Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-30 / 26. szám
3 odapest kapta a világválság után az elstt „békebeli” kölcsönt Hogyan értékeli a pénzvilág a magyar főváros pénzügyi helyzetéi? — Bédy tanácsnok Budapest gazdálkodásáréi Nagy feltűnést keltett Reményi Schneller Lajosnak a Fővárosi Hírlapban megjelent nyilatkozata, amelyben megingathatatlannak mondotta Budapest vagyoni helyzetét. A kiváló pénzügyi szakember adatokat sorakoztatott fel annak bizonyítására, hogy mintaszerű és a kontinensen szinte pái atlan a főváros pénzügyi gazdálkodása. Reményi Schneller Lajos felfogását osztják a pénzügyi körök is, amit az is bizonyít, hogy Budapest városa a pénzügyi válság után megköthette az első hosszúlejáiratú kölcsönt: a tabáni szálló építésére a Kereskedelmi Bank által nyújtott ötmillió pengős kölcsön javaslatot a főváros közgyűlése megszavazta. Erről beszéltünk Body lászEó űr. tanácsnokkal, a pénzügyi ügyosztály vezetőjével, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — Reményi Schneller Lajos értékes kritikája osztatlan nagy örömet keltett a városházán. Inkább objektív adatokkal alátámasztott vélemény volt, amelyet nem lehet elintézni azzal, hog-y a képviselő elfogult volna a főváros irányában. Reményi Schneller Lajosnak ma már nincs semmi közvetlen kapcsolata a fővárossal, nem is általánosságban beszélt, hanem minden kijelentéséit alaposan megindokolta. 'Igaz viszont az is, hogy Reményi Schneller álláspontja nem áll egyedül, hanem a pénzügyi világ hasonló módon gondolkodik. Erre bizonyíték a Kereskedelmi Bank által felajánlott kölcsön, amelyet talán eddig nem is értékeltek kellő módon. A bank békebeli feltételeket nyújtott a magyar fővárosnak. A szerződés pontjai hajszálnyira megegyeznek azokkal a kölcsönfeltételekkeí, amelyeket Budapest városa közvetlenül a háború előtt kötött. Az 1914-es kölcsön ugyancsak 4V2i%-os volt, sőt, ha az átvételi kurzust nézzük, úgy a mostani szerződés még annál is kedvezőbb, mint a régi volt. Mi 90-és árfolyamon vesszük át a köl- csönkötvényeket, a békében a főváros csak 87-es árfolyamot tudott elérni. íme, bizonyíték arra, hogy a pénzügyi körök tisztában vannak a. főváros kifogástalan pénzügyi helyzetével. A tárgyalások során a bizottsági tagok egy része azt kívánta, hogy a főváros ne^ január elsején kezdje meg a kölcsön törlesztését,, hanem az első részlet határidejét későbbre toljuk ki. A bank vezetői azonnal teljesítették ezt a kívánságot azzal az indokolással, hogy a főváros minden pénzre jó és így a törlesztés csak a jövő év július elsején kezdődik. Addig a tabáni szálló építésének minden részlete tisztázódik és ezzel kapcsolatosan valamennyi probléma megoldódik. — Felhozhatnák ellenünk azt is. hogy ne legyünk olyan büszkék 'erre a kölcsönre, hiszen a főváros már több kölcsönt kapott az utóbbi időben. Ezek a kölcsönök azonban az OTI és a MAŰBI kölcsönei voltak, amely szociális intézmények tartalékalapjaik egy részét bocsátották kölcsön formájában a főváros rendelkezésére. Ezzel szemben a Kereskedelmi Bank hosszúlejáratú kölcsöne a magángazdasági élet bizalmának volt a kifejezője. _ — Talán beszélhetünk arról is, hogy a főváros igazán nem fizetett rá a kölcsönétre. Amikor az ez évi költségvetést összeállítottuk, még a külföldi valutaesésből előálló ^ hasznot nem tudtuk leszámítolni. Sok kérdés tisztázatlan volt. A francia szenátus azt a furcsa határozatot hozta, hogy a frankleértékelés a külföldi kölcsönügyeknél nem érvényesa hollandi törvényhozás pénzügyi intézkedései pedig még ismeretlenek voltak. Azóta a^ francia szenátus határozata tárgytalanná vált és^ a hollandi döntéseket is tudomásunkra hozták. Amikor a belügyminiszter átnézte a főváros költségvetését, már ezek az adatok rendelkezésre állottak és így a kormány a valutaértékelésből előállott hasznot beállíthatta a költségvetésbe. így 2.8 ^millió pengő megtakarítás jelentkezett, ez tehát azoknak adott igazat, akik már régen vallották, hogy nem rossz üzlet volt a kölcsön felvétele. — Ugyanezt