Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-04 / 9. szám

0 Budapest, 1936 március 4 Felesleges izgalmak és elhamarkodott vélemények a szé­kesfőváros vámtarifa-tervezete ellen A székesfőváros óriási munkával és nagy kö­rültekintéssel elkészítette a tervezetet és hozzá­szólás végett küldte el az összes érdekelteknek Közős tanácskozás lesz hivatott az ellentéteket kiegyenlíteni Napirenden van a fővárosi vámok kér­dése, abból az alkalomból, hogy a főváros pénzügyi ügyosztállyá elkészítette a városi vá­mok szabályrendeletének tervezetét _ és ezt megküldte a fővárosi és pestkörnyéki gazda­sági érdekképviseleteknek, mint alapot a to­vábbi tárgyalásokra. A Fővmxtsi Hírlap is­mertette az egész sajtóban elsőnek azt a terve­zetet, amely megjelenése óta szinte na/pról- napria fog'íalkoztatja az érdekeltségeket, sőt magukat a pestkörnyéki városokat és közsé­geket is. A fogadtatás, amelyben a tervezet részesül, — be kell vallani, — nem 'kedvező, amiben az érdekeltségek sok félreértésének, nem. egyszer felületességének is bőven van része. Mindenekelőtt úgy foglalkoznak a ter­vezettel, mint valami befejezett ténnyel, hol­ott a főváros egyelőre csak alkalmat akart nyújtani a hatalmas méretű,^ rengeteg fárad­ság és gondosság árán készült munkával arra, hogy szétfolyó és egyoldalú kívánság- gokra támaszkodó ankétezés helyett a további tárgyalásokra megfogható alapot adjon és ez­zel megkönnyítse a vitás kérdés megoldásá­nak lehetőségét. Kifogások hangzottak el abban az érte­lemben, hogy a főváros az új tervezet szerint vámjövedelmét emelni akarja és egyes érde­keltségek, amikor a maguk, külön érdekeinek védelmére léptek sorompóba, ^ az egész terve­zetről mondtak illetéktelen bírálatot, anélkül, hogy az intenciókról, amelyek a tervezet el­készítésénél a fővárost vezették, tudomást szereztek volna. És ezekkel a meglehetősen hangosan jelentkező kifakadásokkal és téves elbírálásokkal szemben /a főváros nobilisán hallgatott, a komolyan végzett munka, tudatá­ban nyugodtan várva az időt, amikor az iga­zán szakszerűen jelentkező kívánsá,gokat majd letárgyalja és ia jogos kifogásoknak helyt adva, a maga válaszát mindenhez hozzá­fűzheti. Addig is, amíg ez megtörténik, a Fővárosi Hírlap a pestkörnyéki háborgással szemben le akarja szögezni a fővárosi álláspontot és rá, akar világítani azokra az alapelvekre, ame­lyek szerint ez a tervezet készült. Ezért Bódy László dr. tanácsnokhoz, a pénzügyi ügyosztály vezetőjéhez fordult a legiiletékesebb magyarázatért, amelyet a következőkén foglalunk össze: — A viták központjába került munkálat még csupán előadói-tervezet, amelynek az a célja, bogy az érdekeltek kívánságait és pana­szait megismerjük s azokat egyetemesen összhangba hozzuk a főváros érdekeivel. — A végleges álláspont csak akkor1' fog kiala­kulni, ha majd minden érdekelt meglette észre­vételeit. — A vámokat szabályozó, jelenleg érvényben lévő szabályrendelet 1899-ben készült és a, vámtár­gyakat vasúton és másféle tengelyen, szállított áruk csoportjára osztja, előbbinél métormázsánkint, utób­binál kocsiirakományonklmt 10 mótermázsás súly- kategóriákba sorolva állapítja meg a díjtételeket, úgy, hogy az áruk minémisége szerint a vasúti szál­lításnál 7 díjtételt különböztet meg. — A harminchét év előtt életbelépett szabály­rendelet idején az utak ia mai állapothoz képest, rendezetlenek voltak, a járművek lényegesen keve­sebb megterhelést bírtak el, mint manapság, a vámkirendeltségek pedig nem voltak hídmérleggel ellátva. Vagyis egészen más körülmények között, kellett úgy a vámkategóriákat. mint a díjtételeket megállapítani, mint most. Egy nagy szekérre akkor legfeljebb 10 méter mázsát lehetett felrakni, gyön­gébb szekérre még ennél is jóval kevesebbet, míg ma a Budapesten és Pestkörnyéken szám on tartót I, 1800 teherautó közül 1600 autó 30 métormázsán aluli, 200 autó 