Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-27 / 4. szám

2 Budapest, 1937 jauuár 27. Kinevezték az űj sajtófőnököt W tS Mikecz Ödön utóda Rákóczy Imre Hétfőn .jelent meg a hivatalos híradás arról, hogy Darányi Kálmán dr. miniszterelnök Mikecz Ödön dr. államtitkárt a miniszterelnök­ség sajtóosztályának vezetése alól, érdemes szolgálataiért köszönetének és elismerésének nyilvánítása mellett felmentette és a sajtóosz­tály vezetésével Rákóczy Imre dr. miniszteri tanácsost bízta meg. Mikecz Ödön dr. az elmúlt év első napjá­tól kezdve állott a miniszterelnökségi sajtó- osztály élén. November 8-án belügyi államtit­kár lett, de tovább is ő vezette a sajtóosztály politikai vonatkozású ügyeit. Nagy felkészült­ségével és kiváló egyéni tulajdonságaival a legnagyobb elismerést vívta ki a sajtóosztály élén és amikor most hálás érzéssel búcsúzik tőle a magyar sajtó, az a felemelő tudat tölti el, hogy méltó utód került a helyére. Rákóczy Imre dr., aki most ezt a fontos és felelősségteljes pozíciót elfoglalta, 1922-beu került a miniszterelnökségre, mint sajtóelőadó. Egy év múlva a vidéki osztály _ vezetője, 1928 óta pedig a sajtóosztály vezetőjének állandó helyettese lett. A fiatal sajtóelőadó mögött akkor mái’ érdemekben és sikerekben gazdag újságírói, szerkesztői és publicisztikai múlt állott, amelyet joga tanulmányai és többszörös kitüntetéssel végződött harctéri szolgálata után Kolozsvárott fejtett ki, ahonnan izzó ma­gyar érzése miatt menekülnie kellett. A miniszterelnökség sajtóosztályának hiva­talos szobáiba igazi újságíró vonult be vele, aki minden ténykedésével megbecsülte a sajtót és nagyrésze volt abban, hogy a háború és a forradalmak viharos esztendői alatt visszaesett magyar újságírást ismét a régi nívóra emelte. Nagy tudása, a zűrzavaros viszonyok között kitünően érvényesült tapintata segítették át sok nehéz helyzeten és mindezeken felül az a lelki emelkedettség és egyéni szeretetreméltó- ság, amely úgy felettesei előtt, mint az újság­írói ársadalomban rokonszenvet és megbecsü­lést szerzett neki. Kiváló működésének jutal­mazásául a kormányzó 1931-ben elismerésével tüntette ki, 1933-bian pedig miniszteri taná­csos lett. Hivatalos működése mellett mindig barátja és támogatója maradt az erdélyi irodalomnak, amelynek éietrekeltésében egykor vezető sze­repe volt. Folytatta ifjan megkezdett tudomá­nyos munkásságát, amely Erdélyben társada­lom- és művelődéstörténeti művéért a kolozs­vári egyetem kitüntetését szerezte meg szá­mára. 1932-ben jelent meg „A kormányzat szempontjai és jogalkotó tevékenysége az ál­lami élet feladatainak megoldásában“ című politikai tanulmánya, amely általános figyel­met keltett. Most, hogy a sajtóosztály élére került, ki­váló tehetségét szélesebb körben érvényesít­heti, amihez a legőszintébb érzéssel kíván si­kert a magyai- újságírás minden munkása és a sajtó minden barátja. Nagyszabású reformok az autő- közlekedás fellendítése érdekeben A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma nyi­tott bizalmas információt szerezni azokról a tervek­ről, amelyeket az iparügyi minisztériumban dolgoz­tak ki a magyarországi gépjárműközlekedés fellen­dítése érdekében. A szakmabeli érdekeltségnek és az autós közön­ségnek régi panasza volt az, hogy Magyarországon, más európai államokkal ellentétesen még mindig fényűzésnek tekintik a gépkocsitartást és az adó­hatóságok minden lehetőséget megragadnak arra, hogy a csekélyszámú gépjárműtulajdonost jelenté­keny terhekkel sújtsák. BornewAsza Géza kereskedelemügyi és iparügyi miniszter, mint százszázalékig modora, gyakorlati ember, maga is érezte, hogy ezeknek a panaszoknak többé-kevésbé komoly alapjuk van és egyrészt ezért, másrészt annál az oknál fogva, mivel a géperejű járművek elterjedése jelentékeny javulást eredmé­nyezhet az ipari munkanélküliség terén, rendelkezést bocsátott ki minisztériumában arra nézve, készítsenek tervezetet az autó­közlekedés lehető kifejlesztése érdekében. Arra való tekintettel, hogy a tervezet még csak részleteiben