Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-09-15 / 37. szám

Uj telekpolitikával értékesítik a főváros „beéreti“ ingatlanait Árverés helyeit parcellázás — A megtartott árverések kudarcának oka A főváros hatalmas telekkomplekszumokkal rendelkezik és ezek között nagyszámban akad úgy­nevezett „beéreit“ telek, amelyeket annakidején a főváros különböző szempontok figyelembevételével megvásárolt, vagy pedig más úton jutott birtokába. Ezeket a telkeket saját céljaira felhasználni most már nem tudja és mivel e területeket időközben utakkal és közművekkel látták el, legokosabb volna ezeket a telkeket értékesíteni. Amikor Szendy Károly elfoglalta a polgármes­teri széket, a főváros deficitjét úgy kívánta csök­kenteni, hogy a telkek értékesítéséből évente 2—2 A- millió pengőt felhasznál. Az önkormányzat ellene volt ennek a meg'oldásnak, mert nem volt hajlandó a város vagyonát csökkenteni, ellenben hozzájárult ahhoz, hogy a „beérett“ telkeket eladják és ebből a pénzből városrendezési célokra új telkeket vásárol­janak és így a város fejlődését előmozdítsák. Ez a megoldás is könnyítést jelentett a főváros pénzügyi gazdálkodása részére, mert a múltban ki­sajátítási célokra elég nagy összegeket fordítottak. A városházán összeállították az eladásra alkalmas telkeket és azokat nyilvános árlejtésen próbálták értékesíteni. Ez az akció azonban, sajnálatos módon, megbukott. A közönség, érthetetlen módon, tartóz­kodik az árveréseken való részvételtől. Az elmúlt évben két árverést is tartottak és mindössze csak hét telket sikerült eladni. Az idén ,is volt egy árverés, ekkor ÍO telek értékesí­tésére gondoltak, amelyekből mindössze három telek talált vevőre. Ezek közül az egyik nagyobb telek 80.000 pengőért kelt el. Egy kelenföldi gyáros vásá­rolta meg gyártelepének kibővítésére. A másik két telek pedig családi házhelyül szolgál. Az összes bevétel ebben az évben mindössze 60.000 pengő volt. A muilt évben egymillió pengőt, ebben az eszten­dőben 500.000 pengőt szerettek volna az árverések­Külföldi főiskolások számára kollégiumot létesítenek Budapesten Amióta Klebelsberg Kunó gróf megvetette a külföldi Collegium Hungaricumok alapjait, egyre nagyobb eredményeket mutatnak fel azok a fiatal generációk kiváló egyéniségeinek kiképzése terén. Bármely országban folytatták is tanulmányaikat a kollégiumok lakói, mindenütt elismerést szereztek önmaguknak és hazájuknak. Hogy a kollégiumok létesítése óta egyre nagyobb mértékben indult meg a külföldi államok fiainak Magyarország felé haladó áramlása, sok tekintetben szintét, az ő ér­demük. Az utóbbi évek során egyre nagyobb számban jelennek meg a magyar fővárosban a nyugat álla­maiból olyan ifjak, akik a mi egyetemünkön, a bu­dapesti klinikákon, kórházakban és más tudományos iyitézeteinkben akarják magukat továbbképezni. Ez a növekvő érdeklődés adta a közoktatásügyi mi­nisztériumnak azt a gondolatot, hogy Budapesten is kellene létesíteni olyan kollé­giumot, amely otthont nyújtana a külföldi érdeklődőknek és segítségükre lenne kutatá­saik és tanulmányaik megkönnyítésénél. Mint a Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen értesült, a kultuszkormány összeköttetésbe lépett a polgármesterrel és aziránt érdeklődött: hajlandó-e a maga részéről is felkarolva az ügyet, azt a mielőbbi megvalósulás stádiumába juttatni? A polgármester