Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-05-12 / 19-20. szám

4 a—aa—B88B——ga———— Budapest, 1937 május 12. Pöntö fordulat a munkásság keHes családi BiáztfeSepének megoldásánál 4 házak a lakhéi'íörleszáéssel 25 —5© év alaíl a munkások örök éuiaidonálba keffillnek Megemlékeztünk a Fővárosi Hírlap hasábjain már Szendy Károly polgármesternek arról a tervé­ről, hogy a budapesti munkástársadalom szociális helyzetének javítása céljából teljes új alapelvek sze­rint szándékozik Budapest kislakásépítő politikáját átalakítani. A polgárin ester külföldi rendszerek figyelembevételével azt a lakástípust akarja meg­teremteni, amely családi ház-rendszerű elhelyezésben módot ad a fizikai munkásnak, illetőleg családtag­jainak a kert gazdálkodásra is. Az idevonatkozó terveket a főváros műszaki ügy­osztályai és velük karöltve a pénzügyi és szociál­politikai ügyosztály már a legrészletesebben kidol­gozták, ennélfogva minden valószínűsége megvan annak, hogy a polgármester rövidesen a törvényhatósági bizottság elé viszi a munkáslakóházak léte­sítésére vonatkozó tervét, Ezzel első Ízben fog megtörténni Magyarországon, hogy a munkások az általuk fizetendő házbérek elle­nében 25—30 esztendő alatt örök tulajdonukba veszik az elhelyezésükre szolgáló lakásokat. A polgármes­ter elsősorban a közüzemi munkások népes seregére gondol, ha azonban, az itt eszközlendő kísérletek be­váltják a hozzájuk fűzött reményeket, akkor későbbi időpontban tovább fejlesztik a hosszú amortizációra megvásárolható munkáslakások hálózatát. A főváros az új munkástakó telepeket a peri­fériákon, saját tulajdonában levő ingatlanokon szán­dékozik felépíteni, gondosan ügyelve arra, hogy zárt települések létesüljenek és ezen a réven a köz­műveket szolgáltató fővárosi üzemekre ne hárulja­nak elviselhetetlenül nagy terhek. Lényegileg a Külső Jászberényi-ú1 on levő városszéli telepre fog emlékeztetni a munkáslakótelepek külső képe. Eze­ken is ikerházakat létesítenek, teljesen elhatárolják azonban egymástól a két-két lakást magában fog­laló házrészek területét. Kétszáz négyszögöltől négy­A Munkásügyi Bizottság életrekeltése óta nagy, mélyreható és gazdag eredményeket mutató munkás­ság folyik a XII. ügyosztályban, amely a munkás- kérdéseket gondozza. Szendy Károly polgármester új munkásügyi rendeletéinek jótékony hatása széles körben megmutatkozik és az ügyosztály élén álló Morvay Endre dr. tanácsnok is erős szociális érzék­kel támogatja a MunJkásügyii Bizottságot működésé­ben. A munkásság érdekében megindult intézkedé­sek terén, mint ennék a nagy problémának hajtó­ereje, elismerésre méltó működést fejt kii Reminiczky Lajos tanácsjegyző, a Munkásügyi Bizottság elő­adója, aki ezzel lígy a munkásság háláját, mint a főváros vezetőségének elismerését, érdemli ki. száz négyszögölig terjedő kertek csaliakoznak egy- egy tnunkáslakáshoz, amelyeknek legszükségesebb fásítását az építés idejében maga az építtető társa­ság végzi el. Arról van ugyanis szó, hogy az építkezéseket és azok anyagi lebonyolítá­sát nciu maga a székesfőváros intézné, ha­nem inagántőkecsopovt, vagy ha ilyennel megállapodást kötni nem lehetne, úgy a Szé­kesfővárosi Községi Takarékpénztár. Minden egyes házban egy. két, vagy három szoba lenne külön konyhával és a szükséges mellékhelyisé­gekkel és az ár a beépített légköbmétereknek meg­felelően változnék. A fényűzést minden vonatkozás­ban kerülni kívánják, ugyanekkor azonban különös gondot fordítanak arra, hogy egyszerű kivitelük mellett a higiénia köve­telményeinek teljesen megfelelő napos, leve­gős, egészséges házak álljanak a fizikai munkások rendelkezésére. Legelsősorban a jászberényi-úti városszéli telep területével közvetlenül határos fővárosi ingatlano­kon akarják a továbbfejlesztés munkáját megkez­deni, a tervek szerint nyomban ezután következnék egy kelenföldi, egy óbudai és egy hűvösvölgyi fő­városi telekkomplexum hasonló célra, való felhaszná­lása. A magántőke eddig nagy érdeklődéssel kísérte a munkáslakótelepek építésére vonatkozó elképzelése­ket, önként következik azonban a dolog