készült el, arról a nyilvánosság előtt hivatalos tájékoztatást nem adnak. Sikerült azonban megállapítanunk, hogy az iparügyi minisztérium a pénzügyminisztériummal már lefolytatott tárgya­lásai alapján gyökeres reformokra készül, amelyek elsősorban abban fognak kicsúcsosodni, hogy a közlekedési adó helyébe a benzin-adót hoz­zák be, tehát igazságosabbá teszik a jelen­legi terheket. Lényeges enyhítés várható a Magyarországgal ke­reskedelmi szerződést fenntartó államokból ha­zánkba irányuló gépjárműbehozatalnál is. A vám­tételeket jeleyitékenyen csökkenteni kívánják, emel­lett azonban befolyást igyekeznek gyakorolni arra, hogy külföldről csupán olyan géperejű járművek kerüljenek be, amelyek konstrukciós és kiviteli szempontokból megfelelnek a magyar útviszonyok­nak. Ezekkel az intézkedésekkel egyidejűleg tervek készülnek a magyar úthálózat tovább­fejlesztésére, különös figyelemmel az autós idegenforgalom érdekeire. Gondoskodni kiván a minisztérium arról is, hogy a külföldi autósok által leginkább látogatott első­rendű útvonalak mentén éjjel-nappali telefonszolgá­lat legyen és ne fordulhasson elő az, hogy egyes balesetek előfordulásánál csak késedelemmel lehet segítséghez jutni. Az útépítéseknél a jövőben különösen nagy gon­dot fordítanak arra, hogy a burkolás a géperejű járművek igényeinek megfelelően történjék, emel­lett azonban vigyáznak arra is, hogy a nehéz teher­forgalmat a lehetőség mérvéig eltereljék a gyors közlekedésre szánt közulakról. Budapest székesfőváros úthálózata is bizonyos módosításokra szorul, mert bár a főváros útviszo­nyai tekintélyes százalékukban kielégítőknek, sőt sok esetben kiválóaknak mondhatók, az útvonalak nem elég széles volta, továbbá a kilátást elvevő épületek kedvezőtlenül befolyásolják a forgalom biz­tonságát. A városrendezés legközelebbi feladata minden kétséget kizáróan az lesz, hogy elhárítsa a nagy- városias közlekedés lebirhatatlan akadályát jelentő kiszögeléselcet és gondoskodjék arról, hogy a gyors- üetmű közúti közlekedésnek semmi ne álljon útjába. Elkészült a nemzetközi pályázat, amellyel a főváros a portalan szemétgyűjtést gyökeresen megoldani akarja Közegészségügyi és idegenfergalmi érdekek követelik a sürgős intézkedést A portalan szemétgyűjtés problémája állandóan foglalkoztatja a főváros közegészség ügyi és köz- tisztasági ügyosztályát és a köztisztasági hivatalt. A célt ideálisan oldja meg a próbaképpen üzemben levő néhány modern szemétgyűjtő autó, amelyekbe zárt szemétgyűjtő tartályokból jut speciális szerke­zeten át a háziszemét. Ezeík a gyüjtőautók azonban darabonkint 45.000 pengőbe kerülnek, úgy hogy ha a főváros egész területén ilyeneket alkalmaznának 4s a házakat a megfelelő szemétgyűjtő tartályokkal fis felszerelnék, ez olyan hatalmas költségbe kerülne, amit ,a főváros ezidőszerint nem bocsáthat rendelke­zésre. Ezért a köztisztasági hivatal, mint a Fővárosi Hírlap megírta, elhatározta, hogy nemzetközi pályá­zatot hirdet olyan szerkezetre, amely a lovas szemét- gyüjtőkocsik felhasználásával elviselhető, mérsé­kelt áron oldja meg a portalan szemétgyűjtést. Mint értesülünk, a köztisztasági hivatal a nem­zetközi pályázat feltételeit már rnegá 11 up Hot la. Apá­lyázat nem tűz ki díjakat, hanem a legmegfelelőbb szerkezetet, esetleg szerkezeteket megvásárolja. A pályázati felhívás tervezete jogi elbírálás és végle­ges megszövegezés céljából jelenleg a főváros tiszti ügyészsége előtt van és a pályázat legközelebb már kiírásra kerülhet. A portalan szemétgyűjtés bevezetését állandóan szorgalmazza Egerváry Tibor dir., aki legutóbb a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szerveztének ide­genforgalmi előadás-sorozatán idegenforgalmi szem­pontból is sürgette ennek a nagy fontosságú kérdés­nek rendezését. Most, a nemzetközi pályázat meg­hirdetésének küszöbén Epervárv Tifeor dr. törvényhatósági bizottsági tag, ebbem az ügyben a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőiket mondta: — Örömmel kell üdvözölni a pályázat gondola­I tát, de ugyanakkor figyelmeztetni