teljes megértéssel fogadta a ter­vet és kijelentette, hogy meggyőződése szerint az autonómia nemcsak megfelelő telek rendelkezésre bocsátásával lesz hajlandó a budapesti kollégium megvalósulását szolgálni, hanem, ha ez szükséges, esetleg féntartásánál is szerepet vállal. A minisztérium a kollégiumot nagyobbszabásúra tervezi és gondoskodni kíván arról, hogy abban a külföldi egyetemek és tudományos intézetek által ajánlott hallgatók, főként ösztöndíjasok kényelmes otthonhoz jussanak és ezáltal kutatásaikat, tovább- kópzőtanulmányaikat zavartalanul folytathassák. A terv realizálására, értesülésünk szerint, való­színűleg már az ősz folyamán sor kerül, mert a mi­nisztérium szeretné, ha a kollégium 1938 folyamán megkezdhetné működését. KOVÁCS JENŐ ASZTALOS ÜZEME * BUDAPEST, Vili., PRÁTER-UTCA 74. TELEFON: I3A-425. bői bevenni. Tavaly még valahogyan sikerült egyen, súlyozni a nem sikerült telekértékesítést, mert másféle módokon több telket értékesítettek. így eladták a főváros filmgyárának telkét 530.000 pengőért, a Ruggyantagyár 300.000 pengőért vett meg egy telket és az OTBA a Kútvölgyi-úton ugyancsak 300.000 pengőért nagyobb telekkomp- lekszumot vásárolt. Az idén már ilyen nagyarányú bevételek nem voltak és itJU a telekért ékesít és reménye is megsemmisült. Ennek a következménye volt azután az, hogy Szendy Károly polgármester másfélmillió pengőt szavaztatott meg városrendezési célokra. Ezt az összeget a legközelebb felveendő kölcsönből fogják folyósítani. A városházát erősen foglalkoztatja az a pro­bléma, hogy miért nem sikerülnek az árverések, mikor a kikiáltási árak igazán nem magasak és a jó telkek iránt különben igen nagy az érdeklődés. Megállapították azt, hogy a telekértékesítésnek ez a mostani módja semmiesetre sem megfelelő. A köz- igazgatás ilyen üzleti természetű ügyeket elintézni nem tud. Előfordult az is, hogy olyan telket, amelyet a főváros nem tudott értékesíteni, átadták a Községi Takarékpénztárnak és az a telekkel jó üzletet csi­nált. A telekvásárlók nem szeretnek bánatpénzt le­tenni és a versengésben résztvenni, A főváros éppen ezért arra gondol, hogy a telkeknek egy részét átadja a Községi Takarékpénztárnak, amely azután azokat parcellázni fogja és úgy értékesíti, egyes telkek eladását pedig szabadkézből fogja esz­közölni. A fővárosnak szüksége van arra a bevételre, amelyet a telekértékesítésből számításba vett. A tel­kek tulajdonképpen most ír ás előnyt nem nyújtanak és így az említett új telekpolitikához kell fordulni. emellett számít arra, hogy az állami és katonai kincstári tulajdonban lévő gépjárművek tekintélyes hányada szintén rendelkezésre fog állni. Az eucharisztikus nagygyűlés főünnepségeit a Hősök-terén tartják meg. Itt, a Városligeti-tó terü­letének — amelyet betonalappal látnak el — beszá­mításával többszázezer embert el tudnak helyezni. A Nemzetközi Vásár területét ugyancsak rendelke­zésre bocsátja a székesfőváros a rendezőségnek, amely az ünnepi nagygyűlést az Iparcsarnokban szándékszik megtartani. A csarnok belsejében mint­egy 30.000 ember fér el, a többi résztvevő a kör­nyező térségeken helyezkedik majd el, ahol hang­szórók közvetítik a csarnokban elhangzó beszédeket. A közös monstre szentáldozást a Milléniumi Em­lékmű előtt felállítandó óriási oltárnál végzik. Egy- időben többszáz pap szolgáltatja ki a Szentséget, az