Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-06-16 / 24. szám

Budapest, 1937 június 16. 3 Budapest feladatai az ifjúság aagf problémájúnak megoldásában Schuler Dezső alpolgármester a pályaválasztási tanácsadóról, a h€pességvízsgáló intézetről, a diplomáson gazdasági átképzéséről, a magántisztviselők munkaviszonyainak törvényes rendezéséről \ szellemi sziihségiminKa és a guahornohi állá­sost szervezése heluetl különleges foglalkoz­tatókat kell felállítani A diplomás cs általában az értelmiséghez tar­tozó ifjúság elhelyezése a logolsőrendű és legsúlyo­sabb problémák sorába tartozik, amely élénken fog­lalkoztatja a kormányt, de gondja a fővárosnak és a magángazdaságnak is. Erről a kérdésről érdekes és nagy figyelemreméltó javaslatokat dolgozott ki | Schuler Dezső dr. alpolgármester. Ezek a javaslatok j csak egy részét teszik egy nagyszabású munkájának, i amely a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal kiadá­sában a közelebbi időben „Hatósági és társadalmi ombervédelem Budapesten“ címmel fog megjelenni. Ennek a munkának külön fejezete az ifjúságvéde­lem, amelynek keretében úgy a fizikait mint a szel­lemi foglalkozású munkanélküli ifjúság kérdésével foglalkozik Schuler Dezső dr., akinek javaslatai alkalmasak arra, hogy a fővárosnak a nehéz kérdés megoldása körüli elhatározásai tekintetében alapul szolgáljanak. Schuler Dezső dr. alpolgármesternek ezeket a nagyérdekű javaslatait a Fővárosi Hírlap­nak alkalma van a következőkben ismertetni: A kormány részéről történt intézkedések meg­nyugtató módon igazolják, bogy az értelmiségi munkanélküliség megoldása érdekében a kormány- hatóság a helyzet, helyes felismerésével kötelességé­nek tartja a kérdés intézményes és országos rende­zését. Mégis, mintán a kormány részéről is még csak az első intézkedések történtek meg és mert a probléma tényleges megoldásához a kormányható- ság intézkedésein túl a helyi hatóságok, sőt a tár-. sadalom támogatására és segítségére is teljes mér­tékben szükség lesz, rámutatok azokra az utakra, amelyek megítélésem szerint a közeli, vagy távo­labbi jövőben az értelmiségi munkanélküliség csök­kenéséhez vezetnek. A javaslatok két csoportra oszthatók. Egyré- szük megvalósítása előreláthatólag közvetlenül csökkentené az értelmeségi munkanélküliséget, má­sik részük preventív intézkedés lehetne, amely az értelmi munkanélküliség további vagy újabb növe­kedését igyekeznék meggátolni. A tennivalók nagyobb részét a kormányható' ságnak országosan kellene megvalósítani. Más intézkedéseket a helyi hatóságok saját területükön vihet­nének keresztül, da feladat várna ezen a téren a társadalomra is, a sajtó pedig a való helyzet feltárásával és is­mertetésével segíthetne a munkában. Hangsúlyoz­nom kell, hogy a kormányhatóságnak az értelmi­ségi munkanélküliség csökkentése érdekében teendő szociálpolitikai Intézkedéseit gazdaságpolitikai in­tézkedésekkel kell összekapcsolnia, mert úgy a fizi­kai, mint az értelmiségi munkanélküliség alapvető oka az általános gazdasági helyzetben gyökerezik. Az értelmiségi ifjúság elhelyezkedését előrelát­hatólag különleges intézkedésekkel fogja a kor- mányhatóság és a kirendelt miniszteri biztos elő­segíteni, akinek működése azonban csak az értel­miség és az értelmiségi ifjúság munkanélküliségének területére szigetelődik. A fizikai pályára készülő munkanélküli ifjúság kérdésével nem foglalkozik, míg a nyugati államok ifjúságvédelmi szervei egy­formán segítik mindkét ifjúságot. Ami az országos rendezésre váró és kormány- intézkedést feltételező javaslatokat illeti, ezek első csoportja, a jelen tapasztalatain okulva, a jövőt munkálja és hatásuk csak később lesz érezhető. Közép- és felsőfokú oktatásügyünk a múlt tra­dícióm épült fel és nem alakult kellőképen a vál­tozott gazdasági helyzethez. A középiskolát össze kellene kötni jól szer­vezett pályaválasztási tanácsadóval és képes­ségvizsgáló intézetekkel és az általános műveltség nyújtása mellett a gya­korlati érzék kifejlesztésével is törődni kellene. A miniszteri biztos ‘hatáskörébe tartozik an­nak megállapítása, hogy mely értelmiségi pálya­émCE.Tt ÉS GCATZ Cement árugyár. Rekord hő- és hangszigetelő­gyár. Épületfa és építési anyag nagykereskedése P£STSZEJVTERZSÉB£T Városi lerakató V., Tátra-utca 6. sz. alatt (Lipót-körútnál). ~ Telefon: 124-153 kon van szakképzett ifjakban hiány. A gazda­tisztek közgyűlésén megállapították, hogy kevés a 30 éven aluli okleveles gazda. Állí­tólag a vegyészmérnökök elhelyezése sem jelent különösebb nehézséget A magángazdaság a kereskedelmi képzettség­gel rendelkező főiskolásokat látja legszívesebben. A Külkereskedelmi Hivatal kiilkereskedolmileg képzett, idegen piacokat figyelő, nyelveket beszélő tisztviselők hiányának csökkentésére a gazdasági hajlammal re'ndelkező diplomások átképzésére vál­lalkozott olyképen, hogy 30 állástalan diplomást gyakornokként alkalmazott. A Külkereskedelmi Hivatal kezdeményezését például véve, a diplomá­sok elhlyezésére új lehetőségeket találhatnánk. 'Pél­dául a textilszakmában még mindig rá vagyunk szorulva idegenek szaktudására. Helyesnek látszanék tehát, ha nem a közhi­vatalokat árasztanék el gyakornokokkal, hanem a gyakornoki fizetést ösztöndíjnak szánva, a Külkereskedelmi Hivatal példájára lehetővé tennök, hogy a tehetséges ifjak a szükséges­nek megfelelő különleges szakképzettséget sajátítsanak el, átképezhessék magukat olyan pályára, ahol elhe­lyezkedésükre, szakismereteikre szükség van. A főváros az átképzés kérdésében jó példával járt élői. A középiskolát végzettek részére felállított egyéves kereskedelmi tanfolyam azonban nem ré­szesült eddig abban a figyelemben, amelyet jelen­tőségénél fogva megérdemelne. A Magyar Vöröskereszt rendezésében megtartott szociális nevelésügyi kongresszus szükségesnek mondotta a szociális ismereteknek az iskolai tan­tervbe való beleilleszt ését. Ha nem is remélhető, hogy a főiskolákban bevezetik a kötelező szociális szolgálatot, mégis szükség volna arra, hogy minden középiskolai és főiskolai tanuló meg­felelő módon ismerje szociális problémáinkat és hogy e téren úgy elméleti, mint gyakorlati kép­zettsége is legyen és hogy különösen a nőket a. zsú­folt pedagógiai pályáról a szociális munka területei felé irányítsák. Meg kell említenem az álláshalmozások kérdését is, amelyre vonatkozóan a kormánynak programja ran. Az álláshalmozás és a normális kereset fo­galma még tisztázatlan . Legcélravezetőbbnek lát­szanék a kirívó álláshalmozások megszüntetése ntán az értelmiségi foglalkozásnak egész területén progresszív adót alkalmazni. További javaslat lenne, hogy fokozottabban kellene biztosítani, hogy a köz- és magántisztviselői pályákon az arra érdemes, megfelelő képességű és képzettségű egyének legyenek elsősorban elhelyezhetők. A közhivatalokban úgy férfiaktól, mint nőktől, ki­vétel nélkül, meg kellene követelni legalább az érettségit és egy idegen nyelv ismeretét, a nőknél a gép- és gyorsírást is. A felvételt tehetség vizsgálat előzné meg. Nehezebb probléma a nem megfelelő képzettsé- güeknek a magá/nstisztviselői pályákról való távol­tartása, mert eset-leg a munkáltató is szívesebben alkalmaz kisebb fizetéssel is megelégedő, alacsonyabb képzettségű egyéneket. Ezen a téren a magántisztviselők munkaviszonyainak álta­lános törvényes rendezése és a szellemi mun- kapiae megszervezése segítene. Meg kellene alkotni a magántisztviselők jogviszonyait a szociális szempontok fokozott figyelembevételével szabályozó törvényt. Ezeknek a javaslatoknak végrehajtása kormány­intézkedést igényel és úgy az államra, mint a magángazdaságra bizonyos terhet hárítana. Miután azonban ezzel az értelmiség munkanélküli tagjai beállbatnáhak a gazdasági életbe és értéktermelő munkát végezhetnének, sokkal inkább volna elvisel­hető a foglalkoztatásukkal járó teher, mint az a kár, amit a munkanélkül való eltartásuk jelent. Az értelmiségi munkanélküliség csökkentése ügyében a helyi hatóságokra is feladat hárul. A szellemi szüksfigmunkán és a gyakornoki állások szervezésén felül elsősorban olyan különleges foglalkoztató felállítására lehetne gondolni, ahol az értelmiségi munkanél­küliek munkához és megfelelő jövedelemhez jutná­nak addig is, amíg elhelyezkedésük lehetővé válik. Az értelmiségi ifjúságnak fizikai munkával való foglalkoztatása — az egyetemi munkatáborokon kívül, melyeknek nagyrészt csak nevelő jellegük van — még megoldatlan probléma. Az értelmiséghez tartozó ifjakat nem lehet fizikai munkával foglalkoztatni, mert szakképzettség hiányában csak napszámosok vagy segédmunkások lehetnek, vagyis alsórondü fizikai