Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-27 / 4. szám

Budapest. 1937 január 27. m» 3 Zsitvay Tibor nyiiafkozik a Fővárosi Hírlapnak m az Államvasutak nagy városrendezési tervéről és a pénzügyi megoldásról A i'őváros fejlődését gátló pályaudvarok és vasúti vonalak rendezésének kérdése most biztató formában került napirendre. Bornemisza Géza ke­reskedelem- és közlekedésügyi miniszternek, Szendy Károly polgármesternek és Harrer Ferencnek, a városfejlesztés különbizottság elnökének a Fővá­rosi Hírlap-ban legutóbb megjelent nyilatkozatai is ezt bizonyítják. Tudomásunk szerint a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezetét is élénken fog­lalkoztatja ez a nagy probléma, ezért a Fővárosi Hírlap munkatársa kérdést intézett Zsitvay Tibor dr.-hoz, a párt elnökéhez, hogy tájékozódást szerezzünk a párt álláspontjáról. Kérdésünkre a következő, nagy figyelmet érdemlő választ kaptuk: — Budapest városrendezésének egyik leg­nagyobb, alapvető problémája, amelyhez a vá­rosrendezés és városfejlesztés kérdéseinek, nemkülönben a közlekedési kérdések egész tö­mege fűződik: az államvasutak nagy átrendezési terve a megoldás felé közeledik. — Ebbe a hatalmas komplexumba tartozik a nagyvasúti és ennek a keretében a körvasúti kérdés, a halálsorompók ügye és a pályaudva­rok végleges elhelyezése. — A régen vajúdó kérdések küszöbön^ álló elintézésében természetesen, befolyását érvé­nyesíteni akarja a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezete, amely ezúttal is azt az elvet követi, amelyet eddigi ténykedései során minden közérdekű kérdés intézésében való részvételénél követett, tudniillik azt. hogy a kérdést a legmesszebbmenő gondossággal tisz­tázza és hogy javaslatainál mindig a távo­labbi jövőt szolgáló célszerűség elvét érvénye­sítse. így járt el más^ kisebb-nagyobb jelentő­ségű kérdések elbírálásánál is és ezért csak Az egész világon van influenza, de nincs in­fluenzakutató intézet, ezzel szemben a trianoni Ma­gyarországon nincs influenza, de van influenza­kutató intézet: ebbe az örvendetes mondatba fog­lalható össze a magyar helyzetjelentés arról a ve­szedelmes járványfrontról, amely a világháború utolsó esztendejében, 1918 őszén kezdte el pusztítá­sát a civilizált világrészeken, hogy kétéves perió­dusokkal megpihenve, majd ismét fellángolva meg­riassza a művelt emberiséget. A régi korok pusz­tító járványaira emlékeztető betegség első nagy fellobbanása óta világszerte foglalkoztatja az or­vosokat és a kutatókat az influenza problémája, mindezideig azonban módszeres, intézeti kutatómun­kát csupáyi New-Yorkban és Londonban folytattak: most nyílt meg Budapesten az Országos Köz­egészségügyi Intézet keretében, a Rockcfel- ler-alapítvány anyagi támogatásával a világ harmadik influenzakutató intézete, amelynek vezetője dr. E. Taylor, a Rookeíeller- alapítvány megbízottja, aki ezideig a newyorki és londoni Rockefeller-intézetekben folytatott influ­enza-kutatásokat. Magyar részről Dreguss Miklós dr. a kutatások irányítója, aki a legközelebbi jö­vőben érkezik csak haza, mert a newyorki intézet­ben végzett kisérletezései után jelenleg a londoni Rockefeller-alapítványnál fejezi be a magyar inté­zet vezetéséhez szükséges tanulmányokat. A Fővá­rosi Hírlap munkatársa Johan Béla dr. belügyi államtitkár szíves vezetése mellett, Taylor, dr. tár­saságában megtekintette az új kutatóintézetet és a tapasztaltakról, valamint az elhangzott nyilatkoza­tokról az alábbiakban számol be. Jóban Béla dr. belügyi államtitkár az intézet jelentőségéről s az itt folytatandó munka természetéről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az