áldozás azonban még így is órákon keresztül fog tartani. Az óriás oltárt tizenötméteres magasságban állítják fel s oldalrészein, valamint lépcsőzetén a/, egyházi méltóságok valamennyije helyhez jut. Az eucharisztikus körmenet páratlanul impo­záns lesz. Az eddigi tervek szerint útvonala a kö­vetkező: Kossuth Lajos-tér—Alkotmány-utca—Vilmos császár-út—Bazilika—Andrássy-út—Hősök-tere. A kör­menetben az összes csoportok résztvesznek és pedig nemzetek szerint. A kongresszusi résztvevők ellátásának talán leg­fontosabb része az élelmezés. Itt jelentékeny része lesz a rendezésben a hadseregnek, a készletek bizto­sításában pedig résztvesz a székesfőváros is. Külön kongresszusi élelmiszerszállító vonatok fognak köz­lekedni, amelyek kivétel nélkül a Nagy vásártelepre futnak be, ahol a kongresszus élelmezési bizottsága gondoskodik a megfelelő szétosztásról. ' A rendoeőbizottság gondot fordít arra is, hogy az ideérkező külföldiek a leggondosabb kalauzolásban részesüljenek. Ebből a célból az idegen nyelveket be­szélő rendezők százai állnak majd rendelkezésre, aki­ket nyelvtudásukat feltüntető karszalaggal látnak el. Kiszélesítik a magijai* városok kultúrcsere-akciOját A Székesfővárosi Népművelési Bizottság, a Ma­gyar Városok Országos Szövetségével karöltve, az elmúlt évben lépéseket tett a vidéki városokkal való kultúresere-akció megszervezésére. Szeged, Szom­bathely, Debrecen, Nagykőrös, Sopron mutatta be Budapesten tartott kultúrestéken irodalmi és mű­velődési színvonalát, ezzel azonban korántsem zá­rult le az akció, ellenkezőleg: annak folytatására most hatványozottabb mérvben fog sor kerülni. A Fővárosi Hírlap munkatársát Lukács Ödön dr., ny. miniszteri osztályfőnök, a Városszövetség ügy­vezető alelnöke, a következőkben tájékoztatta a kultúresereakcióról: — A Magyar Városok Oiszágos Szövetsége első­rendű kötelességének ismeri azt, hogy a vidéki vá­rosok és a székesfőváros között való viszonyt minél értékesebbé tegye. Ez a megfontolás vezetett ben­nünket a múlt év folyamán arra, hogy a székesfő­város Népművelési Bizottságának rendezésében be­mutassuk az ország szívében egyes városaink elis­merést érdemlő kultúr színvonalát, A kitünően meg­válogatott előadások folyton gyarapodó közönség előtt játszódott le s éppen ez a tény sarkall bennün­ket arra, hogy a csereakciót kimélyítsük. Vidéki városaink vezetőségei valósággal vetélkednek ab­ban, hogy kultúrájukról Budapesten tanúbizonysá­got tegyenek. Épp a legutóbbi napokban tartottunk megbeszélést a legközelebbi programmot illetően. Ezen az értekezleten elnökletem alatt Némethy Ká­roly székesfővárosi tanácsnok, Novágh Gyula, a Népművelési Bizottság igazgatója, Kiss Endre kecs­keméti, Szobor Pál nyíregyházi és Krátky István nagykanizsai polgármester vett részt. A három vá­roson kívül a legközelebbi hónapokban Eger, Pécs és Miskolc fog irodalmi és művészeti bemutatót rendezni Budapesten. — Az értekezlet valamennyi résztvevője egyet­értett abban, hogy rendkívüli érdekek fűződnek r kultúrcsereakciókhoz különösen most, amikor nem­sokára a városok világkongresszusának színhelye lesz Budapest. Kívánatos, sőt egyenesen nélkülöz­hetetlen, hogy valamennyien tisztában legyünk a váro­sainkban rejlő kulturértékekkel, amelyek ér­tékei egész nemzetünknek. _ ^ vidéki városok budapesti bemutatkozóit ny omon fogják követni az itteni