Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-05-12 / 19-20. szám
Budapest,1937 május 12. 3 P*istk&sd Jda fy&zdty t&cidíiteUaté$áfri U'zottsátyi tacj, Késmárk felől fütyül a szél. A szoborleleplezésre megjelent hölgyek fázósan húzzák össze köpenyeiket. Egy szélroham elkapja a vászontakarót és a nagyságos fejedelem ércalakja hirtelen meg jelenik a színen. Lova, mintha megrettent volna a körülálló roppant tömegtől, felágaskodik. A fejedelem alakja pedig kiemelkedik a nyeregből és — igen, mintha hallanánk ajkáról a nagy sikolyt, amely elszáill a megilletődött tömeg felett, messze túl a csonka határokon: Recrudescunt incylate gentis Hungária vulnera. Megújhodtak a nemes magyar nemzet sebei! És valóban úgy van. A nemzet, amelyért a nagy fejedelem felkelt, ma is ezer sebből vérzik. De a világháború legnagyobb r okkunt járnak, ahogy Mussolini mondotta, nemcsak vérző csonkjai fájnak. A magyar élet is tele van feszültséggel, különös zörejekkel, fel-felvillanó fájdalomnyilvánulásokkal. Szomorúan sötét ez a kép, amelyet a népi politikával foglalkozó fiatal íróink írásmunkái elénk tárnak. Szinte a régi orosz írók elborult rajzai elevenednek meg előttünk. Úgy látszik, a mezőgazdasági proletáriátus ve- rejtékes élete, ennek a problémának széles kiterjedése a legkomolyabb megfontolások elé kell, hogy állítsák a nemzet vezéreit. De itt van az értelmiségi munkanélküliség nehéz kérdése is, amely sokszorosan nyomasztó súllyal nehezedik a magyar életre. A megélhetés folytonosan drágább lesz és a szociális problémák így még inkább kimélyülnek. Valóban nem lehet csodálkozni azon, hogy ha azokat, akiket ez a nyomasztó érzés sújt és a felszínen mutatkozó gazdasági javulásnak hatását semmiképpen sem érzik, nyugtalanító érzések fogják el. Már pedig az ilyen érzések rossz tanácsadók és a lelkiismeretlen agitátorok által könnyen kihasználhatók. És ez az, ami ellen minden hazáját szerető magyar embernek, az államnak és a fővárosnak egyesült erővel a végsőkig megfeszített erőkkel küzdenie kell. Mert nem szabad, hogy elkövetkezzék Vörösmarty Szózatának borzalmas jóslata. Hanem jönni kell egy jobb kornak, mely után buzgó imádság epedez milliók ajakán. A Pünkösd ünnepének magasztos eszméje tanít bennünket erre, hivő magyarokat. Amikor a természet új erőre kap és a magyar élet teljes virágjába borul. Minden él, minden dolgozik, zsendül, pezseg, dalol a magyar természet ölén, a drága magyar földön. A szentlélek eljövetele kell, hogy minden magyarnak szívében is a testvériség szent érzésének lángját gyújtsa magasra. A testvériség érzete, a tudat, hogy milyen kevesen vagyunk itt e földön mi magyarok, a tudat, hogy ezt a darab földet, amelyet a mostoha sors nekünk meghagyott, minden erőnkkel meg kell őrzenünk, mert csak ebből lehel feltámadás, kell, hogy ezen a szép ünnepnapon megragadja lelkünket. Minden problémánk csak úgy oldható meg, ha ez a testvériség érzése izig-vérig átjárja valónkat. Csak ha így egymásra találunk magyarok, ha kitaszítjuk magunk közül mindazt, ami elválaszt bennünket és csak azt tartjuk meg, ami egyesíteni képes erőinket, csak így tudjuk meghozni azokat az áldozatokat, amelyekre szükség van, amelyek nélkül nem jöhet egy jobb kor, nem jöhet a> feltámadás. Erőseknek és egyeknek kell lennünk. Valóban testvéreknek, akik igazságosan és szeretettel megosztjuk magunk között azt, amivel rendelkezünk. Az államnak és a fővárosnak pedig cselekedni kell. Cselekedni kell gyorsabban és céltudatosabban mindazokban a problémákban, amelyek magyar testvéreink megmentését és jobb megélhetését célozzák. Ezeknek a problémáknak kell most az elsőbbséget adni minden más felett. Első a kenyérkérdés. Mert hiába díszítjük mi fel a házunkat minden parádéval, ha nincs mit az asztalra tenni, ha nincs mit magunkra venni. Minden magyar testvérünknek érezni kell azt, hogy a többivel együtt van hivatva ezt a verejtékes magyar életet a jobb jövendőhöz segíteni, testvéri szeretetbén és sorsközösségben. És ez utóbbin van a hangsúly. Utópiák ezek? Lehet, hogy igen, ha a mai kor szelleme nem változik, de akkor ez a szellem a maga sírját fogja megásni. Hívő és gondolkodó emberek előtt bizonyos, hogy vannak utak, amelyeken legalább is megközelíthetők. fis ezért is érdemes és kell harcolni. Elsősorban minden magyarnak, akinek a sors hatalmat adott a kezébe, ügy, ahogy azt a nagyságos fejedelem tette. Elbukott, de íme, ismét itt van közöttünk és ércalakja beleharsogja lelkűnkbe: Cum Deo pro Patria! (Vitéz [JS-zie.fi Cfi-erene de kieátyl keveeq, a cd (Jíwácoii Tfíivtap <fakizimitéb(én bemutatja a királt/i hereeq maif(sitiziqeti avató beszédének „kéziratát“ A Fővárosi Hírlap vezető helyén foglalkozunk a budapesti idegenforgalom ünnepi eseményével: a Gyógyhelyi Bizottság Margit-szigeti társalgójának megnyitásával. Ehelyütt tehát nem kívánunk ismétlésekbe bocsátkozni, mindazonáltal el kell mondanunk az alábbiakat, amelyek részint kiegészítik a felavatási ünnepségem történt eseményekről szóló beszámolónkat, részben pedig az avatóbeszédet mondó József Ferenc királyi herceg emberi és szónoki egyéniségét illetően világítanak meg néhány érdekes és figyelemreméltó momentumot. József Ferenc (királyi herceg lendületes, határozott célkitűzéseket kijelölő, egyben pedig emelkedett szelleméi beszédet mondott, amelynek minden szavában ott izzott az a rajongó szeretet, amellyel a királyi herceg már több, mint évtizede annak a mozgalomnak élére állt, amely Budapestet a világ legszebb és egyben legkeresettebb fürdővárosává akarja avatni. Mielőtt elmondanék e cikkünk keretében közölt klisé történetét, idézünk néhány mondatot a királyi herceg beszédéből: — Sok év küzdelmének eredménye ez a gyógyhelyi társalgó, — mondotta József Ferenc királyi herceg- — amely valóban a legalkalmasabb helyen, ezen a híres, történelmi szigeten épült. Az idegenek előtt is hangsúlyozzuk, hogy a régi Magyar- országnak történelmi múltban gazdag múzeumát találjuk itt. — Az idegeniforgalom nagy ünnepe ennek a társalgónak a felavatása, Az idegen- forgalom viszont ma már nemzetgazdasági és szociális szempontból is rendkívüli fontossággal bír és szerencsére ott tartunk, hogy már a közvélemény is tudatában van ennek. — A mi feladatunk az, — 'folytatta aj királyi herceg, — ihogy ,soha se elégedjünk meg az elért eredményekkel, hanem igyekezzünk mindig távolibb -célokat elérni és ha kell, céljaink érdekében, a hivatalos közegek „zaklatásától“ se riadjunk vissza. — Már megfejtettük azt a (budapesti talányt, hogy a mi fővárosunk fürdőváros, de most már az egyes akadékoskodók ne zavarjanak bennünket olyan talányokkal, amelyekkel munkánkban gátolhatnak. József Ferenc királyi herceg ezután köszönetét mondott Bessenyey Zénónak, Karafiáth Jenőnek és Gellér Mihálynak, hogy közreműködésükkel ez a szép intézmény megvalósulhatott. Befejező szavaiban am-niak a reményének adott kifejezést, hogy ez a társalgó még kellemesebbé' -teszi a külföldi vendégek üdülését és pihenését. A királyi herceg lendületes és szellemes fordula tokiban gazdag beszédét többször szakította félbe a tetszésnyilvánítás éljenzése és tapsvihara, úgy, hogy szavai gyakran vesztek el az elismerés hangos megnyilatkozásai közben. Éppen ezért a Fővárosi Hirlap munkatársa az ünnepség végeztével azt a kérést terjesztette a királyi fenség elé, hogy bocsássa a Fővárosi Hírlap rendelkezésére beszéde teljes és hiteles szövegét. Ekkor azonban kellemes és nagyon finom meg lepetésbe-n volt részünk. A királyi herceg mosolyogva -átnyújtott néhány apró cédulát, amelyek mindegyikén négy-öt szó volt csupán: az úgynevezett >,slág- 'loortok“, az emlékeztető szavak, avató beszédének gondolatmenetéhez. — íme, a beszédem hiteles szövege — mondotta mosolyogva a királyi fenség. Kitűnt, hogy a közel félórás, szónoki lendülettel, megkapó közvetlenséggel és egész sere-g új célkitűóriási s i k: e r a Fővárosi Nagy Cirteusz májusa műs óra Naponta 2 eBőadás kőszén bAnyr 'S TÉGLAGYÁR társulat pesten (DRASCH«) BUDAPEST, KLOTULD-OTCR 5. TMm t 1—IM-M. zést felvető ötlettel előadott és szellemes fordulatokkal bővelkedő avató beszédet valójában ott, a pillanat hevében rögtönözte a királyi herceg ék mindössze arra szorítkozott, hogy előzőleg néhány emlékeztető -szóba foglalja össze előadásának gondolat- menetét és egyes problémáit. Érdekesnek tartottuk, hogy a királyi herceg jegyzeteiről klisét készítsünk és bemutasuk azt olvasóinknak. Ezeket közöljük itt alább. 3Ä» ^ fit UiJtf ■ TJ* -iritkJl, jhM. j 'írís ■. Iimi Qd- (UmÍAt, A&píU&i -c* A j j •• l’b A k' ifcjfaj 1uAj (\ iimiuußy) ß Ah , Azt hisszük, nem mindennapi érdekességet volt alkalmunk itt, a Fővárosi Hirlap hasábjain most közölnünk, amikor ezekkel a klisékkel olvasóink elölt bemutathattuk József Ferenc királyi herceg szónoki készségének és művészetének ezeket a figyelemreméltó kulisszatitkait. LATICEL oi kényelem új korszaka GYÁRTJA: Atuurt P-ú-cU ITBHBiBIIMIIIII»ll ■■III1BIIIII III I Ilii -Ilii í& Aifie&i Pertu Remek látványosságok és műsor
