Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-29 / 39. szám

Budapest, 1937 szeptember 29 3 J. évfolyam. Budapest. 1912. szeptember 25 1. szám. ELŐFIZETÉSE HfSUKi £*jésx. éopc ..............K Fé í épre .............. S K Eg rpas sxt&mof* kezz-faa- t'.ófc a ft2a<26ía£zr<a3£sÍ&űzsb, Vápospolitifcai és közgazdasági hetilap FE/eíifí szerkesztő: Dacsó Emit. Társszerk.: dir. Szilágyi HugA Megjelenik minőiért szer­dán, esetleg ? heten kint többször is. Szerkesztő­sig és kiadóhivatal: VI., Kis Jdnas-utca 4. szíIvn. NAGYBUDAPEST szegény, pici féreg, amely azért nem tud megnőni, mert csenevész légzőszervein ke­resztül városházi levegőt szív magába. Egészen .bizonyos ugyanis, hogy a leve­gőben van a legfőbb hiba- A levegő okozza és nem valami más, hogy a városházá­ból a köztudatba vezető úton egészen külö­nös eltorzuláson mennek keresztül a legegy­szerűbb és legártatlanabb fogalmak. Autonó­mia alatt azt értik az emberek, hogy az ál­lamhatalom ellenőrző munkája néha kelle­metlen lehet, tehát fölösleges. A beruházási Programm nevének hallatára ijedten kap a pesti polgár a ruhájához, mert leruházásra gondol. Felülről azt mondják: jön a szociál­politika. És alulról mélabúsan konstatálják: FULLÁNKOK, -öto Struccot és'rókát fog tenyészteni az állatkertben a nemes főváros tanácsa. A struccról cs a ró­káról eszünkbe jut Aesopusnak egyik leg­szebb állatmeséje. Róka komát az állatok királya kinevezte miniszterelnöknek. Akko­riban álszociálizmus lógott a levegőben és a komának erősen szüksége volt arra, hogy szociális látszattal csalja az állatvilágot. Az ország beteg szivének a közelében kikeres­te a legalkalmatlanabb telket, homok-, pi­szok- és sártengerbe fojtotta a méregdrága téglát, azután elnevezte az egészet róka­telepnek és kőtéllel fogdosta az állatokat a telep benépesitésére. Az utolsó tégla fején találta és csöndesen kiszenvedett. Az utóda papirt és ceruzát fogott a kezébe és kiszá­mította, hogy a róka-telep fenntartása mil­liókba kerül évente. Gondolt egy nagyot és A FŐVÁROS PÉNZÜGYI POLITIKÁJA. i. Beszéljünk hát egyszer arról, ami nincs. Van u fővárosnak szociális politikája, van is­kolapolitikája, van telekpolitkája, van beru­házási programmja, és van kerületi klikkpoli­tikája. De kommunális pénzügyi politika el­eddig nem volt és most Budapest renais sance-korábari sincsen. Előre megfontolt, a pénzügyi hatásokat mérlegelő, rendszeres és öntudatos pénzügyi gazdálkodás a városhá­zán ismeretlen. Soha nem feszélyezik a fővá­ros urait a pénzügyi tekintetek. Csakis a pénzügyi politika e hiánya mellett alakulha­tott ki nálunk az a fogalom, melyet „fővárosi Ma 25 éve, pontosan 1912 SZEPTEMBER 2S-ÉN jelent meg a első száma, amint ez a facsimi­lében közöli képen látható. Aneguedszázados évfordulót azzal kívánjuk megünnepelni, üogq MÉGY HÉTEN BEIÜL TERJEDELMES. MAGAS IRODALMI SZÍNVONALOK ÁLLÓ emlékszámot adunk ki. amely méltó ieilttnésl log kelteni. Modern berendezkedés és racionalizálás biztosília a három nagyüzem zavartalan működését Öt millió pengőbe kerül a révész-utcai elektromos telep kibővítése — A bánhidai centrálé átvételének lehetősége — Még nincs döntés az úl elektromos központ telephelyéről — Berendezkedés a hurkolt kábelvezeték rendszerére — Kokszoltam és osz­tályozó berendezés a Gázmüveknél — Ul víztároló medencék és egyéb technikai tUttások a Vízmüveknél Az Elektromos-, Gáz- és Vízművek egy évben 93 millió pengőt mozgatnak