Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-06 / 1. szám
Budapest, 1937 január 6. yövtimu 3 1937 Bornemisza Géza Ismét lezárult egy esztendő és mi nem követjük az ősi szokást, hogy a tavozo esztendőről csak rosszat mondanánk. 1936-nak is megvoltak a maga fájdalmai, gyászos esemenyei, bajai, küzdelmei, de senki sem mondhatja, bogy a magyar nemzet es a magyar székesfőváros számára nem hozott volna örömet, komoly eredményeket', haladást, emelkedést és fejlődést. Az a legbölcscbb világszemlélet, amely megállapítja, hogy a munka, az áldozat- készség, az elszánt akarat, a közért való lelkesedés nem multhat el eredmények nélkül. Csak az a polgárság és az a munkásság eshetik kétségbe, tántorodhatik meg a célok felé tett útjában, amelynek nincs hite, nincs meggyőződése, amely lélek nélkül végzi munkáját és nem látja az igazi, a nagy törekvéseket. Budapest lakossága nem tartozik ezek^ közé. Túl vagyunk a második évtized közepén, amióta újra erőre és munkakedvre kapott ez a lakosság és amióta tudatosan lelkesedéssel munká- lócíunk azon, hogy Budapest Magyarország fénylő csillaga, Magyarország pedig széles e világ egyik büszkesége legyen. Ilyen emelkedett lélekkel, a becsületes munkának ilyen akarásával, az alkotások ilyen lázával léptük át az 1937. esztendő küszöbét is. Űjesztendő napján mérhetetlen gyász szakadt erre a városra. Másfél évtizedig volt nagy polgármestere, majd főpolgármestere: Sipőcz Jenő hányta le örök álomra szemét. A gyász fájdalma mélyen beleszántott a lelkűnkbe, de Sipőcz Jenő az az alkotó szellem volt, amelynek emlékezete is munkára, cselekvésre, teremtésre ösztönöz. Amíg közöttünk volt, ő vezetett bennünket, most az ő szelleme, az ő nagy példája lesz a mi vezérlő csillagunk. Ö volt legelsősorban az, aki érezte, tudta, hirdette, hogy Budapestnek naggyá kell fejlődnie és betegen, életének utolsó szenvedő hónapjaiban is minden erejével azon dolgozott, hogy a jövendő esztendejében, 1937-ben a megkezdődött nagy fellendülés, erőteljes gazdasági fejlődés még tovább, még hatalmasabban emelkedjék. De itt vannak azok a férfiak, akik Sipőcz Jenővel együtt dolgoztak Budapest polgárságának boldogulásáért s a főváros nagyarányú fejlődéséért. Elsősorban itt van Szendy Károly polgármester, aki tele tettvággyal, alkotókészséggel, a lakosság szociális kívánságainak tökéletes átérzésével hatalmas programot szabott maga elé az 1937. esztendőre. A gazdasági orthodoxia prófétái hiába igyekeztek elriasztani a tevékeny polgármestert attól, hogy nagyarányú beruházások programjával köszöntse az új esztendőt. Ereznünk kell ennek a kiváló férfiúnak minden gesztiójából, hogy a főváros Budapest gazdasági életének új lendületet fog adni a következő esztendőben és a gazdasági életnek ez az új lendülete nagymértékben csökkenteni fogja a szociális bajokat is. Ha Budapest épül, az munkát és kenyeret jelent. A világ legegyszerűbb törvénye ez, amelyet a főváros mai vezetősége teljesen átérez. De átérzik ennek a törvénynek parancsoló voltát a törvényhatósági bizottság összes pártjai, így legelsősorban a Nemzeti Egység Pártja, amelynek kiváló vezetője, Zsitvay Tibor legelső ösztönzője a polgármesternek minden alkalommal, amikor alkotni akar. Ilyen körülmények között Budapest lakos: fiága a legnagyobb bizalommal tekinthet az új esztendő felé, amely nem a megállás, nem a visszafejlődés, hanem a hatalmas lendületű fejlődés esztendeje lesz. LIEBHARD BÉLA építőmester Budapest, ÜLLŐbÖT @4 Telelőn « 1-328-06. Lhh»«—« LEDNICZKY VEJE 1ÓDOSANDOR TELEFON i - 39S - 36 LAKATOSIPARI ÉS REDÖNYGYÁRTŐ ÜZEME 1 BUDAPEST, 5X., TGMPA-U. 32. 