Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-29 / 39. szám
2 Budapest. 1937 szeptember 29. hosszúlejáratú kölcsönök konvertálása, a másik a rövidlejáratú kölcsönök stabilizálása. Az első kérdést most megoldani nem tudjuk. Nincs kilátás arra, hogy konvertálás révén a mostaninál jobb anyagi helyzetbe hozzuk a fővárost. A hitelező akkor egyeiziik bele a kölcsönök valamely formában való lij rendezésébe, ha ez neki előnyös. Ami a hitelezőnek jó, az természetszerűen hátrányt jelent az adós számára. így azután nehéz megfelelő megoldást találni. — Egészen más az eset, ha pénzbőség van, mert ekkor egyszerűen felajánlom, hogy visz- szafizetem a kölcsönt és a szükséges pénzösz- szeget másutt teremtem elő. Ilyenkor igen gyakran maga a hitelező szab kedvezőbb feltételeket. Pénzbőségről most, sajnos, beszélni sem lehet, de mási-észről pedig a főváros külön utakon nem járhat, hanem pénzügyi politikáját. az állam irányításához kell szabnia. Különösebb előnyt úgysem érhetnénk el, mert a törvényes intézkedések megszabják, hogy 5%-nál magasabb kamatot nem űzethetünk, tehát nagyon terhes kölcsönünk nem is lehet. — Lehetne még szó a nosztrifikált kötvények pengősítéséről, de ez is inkább csak technikai megoldás, mert hála Istennek a pengő szilárd és így az árfolyamdifferenciában nagyon nagy eltolódás nem lehet. A rövidiejárafú kölcsönök végleges rendezése — Ilyen körülmények között tehát a rövid- lejáratú kölcsönök rendezéséhez láttunk hozzá. Ennek a megoldására két mód is kínálkozik. 1. Viszafizetem a kölcsönt s a pénzügyi művelettel járó hasznot elkönyvelem a főváros számlájára; 2. a rövidlejáratú kölcsönöket hosszúlejáratúnkká változtatom át. Mind a. két lehetőséget kiaknáztuk. Mindig azt néztük, hogy ] milyen módon jutunk nagyobb előnyökhöz. A i MendeLsohn-kölcsőn likivdálása olyan feltételek mellett történt, hogy 7 millió pengő effektiv hasznot jelentett a főváros számára. A pénzügyi lebonyolításhoz szükséges összegeket a különböző tartalékokból összeszedtük és csak 3 millió pengőt kellett az új kölcsönből igénybe venni. — A rövidlejáratú kölcsön tulajdonképpen mindig rendezésre szorul. Ha nem fizetjük ki a határidőre, úgy mindig nyitott kérdés marad. A 18 millió pengős kölcsönünket, amelyet a kórházi alap likvidálására^ használtunk fel, most végleg stabilizáltuk. \ A Községi Takarékpénztár hajlandónak mu- I tatkozott erre a műveletre. Megtehettük volna j azt is, hogy mi magunk bocsátunk ki kötvényeket, de az előbbi út célravezetői:» és könnyebben járható. Hallottam olyan véleményt, hogy ebből a tranzakcióból csak a Községi Takarékpénztárnak volt haszna és a főváros nem járt jól. Kötelességem kijelenteni, hogy a tranzakció ötletét mi vetettük fel és a Községi Takarékpénztár eleinte húzódott is tőle. A dolog természetében rejlik, hogy a függő kölcsön mindig terhesebb, mint a stabil kölcsön. A stabil kölcsön esetében kisebb a kamatozás és a biztonság nagyobb. A Községi Takarék alig kifogásolná, ha ezt a tranzakciót nem kellene keresztülvinnie. — És mi van a többi függőkölcsönnel? —Egyelőre nehéz a többi fiiggőkölcsönt rendezni. Külföldi kölcsönőikről van szó. amelyeket a nagy magyar bankok utján vettünk fel. Valamennyi a Stillhalte-megállapodás alá tartozik, tehát ezek között komoly zavarok nem lehetnek. Egyelőre még várunk, amíg a helyzet úgy alakul, hogy ezeknek a kölcsönöknek a rendezéséhez is hozzáláthatunk. fl külföldi hitelezők a tárgyalásokra halasztást kértek — Mi van az ostendei egyezmény körül támadt bonyodalmakkal? — A közgyűlés felhatalmazása alapján levelet írtunk a külföldi hitelezőknek, hogy a közöttünk felmerült vitás kérdésekben hajlandók vagyunk magunkat a döntőbíróság határozatának alávetni. Azt a választ kaptuk, hogy a tárgyalások rövidesen megkezdődnek, egyelőre azonban Pécsben és Párisban más tárgyalások folynak. Az utódállamokkal egyezkednek, mert a háború- előtti kölcsönök tisztázását határozták el. Mi a magunk részéről megtettük a szükséges lépéseket, a többi nem a mi dolgunk. — Az ilyen pénzügyi