természeté­ből az, hogy a tervek végleges megállapítása előtt konkrét ajánlatok megtételére módja, egyetlen tőke­csoportnak sem lehet. A tárgyalások most már rövi­desen megkezdődnek abban az irányban, liajlandó-e valamely nagy magyarországi építtető cég a székes- fővárossal a lakótelepek építésére nézve megfelelő megállapodást létesíteni. Idő mindenesetre van, mert a megvalósulás legkorábban ez év őszén kö- vetkezhetik el. hétvégi szünetet engedélyezett. Érdekesen számol be ezután úgy a legaljább, mint a már ismertetett rendeleteknek végrehajtásáról és azok eredményeiről. A három rendeletén alapuló kiegészítő segélyre az 1936. évi költségvetésben 50.000 pengőt vettek fel, amely augusztusban elfogyott, úgy, hogy' pót- hiteilet segítettek. A folyó évi költségvetésben erre a céli a már 100.000 pengő áll rendelkezésre. Ez az összeg azonban még mindig nem lesz elégséges mert a járadékosok betegség esetére való biztosítá­sát is ennek a hitelnek terhére fizetik. A járadék és kiegészítő segély kiutalása tekintetében egyéb­ként semminemű panasz nem merült fel. Bemutatja a beszámoló a munkásnyilvántartó hivatal működéséről szerkesztett kimutatást, majd j nreleg hangon számol be arról, hogy milyen ; örömet és megnyugvást keltett a munkásság köré­ben a polgármester humánus rendelete, amelyben kimondja, hogy a kiöregedett munkások pótlására a munkás gyermekét kell alkalmazni. Ez a ren­delkezés is minden nehézség és késedelem nélkül ment gyakorlatba. A renlúvüli karácsonyi segélyről megjegyzi, hogy ez az első lépés abban az irányban, bogy a munkás járandósága, és családtagjainak száma kö­zött megfelelő arány álljon elő. A gondozónői intézmény a- jelentés szerint ép­pen úgy be fog viállni, mint a tüdőbeteg-gondozónők és az iskolanővérek intézménye. A weékend-rendetet a május 15-től október 15-ig terjedő évszakra szól, így ennek hatásáról mlég nincs tapasztalat. ,,A rendelet kibocsátása — mondja a beszámoló — igen nagy körültekintést kívánt és ezért rendkívüli nehézségekkel járt, mert gondosan kell ügyelni arra, hogy egyes üzemek munkásságá­nál a szükséges folyamatosságot és a közönség irá­nyában a kívánt rendelkezésre állást teljesen biz­tosítsák.1' Több új rendelettervezetet ismertet a jelentés. | Ezek sorában legfontosabb a munkarend szabályozása; mely az Elektromos-, Gáz- és Vízmüvek számára készült. A XIII. ügyosztály ezt a munkarendet a Gázműveknél már az 1912. évben életbeléptetett szabályzat alapján készítette szakértők bevonásával. Nem kevésbé fontos a munkásnyilvántartó szabályozásának ki­egészítésére I vonatkozó rendelettervezet sem. A kiegészítő ren­delet kibocsátása azért neon tűr halasztást, mert . az eredeti rendelet intencióit igen sóik helyen félre­értették és szokássá vált, hogy a székesfőváros intézeteinél, intézményeinél úgy az elbocsájtott munkásokat, mint a munkára jelentkezőket a XII. ügyosztályhoz utasítják személyes jelentkezésre, úgy, hogy ott sokszor valósággal tumultuózus jele­netek játszódtak le. A rendelettervezet jövőre nézve a polgármesteri XII. ügyosztálynál való személyes jelentkezést kizárja. A munkára való kijelölés céljából nyilvántar­tott munkásoknak a rendelettervezet szerint való minősítése azért szükséges, hogy a kijelölés minden befolyástól mentesen, tisztán tárgyilagos szem­pontoknak megfelelően történjék. I Végül a polgármester a Munfcásügyi Bizottság I elé terjeszti a székesfőváros munkásaira vonatkozó statisztikai adatfelvétel-tervezetet. így módjában áll a Bizottságnak még mindazokat a kérdéseket fel­vétetni, amelyek a munkásság helyzetének teljes megismeréséhez szükségesek. HEB J&m éu&en máz Üdvös intézkedések segíti elő munkásainak jólétét * Érdekes beszámoló a Munkásügyi Bizottság előtt Most elkészült, nagyszabású beszámolójában plasztikus képet fest meg Reminiczky Lajos tanács- jegyző a munkáskérdés rendiezése érdekében a múlt­ban kiadott, valamint az újabb, nagyszámú rendel­kezésekről, amelyekkel —- mint mondja — „korántsem záródott le azoknak a rendelke­zéseknek és intézkedéseknek sorozata, ame­lyeket a székesfőváros munkássága érdeké­ben tervbevett.