Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-29 / 39. szám
Huszon&aío&ili. évfolyam ttu&apesl, 1937 szeptember 29. 39. szám Eiőfizelési ár: EGÉSZ ÉVRE ..................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.........................12 PENGŐ EGYES SZ&M ÄRAs £9 FILLÉR Árusítják az ßssses üB-ySz-pawältonokfean FELETÖS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERGÄN Szerkesztőség és hiadóhivataíi BUDAPEST, Ví.f ANDRASSY-ÚT SO. Te3eS©n: 1 »137-15 - PosSaesekk: 4@.424 Minden magyarnak érdeke, hogy fővárosának pénzügyei rendezettek legyenek, mert Budapest az egész országot reprezentálja Lamotte Károly alpolgármester nyilatkozik az új költségvetésről, a kölcsönökrei és a főváros óvatos pénzügyi politikájáról Egymillió pengő Nagy idő egy város és nagy idő egy újság életében is: Budapest székesfőváros huszonötödik költségvetése került arra a boncoló asztalira, amelyet huszonöt esztendő óta a Fővárosi Hírlap szerkesztőségi íróasztalának neveznek. Huszonöt ödször mondjuk el a. véleményünket arról a szám-rengetegről, amelyet egy ilyen költségvetés magában foglal és hirdet, hol büszkén, hol aggodalmaskodva, de — valljuk be — huszonöt esztendőn keresztül mindig becsületes ősziutességgel. Ennek a huszonötödik költségvetésnek vau egy különös specialitása, valami furcsa és véletlen kikerekítés, hogy majdnem keréken pengőben egymillió pengő esik a jövő esztendő minden napjára, lévén a kiadási oldal nem kevesebb, mint 366 millió pengő. Akárhogy mérlegelünk, e-z a napi egymillió pengő joggal adja meg Budapest székesfőváros számára, a világvárosi címet és jelleget. Azok pedig, akik. Szendy Károly polgármester vezetésével ma a fővárost kormányozzák, büszkén vállalhatják azt a szép és tiszteletreméltó erőfeszítést., amellyel ezt a. nagy munkát elvégezték és összhangba hozták — már amennyire egyelőre lehetett — a kiadásokat és bevételeket. Ennek a költségvetésnek minden számán azt látjuk, hogy komoly elvek irányították a város vezetőit: nem költekezni, csak takarékoskodni, nem pazarolni és neon kuproskodni, meghozni a város fejlődéséért való áldozatokat, de vigyázni arra, hogy a polgárság jóléte ezt meg ne szenvedje. Ezek között az elvek között kellett dolgozníok a költségvetés megalkotóinak, akik azonban nem tudták elkerülni mégsem a tízmilliós deficitet. Nem ijedünk meg és Budapest polgárságának sem szabad megijednie ettől a költségvetési hiánytól, mert a gondoskodás a költségvetés lezárásával nem szűnt meg, itt még hosszú és beható meggondolások következnek, amelyek bizonyára rendbehozzák ezt a költségvetést. Egyelőre örüljünk annak, amit ez a költségvetés biztatóan mond nekünk és ez az, hogy mindennap egymillió pengőt ont bele a főváros gazdasági életének vérkeringésébe. A szociális gondoskodás, a közoktatás, a tanügy, az egészségügy fejlesztése, az idegenforgalomra fordított mindig növekvő összegek, mind-mind a gazdasági életet táplálják. És még valamit kell örömmel hírül adnunk: hogy a beruházásokra fordítandó összeg ebben az esztendőben \nem kevesebb, mint tíz és félmillió pengővel lesz több, mint n múlt esztendőben vált. Három millió a költségvetésbeli többlet, míg nyolcadtól milliót kölcsönből fordít ,a főváros beruházásokra és nyilvánvaló az is, hogy a város- rendezési célokra áruba bocsátandó' telkek ára megint a munkásosztály kezébe fog jutni, hiszen ők lesznek azok, akik a városrendezést végrehajtják. A költségvetéssel kapcsolatban a polgármesternek és vele nyilván a törvényhatóságnak is van egy-két panaszos szava az állammal szemben. Hogy