Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-30 / 26. szám
Budapest, 1937 június 30. 26. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ..................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.........................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavíllonokban FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal) BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.4 24 Péter és Pál Gyorsított iramban készül a főváros jövő évi költségvetése Szeptember 15-én Elnyomatva megjelenik a büdzsé-tervezet — üj közmunkák a láthatáron - Két héttel megrövidül a nyári szünet Szendy Károly polgármester a nyári munkarendről Május elseje az ipari munka ünnepe, Péter és Pál a földé, a föld népéé, a földet túró paraszté. Nagymagyarországon talán erősebb volt az egyensúly az ipari munka és a mezőgazdasági termelés között. Iparunk alól azonban elvitték a nyersanyagtermő vidékeket, nehezen beszerezhető anyagokkal kell dolgozni, de a hősi munka azért csodálatos gyümölcsöket terem. Ma a nemzeti élet, a nemzeti gazdaság igazi fundamentuma a magyar föld maradt és mi a város, a nagyváros, a világváros, szeretettel ünnepiünk együtt az egész magyar föld népével a magyar föld ünnepén. Ha valaha, ma Csonkamagyarországon megtá- madhatatlan ősigazság az, hogy a nemzeti öntudatnak legelső gondolata mindenkor a föld volt és az ezeréves kultúrnépek gondolata megint csak a föld. A mi magyar földünk kevesebb áldozatot kiván és dúsabban jutalmazza gazdáját, mint igen sok más országé. Nagy nyugati kultúrországokban kőkerítésekkel kötik meg a földet, platókat emelnek, hogy termővé tegyék a talajt. De Ázsia és Afrika öregkultúrájú népei is nagy küzdelmet folytatnak az anyafölddel, iszapot hordanak föl sziklák lapjaira és huszonöt botot mérnek a földbirtokosra, aki földjét elhanyagolja. Annak a kevés magyarnak, aki ma magyarnak maradhatott, még van elegendő földje. Küzd is vele, dolgozik is érte nagy szeretettel, nagy odaadással, mert tudja, hogy nem önmagáért, hanem az egész országért dolgozik. Mi a város kőfalai között hálával gondolunk arra a munkára, amelyet a magyar földműves, a magyar paraszt és a magyar földbirtokos az egész nemzetért végez. Péter és Pál napján a város népe is templomiba zarándokol, hogy megköszönje az Isten áldását, amely ismét gazdagon jutalmazta a munkát és amelyből mi is élni fogunk, akik itt a tornyos paloták között iparral, kereskedelemmel, kultúrával, tudománnyal, művészettel szolgáljuk az ország népét. Péter és Pál napján Mikszáth Kálmánnak, a nagy palócnak matematikájára emlékezünk. Ö írta azt, hogy Magyarország — persze akkor Nagy- magyarországról beszélt — évi számadása aszerint alakul, hogy hány vágón búza termett a Bácskában, hány hektóliter bor Tokajban és hány regényt írt Jókai. Azóta szörnyű megoson k fit ott-s águk ban a maga egészében csak Tokaj bora maradt a mienk, Bácska tel evén yét elszakították tőlünk és a Jókai regényének helyét pótló irodalmat, kultúrát szerte marcangolták a nevető örökösök. Bácska televénye helyett azonban itt van a nagy magyar Alföld, a Kisalföld, Makó hagymája, Szabolcs burgonyája, Kecskemét, meg a többiek gyönyörű gyümölcse. És elmondhatjuk azt is, hogy a magyar erő, a magyar akarás a kevésbbé zsiros és kevésbbé fekete földből is olyan csodáikat hoz ki, mint amilyennel. Bácska dicsekedhetett Isten kegyelméből. Tokaj bora mellett, a Balaton - vidék, a Badacsony, a Somló, a gyöngyös-visontai borvidék, Eger, meg a többiek gondoskodnak arról, hogy necsak a magunk számára teremjen életviditó nedű, de a külföldet is eláraszthassuk ezekkel a nemes termékekkel. És Jókai regényei? Nem tudták úgy