30 métormázsán. felüli terheit visz s vannak ■teherautók, amelyek ICO métermázsa teherrel is fut­nak. A 37 óv előtti súlykategóriák — 10 kilogramon alul vámmentes szállítás, azután 1 méter mázsáig, 1—10, 10—20, 20—30 mótermázsáiig megálllapított díj­tételek és 30 métermázsán felül bármilyen súlyra egyenlő díjtétel — tulajdonképen csak a 10 méter­mázsáig voltak reálisak s igazán felesleges lett volna megái lapítani 30 mólermázeán felül is kategó­riákat. Az utak és a közlekedési technika fejlődése ezt a helyzetet lényegesen megváltoztatta: jobb uta­kon a szekerek nagyobb súlyt szállítanak, a teher­autókra pedig akkor még el sem képzelt súlyokat lehet felrakni. Ez a fejlődés teljesen igazságtalan előnyö­ket nyújt azoknak, akik nagy raksúlyú teherautót tudnak használni, vagyis a kis­üzemmel, a kisgazdával szemben a nagy vál­lalatnak, — így például — a legmagasabb vámtétel fel- használásával véve a példát — egy 6 tonnás szállít­mány után, ha egy teherautón bonyolítják le, 34 pengő vámol kell fizetni, míg abban az esetben, ha ez a szállítás 3 tonnás raksúlyú autóval, vagyis két részben történik, a vám kétszer 27.20. azaz 54.40 pengőre emelkedik. Vagyis a kisember több vámot fizet, mint a nagyvállalat. — Másrészről a vasúti szállítás a kocsin való szállítással szemben vám tekintetében aránytalanul drágább. Ismét a legmagasabb díjtételt használva fel példá­nak, a vasúton történő szállítás esetében, — mely­nél métermázsánkint van megállapítva a vám, — egy métermázsa után 2.31 pengő vám fizetendő, vagyis a példaként említett 6 tonnás szállítmány után 138.60 pengő, amely összeg szembeállítva a kocsin érkező 6 tonnás szállítmány vámjával, (egy tehei'autón 34, két teherautón 54.40 pengő) nagyon jelentős különbözetet mutat. Mind a vasúton és kocsin történő szállítások­nak érvényben levő vámja közötti aránytalanság, ■mind a kocsin való szállításra megállapított kate­góriáknak ,a fejlődés folytán keletkezett s éppen a kisemberekre kedvezőtlen aránytalansága arra késztette a fővárost, hogy a fennálló vámok rendszerén változtasson és est igazsá­gosabbá tegye, anélkül, hogy ebből az ará­nyosításból a fővárosnak bevételi többlete legyen. — Ennek az elvnek alapján az új tervezet a vasúti szállítmányok vámtételét lényege­sen leszállította, úgy, hogy a példaképen említett métermázsánkénti 2.31 pengő helyett 1.30 pengő lenne az új vám. A kocsin való szállítás csoportjában — mindenekelőtt a kisemberek érdekét szem előtt tartva — az egy métermázsán aluli szállítmányok vámját nagy mértékben csökkentette a ter­vezet. így például — ismét a legmagasabb díjtételt hasz­nálva fel példaképen — ott, ahol 2.80 pengő jelen­leg a vám, a tervezet 1-90 pengőt állapít meg. — A tervezet az arányosítás szolgálatában a kocsin való szállításnál új súlykategóriát állított fel. Az 1—10 métermázsás kategória közó beiktatta az 5 métermázsát is. Ezzel főképen a kistermelők érdekeit akarja védeni. — A példa ezt a tervezett új beosztást így vi­lágítja meg. Azért az áruért, amelyért jelenleg 1—10 métei'mázsa után 6.80 pengőt fizetnek, a tervezet szerint 1—5 métermázsáig 4.50 pengő, 5—10 métermázsáig 10.36 pengő lenne a vám. Egészen pontos összehasonlításra a példák nem alkalmasak, mert jelenleg 7, a tervezet szerint pedig 14 a díj­tételek száma. — Az arányosítás a kocsin való szállításnál, amikor egyfelől a kisebb súlykategóriáknál lénye­ges leszállítást vitt keresztül, másfelől természete­iben nem tekinthetett el attól, hogy a 30 métermázsan felüli raksúlyra, amely az útiak és közlekedési esz­közök elől említett fejlődése révén, immár régen nem irreális többé, hanem ugyancsak erősen szero pel a gyakorlatban és az elavult szabályrendelet kedvezményét jogtalanul élvezi, továbbá 10 méler- mázsánkénti súlykategóriákat és ezekhez képest emelkedő vámtételeket állapítson meg a tervezet. — Az arányosítás, annak