'MEUTSCH £IPOT — m tísserésx ===== Budapest, VI., Pau/ay Ede-u. 65. Tel.: 7-291-86. ® Különleges ipari varrógépek minden iparágnak. I Kitüntetve 1938. évi ezredéves orsz. kiállításon LIN& fémárulizem Budapest, Vili., Góiya-iitca 35. Telelőn: 1-348-21 Készít: Autó- és kocsilámpát, kórházi berendezéseket, háztartási bádogárur, katonai és műszaki cikkeket Itíúsz. is Csillag. vas és fém kereskedő TELEFON: 1—425—07. Budapest, Vili., Bezerédy-utca 4. sz. kereskedelmi és Iparügvi miniszter nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak Budapest nagy városrendezési és közlekedési problémáirói Sz Államvasutak 20 milliós beruházási programja és a pályaudvarok áthelyezése — 0 tranzité-kereskedelem fejlesztése a csepeli kikötőben — Tavaszra elkészül az új repülőtér — A gyárak detailárusffásának szabályozása — A kereskedelem képesítéshez való kötése — ti telefondíjak kérdése Az elmúlt esztendő rendkívül termékeny volt a főváros életében: nyugvópontra jutott számos olyan gazdasági kérdés, amely megoldatlanságával óvok óta izgatta a közvéleményt, vagy egyes társadalmi rétegeket. Az esztendő produktiv eredményeit elsősorban a polgármesteri jelentések összehasonlító I, adatai tükrözik vissza, amelyek az egész vonalon a í gazdasági fellendülés jelenségeiről számollak be, a \ jövőre vonatkozóan pedig optimista következtetéseI s két vontak le. Munkatársunk alkalmat talált arra, hogy a fővárost érdeklő fontosabb gazdasági kérdésekről meg- ! kérdezze BORNEMISZA GÉSA iparügyi, kereskedelem- és közlekedésügyi minisztert, aki szíves volt fogadni a Fővárosi Hírlap munkatársát. Első kérdésünk arra vonatkozott, hogy melyek az áruházi rendelet eddig elért eredményei és szándékában van-e újabb intézkedésekkel megsegíteni a gondokkal küzdő kiskereskedőket. Bornemisza Géza miniszter erre vonatkozóan a következőket mondotta: — A belkereskedelem terén legutóbb az áruházak üzletkörének szabályozása nyert elintézést. A november elején megjelent rendelet előreláthatólag nyugalmi helyzetet teremt ezen a téren.. A belkereskedelemben még két probléma áll az előtérben, még pedig a gyárak kicsinyben! árusítása és a kereskedelemnek képesítéshez való kötése. A gyárak detailárusításának ügyében a tárgyalásokat az érdekeltek között folytatni kell és olyan megoldásra kell törekedni, amely az adott viszonyok között a legigazságosabb. A kereskedelemnek képesítéshez való kötése dolgában még nem alakult ki végleges állásiog- lás. Ez rendkívül kényes kérdés, amelyhez csak a legnagyobb elővigyázatossággal lehet hozzányúlni. Ezután a fővárost érintő közlekedési problémákról kértük ki a miniszter véleményét és kérdeztük meg állásfoglalását. — A közlekedés terén — mondta — három aktuális problémáról kell különösen megemlékezni: a budapesti pályaudvarok elhelyezéséről, a repülőtérről és a vámmentes szabad kikötőről. — A budapesti pályaudvarok elhelyezése évtizedek óta húzódó kérdés. Bár ennek megoldását elsősorban pénzügyi okok akadályozzák, mindent el kell követni arra nézve, hogy a megoldást gyorsítsuk, mert az közlekedési szempontból elodázhatatlan. A ceglédi vonal, Kőbánya-Alsópályaudvartól a Nyugati-pályaudvarig igen sok utat_ keresztez és elvágja a külső városrészek fejlődését. A Déli-pályaudvar teljesen elavult, A legjobb megoldás egy nagy, központi pályaudvar létesítése; volna, de ez — amellett, hogy igen sok költséget jelentene — sok érdeket sért és a földrajzi adottságoknál