Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-03-04 / 9. szám

Budapest, 1936 március 4 7 Budapest UmyeeUece-sa h&i a statisztika tűkéiben. „A női munkaerők számának alakulása a székes-> fővárosban“ címmel impozáns méretű munkát. írt Molnár Olga dr. statisztikai felügyelő, lllyefalvi J. La,jós dr., o. Székesfőváros Statisztikai Hivatala igazgatójának szerkesztésében megjelenő Statisztikai Közlemények sorozatát gyarapítja a kitűnő szerző munkájával. Mélyen belenyúl Budapest szociális éle­tébe, valóságos korrajzott fest, amelyben a statisz­tika nem rideg felsorolása & számoknak, hanem be­szédes magyarázata a mai életnek és ebben a kereső nő életének. Az egyes fejezetekhez, táblázatokhoz, amelyek ügyes csoportosítása miaga is teljes bepil­lantást nyújt a széles tárgykörbe, Molnár Olga dr. terjedelmes magyarázatokat fűz, amelyek érdekes olvasmányul szolgálnak annak, aki ebhe a nagy problémáiba el akar mélyedül. Az 1900. évtől 1930-ig terjedő időszakot öleli fel a munka, amely szeriint Bndapest népességének száma 1900-ban 733.358 volt. Ez a szám 1930-ban 1,006,184-ía szaporodott. Harminc év előtt a férfiak száma 360.000 volt és ez a szám 459.624-re, a nők száma pe­dig 372.657-ről harminc év alatt 546.560-ra emelkedett. Az összes szaporodás 272.826, ebből a. férfiakra 98M1 esik, míg a nőkre 173.885. A nagy uötíöbbletet, a,mely nagyobb részében a. bevándorlások révéin állott elő, nem annyira iá növekvő nőn ép esség,, mint inkább a férfinépesség’ negatív szaporodása okozta. A vándor­lások okozta többlet különösen a háborús évtizedben jelentkezik a nők javára. Ekkor ngyanis a férfinépes­ség félszázalékos csökkenésével szemben 11.4 száza­lékkal emelkedett a női lakosság arányszámla.. Ennek magyarázatát elsősorban a báborúokoZtia férfihiáry- ban lehet keresni, de a rendes körülmények között felszivárgó háztartási és ipari munkásnőkiön kívül, a vidéki polgári osztály leánygyermekei is igen nagy számban törekedtek a fővárosiban, hogy megélhetést teremtsenek miaguknak, gyakran a családfenntartó­ját elvesztett hozzátartozói részére is. A nők számá­nak nagy emelkedése mély nyomokat hagyott a nők gazdasági életének kialakulásában és siílyos problé­mát teremtett az ellátatlan nők tömegében, annál in­kább, mert a családi élet keretein belül való elhelyez­kedés igen sok nő részére lehetetlenné vátf. A munka tulajdonképpeni tárgya annak kimu­tatása, hoigy hogyan veszik ki a részüket a nők a kereső munkából. A kereső férfiak számának emel­kedése az utolsó harminc esztendő alatt 99.578, a kereiső nőké ezzel szemben csak 87.242. A fennálló arány szerint a kereső népesség 61.3 százaléka ' a férfiakra, 38.7 százaléka a nőkre esik. Az eltartott népességet vizsgálva, döbbenetes eredmény tűnik elénk. Az eltartott férfinépesség 30 év alatt több mint 10.000 fővel csökkent, ezzel szemben az eltar­tott nők száma 75.000-rel emelkedett. A kereső nők közül 1930-ban önálló foglalko­zást űzött 47.320, tisztviselő volt 36.615, foglalkozás­ban segítő családtag 1107. művezető, elő munkás 652, mint soffőr, szolga vagy inas szolgálatban állott 29.461, segédmunkás és napszámos volt 44.270, az összes kereső nők száma 112.922. a háztartási alkal­mazottak száma 61 632 volt, az eltartott nők száma pedig 311.717. A kereső nők sorában őstermeléssel foglalkozott 874, bányászattal 90. iparral 66.142, kereskedelemmel és hitellel 23.994, közlekedéssel 2882 foglalkozott, köz- szolgálatban állott 2-3.458, nyugdíjából és vagyoná­ból 20.037 élt. A munka, végén azzal foglalkozik, hogy milyen csapást jelentene világgazdasági szempontból, ha arról a rendkívüli erő- és vagyontömegről, amit a nőmunka képvisel, le akarnánk mondani? Egyedül csak Budapestet véve alapul, megállapítható, hogy a főváros területén befolyt összes adók negyedré­szét, az alkalmazottak kereseti adójának nyólcadré- szét nők fizetik. „Lehet-e realitás abban az elgondo­lásban, amely ezt a nagy értéket egyszerűen meg akarja semmisíteni!