Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-30 / 26. szám
2 Budapest, 1937 június 30. főváros vezetőinek, igenis kötelességünk olyan összegeket felhajtani, amelyek különösebb módon nem érintik a közönség tehem'bír óképességét. Ha az ilyen jövedelmekről kénytelenek lennénk lemondani, úgy a jövedelem fokozására csak az adóemelés maradna, amitől mindnyájan, elsősorban jó magam is, irtózunk. Az önkormányzat biztosan meg fogja találni a módot arra, hogy rendelkezésünkre álljon a szükséges pénzösszeg és emeletit velünk együtt a közönség érdekét is a legmesszebbmenő módon megvédje. A Vízművek hozzájárulása a főváros háztartásához mindenesetre nyitott kérdés, amelynek megoldásával komolyan kell foglalkozni. Ősszel űfra napirendre kerül a belvárosi templom ügye — A belvárosi templom eltolása most már végleg- lekerült a napirendről? —- Annyi bizonyos, hogy a belvárosi plébánia-templom a mostani formájában nem sokáig maradhat meg. Felmerült az eltolás gondolata és a terveket pontosan kidolgoztuk. Az önkormányzat bizottsága a tervet elvetette• Ezzel a kérdés megoldását csupán eltolta, mert valamit feltétlenül csinálni kell. Nemcsak magáról a templomról van szó, hanem a Belváros szívét nem lehet elhanyagolni és ennek a környéknek városrendezése izgató anyag marad, amíg meg nem oldottuk. A belvárosi templom Budapest egyik legszebb és legrégibb műemléke. Nekünk, laikusoknak, bizony nehéz volt az eltolás gondolatával megbarátkozni, de a mérnökök a leghatározottabban kijelentették, hogy az eltolás a temploma állagát nem. veszélyezteti. Egyetlen egy pesti ember sem tudna belenyugodni abba, hogy ezzel a műemlékkel baj történjék. Vannak a templomnak olyan részek amelyek művészi szempontból nem egyenlő értékűek, de ebhez a régi emlékhez mindenki ragaszkodik- A régi kutyabőr fennmaradását is félő szeretettel ápolhatjuk, pedig a nemesi kiváltságok ideje már iejárt. Az ősszel újból alaposan megtárgyalunk mindent és legalább a renoválás kérdését meg kell oldanunk. A templom^ fenntartásán kívül még elintézendő probléma a térrendezés. Budapest belső részének, a Duna- part legszebb szakaszának sorsáról van szó. A közlekedési kérdések sem lekicsinyelhet ők. Az ríj bécsi itt forgalma ide torkolódik majd be; az Apponyi-tér mindinkább a város közepévé fejlődik. Azelőtt az Erzsébet-Jhíd pesti^hídfőjénél mindig nagy volt a torlódás. Amióta megcsináltuk a lejárót, a helyzet erősen javult. Magam is ezen az úton járok és az autómnak most már soha semmi kell várakozni, mindig szabad az út a Belváros felé. Nézem a gyalogjáró közönséget is és a gyalogjárók a téren most már eloszlanak. Részben a lejárót használják, részben pedig aránylag elég kényelmesem jutnak el a Belváros belső utcáiba. Egűidéig tehát mnég várhatunk, de azzal mindenki tisztában van, hogy ez csak ideiglenes megoldás és ha mmiost miemn is, de m’övidesen dönteni kell a belvárosi templomim, a térrendezés és o, közlekedés mn eg oldásár ólRöviden tehát: nincs tényleges nyári szünet! A polgármester csak rövid szünidőt vesz magárnak, illetve nyári pihenője alatt is dolgozik. Az ügyosztályok vezetői úgy osztották be a szabadságot, hágyaz ügyosztályokban nemcsak a szükséges folyó- munkát végzik el, hanem teljes erővel dolgoznak az új költségvetés gyors előkészítésén is. Schütz Testvérek, ^Móráim! P.