meg. A főváros költ­ségvetése 168 millió pengő, tehát egész apparátusa az üzemekkel együtt alig kétszerannyi költséggel dol­gozik, mint a főváros három nagy háziüzeme. A bárom nagy üzemet Morvay Endre dr. tanácsnok irányítja, az ő vállára nehezedik az üzemi problé­mák meg-oldása. Ennél s kényesebb feladatot elkép­zelni is alig lebet. Ha az üzemek nagy haszonnal dolgoznak, azonnal kész a vád, hogy ezek nem üzleti vállalkozások, tehát nem ildomos horribilis nyereséget kimntatni. Ha nincsen elég jövedelem, akkor összehasonlítják a magángazdálkodássel és felvetik a kérdést: milyen nagy nyereséget tudná­nak a magánvállalatok kimutatni? Annyi bizonyos, hogy a főváros bárom nagy háziüzeme — mintaüzem. Ezt nem vonja senki két­ségbe, ami csak úgy lehetséges, hogy az üzemek állandóan fejlődnek, lépést tartanak a haladással és a technika minden vívmányát azonnal értékesí­tik. Erre ügyel a tanácsnok és most, hogy az üzemi költségvetések is nyilvánosságra kerültek, a Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt Morvay Endre dr. tanácsnokkal és tőle az üzemi politika közeli és rövidesen meg­valósítható reformjai iránt érdeklődött. Két év alatt elkészül a révész­utcai lelep — Az Elektromos Művek, — mondotta a tanács­nok, — hozza a legnagyobb hasznot a főváros ház­tartása számára. Erre a célra ötven millió pengő — A második megoldásra váró probléma a többi erőművel való együttműködés. Bornemisza ipar- ügyi miniszter úr jelentése alapján ezzel a kérdés­sel a törvényhozás is foglalkozott. A meglévő telepek között összhangot kell teremteni és nekünk elsősorban a bánhidai teleppel kell együttműködni. Ha megépül a révész-utcai telep és valami baj van a kelenföldi erőművel, úgy Bánhidával együtt a primérszükségletet ki tudjuk elégíteni. Természete­sen nemcsak Bánhidával vagyunk hajlandók együtt dolgozni, hanem egyéb megoldásokkal is foglal­kozunk. — Ami a bánhidai centráléval való kapcsolatun­bevételéből közel 11 millió pengő felesleget irány­zott elő. Ennél többet igazán nem lehet kívánni, különösen, ha meggondoljuk, hogy új beruházásokra 2V2 millió pengőt, új beszerzésekre iy2 millió pen­gőt, kölcsöntörlesztésre Vfa millió pengőt kell az üzemnek félretennie. Ezek az úgynevezett folyó­ügyek. de távolabbra is kell néznünk. — Az Elektromos Műveknek tulajdonképen három nagy problémával kell a közeljövőben megbirkózni. Az első a révész-utcai telep kibővítése és moder­nizálása, a másik az áramfejlesztő telepekkel való kooperáció és végül az új erőmű létesítése. — A legközelebbi feladat a révész-utcai telep ki­bővítése, amelyről elsőnek éppen a Fővárosi Hírlap adott hírt. A terveken azóta is dolgoztunk és ezek­kel most már nagyrészben el is készültünk. A ter­veket nemsokára az üzempolitikai bizottság elé terjesztjük és az önkormányzat hozzájárulását kér­jük a nagyarányú reform keresztülviteléhez. Meg vagyok arról győződve, hogy a hozzájárulást meg-- kapjuk, mert semmiféle érdek sem szól a terv el­ejtése mellett. A költségek ötmillió pengőt emészte­nek fel és az átalakított üzem teljesítőképessége 35.000 kilowatt lesz. Most csak 12.000 kilowatt a tel­jesítőképesség és így 23.000 kilowattal tudjuk fokozni. Egy év niulva látunk hozzá az építkezéshez és két év alatt befejezzük. Az a lényeg, hogy 1940-re készen kell lennünk, mert erre az időre már annyira fokozódik a főváros áramszükséglete, hogy a mai felkészültséggel nem tudjuk az igényeket