kultúrrcprezentán- sok vidéki látogatásai. Szendy Károly polgármester úr már korábban kilátásba helyezte, hogy maga i>- készséggel meglátogatja ily Tzultúresemények alkal­mából a vidéki városokat, hogy ezzel is dokumen­tálja a székesfőváros együttérzését. — Valószínű, hogy rövidesen sor is kerül egy ilyen találkozóra, mert a nyíregyházi Bessenyey Irodalmi Kör ötvenéves jubileuma alkalmából a vá ros polgármestere meghívta a székesfővárost is, a Magyar Városok Országos Szövetségét is. — A magam részéről arra törekszem, hogy a városok kultúrcscreakciója minél szélesebb körűvé fejlődjék s ezért szeretném, ha az irodalmi értékek bemutatá­sán kívül a művészetek különböző ágainak szemléltető ismertetésére is sor kerülne. Erre vonatkozó elgondolásaim már meg is vannak s a közeljövőben igyekszem azokat a városok pol gármestereinek közbenjöttével realizálni. Jswá&eui Uí&zül a ce*ul&z&&éfy e-ucUa- úsedikus U&Kfyce&vzusta A törvényhatósági bizottság pénteki első köz­gyűlésén már konkrét határozatot hoz a jövő esz­tendő idegenforgalmi világeseménynek, a Nemzet­közi Eucharisztikus Kongresszusnak érdekében azál­tal, hogy magáévá teszi a polgármester útépítési javaslatát. Kilenc hónap telik ugyan még el addig, amig az Oltáriszentség tisztelete jegyében összese- reglenek a világ minden részéből a katolikus száz­ezrek, a monumentális méretekre való tekintettel azonban máris permanens munka folyik a rendező­bizottságban. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma nyílt betekinteni a rendezés előkészületeibe és azokba a tervekbe, amelyek szerint a világkongresszus lebo­nyolódik. A világ minden részével összeköttetésben áll a kongresszusi iroda, amely egyik legsürgősebb feladatának annak tisztázását tartja: voltaképpen milyen számú külföldi zarándokcsapattal kell szá­molnia? A katolikus egyházi szervezetek és társa­dalmi egyesületek óriási propagandát fejtenek ki a különböző államokban s már most is bizonyos, hogy nem tekinthető túlzottnak az a feltevés, hogy 1938 májusában legalább 100.000 külföldi ven­dég elhelyezéséről, élelmezéséről kell gondos­kodni. Kárpáthy Kamilló, a honvédség volt főparancs­noka vezetésével a legprecízebb tei’veket dolgozták ki a rendezöbizottságban, egyrészt ezeknek a za­rándokoknak. másrészt a belföldről érkező vendégek­nek ellátására vonatkozóan. A Budapesten rendelke­zésre álló férőhelyek nem lesznek elégségesek, éppen ezért már hetekkel ezelőtt lefoglalták a környéki váro­sok összes szállodai ágyait, de előkészületeket tettek abban az irányban is, hogy az ugyanitt lévő magánlakások egyrészének felajánltatása útján biztosítsanak több elhelyezkedési lehetőséget. 1938 májusának második felében az ösz- szes budapesti iskolák, óvodák, kaszárnyák, zárdák, a hálóhelyekkel ellátott dunai hajók, stb. arra fog­nak szolgálni, hogy a hotelek és penziók befogadó­képességüket növeljék. Ezen a réven bízik a rende zőség abban, hogy az elszállásolást zavartalanul tudja lebonyolítani. Nagy gondot okoz a vendégtömegek szállí­tási problémája is. A budapesti közúti járművek száma ilyen nagy igénybevételre elégtelen, szüksé­ges tehát több jármű beállítása. Ezek egyrésze ön­ként adódik, mert többezer külföldi autóbusszal ér­kezik, ezenkívül azonban kölcsönkéri a rendezőség a nagyobb vidéki városok autobuszparkjáuak egyrészét is,

Next

/
Thumbnails
Contents