-bron* . ,, , , I*—'^^11J Telefon i 1-530-0». kflnay8íénHagaítjú fehér-csapágyfém I gyAktmAutai KIVÁLÓAK I iJj. Tóth Ferenc és Jahoda János Budapest, VI., Béke-tér 9. Telefon: 2-915-72 fém-, alumínium- és ko k i 11 a-ön t ő d e lUUcUTtkeU Iám» SS TETŐFEDŐM ESTER B Budapwt, L. Keroüna-út tt. • T«U HAAS EH1L HAAS L1POT FIA FAKERESKEDÉS Mindennemű fenyőfák és keményfák állandó rabára BUDAPEST, V., DRÁVA-UTCA 1é rudak, londlnák slb,, s\b.) TELEFON: 2-/29-43: N<m«gy Gyulát laKaíosárugyár Budapest, VII!., Kőris-utca 19. Telető»: 1-348-15. £ééúfúiás a fytyuekeU LsUútoi éu és a Umkzl Az iskolai év vége a Horthy Miklósné Átmeneti Gyermekotthon életébe is jelentős változást hozott, habár a szeretetnek ebben a várában nem esztendőkön át tartózkodnak a- gyámolt gyermekek, hanem csak néhány hónapon át, amíg megszűnnek odahaza azok a kényszerítő okok — legtöbbször a szülők betegsége — melyek miatt átmenetileg ide helyezték őket. Az otthon azonban az odasndort gyermekeik lelki életét lis gondozza, ÜH&tt Ando# de, igazgató-főorvos az iskoláztatás folyamatosságára is vigyáz és ezért, most & tanév végén sok leánykának a bennlakását hosszabbították meg jószívvel addig', amíg’ a tanévet befejezhették. Éppen ezért, most, hogy az iskolai vizsgák véget értek, a szokottnál nagyobb lesz a létszámváltozás az intézetben. Sokan búcsúznak a Hidegkúti-útón pompás park ideális miliőjében álló, kedves otthontól, melybe olyan jó volt az élet viszontagságai elől elmenekülni, a vezetők és a keresztes nővérek szeretetét élvezni és mindezek tetejébe testben is megerősödni. A hajdani árvaházban, mely a főváros bicskei intézetétől vette át a főváros falai között sokkal alkalmasabb helyen levő átmeneti otthon szerepét, 180 gyámolt tartózkodik. Ezek közül 107 a 6 és 18 óv közötti leány, a többi 3 és 6 év, közötti kisgyerek: vegyesen fiú és leány, akik számára az intézet külön ovódát tart fenn. Van az otthonban magántanulók számára polgári iskola, melyet csakúgy, mint az ovódát, a keresztes nővérek vezetnek. Az elemisták a közeli Hidegkúti-úti 6 osztályos elemi iskolába járnak az alatt, amíg az intézetben tartózkodnak és ez az idő néha négy-öt hónap, de néha csak kettő. Vannak olyan leányok is, akik a zavaros családi körülmények között egy évben kétszer is bekerültek az otthonba és három-négy iskolában végezték el a tanévet. Hogy mégis elég jól vizsgáztak, a keresztes nővérek gondosságának köszönhető. Knoll Andor dr. igazgató főorvos, Grigássy Pál dr. segédorvos és a tizenöt keresztes nővér valóságos paradicsommá változtatják ia gyakran veszedelmes környezetből ide került gyermekek életét. Testben és lélekben igyekeznek meg-erősíteni őket a további, legtöbbször nehéz életre. Ez a harmónia csendült ki azokból a szép dalokból, amelyeket alkonyaikor, amikor az intézetet elhagytuk, kint, a szabadban énekeltek a leányok és külön csoportban a kis óvódások. A szimbóluma ennek a harmóniának az az anyát ábrázoló szép szobor, amelyet a minap állítottak fel az otthon kertjében. * A bicskei árvaház, a székesfővárosnak ez a nagyszerű, modern telepe is Horthy Miklósné nevét viseli. 1929-től 1931 nyaráig ez volt az átmeneti gyermekotthon, azóta árvaházzá alakult át, melyben 3—10 éves fiúkat és 3—-7 éves leányokat nevelnek íatUu&cc&Uty Dezm igazgató vezetése alatt. Az árvaháznak van óvodája és négy osztályos elemi iskolája, melyben teljesen a fővárosi tanterv -szerint folyik az oktatás. Erre szükség is van, mert a négy elemi elvégzése u-tán budapesti árvaházakba kerülnek a növendékek. Az idei tanévet a kis diákok nagyon szépen fejezték be. Csupán három olyan növendéket utasítottak ismétlésre, akik évközben kerültek az árvaházba. Ellenben hatvanan kitüntetéssel végeztek. A vizsgálatokon felváltva elnököltek Ősz Béla dr. tanügyi főtanácsos és Simonyi Kálmán tanügyi tanácsos, tanfelügyelők és megjelent a szociálpolitikai ügyosztály képviseletében Kozák Károly dr, fogalmazó, előadó is. A kiváló