Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-06-16 / 24. szám
4 Budapest, 1937 június 16. Szabályrendelet a főváros behajthatatlan követeléseinek törléséről H két csoportba osztott kivételesek torlését a közigazgatási bizottság és a közgyűlés dönti ei A főváros behajthatatlan követeléseinek törléséről szabályrendelet készült, amelyet a polgármester a legközelebbi közgyűlés elé terjeszt. A szabályrendelet megalkotását az új fővárosi törvény tette szükségessé, amelynek a régi rendszert megváltoztató rendelkezése nyomán, illetve az 1934. évi XH. t.-c. értelmében a behajthatatlan követelések körüli eljárást ideiglenesen polgármesteri rendelet szabályozta. Most ezen a téren végleges helyzetet teremt az új szabályrendelet. A behajthatatlan követelések törlését eredetileg a fővárosi számvevőség és a fővárosi 'pénztár mű~ ködösére felügyelő bizottmány alakításáról és hatásköréről szóló 1887. évi szabályrendelet egyik szakasza szabályozta, olyan formán, hogy a behajthatatlan követelések felülvizsgálatát erre a bizottmányra bízta. A behajthatatlanoknak minősített követeléseket a tanács a törlés kimondása céljából a törvényhatósági bizottság elé terjesztette. Az új fővárosi törvény életbeléptével ez az ügy kiesett a közgyűlés hatásköréből, a 1934. évi XII. t.-c. pedig úgy rendelkezett, hogy azokban az ügyeikben, melyeket az 1930. évi XVIII. t.-c. életbeléptetése előtt szabályrendelet utalt a törvényhatósági bizottság hatáskörébe, a polgár. mester jár el mindaddig, amíg a törvényhatósági bizottság a hatáskört máskép nem szabályozza. Ehhez a törvényes rendelkezéshez tartotta magát Szendy Károly polgármester, aki 1938-ban rendeletet adott ki, amelyben a régi eljárást a változott viszonyokhoz képest szabályozta és amelynek értelmében a törlés iránt polgármesteri hatáskörben intézkedett. A kérdésnek ezt a rendezését azonban nem tartotta véglegesnek, hanem a behajthatatlan követelések törlését szabályrendelet keretében kívánja újból szabályozni. A pénzügyi ügyosztály most készítette el a szabályrendelet tervezetét azzal az elgondolással, hogy a székesfővárosi behajthatatlan követelések törlését az államhoz hasonlóan szabályozza, ezért a közadók kezeléséről szóló 1927. évi rendeletét vette irányadónak és ezt tartotta szem előtt a törlésre illetékes hatóság kijelölésénél is. Az említett rendeletben az együttesem kezelt közadók törlése Uránt a közigazgatási bizottság, a többi követelés törlése iránt pedig a pénzügyigazgató, illetve a pénzügyminiszter intézkedik. Ehhez képest, a szabályrendelet a követeléseket két részre osztja. Az egyik részt (községi adó, illetékek, vámok, stb.) közadók módjára lehet behajtani, a többi követelést (lakásbér, haszonbér, stb.) osaik magánjogi úton lebet érvényesíteni. Az első csoportba foglalt követelések törlésére a közigazgatási bizottság illetékes, ami logikus azért is, mert a közjogi természetű követelések (közszolgáltatások) ügyében, mint felebb- viteli fórum, legnagyobbrészt a közigazg'atási bizottság jár el. A második csoportba foglalt többi követelések törlése felett a törvényhatósági bizottság dönt. A számvevőség és az adóhivatal május végéig köteles az előző évben behajthatatlanokká vált követelésekről készített kimutatást a behajthatatlanság igazolásával együtt a polgármesternek bemutatni. A polgármester fellülvizsgálja, hogy a hátralék valóban behajthatatlan-e, valamint azt is, hogy a behajtás körül terhel-e valakit mulasztás1. Az adatoknak és a törlési javaslat indokainak helyességét a számvevőség vagy az adóhivatal és az illetékes kerületi elöljáró felelősség mellett igazolni tartozik. A behajthatatlanság elbírálásánál a közadókra e tekintetben megállapított állami rendelkezések az irányadók. A magánjogi úton érvényesíthető köve- t elések behajth at a ti anságán ak meg állapításához nem, feltétlenül szükséges a követelés peresítése