az államnak mindig több és több igénye van a fővárossal szemben. Valószínű, hogy ez így is van, de tudni kell azt is, hogy az állam gondjai is mindig nagyobbak. Neki éppen úgy hatalmas szociális gondoskodást kell kifejtenie a magyar vidéken, nehogy az ott születő elégedetlenség kárát a főváros lakossága is vallja. Éppen ezért az a hitünk, hogy a kormányzattal szemben való váddal egy kicsit csínján kell bánni. Hiszen akkor, amikor a kormányzat szociális békét teremt az országban, akkor egyszei'- smind a főváros polgárságát is védi. De szerintünk itt nem is vádakra van szükség, hanem bölcs^ tárgyalási módokra, amelyek mindig meghozzák a maguk eredményéit. A főváros vezetősége ne. felejtse el, hogy ma olyan kormányzattal áll szemben, amely szeretettel karolja föl Budapest nagy érdekeit. Hiszünk Viszont abban is, hogy amikor Budapest polgársága az ország hagy szociális kialakulásáért hatalmas áldozatokat hoz, aíkkor ez egyszersmind véglegesíteni fogja azt a nagy és kívánatos békét, .amelyet könnyű lelkiismeretű emberek annyiszor szerettek volna már fölborítani. A magyar vidéknek végre már meg kell tudnia azt, hogy Buda pest igenis, nagy áldozatokat hoz őérte is, csak egy számot mondunk: tavaly 238 millió adót fizetett Budapest székesfőváros polgársága, amiből az államnak 165 millió, a fővárosnak pedig csak 73 millió jutott. Budapestnek nem fáj, hogy az ország békéjét, fejlődését pénzével, vérével és eszével szolgálja, könnyű szivvel hoz meg minden áldozatot, mert tudja, hogy boldog Budapest csak akkor lehet, ha az boldog Magyarország fővárosa. A főváros pénzügyi politikájának két nagy ese- j menye van: a jövő évi költségvetés publikálása és j a 30 milliós kölcsön felvétele. A kettő között szerves ! az összefüggés. A költségvetés természetes folyomá- | nya annak a nyugodt, óvatos és optimista pénzügyi j politikának, amelyet Szendy Károly polgármester j bevezetett, az új kölcsön pedig az első komoly lé- j pés a főváros pénzügyeinek végleges rendezése irá- j nyában. Ebben nagy érdeme van Lamotte Károly dr. alpolgármesternek, aki még mint pénzügyi tanácsnok látott hozzá a pénzügyi zavarok és bonyodalmak elsimításához és azóta is egyenesen halad a cél felé. Szendy polgármester és Lamotte alpolgármester együttműködésének 'eredménye a mostani pénzügyi helyzet, amellyel minden objektív bíráló meg lehet elégedve. Nincs már csonfváiköifségveiés Szendy Károly polgármester a Fővárosi Hírlapban legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a költségvetést tovább lefaragni már nem lehet, a csontvázköltségvetések ideje elmúlt, a száraz csontokat most már hússal kell kipárnázni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szakítanak a takarékosság politikájával, de viszont az új szükségletek kielégítéséről is gondoskodni kell. Minden tétel emelkedett az új költségvetésben, a kiadások 166,177.680 pengőre emelkedtek, a bévé tel pedig 158.755.726 pengő. Eszerint tehát millió pengő deficit mutatkozik. A bevételek három nagy tételen épülnek fel. Az adóbevételek 79.4 millió pengőt tesznek ki, az üzemek hozzájárulása 29 millió pengő, a házbérjövedelmek, haszonbérek és más községi jövedelmek 50.4 millió pengőre rúgnak. A rendes kiadások 81/,1 millió pengővel emelkednek, mert az általános drágulást le kellett számítolni. 