angyal­föld lakóinak helyzetén könnyítettek, hiszen a városnak éppen ebben a résziében laknak a legelesettebbek, akik legjobban rá vannak szo­rulva a segélyakció áldásaira. Nagyon helyes, hogy a jövőben épen Angyalföld viselje a Főméltóságú Asz- szony nevét. Ugyanazon az állásponton vagyok, mint Zsitvay Tibor, aki kifejtette, hogy a hagyo­mányokhoz ragaszkodni kell és nem szabad hozzányúlni olyan nevekhez, amelyek Buda­pest története során patinához jutottak. A Vár, a Belváros, valamint azoknak a város­részeknek a nevei, amelyek Budapest múltjá­ban gyökereznek, nem változhatnak meg. De más a helyzet az Angyalföldnél. E városrész üdvözli elsősorban a legnagyobb örömmel az elkeresztelést. hiszen a köztudatban magának az Angyalföldnek neve semmiféle emléket nem ébreszt. — Megvallom őszintén, hogy jobban szerettem volna, ha Lágymá­nyost kereszteltük volna át Horthy- várossá. Nemcsak azért, mert itt van a Horthy Miklós­ét, hanem azért is, mert ennek a kerületnek sok a kapcsolata a közelmúlt nagy eseményei­vel. A Gellért-térről indult el a Fővezér út­jára és innen vonult be a fővárosba, A Lágy­mányost közben Szent Imre városának nevez­ték el, tehát nem volna helyes, ha most azt megváltoztatnánk. A Hegyvidék lakossága mindenestre nagyon fog örülni annak, hogy a Kor­mányzó nevét viselheti. Mielőtt ez az ötlet felmerült, a kerület kato­likus társadalma részéről azt a kívánságot hangoztatták, hogy Szent László városának nevezzék el a Hegyvidéket, de most már, mi­után a javaslat elhangzott, mindenki örülni fog annak, ha ennek az új fejlődő kerületnek Horthy város lesz a neve. Természetesen meg kell még nyernünk a Kormányzó-pár hozzá­járulását is ehhez az akcióhoz és ha megkap­juk a legmagasabb beleegyezést, úgy közgyű­lési határozattal megtörténhetik a két új ke­rületnek a keresztelője. Megemlítettük a polgármester előtt azt, hogy Bessenyey Zénó dr., a Közmunkatanács elnöke a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában úgy nyilatkozott, hogy a dunaparti korzó eled mégis csak eltüntetik a villamost és az ezzel kapcsolatos városrendezési költségekre egymillió pengőt vesz fel a Közmunkatanács a Községi Takaréktól. — Tulajdonképpen nem is egymillió pen­gőről, hanem hárommillió pengő kölcsön lebonyolí­tásáról van szó — magyarázza a polgármester. A Községi Taka­rékpénztár míáír kétmillió peng'ő kölcsönt a Köz­munkatanács rendelkezésére bocsátott és a köl­csön most jár le. Az rijabb kölcsön egymillió, de ezt a régi kölcsönnel együtt meghosszabbít­juk és így a Közmunkatanács tulajdonképpen hárommillió pengő kölcsönt vesz fel. A korzó közlekedésének rendezése kétségenkívül nagyon fontos, de ezúttal ez egybeesik egy másik nagyfontosságú probléma megoldásával. A gyorsvasát létesítéséhez hozzá kell látnunk, ha Budapest közlekedési kér­déseit véglegesen meg akarjuk oldani. Álgyay-Hubert Pál kidolgozta a budapesti gyorsvasát tervét és az új gyorsvasútinak egyik vonala Újpestről indulna ki és a Dunct- parton haladna egészen az Erzsébet-hídig és innen tovább, ugyancsak a Dunaparton érne ki Pestszenterzsébetre. Abban nem remény­kedhetünk, hogy a hatalmas útvonalat egy­szerre megépíthetjük, tehát részletekben kel! a megoldáshoz hozzá­fogni. Először a Ferenc József-híd és a Margit-híd közötti dunaparti vonalon létesítjük a gyors­vasutak Ennek a megoldásnak legnagyobb akadálya az, hogy a gyorsvasát elindul a Ferenc József-hídnál az Erzsébet-híd alatt könnyen át juthat, de a Lánc híd már akadályt gördít. & Lánc híd egyik feléről eltávolították a raktárhelyiségeket, ugyanezt kell tenni a másik oldalon is. Addig azonban semmit sem lehet csinálni, amíg az aluljáró el nem készül. Elsősorban erre a célra szolgál a hárommilliós kölcsön terhére felveendő rijabb egymillió pengő. — Bessenyey Zénó dr., a Közmunkatanács elnökének ismert energiája le fogja győzni az esetleg felmerülhető nehézségeket, nem két­séges tehát, hogy amire vállalkozik, azt meg is valósítja. Meg lehetünk győződve róla, hogy a gyorsvasút első szakasza a belterüle­ten nagyon hamar megvalósul. Ezzel kapcsolatban aztán megoldható az is, bogy a villamos a korzó elől lekerüljön az alsó partra, A pénzügyi bizottságban valamennyi párt sürgette a kormány és a főváros között meg­induló tárgyalások felvételét a pénzügyi problé­mák rendezésére. Szendy Károly polgármester erről a fontos kérdésről ezt mondotta: —- A megbeszélések valóban hamar meg­indulnak. Pontos időpontot nem tudok meg-

Next

/
Thumbnails
Contents