bizonyítja a MendelssohnK O 1 £ K E. aszfalt, útépítő, szigetelő és tetőfedő vállalata Iroda és telep: Budapest, VI., Agyag-utca 75. Telelőn: 2-028-32 bankházzal kötött 2.8 millió dolláros kölcsön visszafizetése is. Annakidején 16 millió pengőt kaptunk ebbői a kölcsönből, erre 9 millió pengőt kellett visszafizetnünk és így 7 millió pengő nyeresége van a fővárosnak. A Fővárosi Hírlap már kimutatta — éppen Reményi Schneller nyilatkozatában, — hogy ezzel a vásárpénztári „botrányát likvidálták. A felszámolóbizottság évekkel ezelőtt 5.2 milBudapest és a Pestkörnyék nagy problémája két fronton lett aktuálissá az utóbbi időben. Az új városrendezési és építésügyi törvény, amely a Közmunkatanács hatáskörét a pestkörnyéki városokra és községekre is kiterjesztette, kétségtelenül alkalmas arra, hogy a fővárossal összhangban Pestkörnyék számos megoldatlan kérdését előbbrevigye. Meggyőzően hangoztatta ezt legutóbb a. Fővárosi Hírlapnak adott nyilatkozatában Bessenyey Zénó dr., a Közmunkatanács elnöke és teljes egyhangúsággal üdvözölték a Közmunkatanácsot és annak elnökét a fejlődést elősegítő új munkaterületén a lapunkban megnyilatkozó pestkörnyéki polgármesterek. a másik front, ahol a főváros és a Pestkörnyék közös problémája most felmerült, a verni- és a piackérdés. Az utóbbiban megnyugvást hozott a főváros elhatározása, amely szerint két újabb piac nyílt meg a pestkörnyéki őstermelők számára, a vámkérdésben azonban, mint a legutóbbi megyei kisgyűlés felszólalásai mutatták, még nem enyhült az ellentét. Alkalmunk volt ezekről a. kérdésekről Erdélyi Lordod dr.-ral. Pestvármegye alispánjával beszélni, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — Az új városrendezési törvénynek még nem jelent jmeg’ a végrehajtási utasítása és enélkíil erről a kerettörvényről részletesen nyilatkozni nem lehet. Annyi bizonyos, hogy a törvény honorálja, Pestvármegye kívánságait és a pestkörnyéki városok és községek sok olyan vonatkozású kérdést, amelyek túlmennek a vármegyei feladaton, az erre legalkalmasabb fórum, a Közmunkatanács gondjaira bízza. Ezek ^ a kérdések valójában Nagy-Budapest, kérdései, mert hiszen a pestkörnyéki problémák a ^közvetlen egymásrautaltság révén 'egyúttal fővárosi problémák is. Tiszta kép ezien a téren akkor alakul ki a tennivalókról, ha a törvény végrehajtási utasítása megjelenik. Ennek érdekében most folynak a tanácskozások. — A piackérdés elintézése, amelynek értelmében a pestköirnyéki őstermelők két új piacot kaptak, mindenesetre jó hangulatot, teremtett nemcsak az érdekelt gazdák, hanem bizonyára a budapesti vásárlóközönség körében is. Ez azonban csak kisebb jelentőségű részletkérdés. A komoly problémában. a fővárosi vám ügyében még nem történt meg a sürgetett megyegzés. Az ríj vámtervezet nem honorálja a pestkörnyéki kívánságokat, úgy, hogy a jelenleg érvényben lévő vámszabályzat is előnyösebb az újnál. Memorandumunk, amelyre a legutóbbi kisgyűlésen céloztam és mely csak lényegtelenül csökkentené a főváros bevételét, egyelőre elakadt, mert a főváros ezt a kiilön- bözetet a vármegyére vagy államra hárítja. * A vám kérdésében, mint értesülünk, egyelőre nem történik elhatározó lépés, a fővárost és a Pest- környéket érdeklő másik problémacsoportban, amelyet a városrendezési törvény szabályoz, sűrű és beható tárgyalások folynak az iparügyi minisztériumban, hogy a végrehajtási utasítás minél előbb elkészüljön, és a törvényt a belügyminisztérium és iparügyi minisztérium, a nyert felhatalmazás alapján életbeléptethesse. Előkészületek folynak a hatáskörében jelentékenyen megnövekedő Közmunkatanácsban is. Mint illetékes helyről értesülünk, a pestkörnyéki kérdések előkészítésére megbízást kapott Helle László dr. Pestszcnt- erzsébet főjegyzője és h. polgármestere, lió pengő hiányt állapított m'eg. A Yá^áfpénztár ügyednek rendezésére kelleti a Mendtelssohn- hitel. Ez a hitelakció most befejezést nyert. 