Országos Közegészségügyi Intézet járvány osztálya az az országos központ, ahova minden vidékről befutnak a jelentések. Az in­fluenzánál csak a szövődményes eseteket kell bejelenteni, tekintve azonban, hogy az idén a nyugati államokban ismét felütötte fejét az tenneszetes, hogy ennél a most aktuálissá lett hatalmas probléma megoldásánál is ezt az elvet követi. — Ennek a célnak elérésére a párt az ide­genforgalmi és^ fürdővárosi, valamint a köz- szláMítási kérdés elbírálása alkalmából ki­tűnően bevált módszert követi: előadás-sorozatot rendez, amelynek keretében kiváló szakembereket szó­laltat meg és módot ad arra, hogy a párt tör­vényhatósági bizottsági tagjai és más hozzá­értők is kifejthessék a vita során véleményü­ket. Hiszem, hogy ez az előadás-sorozat a leg­nagyobb érdeklődést váltja ki, hiszen a fővá­rosnak rendkívüli érdekéről, hosszú évtize­dekre szóló új fejlődési lehetőség megalapo­zásáról van szó. — A nagy vasúti (kérdéssel a párt egyéb­ként már foglalkozott is, még pedig nem eredmény nélkül. Annyit elárulhatok, hogy eddigi tanácskozásaink eredményeképpen pár­tunk abban a helyzetben van, hogy a szóban forigó nagy városrendezési kérdés pénzügyi megoldására nézve konkrét javaslatot tegyen. ❖ Zsitvay Tibor dr. kijelentései bizonyára a leg­szélesebb körben keltenek nagy érdeklődést. Külö­nösen nagy ügyeimre tart számot nyilatkozatának az a réáze, amely ennek a hatalmas arányú város- rendezési tervnek a pénzügyi megoldására vonat­kozik. Az elgondolások és tervek is érdekesek, de ezeknek megvalósítása, amikor a tervekből úgyne­vezett „vajúdó kérdés“ lesz, a legtöbb alkalommal a financiális lehetőségeken múlik. Éppen ezért nagy várakozással kell tekinteni a párt javaslata felé, amely ebben az igazán régen vajiídó kérdés­ben a pénzügyi, megoldással bíztat. influenzajárvány, a most már állami tiszti­orvosoktól hetenkint kérünk jelentéseket, amelyekben a könnyebb esetekről is vannak, ha nem is számszerű, de az impressziókat tar­talmazó adatok. Ez az adatgyűjtés és álta­lában a kutatás most a legfontosabb feladat, mert egyelőre még egységes meghatározás nincs, hogy mi is tulajdonképpen az influenza, Nem ismerjük ugyanis a kórokozóját és bár hosszú ideig azt hitték, hogy az influenzát egy bacilus okozza, amely sokkal kisebb, mint az ismert többi bacilus, ma az a felfogás van túl­súlyban, hogy az influenzát nem bacilus, ha­nem virus okozza, A vírusról manapság csak annyit tudunk, hogy olyan kicsinyek, hogy még a porcelánszűrőgyertyákon is áthatol­nak. Különleges mikroszkopikus eljárással le­het esetleg látni a vírusokat, de csak úgy, mint a napsugárban táncoló porszemeket, tehát sem alakjukról, sem nagyságukról nincs tudomá­sunk. — A világ' harmadik influenzakutató inté­zetének eredete az, hogy körülbelül fél esztendővel itt járt nálunk Mr. Strode, a Roekefeller-alapítvány euró­pai igazgatója, aki látva a közegészség- ügyi intézet eredményeit, megkérdezte, van-e kedvünk kísérletezni az influen­zával is. Mi örömmel ragadtuk meg ezt a lehetőséget és ily módon jutottunk hozzá ehhez az intéz­ményhez, amelynek a mai idők egyik rejtélyes betegségét, illetőleg kórokozóját kell kikutatni, Johan Béla államtitkár ezután áttért az idei esztendő magyar viszonyaira, megmutatta a grafi­konokat. és ismertette a számszerű adatokat is. Eb­ből kitűnik, hogy január első hetében az ország valamennyi részéből mindössze 28 szövődményes esetet jelentettek, január második hetéből pedig 32 esetet. Ha figyelembe vesszük, hogy az ország nyolc millió lakosa közül 32 egyén betegedett, meg szövődményes influenzáben, ami természetesen még nem jelenti azt, hogg