és a bírói végrehajtás megkísérlése, ha a behajtha1- tatlanság másként is hitelt érdemlően igazolva látszik. Mellőzendő az ingatlanárverés, ha az abból várható vételár a költségeket sem fedezné. Harmincöt fiatal mérnök vizsgálja felül a rozoga, vén pesti házakat A múlt esztendőben történt Rákóczi-úti házbeom- lás arra késztette a székesfőváros műszaki adminisztrációját, bogy a kerületi mérnöki hivatalok útján rendszeres vizsgálatoknak vesse alá a főváros régibb építésű bérházait. A polgármester ilyenirányú rendelkezése alapján meg is kezdődött a munka, de mert a kerületi elljáróságok mérnöki létszáma meglehetősen kicsiny, a felülvizsgálati tevékenységet nem lehetett generálisan lebonyolítani, mert a mérnököknek, akiket a kerületi igazgatásnál százféle teendő terhel, nem volt fizikai idejük a nagy körültekintést igénylő és sok időt igénybe vevő re- videálás lebonyolítására. Éppen ezért a polgármester már a múlt év folyamján 35 új mérnöki állás szervezésére tetf előkészületeket, 'a mérnöki állások betolLorenz Károly és János szobrász és mükőiizem XIV., Thököly-út133.TeB. 2-977-52 V porsxSvógép és Bkmö- szsUrény újra kapható SZENDE, MAGYAR-UTCA 3. TELEFONI l-808-lß Fischer Ferenc és Fischer Ágoston szobrászok XIV., Czobor-utca 6. Telefon: 2-977-20. Törv. védett Világszabadalom lámpatestekkel Nagy árammegtakarítás! Nagyobb fény! KOMOR HEHRIK-félS lénytechnikai-, villumossági- és műszaki vállalat K. F. T. BUDAPEST,VII.,WESSELÉNYI-U.50. Telelőn: 1-414-76. tése azonban mindezideig nem történt meg. Eredetileg az volt az elképzelés, bogy a bérliázak felülvizsgálati munkáját nem az elöljáróságok hatáskörébe utalják, hanem a magasépítési ügyosztály irányítása mellett külön házellenőrzőbizottságok fognak működni. Ennek a tervnek váratlan jogi akadálya mutatkozott: kiderült ugyanis, hogy az érvényben lévő fővárosi törvény határozmányai értelmében az építkezési és az épületellenőrzési ügyek elsőfokon a kerületi elöljáróságok hatáskörébe tartoznak. Vagy módosítani kell tehát a fővárosi törvény idevonatkozó rendelkezéseit, vagy más megoldást kell keresni. Megbeszélések indultak meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsával és ennek a hatósági szervnek részéről az a felfogás alakult ki, hogy leghelyesebb lenne, ha a Budapesten épülő, illetve már korábban felépített házak műszaki ellenőrzésével a Közmunkatanácsot bíznák meg. A főváros nem fogadta szimpátiával ezt az elképzelést, mert attól tartott, hogy egyrészt hatáskör- csorbítást szenved, másrész a Közmunkák Tanácsa a felmerülő költségeket, amelyek a dolog természetéből folyólag igen jelentékenyek, a székesfővárossal téríttetné meg. Nem is történt megál'lapedáis, most azonban, mint a Fővárosi Hírlap munkatársa beavatott helyről értesült, jelentékeny lépéssel jutott közelebb a megvalósuláshoz a liázellenőrzések ügye. A polgármester ugyanis biztatást kapott a belügyminisztériumtól arra, bogy a korábban tervbevett 35 mérnöki állás gyors megszervezése elé nem gördít akadályokat, ezenkívül pedig keresni fogja a módokat arra, hogy az ellenőrzést mégis a kerületi mérnöki hivatalok bonyolítsák le. Ebből a célból valószínűleg kora ősszel kinevezésre kerülő új mérnököket az egyes kerületek mérnöki hivatalaiba osztják be és az így felemelt létszámú hivatalok módot tudnak majd találni arra, hogy a lakosság élet- és vagyonbiztonsága szempontjából oly nagyjelentőségű műszaki revíziót egykét esztendőn belül Budapest összes bérházaiban megejthessék. HÍREK ===== =a partból A közgyűlés előkészítése a partisan A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja hétfőn este több pártszakbizottsági ülésen foglalkozott a 23-iki közgyűlés napirendjére kitűzött ügyekkel. Különösen fontos kérdések kerültek megvitatásra a pénzügyi bizottságban, amely Deméoiyi Aladár dr. elnökló- sével ülésezett. Az 1037. évi költségvetés módosítására vonatkozó előterjesztésnek a közgyűlés napirendjéről való levételét kívánta a bizottság, mert a kérdés nincs kellőleg előkészítve. A Tabán-szálló építéséhez szükséges 5 millió pengős kölcsön felvételét még időelőttinek tartja a bizottság, amelynek ebben a kérdésben Harrer Ferenc dr. volt az előadója. A bizottság véleménye szerint előbb egységes várospolitikai és városrendezési alapon kell a fürdőváros kialakításával foglalkozni. A Községi Takarékpénztár útján felvett 1930. évi 2,800.000 U. S{. A.