7.2 millió körül forog a hitelakció nyeresége, tehát kereken kétmillió többlettel zárul le a Vásárpénztár ügyeinek likvidálása. Amikor a Vásárpénztár ügye szóba került, nemcsak a városházán, de a parlamentben is úgy állították be a Vásárpénztár dolgát, mint bizonyítékot a főváros rossz gazdálkodására. Most azzal érvelhetnek, hogy a valutaleértékelés révén konjunkturális haszon állott elő és így ebből a haszonból nem lehet kedvező következtetést levonni a főváros pénzügyi irányítására. Azt azonban számításon kívül hagyták, hogy a Vásárpénztárnak is csak konjunkturális veszteségei voltak, a konjunkturális nyereség és veszteség tehát kiegyenlíti egymást. A főváros önkormányzata és vezetősége erős kézzel fogott hozzá ennek az ügynek a rendezéséhez és csak örülhetünk annak, hogy a végső eredmény kedvező a f őváros számára. aki egyelőre egyévi Szabadságra megy és mint az előkészítő munkálatok előadója, a Közmunkatanács kebelében fog dolgozni. Helle László dr. a pestkörnyéki problémák alapos ismerője, aki ezek megoldása terén már sokat dolgozott. Pestvármegye alispánjának megbízásából ő vezette azokat az ankéteket, amelyek keretében a különböző pestkörnyéki gazdasági érdekeltségek terjesztették elő kívánságaikat a fővárosi és a környék vitás kérdéseiben. A tanácskozások eredményét azután memorandumba foglalta össze, hogy ez a további tárgyalások alapjául szolgáljon. A pest- környéki nehéz problémák kibogozása terén Helle Lászlóban érdemes és lelkes munkatársra talál a Közmunkatanács. /I Hősök-terének árrendezéséi aktuálissá feszüli a Széni «slván-év ünnepi eseményei Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tag, a Frontharcos Szövetség országos ügyvezető al- elnöke a Fővárosi Hírlap hasábjain ismertette meg legelőször a nyilvánossággal azt a nagyszabású gondolatát, hogy Budapest számára ünnepségek teréről kell gondoskodni, melyre legalkalmasabb a millenáris emlékmű előtt elterülő Hősök-tere, ha azt megfelelően átrendezik. A szép tervet azóta magáévá tette a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja és foglalkoztak vele a székesfőváros szakemberei, valamint az illetékes hatóságok is. Minden körben kedvező fogadtatásra talált a gondolat, melynek megoldása azonban még nem történt meg. üeffiész Eiessuéír törvényhatósági bizottsági tag most ebben az ügyben sürgető beadványt intézeti a polgármesterhez és ebből az alkalomból a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — Kezdeményező javaslatom eddig nem hozta meg a remélt sikert, holott ma már nem csak én sürgetem a Hősök-terének átrendezését, miután javaslatomat a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja egyhangú határozattal magáévá tette. Jelen sürgetésemnek az adja meg a különösebb aktualitást, hogy ismét megkezdődnek azok a nagyobhszabásű társadalmi, hazafias, tömegünnepségek, amelyeknek méltó folytatása lesz a Szent István év, valamint az Eucharisztikus Kongresszus és amelyek megtartásánál ismét felvetődik a Budapesten hiányzó ünnepségek terének problémája. — Az indokok között, amelyek kezdeményezett átrendezési javaslatomat motiválják, nemcsak az szerepel, hogy a székesfőváros egy olyan reprezentatív teret kapjon, ahol nagyobbszabású szabadtéri hazafias ünnepségek megfelelő keretek között méltóképen megrendezhetők legyenek, hanem az a gondolat is, hogy a Hősök-terén jelenleg fennálló kaotikus közlekedési állapot az egyirányú közlekedési rendszerünknek megfelelően végérvényesen rendezhető legyen, amely nem csak közbiztonsági városrendezési, hanem — tekintve az ott elhelyezett Hősök Emlékművét — kegyeleti szempontból is fölötte kívánatos, végül, hogy a jelenleg elnyomott és eldugott Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok jobban kihangsúlyozva a Hősök Terének kétoldali szegély ezési vonalát képezhesse. Kertész Elemér sürgető beadványához mellékelte az átrendezés részletes tervét is, amelyet már volt alkalmunk ismertetni. Erűcigi lorónd alispán a főváros és a hőrmjéh vitás kérdéseiről Nagy előkészületek az iparimul minisztériumban és a Közmunkák Tanácsánál Pestkörnyék városrendezési problémáinak megoldására