az elvnek szigorú be­tartásával, hogy a főváros nem akar ezen a réven bevételi többlethez jutni, nem képzelhető el merő vámcsökkentéssel, s éppen az arányosítás értelmé­ben kellett a díjtételeket a kocsirakományoknál is a régi hét osztály helyett tizennégy osztályban megállapítani, ami egyúttal alkalmazkodik a vas­úti szállítás díjtételeinek beosztásához és kellett az árucikkek régi besorolását is, az értékek ponto­sabb megállapítása, esetleg az idők folyamán be­állott viszonylagos értékváltozások figyelembevéte­lével, módosítani. — Végül változást mutat a. tervezet a kézikocsin szállított áruk díjtételénél. -Jelenleg, tekintet nélkül a súlyra, 40 fillér egy-egy kézikocsi rakomány után a vám. A tervezet nem nézi, hogy milyen úton-mó­don jut a szállítmány a főváros területére, a súly szerint állapítja meg a vámot. Az igazságosság elvén kívül itt visszaélések megszüntetéséről is van szó. Gyakran előfordul, hogy a vámhatárig kocsin szállított árut (kézikocsikon tolják át és meg­rakják velük a főváros területén várakozó másik ko­csit, hogy ezzel a vámkiadást csökkentsék. — A szempontok egész tömegének figyelembevételé­vel történt az arányosítás és készült a tervezet, amelyhez csak az egésznek alapos ismeretével lehet komolyan hozzászólni. A kiragadott példák pedig gyakran nem alkalmasaik erre. A legtöbb kifogás a texfcil-érdeke 1 tség részéiről hangzott el, s mint ilyen alkalmakkor szokás, mint fenyegető momentum je­lentkezett a közönségre való áthárítás veszedelme. Ezt a vitát, azt hisszük, eldönti ez a kis : számítás. Egy métermázsa iműselyem harisnyának, amelyet, mint foairgumentnmkiénit emlegetik, ia szegény nép- osztály visel — a vámja ma 2.30 fillér, |a tervezet szerinti vám 1.30 fillér. Egy métermázsában 2000 pár műselyem harisnya van, egy pár műselyem harisnyára tehát 0.325 fillér vám esik. Vájjon hogyan lehet ezt a fillér-töredéket a közönségre áthárítani? * A tervezet, amellyel, mint a későbbiek fogják megmutatni, rendívüli szolgálatot tett a további tárgyalásoknak és az egész probléma kialakításá­nak a főváros pénzügyi osztálya, négyhónapi sza­kadatlan munka eredménye, amelyet Bódy László dr. tanmácsnok irányítása mellett Zobor Miklós dr. tanácsjegyző négy szakember bevonásával végzett. Az érvényben lévő szabályrendelet mellett az Ál­lamvasutak vámtarifáját s a hat év előtt készült fővárosi vámtervezet nomenklatúráját alapul véve, rengeteg tanulmány után szinte éjjel-nappal dol­goztak a tervezeten, amíg mindenre kiterjedő gond­dal' a régi tarifa óta történt technikai fejlődésre való figyelemmel, összeállították ezt a nagy mun­kát, amely a vámtárgyaknak valóságos kolósSzusa. Tiszteletet és elismerést érdemel a munka és meg­értést a főváros törekvése, amellyel az arányosítás útján az igazságosságot kereste, lemondva arról, hogy a készülő Vámtarifa, a maga számára bevételi többletet jelentsen. 'sxirásxvsR iifos Egészségügyi berendező, központi fűtés, vízvezeték és csatornázási vállalata Oüdsp&sl, V., Báihory-ufca 23. Telefon: 248-72. ESßacsBaae S E® ÁS RS3HP i&g OPTIKAI CIKKEK sviErkEl® ©S nagybani raktára g g Magyar gyártmányra TITÁN hőmérők vezérképviselete BUDAPEST, VI., PODMANICZKY-UTCA 27. SZÁM S (Teréz-körút sarok) Telefon 2S-2-49 rjBaaBBasBBSizaseiBez:aa3ESBsasa33iasBsaaaaaaaaaaBsaaaBfi ( VMIUBIM MtNARl PITŰM ESTER = BUDAPEST, VII., ROTTENBILLER-D. 61b. TEL. i 351-94. BECHT JÓZ építészmérnök, építőmester Budapest, IV., Kecskeméti-utca 4 Telefon: 84-1-97 (ZIKZOR LÁSZLÓ» ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST II., Török-irtoa 4 Telitfonszém 074-23 NAGY SÁNDOR CIPÉSZMESTüR úri-, női>, sport- és orthopadclpész IV., Magyar-ufca 52. Telefon 87-5-59 F1HCSILYFERENC közp. fűtés, vízvezeték, csatornázás és egészségügyi berendezési vállalkozó Budapest, XI., Horthy Miklós-út 80 Telefon: 59—4—88

Next

/
Thumbnails
Contents