tárgyalások gyorsan bonyolódnak le és ezért azt hiszem, hogy egy hónap múlva rákerül majd a sor a döntőbíróság tárgyalásaira is. Semmiféle perben nem lehet egyik félnek sem határozott álláspontot elfoglalni. Éji csak egyet tudok és ez pedig az, hogy az ostendei egyezmény megkötésekor a főváros elment az engedékenység legszélső határáig és ezt a jóindulatot a hitelezők sokszor elismerték. Most az összeg fizetését valorizálva követelték és bizony nem babra megy a játék. Annakidején 158 millió koronát vettünk fel. Most ennek az összegnek hollandi forintokra való átszámításáról van szó. A hollandi forint értékéből 20o/n-ot vesztett. Ez az az összeg, amely most közöttünk vitás. — A mi jogi álláspontunk annyira indokolt. hogy minden remény megvan a helyes kibontakozásra, de természetesen a döntés a döntőbíróság kezében van. R deficit pillanatnyilag nem okoz zavart — Nem zavarja a folyton előálló deficit a főváros pénzügyeinek zavartalan lebonyolítását? —• Erre a kérdésre határozott szóval bajos felelni. Mindenesetre csak akkor lesznek rendben a főváiros pénzügyei, ha a deficitet el tudjuk ^ tüntetni. A hiányokat úgy cipeljük magunkkal,^ miint valami kellemetlen terhet. A Í6 milliós kórházi alap likvidálása mindenesetre sokat enyhített. A 20 milliós forgótőke keretén belül kell gazdálkodnunk, amennyit lehet takarékoskodnunk, de ezt sem lehet a végletekig elhúzni. A forgótőke keretén belül tudjuk a nehézségeket áthidalni. A polgármester évek során már lefaragta a felesleges kiadásokat, most már csak a jövedelmek fokozásával lehet az egyensúlyt megtalálni. A kormány részéről feltétlen megvan a jóindulat és együttes erővel majd csak sikerül a kibontakozás. A kormányzati politika mindenesetre méltányolni fogja azt, hogy a főváros ilyen komoly erőfeszítéseket tesz a pénzügyek rendbehozatalára, * Lamotte Károly alpolgármester nyilatkozatából igazán mindenki tiszta képet kaphat a főváros pénzügyi helyzetéről. Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy Szendy Károly polgármester a sajtóértekezleten arra a kérdésre, hogy van-e remény a kormánynyal való megegyezésre a pénzügyi problémák megoldásánál, azt a választ adta, hogy „remény mindig van és reménytelenül nem merne a törvényhatóság színe elé kerülni.“ Budapest valójában az egész országot reprezentálja, tehát mindenkinek érdeke a főváros pénzügyeinek végleges rendezése. A pénzügyi helyzet most már sokkal tisztázottabb, mint a múltban volt. Mindenkinek össze kell fognia Budapest jövője érdekében. Rövidhullámú rádió a nagyvásárietepi árak közlésére U| bereEraeiesLeíSéselk a Nagyyásárielepein! és a vásárcsarnokokban A Nagy vásártelep és a vásárcsarnokok korszerű fejlesztése érdekében a főváros több újítást tervez és több hiányt igyekszik pótolni. Mintegy 300.000 pengőbe kerülnek ezek a munkálatok, amelyek sorában a legérdekesebb a rádió-szolgálat bevezetése az árak gyors közlésére. Jelenleg a vásárcsarnokok igazgatósága a Nagy- vásártelepen kialakult nagybani árakat naponkint távbeszélő útján közli a kerületi vásárcsarnokok és nyilt piacok felügyelőségével az árusok és a közönség tájékoztatása céljából. A közlés módja a mai kor követelményeinek már nem felel meg, annál is inkább, mert vonalzavar esetén késedelmesen történik. Miután igen fontos érdek fűződik az áralakulások gyors és többször megismétlendő leadásához, célszerűnek mutatkozik ennek a szolgálatnak rövidhullámú rádió útján való lebonyolítása. A rövid- hullámú rádió adó- és vevőberendezés létesítése 8000 pengőbe kerülne. Az összeg igazán nincs arányban azzal a szolgálattal, amelyet ez a modern berendezkedés teljesít. A legközelebb megoldandó tervek között van a Nagy vásár telepen fedett rakodó létesítése. A Nagyvasaidéi épp nagy kiterjedésű vasúti rakodóinak jelentékeny része szabad ég alatt van, viszont a Közraktár-utcában feleslegessé vált egy 135 méter hosszú fedélzet, amelyet a Nagy vásár telepre akar a főváros áttelepíteni. Ennek a munkálnak _ költsége a nagyvásártelepi használaton kívüli lejtős és a vasúti kocsikból