munkát kénytelenek vállalni. De ha mégis átmeneti megoldásként akarunk nekik fizikai mun­kát nyújtani, akkor az előbb javasolt foglalkoztatókhoz hasonló, intézményt kell felállítani, ahol a munkánál előnyt jelent az értelmesség, ügyesség, találékonyság és gondosság (például ar­cheológiái kutatás testi munkája.) Ha azonban az értelmiségi munkanélküliséget a fizikai pályák fölé kívánjuk irányítani, akkor üzemi foglalkoztatókat kell létesíteni, ahol a kijelölt ipari pályákra való szakszerű kiképzés is keresztülvihető. A helyi hatóságok, gondoskodhatnának az értel­miségi ifjúság kereskedelmi és gazdasági érzékidéi bíró részének elhelyezldedéséről is. A mezőgazdasági termékeknek, elsősorban a toertgazdaságiaiknak az útja a termelőtől a fogyasztóig ma még zökkenőkön jár. A termelő és forgalomhahozó kisexísztenciák szövetkezetbe tömörítése, a piac ilyen megszervezése is megfelelő munkaterületet biztosítana. Az intézkedéseknél fontos, hogy ne széteső, ötletszerű kezdeményezések legyenek, hanem a kormány munkaprogrammjába szervesen beleilleszkedő országos megmozdulás és hogy a helyi hatóságok részéről vállalt intézkedések, a kor­mány által elfogadva, a lehetőséghez képest, az egész ország területén alkalmazást nyerjenek. Meg vagyok győződve arról, hogy ha az értelmi­ségi munkanélküliség leküzdésére hivatott szervek érintkezést vesznek fel a helyi hatóságokkal is, ki­jelölhetik a kibontakozás felé vezető legcélszerűbb utakat. Hogyan készül egy új kerület hivatalos élete A polgármester, párisi utazásának megkezdése előtt, rendeletet bocsátott ki, amellyel Czebe ..Jenő dr. főjegyzőt, a polgármesteri IV. ügyosztály helyet­tes vezetőjét a, szervezés alatt álló XII. kerület ve­zetésével bízta meg. A polgármesteri rendelkezés értelmében a köztiszteletben álló főtisztviselő június 14-én, hétfőn hozzá is látott a reábízott teendők elvégzéséhez. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma- nyí­lott arra, hogy az új elöljáróval beszélgetést foly­tasson azokról a tennivalókról, amelyeket a hegy­vidéki közigazgatási szerv életrehívása érdekében el fog- végezni. Czebe |enő dr. főjegyző a következőket mondotta: — A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyű­lésén jóváhagyta a. XII. kerületi új elöljárósági székháznak a Böszörményi-út és a Fery Oszkáv-utoa. sarkán lévő fővárosi tulajdonú telkein- való felépíté­sét. A polgármester úr megbízása értelmében az én feladatom elsősorban az, hogy mi­előbb megtörténhessék a hegyvidéken lakó polgárság szempontjából olyannyira fontos elöljáróság hivatali működése. — A műszaki szakvélemények szerint a XIT. ke­rületi elöljáróság hatalmas székháza előreláthatóan 1938 tavaszára készül el, úgyhogy, szerintem, leg­később májusban megtörténhetik a kerületi hivató- lóknak az új épületbe való beköltözése. Amíg ez he­következik, addig a 1 egapról é kosa-bb részletekbe ha­tóiban előkészítem az adminisztrációs munkálato­kaitM mert rendkívül fontos, hogy a hegyvidéki elöl­járóság abban a pillanatban, amikor ha.K lékboz jutott, zavartalanul megkezdhesse mű­ködését. — A XII. kerületi elöljáróság üzembehclyczésó- vel befejezést nyer a székesfőváros kerületi köz­igazgatásának kiépítése, mert- ugyanakkorra, ami­kor a hegyvidéki elöljáróságot át lehet adni ren­deltetésének, megtörténhetik a XIII., angyalföldi kerület végleges megszervezése is. Jelentőség szem­pontjából egyforma a XIII. és a XII. kerületi elöljáróság megszervezése. A XII. kerületben az új közigazgatási szerv beállításával egycsapásra meg­szűnnek azok a sok esetben megokolt panaszok, hogy a közönségnek gyakran egész déleiét töket kell rászánni arra, hogy a kerületi hatóságoknál ügyes­bajos dolgait elvégezhesse. Véleményem szerint na­gyon szerencsésen választották az elöl jél ósági szék­ház helyéül a Böszörményi-út és a Fery Oszká.r- ulca sarkán, lévő íerüetet, mert tz a hely valóban az új közigazgatási kerület centruma. ma márfenrópai hírű Fedell gyógymedencék, ivócsar­nok, inhalatóríum, strandfürdő. Páratlanul eredményes fürdő- ivó- és belélegzőknrák. A fürdőt Hajdnszoboszló 73 és 78°-os sós-, jódos-, bró- mos és hidrocarbonato8 héwízei táplálják. 3.000 liter forróvíz percenként. Magyar és németnyelvű ismer­tetővel készséggel szolgál a fürdő Igazgatósága.

Next

/
Thumbnails
Contents