“ a la&ám ^s^száüéi A Hem&eU iq-yséf T&vámsí Bástyának­a záss&ántúdá&eét és a ypágyszáitá feééftüéséiM Az új-abb intézkedések .sorfáiban ismerteti azt a rendeletét, amely szerint a székesfővárosnál 65. élet­évüket betöltött, öregségi járandóságra igényjogo­sult munkások pótlására elsősorban azok a munkanél­küli, szolgálatra képessége révén és egyéb szem­pontokból is alkalmas gyermekét kell tekintetbe venni. Ide tartozik a polgármester humánus Intézke­dése, amellyel az 1936. évi karácsonyra. minden szié'- kesfóvárosnál legalább egy éve alkalmazásban álló, óra-, napi- és hetibéres, családos munkás részére a rendes karácsonyi segélyen felül annyiszor 5 pengő rendkívüli segélyt engedélyezett. ahány 17 éven aluli ellátatlan gyermeke van a, munkásnak. Jelentős újítást hozotl a polgármester rendelete, amellyel a székesfőváros egyes üzemeinél életbeléptette a gondozónővéri intézményt. És nagy örömre talált az a polgármesteri ren­delet, amellyel a székes főváros három nagyüzieanlé- nél, a II. ügyosztály intézeteinél és intézményeinél, a Vágóhídon és végül a Közltisztadági Hivatal ipari mű helyeiben a munkásság részére víztelenítése és a PINCEPÓTLÓ WBTiaMWJiZíiaKiXÜ* LÉGSZIGETELÉS AMBRUS L. oki. mérnök, Budapest, VI., Izabella-u. 77. Tel.: 1-208-61 NEDVES FAL Az időszaki várospolitikai kérdésekkel kapcsolat­ban érdeklődtünk a Nemzeti Egység Fővárosi Párt­jának a zárószámadás, valamint a tabáni gyógy­szálló kérdésében elfoglalt, álláspontja iránt. A kö­vetkező felvilágosítást kaptuk: — Kar a fiú th Jenő főpolgármester, mint már többször kifejezésre hozta, nem érti a tréfát a pon­tosság kénlésében. A törvény azt kívánja, hogy a zárszámadás kérdésében a közgyűlés május hó 15-ig határozzon és bármennyire igyekeztek is meggyőzni a főpolgármestert arról, hogy ezt a határidőt nem szokás betartani, ő már előre kijelentette, hogy a zárszámadás kérdésében május 15-e előtt határozni kell és éppen olyan percnyi pontossággal be is tartja ezt az ígéretét, mint ahogy megkívánja a pártoktól, ■hogy az 5 órára kitűzött közgyűlésen is pontosan 5 órakor megjelentetlek. Ez az oka annak, hogy az előző évektől eltérőkig a zárszámadásról szóló hatalmas kötetet hir­telen ki kézbesítettek a bizottsági tagoknak és Ílí-ra a pénzügyi bizottság ülését, 14-re pedig a közgyűlést is kitűzték ebben a tárgyban. Egészen kétségtelen, hogy a zárszámadási vita mel­lett csak erősen • másodlagos jelentősége lesz a költ­ségvetés olyan értelmű módosításának, ahogy azt a belügyminiszter kívánta. A Nemzeti Egység Fővá­rosi Pártjának pénzügyi bizottsági és közgyűlési magatartása szempontjából a keddi pártértekezlet határozata az irányadó. — A napisajtó értesítéséből az tűnt ki, hogy a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja és a Keresztény Községi Párt a tabáni gyógyszálló kérdésében halogató álláspontot foglaltak el. Ez a beállítás egészen téves, mert semmi egyéb nem tör­tént, mint hogy a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjá­nak, a Keresztény Községi Pártnak és a szociál­demokratáknak a' képviselői egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a legrövidebb úton fel kell deríteni Tabán balneológiái helyzetét, el. kell készíttetni a Tabán rendezési terveit és csak azután tud a bizottság határozni arról, hogy hova helyezze a gyógyszállót. Egyébként azonban minden oldalról hangsúlyozást, nyert, hogy ez a bizottság a rendelke­zésre adott egy éven belül és pedig lehetőleg' úgy, hogy az új szálló a jövő évi nagy idegenforgalom­nál már segítségül szolgálhasson, meg akarja oldani a feladatát, viszont azonban egy olyan elhibázott építkezésbe, amelyet esetleg néhány év múlva stornirozni kell, nem kíván belemenni, vagy egy ilyen rendezésért nem kívánja a felelősségét vállalni. — Egyébként azok, akik ebben a kérdésben a párt álláspontját képviselik, egyöntetűen annak a reményüknek adnak kifejezést, hogy rövidesen meg lehet találni azt a megnyugtató megoldási módot, amely a kérdési közmegelégedésre nyugvópontra juttatja.

Next

/
Thumbnails
Contents