szétszabdalni a magyar kultúrát, hogy Csonika- magyarorsZág irodalma és kultúrája ne élje ugyanazt az életet, amit az elszakított területek magyar kultúrája ma is őriz. Mikszáth matematikája tehát ma, 3937. Péter és Pál napján is érvényben van éis örökéletet fog élni. Gondoskodunk róla mi, akik a városban szolgáljuk a kultúrát, az ipart, a kereskedelmet, hogy a jótermés ntán felözönlő vidéki testvéreinket gazdagon lássuk el vele. És gondoskodnak róla ezek a mi, földet művelő magyar testvéreink, akik életükkel és verejtékükkel támaszai és fentartói az országnak. Amikor Péter és Pálkor a magyar földre gondolunk, a magyar föld nagy szerelmesének, Buday Barnának, a kiváló agrár-írónak szavait idézzük a budapesti polgár emlékezetébe: „Mindnyájan szeretjük a földet, de nem egyformán. Az egyik hitvest lát benne, a másik szeretőt, a harmadik kitartót, a legtöbb ábrám dós udvarló marad, aki nem kap többet egy szál virágnál. És az az igazi hazaszeretet, amely ezzel a szál virággal is bőén. Szeretni a földet, amely az enyém, vágyódni arra, ami a tied, irigyelni, ami a másé: ez csak étvágy. Szeretni a földet, amely a mienk: a hiazafiság erénye itt kezdődik.“ A nyári szünet hivatalosan megkezdődött a városházán, de ez nem jelenti azt, mintha az adminisztráció is pihenőt tartana. Ellenkezőleg, úgyszólván valamennyi ügyosztály megfeszített erővel dolgozik. A tanácsnokok egyrésze ugyan miár szabadságon van, de azért ezek közül a tanácsnokok közül is többen hivatalos működést fejtenek ki. A valóságban tehát még nem köszönteit be a nyár, aminek egyik jelentős oka, hogy a polgármester rendelete szerint szeptember 15-ig cl kell készülni a jövő évi költség- vetésnek. Amióta Szendy Károly polgármester áll az adminisztráció étén, azóta minden esztendőben november 15-iy letárgyalták a költségvetést és a törvény által előírt határidőn belül fel is terjesztették a belügy miniszter iinhia. Késés tehát eddig sem volt, de nem ragaszkodtak olyan szigorúan az előírt terminushoz. Most azonban szigorúan betartják az utasítást, mert nem október elsején, hanem már szeptember 15-én kinyomatva, összefűzve készen lesz a jövő évi költségvetés. A nyári szünet minden valószínűség szerint a törvényhatósági bizottság számára is megrövidül. Nemcsak az adminisztráció készül el két héttel előbb a költség- vetéssel, hanem a törvényhatóság számára is több idő fog' rendelkezésre állni a költségvetés letárgya- lására. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Szendy Károly polgármerlerf, aki az új helyzetről a következőket mondotta: ■— Kiadtam az utasítást, hogy a költség- vetés előkészítéséhez azonnal hozzálássanak az ügyosztályok. Valóban megtörténik az, ami eddig nem fordult elő: szeptember 15-én kinyomatva, készen lesz a jövő évi költségvetés. Bizony ez nem kis feladat és az adminisztráció részéről fokozottabb munkát igényel. Karafiáth Jenő főpolgármester úrral már letárgyaltam az összes költségvetési problémákat és megállapodtunk abban, hogy szigorúan megtartjuk a határidőket, amelyeket a törvény előír. A komplikációkat az okozza, hogy a törvényben előírt terminusok nagyon rövidek, de az adminisztráció már ennél nehezebb feladatokkal is megbirkózott. A költségvetés a város egész életét tükrözi vissza, ebben van a polgármester programja és ezért minden egyes részletkérdést alaposan meg kell vitatni, az egyes ügyet a megfelelő módon elő kell készíteni. Valamennyi ügyosztály vezetőjével már megbeszéltem és a. terminusra mindenki készen lesz a maga feladatával. — Lesz az új költségvetésben lényeges eltérés a régiekhez viszonyítva? — Pontosan átvizsgáltuk már az anyagot és megbeszéltük a teendőket. Természetesen