fogva műszakilag sem volna könnyen megoldható. A Keleti-pályaudvar nem alkalmas a kibővítésre. Ennek a kérdésnek megoldására a következő tervet dolgozta ki a MÁV: 1. A ceglédi vonal Kőbánya-Alsópályaudvar és a Nyugati-pályaudvar között megszűnik, a ceglédi vonalat bevezetik a Keletipályaudvarra. , 2. Megszűnik a Deli pályaudvar es helyette a Kelenföldi-pályaudvar és az összekötő vasúti híd között a Szent-Imrevarosban magasvasúti állomás létesül, olyan, mint Berlinben a Friedrichs-Strasse-i állomás. Abbén az állomásépületben a vasúti állomás a töltés magasságban lesz, míg a földszinten villamosmegállót létesítenek. Innen csak a tovabb- menő nemzetközi kocsik mennének be a Keleti- pályudvarra, míg az utasok legnagyobb részé a dunántúli forgalomnak ezen az uj íopalya- udvarán szállna ki. 3. Ugyanilyen magas pályaudvar épülne a kőbányai hizlalók tájékán, amely a kőbányái ! alsópályaudvar szerepét venné át. 4. A Nyugati-pályaudvarra a körvasúton behoznak néhány vonalot a hatvani vonalról, amivel kárpótlást kapna a Nyugati-pályaudvar az elvont ceglédi vonalért és egyenletesen osztanék meg a forgalom a Keleti- és a Nyugati-pályaudvar között. — Ez a körülbelül hároméves munkaprogram, — folytatta Bornemisza Géza miniszter, — kereken húszmillió pengőbe kerülne. Bár a pályaudvarok kérdése nem annyira MÁV-köz- lekedési, mint inkább fővárosi kérdés, a MÁV vállalnál a költségek egy részét és rendelkezésre^ bocsátaná a fővárosnak a felszabaduló telkeket, amelyek értéke többmillió pengő. Ez a megoldás, ha nem is a legideálisabb, műszakilag kielégítő és megszüntetve a ceglédi vonal mentén a halál sorompó kát, megnyitná a külső városrészek' fejlődését. — Az új, modern, minden kívánalomnak megfelelő budaörsi repülőtér építkezése megindult és tavaszra befejezik, Az új repülőtér mindenesetre hozzá fog járulni légiforgalmunk fejlődéséhez. — Felmerült a szüksége annak is, hogy tranziíókereskedelmimk érdekében a csepeli kikötőben vámmentes részt létesítsünk. A tárgyalások már annyira előrehaladott állapotban vannak, hogy a kérdés megoldása a legrövidebb idő alatt megtörténik. Uj medence építése, vámszabadraktár építése és a többi munka mintegy hat-hét millió pengőnyi beruházást jelentene. — A főváros közlekedése terén állandóan napirenden van a hurokvágány kérdése. A hurokvágányok létesítése és ezzel kapcsolatban a vonalszakaszok megrövidítése olyan ellenszenvet váltott ki a közönségből, hogy ebben a kérdésben meg kell várni a főváros újabb javaslatait, X Budapest közönségét nagy mértékben érdekli a telefondíjak problémája is, éppen ezért kérdést intéztünk a miniszterhez ebben az ügyben is. A miniszter válaszában utalt arra a beszédére, amelyet a postatörvény tárgyalása alkalmából nemrégiben a Házban mondott. Újból rámutatott arra, hogy Budapesten a távbeszélő hálózat felvevő képessége bizonyos mértékben már korlátozott, úgy, bogy a hálózat és a központok bővítését kell a közeli jövőben programba venni. Különösen a lágymányosi központ bővítése van előtérben. Négy-öt éves program keretében tizenöt-tizenhat millió pengőnyi beruházásra lesz szükség. A vidéken is több helyen van szükség beruházásra és mindaddig, amíg ezek a beruházások me-g nem történtek, nem lehet szó a távbeszélő díjak leszállításáról. A posta igen kiváló intézmény, szelleme, adminisztrációja kitűnő, arra kell tehát törekedni, hogy műszaki téren fenntartsuk azt a magas színvonalat, amely eddig is jellemezte a magyar posta-, telefon- és távirdaszolgá- latot. Németh Károly