5.8 millió pengő jut a közjótékonysági, 9 millió az Ínségesek támogatására, 32,6 millió a közoktatásra, 5.4 millió a közművelődésre, 13.3 millió a kórházi kiadásokra, 9.3 millió az utak és csatornák építésére, 7.8 millió a köztisztaságra, 2.1 millió a parkok és sétányok fenntartására, 19.9 nullásra, 5 millió az élelmezési üzemek fenntartására. A rendkívüli kiadások 12.1 millió pengővel szerepelnek. Az üzemi költségvetések végösszege 200.3 millió pengő, tehát végeredményképpen a főváros teljes költségvetése 366.6 millió pengő. Nagy általánoságban lényeges eltérés az idei és a jövő évi költség- vetés között nincs, viszont 12 millió pengő emelkedés mutatkozik. Ebben nyernek kielégülést az új igények. Mennyi a deficit? A hivatalos deficit 7 '/2 millió pengő, de ebben az összegben bennfoglaltatik az 1936. évi 1.2 millió pengőnyi zárszámadási hiány, így tehát a tényleges deficit nem több, mint 6.3 millió pengő. Ezt mindenesetre meg kell állapítani. Valószínű, hogy a hiány emelkedni fog, mert a légvédelmi kiadásokra 2.í millió pengőt kell majd fordítani és erre a költségvetés régi kereteiben fedezetet nem tudtak találni. 1934 óta a főváros már deficittel dolgozik. Ennek okát mindenki tudja. Senki sem vádolja rossz gazdálkodással a fővárost, mert a takarékosság és a racionalizálás egyetlen más intézménynél sem érvényesült olyan mértékben, mint éppen Magyarország első törvényhatósági városánál. A bevételek két lényeges tétele az adó és az üzemi hozzájárulás. E kettő együtt közel 110 millió pengőt tesz ki. Az államnak szüksége van az adó jövedelmekre és egyre több adót vont el a fővárostól. Ezen igyekszik segíteni Szendy polgármester, amikor a forgalmi adóból származó jövedelem régi mértékének visszaállítását kéri a kormányhatóság tói. A közüzemek nagyon jelentős tétellel szerepelnek, többet kívánni tőlük bajosan lehet. Más út pedig a jövedelmek fokozására nem áll a főváros rendelkezésére. Ilyen körülmények között elkerülhetet len a deficit. lió a kölcsönök törlesztésére 3.8 millió a közviliáígiA Fővárosi Hírlap számára összeállították illetékes helyen a hiányok kialakulását. Az érdekes kimutatás a következő: Év Kiadás 1934. 156,700.299. 1935. 148,478.219 1936. 154,354.383 1937. 154,612.998 1S38 166,177.680 A kimutatásból látszik, hogy a deficit eltüntetése rendes eszközökkel lehetetlen. A főváros vezetősége évek óta -kéri, hogy az állam az elvont adójövedelmek egyrészét adja most már vissza a főváros számára. Az előirányzott deficitek rendeseen kisetbbedtek a zárszámadásban, mert edBevétel 146,686.950 144,842.117 147,727.178 154.633.725 158.755.726 Hiány 10.013,349 3,636.102 6.627.205 -f- 20.727 7,421.954 dig közbejöttek olyan váratlan konjunkturális jövedelmek, amelyek a hiányt majdnem teljesen eltüntették. Ilyen volt a valutadifferenciákból előálló jövedelem, valamint a gazdasági élet föllendülésének következményei. Előrelátó politikával azonban ilyent számításba venni nem szabad és a hiány el- tüntetősére csak a polgármester által választott út marad. Sikerült a főváros pénzügyeit nyugodt alapokra fellelni Még mielőtt a főváros törvényhatósága a költségvetést letárgyalja, megszavazzák az új 30 milliós kölcsönt. Ennek két nagy fontossága van. Az egyik az, hogy 7%, millió pengő jut az új beruházásokra, tehát teljesül a NÉP községi frakciójának az a kívánsága, hogy több munka legyen, mint az idén volt, másrészről pedig a pénzügyek rendezése terén a rendelkezésre álló 21 millió pengővel a főváros pénzügyeit nyugodt alapokra fektetik. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt Lantotte Károly dr. alpolgármesterrel, aki a következőket mondta: — A főváros vezetőinek kötelessége a pénzügyeket rendben tartani. Szendy Károly polgármester nagy súlyt helyez a pénzügyek rendezésére. Két út állott előttünk. Az egyik a