nagyjából a mostani keret marad meg. Nagy súlyt helyezünk a közmunkák végrehajtására, mert egyrészt a várost fejleszteni kell. a fejlődésben a megállás halált jelent, másrészt pedig munkaalkalmak nyújtásával a gazdasági életnek további lendületet kell adniBudapest városa egyike a legnagyobb munkaadóknak és a gazdasági élet jogosan várja el, hogy megfelelő módon támogassuk az ipart és a kereskedelmet. Annyit már most is elárulhatok, hogy a költségvetés fejlődést fog mutatni a mostani büdzsével szemben. A költségvetésben mindig benne van a város vezetőjének reménye és hite, a zárszámadások eddig még mindig igazolták azt az optimizmust, amely a költségvetés összeállításánál engem eltöltött. Ezen a megkezdett líton kell előrehaladnunk. A közönség sokat vár tőlünk a mostani nehéa időkben és remélem, hogy ezeknek a várakozásoknak meg is tudunk felelni. — Még valamire fel kell hívnom a figyelmet — folytatta a polgármester. A jövő évben lesz az Eucharisztikus Világkongresszus és ennek megrendezésére már most fel kell készülnünk. Az igaz. hogy a rendezőbizottság nagyon szépen dolgozik és a maga részéről mindent megtesz a siker érdekéiben, de a munka oroszlánrésze mégis a főváros adminisztrációjára hárul. Budapest nem bukhat el, mint világváros. Az Eucharisztikus Világkongresszusnak nagyon nagy jelentősége van, igazán hálásak lehetünk, hogy bennünket választottak ki a kongresszus megrendezésére, de az elvi jelentőségen kívül el kell ismerni azt is, hogy ez a kongresszus a világ egyik legyia- gyobb idegenforgalmi megmozdulása. A vendégek elhelyezéséről elsősorban nekünk kell gondoskodni. Az Idegenforgalmi Hivatal újra nagy erőpróba előtt áll. A nyarat ennek a kongresszusnak előkészítése fog'ja kitölteni. Mi lesz a vlzdljrendszerrel ? — A közgyűlés csak a húszfilléres vízdíjat szavazta meg, az elmaradt kétfllléres emelés nem fogja károsan befolyásolni a főváros pénzügyeit? — Természetesen nem tehetünk mást, minthogy tisztelettel tudomásul vesszük az önkormányzat döntését. Kétfilléres emelésből előálló többletjövedelem feltétlenül elég a Vízművek beruházásainak amortizálására, ahogy azt az üzempolitikai bizottság igen helyesen megállapította. Eddig ez rendben van. de úgy az ön- kormányzat, mint a belügyminiszter igénybe kívánja venni az üzemeket a főváros háztartása javára is. Számoljunk le egyszer azzal a váddal, amit az utóbbi időiben egyesek mindinkább többször hangoztatnak, amely szerint az üzemek hozzá jár tdása a főváros háztartásához dupla adóztatást jelent. A vádaskodókart; igazolná, ha a közszolgáltatások ára Budapesten drágább volna, mint külföldön. Mi csak 22 fiiér vízdíjat akartunk kérni, amikor példáid^ Var sóban a vízdíj 76 fillér. A 20 fillér és a 76 fillér között igazán nagy a távolság. Az elmaradt 2 filléres emelés lehetővé tette volna, hogy megfeleljünk annak a kívánságnak, hogy az üzemek jelentős összeggel segítsék a költség- vetés egyensúlyát megteremteni. — Budapest igényeit is az autonómia állapítja meg. Minden pénzbe kerül és a szükséges összeget elő kell teremteni. Adókat emelni nem lehet, tehát gondoskodni kell olyan jövedelmi forrásokról, amelyek legkevésbé terhesek a közönség számára. A törvényhatósági bizottsági tagok közül sokan azért nem szavazták meg a 2 filléres többletet, mert attól féltek.^ hogy a háztulajdonosok az emelést majd áthárítják a lakókra. Ennek sok akadálya van. de még ebben a nem várt esetben sem állana elő nagy ka+asztrófa.. mert kimutattuk, hogy az emelés mértéke csak alig néhány tized százalék ház- bérdrágítást tenne jogosulttá- Olyan kis százalékról van szó. hogy ezt ház'bé remei és formájában keresztülvinni nem is lehet. Nekünk a