kirakott áruk beszállítását akadályozó pincelejáratok befedésével együtt 33.000 pengő. Uj útat is építenek a Nagyvásár telephez, amelynek forgalma jelenleg egy útvonalon bonyolódik le. A nagy kocsiforgalom miatt a Soroksárl- utra kivezető uj utat létesítenek es a zimonyi vasútvonal alatt aluljárót építenek. Ezeknek a munkáknak összköltsége mintegy 180.000 pengő lesz. Kibővítésre kerül a termelők kocsiállása A Nagyvásártelepet évről-évre nagyobb számú termelő keresi fel, akik időszakonkint 800-nál több kocsival jelennek meg, úgy, hogy a meglévő kövezett kocsiállás a kocsik elhelyezésére már nem elégséges. A terület kibővítése 67.000 pengőt igényel. Több kerületi vásárcsarnokiban átalakításra kerülnek a villanyvilágítási berendezések. Ezekben a csarnokokban a villanyégők vezetékei úgy vannak elhelyezve, hogy egy kapcsoló egész sor, sőt több sor égőt gyújt meg egyszerre, ezért 3000 pengő költséggel úgy alakítják át a berendezést, hogy egy kapcsolóval kisebb számú, esetleg csak egy-egy égőt lehessen felgyújtani. A vámházkörúti vásárcsarnokban, ahol az anyagraktár jelenleg a pincében van, ami egyes anyagok gyorsabb remlását idézi elő, új anyagraktárt építenek a földszinten 8000 pengő költséggel. Végül a Nagy vásártelepen a kirakó munkások részére ruhaszekrényeket építenek. Az 5000 pengős berendezkedés a többször előfordult ruhalopások miatt szükséges. DCápráziitos sy'uijtíltóh Tiif úlc ú j parkkal gazdagszik a tfomiros A hatalmas arányú és kitünően sikerült munkán, a Tabánnak befejezéshez jutott parkozásán kívül sok szép kertészeti feladat került az idén megoldásra, így legutóbb a Horthy Miklós-híd budai hídfője körüli sivatag és tundrás terület rendezése, amelyet — számítva arra, hogy ennek a területnek végleges sorsa még nincs eldöntve — kitünően oldott meg a fővárosi kertészet. A jövő évre újból gazdag kertészeti programja van az út- és csatornaépítési ügyosztálynak, amely tervekről megkérdeztük Odráig OCálmán tanácsnokot, az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetőjét, aki a következő érdekes ismertetést adta a Fő városi Hírlap munkatársának: — A legnagyobb parkosítási munka , a Margit-hid budai és pesti hídfőjénél fog történni. A nagyarányú kertészeti rendezés a Margit-híd kiszélesítésével vált szükségessé. A munkálatok várható költsége M.000 pengő. — Jelentékenyebb munkát vettünk tervbe a Városmajor parkterületének növelésére. A Városmajornak egy, még eddig rendezetlen részét kívánjuk folytatólagosan parkozni és erre a munkára 12.000 pengőt irányoztunk elő. — A Gellért-hegy déli lejtőjének egy része ma még meglehetősen elhanyagolt, habár minden esztendőben egy-egy újabb részét rendezzük a területnek. Erre a célra, csakúgy, mint a folyó évben, ezen a részen végzett parkozásra, 6000 pengőt kíván a főváros fordítani. — A jövő évi parkozási programban sor kerül a tabáni temető folytatólagos rendezésére a Hegyaljai-út mentén, a 8-as autóbusz vonala mellett, 10.000 pengő költséggel. — A Pálffy-tér vágányait a folyó évben a Beszkárt átrendezi. Ha ez megtörtént, a jövő esztendőben kívánjuk 6000 pengő költséggel a tér parkját véglegesen kialakítani. — A kiscelli kastély környékéinek rendezését is megkezdjük^ a jövő évben. Ennek az első részletnek munkálatai 12.000 pengő költséget igényelnek. — A pesti oldalon kertészeti rendezésre kerül a Haller-térnek a római katolikus templom körüli része, amely ma nagyon sivár képet nyújt. Ez a munka 7000 pengőbe fog kerülni. — Több út és tér fásítására 7000 pengőt fordítunk. Az előre nem látható kisebb parkozásokkknl ezeknek a. munkáknak összköltsége 117.000 pengő, amely összeg elő van irányozva az 1938-iki költségvetésben és 19.000 pengővel nagyobb annal a kiadásnál, amelyet a főváros a folyó évi parkozási munkákra irányzott elő. 193!)-re marad a Lonke-tér kertészeti rendezése a hozzácsatlakozó terület parkozásával együtt. A területen ugyanis tenniszpályák vannak, amelyek bérlete 1938. végén jár le és így az egész terület rendezése ennek megtörténte után hajtható végre.