kielégíteni. kát illeti, arról csak annyit mondhatok, hogy a szerződésünk még 1938 végéig érvényben van. Már most megindultak a tárgyalások, amelyek nagyon előrehaladott stádiumban vannak. — Nem lehet szó arról, — kérdeztük, —hogy esetleg a főváros átveszi a centrálé vezetését, hiszen az erőmű nagyrészben a főváros szolgá­latában áll? — Valóban 180 millió kilowattóra 'áramot ad nekünk a centrálé, míg másoknak 130 millió kilo­wattórát szállít. Egyszer már felajánlották a vá­rosnak, hogy vegye át a centrálét, de akkor más volt a felfogás és az ajánlattal részletesebben nem foglalkoztak. Talán a hitelezőknek is tetszetős volna. ha a városi gazdálkodás érvényesülne a centrálé vezetésében. A tárgyalások során eggelöre még ez a megoldási lehetőség nem merült fel, de, ha fel­vetődik, úgy ezzel az eshetőséggel is külön kell majd foglalkozni, — Az elektromos áram ára körül nem vol­tak még tanácskozások? — Egyelőre csak elvi kérdésekről tárgyaltunk és ez a fontos részletkérdés még nem kerüli napi­rendre. Hol lesz az új centrálé — Az már bizonyos, hogy Budapesten épül meg az új centrálé? — Az új erőmű tervezési munkálatai már na­gyon előrehaladott stádiumban vannak. Az üzem- politikai bizottságban a legkiválóbb szakértők ezt a kérdést már minden oldaláról megvilágították. Abban még nincsen döntés, hogy helyi telepet léte­sítünk-e, vagy pedig másfajta megoldást választunk. Egy a fontos: semmi irányban sem kötöttük le magunkat! Most folynak a tárgyalások és a számításoktól függ minden. Kiszámítjuk, hogy mibe kerülne az új helyi telep, milyen lesz a teljesítőképessége és milyen időben és mennyiért tudja az áramot szolgáltatni? Egy erőműtelepnél ugyanis nem olyan egyszerű az áram árát meghatározni. Ha egyes gépegységeket teljesen ki tudunk használni, míg más gépek rész­ben kihasználatlanul működnek, bizony az önkölt­ségi ár hátrányos irányban tolódik el. Mi nem vagyunk semmiféle irányban sem elfogultak. Ki fogjuk számítani, hogy a helyi erőmű milyen elő­nyöket nyújt a fővárosnak és ha az eredmények ki­elégítenek bennünket, úgy a helyi erőművet meg­csináljuk, ha azonban más, kedvezőbb megoldást kí­nálnak nekünk, úgy a tárgyalásoknál kiindulópont­nak a mi számításaink fognak szerepelni, Racionalizálás — Közeli (racionalizálási tervek nincsenek? — Központi teherelosztó telepet létesítünk, amely figyelemmel fogja kísérni az egyes telepek működését és a termelés elosztásáról gondoskodni fog. Ettől az újítástól nagyon sokat várunk és a központi teherelosztó most a tél folyamán el is ké­szül. A terhelés előnyös elosztásától nagyon sok függ. Fokozódni fog- az üzembiztonság, amelyet a törvényhatóság mindig sürget és emellett a pénz­beli megtakarítás is igen jelentős lesz. — Rengeteg más racionalizálási tervünk is van, sőt a legtöbb újítás keresztülviteléhez már hozzá is láttunk. Ezek azonban olyan részletkérdések, ame­lyek a nagy nyilvánosságot nem túlságosan érdek­lik. Egyet mégis megemlíthetek. A hurkolt kábelhálózat-rendszerre térünk át. A kábelhálózat a jövőben hurkolt vezetékekből fog állani, aminek az az előnye, hogy hibák esetén csak Egész lakását egy amerikai rendszerű folytonógö-kálykával fütheti! Legújabb típusú Unió és Oetl tűzhelyek, legújabb kétaknás karnaszéntüzelésű kályhák Oetl Antal rt. kályha- és tüzhelyosztály Budapest, Andrússy-út 9. Telelőn: 116-108. A főváros esetleg teljesen átveszi a bánhidal vlllamostelepet

Next

/
Thumbnails
Contents