kell az illetékes ! tényezőket, arra, nézve, hogy a tervet valamilyen j formában sürgősen meg is kell oldani. A házisze­mét gyűjtésének mai rendszere tarthatatlan, úgy közegészségügyi szempontból, mint iaz idegenforga­lom érdekében. A főváros, amely hatalmas fürdő­várossá akar fejlődni, nem tűrheti, hogy a szemét- gyűjtés fertőző betegségek terjesztője legyen és ez­által távoltartsa az idegeneket Budapesttől. Hogy ez nem túlzó feltevés, bizonyítják adott esetek: azok a jelentések, amelyekben egyes külkép­viseletek figyelmeztették országukat bizo­nyos fertőző betegségekre. — Mindenki tapasztalhatja -naponkint azt a kulturális állapotokat megszégyenítő körülményt, amelyet a szemétgyűjtés mai rendszere nálunk jelent. Riasztó jelenetek folynak le az utcákon, ami kor reggelenikint a kapunk elé rakott kosarakból betöltik a szemetet a lovak által vontatott gyűjtő- tartó lyukba. Áramlük a bűz és a kosarak kiürí­tése alkalmával porfelhő száll fel, amely valóság­gal bepermetezi a levegőt. És száll a por a zö- työgő kocsik nyomán tovább, amerre csak elvo­nulnak, mert a tartályok teteje nem zárulnak lég- metesen, sőt a csapóajtók legtöbbször egészen nyitja maradnak, ha felnyomja a kocsikat a túlságosan megtöltő szemét. És az a szemét és az abból fel­szálló por és piszok nem csak kellemetlen, és undo­rító, hanem veszedelmes fertőző-anyag is, igen sok beteg­ségnek az okozója. He talán ezt magyarázni nem is szükséges, hiszen annyi jogos panasz és felháborodás hangzott, elmar el lene. — Pedig ez csak egyik része, ami az utcán ta­pasztalható, a második része a szemétgyűjtés proce­dúrájának a házakban játszódik le, attól az aktus­tól kezdje, amikor a szemetet ládákba, vagy más alkalmatosságokba kirakja a lakó az ajtó elé, ahon­nan a vici kosarakba gyűjtve, a folyosókon, lépcső­házon végig leviszi az udvarra. És amerre jár, min­denütt húll ia nyomában a szemét, annál inkább húll, mert éppen kosárban viszi, amelynek rései egyenesen arra valók, hogy áthalljon rajtuk a sze­mét, különösen az a finom por, amelyet a lakások porszívói szedtek össze. Hogy ebben a szemétben mennyi a betegektől származó hulladék és piszék, azzal senki sem törődik -és nem törődik senkii azzal sem, hogy a vieineik vagy a köztisztasági munkás­nak mennyi jut a fertőzésből. — A folyosókat, lépcsőházat a hét hat napján, amíg a szombati lemosás meg nem történik, a leg­jobb esetben feilseprik, ami egy újabb -alkalom ar-ra, bogy a szemét pora betöltse a házalt. A szeme­tes kosarak pedig a kapú aljába kerülnek és fél­napig bűzlenek ott, amíg a szemetes kocsi meg neon jelenik. — Nem csak az utca veszedelmén, hanem a la­kástól a kapuig lefolyó lehetetlen állapoton is, amelyről csodálatosképen soha sem- esik szó, akar segíteni a portalan szemétgyűjtés, de addig is, amíg ebből rendszer lesz, amíg a pályázatot kiírják, amíg esetleg akad elég olcsó és megfelelő szerkezet, ame­lyet a lófogatú kocsikon alkalmazni tud a köztisz­tasági hivatal és amíg ezek a szerkezetek elkészül­nek és alkalmazásba kerülnek, addig sem szabad tűrni azt, ami a szemétgyűjtés körül a: házakban történik. Haladéktalanul rendet kell ezen a téren te­remteni és mindenekelőtt kiküszöbölni a használatból a szemetes kosarat és helyette elrendelni valamilyen fedeles bádogtartány használatát. Ez nem kerül pénzébe a fővárosnak és a háziurakat is számba se jövő kiadással terhelné meg. Radikális intézkedésekre van a szemétgyűjtés terén szükség a közegészségügy és elsősorban a saját egészségünk védelmére, de ugyanakkor a für­dőváros legelemibb feltételeinek megteremtése cél­jából is. W3HART FERENC épitész-épílőmester BUDAPEST, XIV., Columbus-utca 33. TELEFON: 2-969-08. '" ifj. Tóth Pál ÉPÍTŐ MESTER Budapest, II. Halász-utca 1. Telefon: 1—553—04. hűnfalvi PÁL ÉPÜLET- ÉS BÚTORASZTALOS IX.. VÁGÓHID-UTCA 28.-----TELEFON s 14-41-60 Vá llal épület.- és Mtor­Pontos szállítás. Olcsó árak. asztalosmunkát ECUS JÁNOS HAIDEKK.ER SÁNDOR R. T. Budapest, VIII., Fiumeí-út 3. Telefon: 1—415—91.

Next

/
Thumbnails
Contents