eredményért elismerésüket fejezték ki Zathureczky Dezső igazgatónak, aki, mint okleveles tanító, az iskolának is vezetője. Az árvák egy része, akiket hozzátartozójuk elvisz a szünidőre, most elhagyta az intézetet, amely nyáron mint üdültető állomás is hivatást tölt be. A fővárosból helyeznek nyaralásra gyermekeket az árvaház megüresedett helyeire, mert az intézet egyúttal a legpompásabb nyaralóhely. A hajdani Batthyány-birtokon épült kastélyból, kellő belső átalakítás után egyik legmodernebb árvaház lett, a külsejét féltő gonddal őrzik, mert a kastély műemlék. C-yönyörű őspark öleli körül, melyben gyümölcsös is van és konyhákért, amelyet a gyermekek gondoznak. Saját vízvezetéke is van az árvaháznak és ez táplálja a gyermekek fürdőjét. Í A növendékek gondját a keresztes /nővérek viselik, hogy milyen sikerrel, azt a testileg és lelkileg pompás gyermeksereg a legjobban illusztrálja. Buda új városrendezési programja: a Vérmező átvétele a honvédkincstártól Lebontják a Budai Tornacsarnokot A városfejlesztési különbizottság Harrer Ferenc dr. elnöklésével tartott legutóbbi ülésén behatóan foglalkozott a budai színkör új helyének kijelölésével. Alaposan mérlegelte a bizottság a városfejlesztés szempontjait és végeredményben arra a megállapodásra jutott, hogy nem tartja célszerűnek az új színház helyének végleges kijelölését. Centrális fekvésénél fogva a Tabán és a Vérmező közé eső területet ítéli a városfejlesztési különbizottság a legalkalmasabbnak, ezt sem mondja azonban teljes határozottsággal, utalva arra, hogy az új Duna-Mdak felépítése nagymértékben fogja befolyásolni Buda különböző részeinek kialakulását. Minthogy a Horthy Miklós-híd fogralombabocsátása után a Horthy Miklós-körtér előreláthatóan egyik legjelentékenyebb gócpontja lesz a XI. kerületnek, ezt a területet alkalmasnak ítéli a városfejlesztési bizottság a színház számára, de ugyanígy megfelelő helynek jelentette ki az Irgalmasrendi kórházzal szemben fekvő, székesfővárosi tulajdonban lévő Zzigmond-ulcai üres telket is. A bizottságban elhangzott véleményekből eddig csupán az állaptható meg teljes határozottsággal, hogy a Horvát-kert területén többé nem lesz színház. Ennek legfőbb magyarázata az, hogy a Horvát-kertet teljes egészében 'parkterület for májában akarják a jövőben felhasználni, tehát a nyári színkör végleges eltávolítása után előreláthatólag rövidesen sor kerül a Budai Tornacsarnok épületének lebontására, is. Foglalkozott a városfejlesztési bizottság a Vérmező esetleges átvételére vonatkozó javaslatokkal is. Városfejlesztési szempontból óriási jelentősége lenne annak, ha ezt a területet, mely a honvéd- kincstár tulajdonában van, a székesfőváros tulajdonába vehetne át, amire a bizottság véleménye szerint talán meg is lenne a mód, miután a honvédség az utóbbi esztendő folyamán csak szórványosan használja fel a Vérmező területét saját céljaira. Természetes, hogy ez a megoldás nem történhetik máról-holnapra, mert ha a honvédkincstár hajlandónak is mutatkoznék a nagyértékű belterület átengedésére, egészen bizonyosan területbeli kárpótlást kívánna a fővárosnak valamely más részén. A városfejlesztési különbizottság nem hozott ugyan határozatot abban az irányban, hogy a vonatkozó tárgyalásokat már most megindítják, az egybehangzóan kialakult vélemény szerint azonban a Vérmező kérdését most már állandóan napirenden kell tartani, mert Buda belső részeinek hatalmas méretekben bekövetkezett fejlődése szükségszerűen hozza magával azt a gondolatot, hogy ezen a tei-ületen is mód nyíljék a város, továbbfejlesztésére. liebhard Béla építőmester Budapest, ÜULÖI-ŰT 64 Telefont 1-S2S-OS.