-dolláros függőkölcsön visszafizetésére vonatkozó szerződés részleteit Östör János dr. előadó javaslata alapján módosítandónak tartja a bizottság, úgy hogy az a fővárosra előnyösebb legyen. Aggályosnak tartja azt a körülményt, hogy a megszavazandó 8 millió pengős póthitelkere- tét előre meg nem nevezett forrásból és fedezetekből kívánja az előterjesztés előállítani. A gyájm- pénztári szabályrendelet módosítását elfogadták. A behajthatatlan követelések törléséről alkotandó szabályrendelettel kapcsolatban szükségesnek tartja a bizottság, hogy ezek a tételek választassanak el a költségvetéstől és tartassanak külön nyilván. A vízvezetéki és világítási pártszakbizottság Becsey Antal elnöklésével ülésezett. A vízdíj emelése kérdésében az üzempolitikai bizottság álláspontjára helyezkedve, a bizottság a 2 filléres általános díjemelés mellett foglalt állást. Több napirendi pontra nézve nem döntöttek, hajnem elhatározták, hogy a bővebb itanulmányozást igénylő kérdésekkel más illésén foglal kozák. A közegészségügyi pártszakbizottság Egerváry Tibor dr. elmöklése alatt tárgyalta a közigyűlés napirendjére kerülő kérdéseket. Ülésezett a városrendezési és magánépítési pártszakbizottság Harrer Ferenc dr. elnöklete alatt és hosszú napirendet tárgyalt le, közte a telekhatárok megjelöléséről szóló szabályrendeletet. Keddre maradt az elnöki és a szociálpolitikai pártszakbizottság ülése, válamint a magasépítési1 és a városrendezési szakbizottság együttes ülése, amelynek napirendjére a belvárosi templom felemelésének kérdése került. Szerdán pártértekezlet. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja június 18-án, szerdán délután 6 órakor pártértekezletet tart, amelyen a közgyűlés napirendjével foglalkozik ,a pártszakbizot(ságok javaslatai alapján. Kőbánya rendezési kérdései. A X. kerületi párt- szervezet évadzáró elnöki tanácsülésén Dongó Orbán kerületi elnök, törvényhatósági bizottsági tag elnöklésóvel teljes számban résztvettek a tagok, megjelent Pőzel István dr. országgyűlési képviselő és Halter Károly törvényhatósági bizottsági tag is. Dongó Orbán szóvá tette, hogy az OTI lakásépítő politikájába Kőbányát nem akarja belevonni, holott az Óhegy igen alkalmas kertváros létesítésére. Felkérte Pőzel István dr.-t, mint a kerület országgyűlési képviselőjét, hogy Kőbánya érdekeinek megvédésére lépjen közbe. Az útjavítási programban legközelebb a Füzér-, Hölgy- és Endre-utcák kerülnek sorra. Eljártak a párt bizottsági tagjai abban, hogy a Gergely-utcát, ahol a 17-es autóbusz jár, szakaszonkint portalan és zajtalan burkolattal lássák el. Az első szakasz a nyár folyamán megépül. Egyes lakótelepek útjainak javítását memorandumban kérték. Usetty Béla dr. közbenjárására legközelebb meg lesz az eredmény. Karafiáth Jenő főpolgármester személyesen győződött meg az Auguszta- telepen uralkodó tarthatatlan állapotokról, amelyek orvoslása máris1 folyamatban van. A városi kezelésbe kerülő telep fabarakjait lebontják. Király Dezső központi kerületi titkár jelentést tett az adminisztráció menetéről. Kiemelte a pártszervezet majálisának nagy erkölcsi és anyagi sikerét. A vita során felszólaltak: Pőzel István, Halter Károly, Sziebert Imre, Bodnár János és id. Frandsci Béla. CZIGÁNY ADÉL virágkereskedése Budapest, V!., Teréz-kőrúf 60. Telefon: 1-130-09 Kertgazdaság : Budatótóny, Villa telep. Tel.: 2-699-77