ezek halállal végződtek volna, influenzal járványról beszélni sem lehet. De megmutatta az államtitkár a tisztiorvosi impressziójelentések alap­ján készült grafikus térképet is, amelyből kitűnik, hogy enyhe és szórványos infuenzaesetek is csak az ország egy harmad részében fordultak elő, kö- vetkezéskóp influenzáról semilyen formában beszélni nem lehet ezidöszerint. — Mindebből azt láthatjuk. — folytatta Johan Béla államtitkár, — hogy semmi ok nincs az ijedelemre és a népszövetségi jelen­tések sem olyan súlyosak, hogy tartanunk kellene a külföldről való behurcolás veszedel­métől. A prevenció mindenesetre megtörtént, a hatóságok megtették a kellő intézkedéseket. A publikum egyéni tennivalója az: akik érzik, hogy betegek, maradjanak otthon, mert az influenza emberről-emberre terjed. 1918-ban egyébként megfigyelték, hogy azok a kato­nák, akik maláriás vidéken voltak és kinint szedtek, alig betegedtek meg. Ezért védekezésül külföldön egyes helyeken azt ajánlják, hogy ilyen időkben szed­jenek az emberek kinint. Nincs bebizonyítva ugyan, hogy a kinin hasz­nál, de miután napi összesen tizenöt-húsz cen­tigramm kinin vészéig nélkül szedhető, ez el­len a külföldi felfogás ellen semmi kifogást nem lehet emelni. Helyes továbbá a naponta többször való toroköblítés enyhe dezinficicn- sekkel, mint például egy-két csepp Rzaliciles alkohol vagy formalin egy pohár vízben. Al­koholt inni nem helyes, mert csökkenti az ellenállóképességet és ha alkohol egyáltalán kell. azt majd az orvos rendelje. A betegség másik sajátossága, hogy infuenza után az im­munitás egészen rövid ideig, legfeljebb egy­kéi hónapig tart. Az államtitkár ezután bemutatta az új intézet egyes helyiségeit: a tágas, világos laboratóriumot, ahol napsugaras munkaaszta!oknál fogják most már New-York és London után itt, nálnnk Budapestem is figyelni, hogy az influenza kórokozója virus-e, vagy valami más. Csak ennek megállapítása után kerülhet sor az influenza ellen való védekezés mód­szereinek körülírására. A következő etapp volt a menyét-telep be­mutatása, ahol az intézet vezetője: dr. E. Taylor a következőket mondotta: — Az influenza vírusa tenyészthető ugyan- de nagyon nehezen és csak élő szövetben, leg­egyszerűbben valamilyen állatban. Rengeteg próbálkozás után állapítottuk meg, hogy az állatok közül a legtöbb nem reagál az influ­enza beoltásra , tulajdonképpen véletlenül jöt­tünk rá, hogy a menyét alkalmas a virus ki- tenyésztésére. Ez az álilat azonban tényleg be­vált, amennyiben 48 óra után már reagál és nyolc nap alatt igen virulens virus tenyészt­hető ki benne. Ezeket a menyéteket itt most majd Magyarországon beszerzett vírussal fog­juk beoltani és ennek sajátságait igyekszünk majd kikutatni. * Eddig szólnak azok a nyilatkozatok, amelyek a pillanatnyi aktualitás szempontjából megnyugta­tók, mert azt jelentik, hogy nincs influenzajárvány, holott az említett periodicitás érteimében, Johan Bála államtitkár szerint, éppen az idén, 1937-ben volt várható erősebb járvány. De a nyilatkozatok megelégedéssel töltenek el ben­nünket azért is, mert hiszen egy, a világverseny­ben is számottevő, majdnem páratlan tudományos intézménnyel gyaropodott Budapest és az ország közegészségügyi ellátása és ennek az intézetnek működéséről — már csak ritkaságánál fogva is — hétről-hétre értesülni fog az egész kulturvilág. Németh Károly. Zub@wifs István nó! és férfi bőrkabát készítő BUDAPEST, KÁROLY KfRÁLY-ÚT t3. (Udermcnn udvar.) TELEFON : 1-181.08. Nincs influenzajárvány, de van influenza-kulató intézet Johan Béla dr. belügyi álIatnNfhár az intézet céljáról és Jelentőségéről

Next

/
Thumbnails
Contents