“ — kérdezi a szerző a kereső nők elleni áramlatra célozva. SALGÓTARJÁNI KÖSZÉNBÁNYA R. T. építőanyag Ipara: Bndapest, V., Sas-utca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban ... évi telj. kép. 12.000 v. Uészgyárak: Lábatlanban ... „ „ 5.000 ,, Dorogon......................... . ?• •> 8.000 „ Té glagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya NyergesuJfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Buda-Ujlak ,. >, >. 8,000.000 drb. Il| kuhűrközpon^o^ jelenj Angyalföldnek az u| elöljáróság főbb világítás — Erdősítés a Krausz-Mayer télben — Ujj pol­gári isbo-a Epü? a főgysJijtfőcsetérna — Javad a bözlebedés Angyalföld, amely főképpen a nehéz szociális kérdések kapcsán szokott a napirenden szerepelni, ezen a tavaszon más, derűsebb oldalával jelentke­zik. Felépül az új elöljáróság és egyidőben több irányban indul meg a fejlődés az új XIII. kerület­ben, amely most kezdi majd meg valójában önálló életét és szakad el teljesen a YI. kerülettől, amely- lyel együtt monstruózus és egy központból nem kormányozható közigazgatási egység volt. Az új elöljáróság felépítésének, miután Szendy Károly polgármester is a Béke-tér mellett döntött, legutolsó előfeltételét is nyélbeütöttók. a belügymi­niszter telkének a minap történt megszerzésével a Fővárosi Hírlapban ismereteit telekcsere útján. Ennek a kedvező tranzakciónak létrejötte körül so­kat és eredményesen fáradozott Hegedűs Bertalan dr. törvényhatósági bizottsági tag, aki a kerületben folytatott nehéz szociális munkája mellett jelentős szerepet vitt abban, hogy az új elöljáróságot az idén felállítják. Most, az építkezés küszöbén, kérdéssel fordultunk Hegedűs Bertalan dr. törvényhatósági bizottsági taghoz, aki kerületének nagy eseményéről és az Angyalföld új fejlődési folyamatáról a következőket mondta: — Nagy megnyugvást keltett Angyalföldön úgy polgári, mint munkáskörökben a polgármester dön­tése, amely szerint véglegesen eldőlt, hogy a XIII. kerületi elöljáróságot a Béke-téren építik fel. A tér a nagy terjedelmű és nagy lakosságú Angyal­föld elméleti centrumában fekszik, a betűs villa­mosok szelik át és minden irányból könnyen meg­közelíthető. Külön előnye lesz az elöljáróságnak, hogy kiszemelt helye a római katolikus és reformá­tus egyházközségek szomszédságában fekszik. — Az építkezés előreláthatólag április közepén megkezdődik és novemberre elkészül a négyemeletes elöljárósági épület, amely a legmodernebbül, a cél­ját legjobban szolgáló berendezéssel épül, különös figyelemmel az angyalföldi lakosságra, amely szo­ciális ügyekben állandóan tömegesen keresi fel az elöljáróságot. — Az elöljáróságnak a Béke-téren való felépí­tésével a környéken, és a1 kerületben új fejlődési lehetőség nyílik meg. Kulturális központ lesz itt az elöljáróság, amelynek szomszédságába a két egyházközség mellé még egy kultúrintézmény kerül: az új polgári fiúiskola, amely eddig a váciúti elemi iskola épületében nyert meg nem felelő elhelyezést. — Nagyon fontos volna most már az államrendőrségi kerületi székház felépítése, mert Angyalföld a maga nagy perifériájával n to­vábbi fejlődés érdekében megkívánja, hogy centru­mában rendőrkapitányi székhely legyen. — A fejlődéshez különben több irányban járul hozzá az idei tavasz. Megkezdődik az angyalföldi főgyűjtőcsatorna építése, amely egyúttal a szomszédos Újpestet is élénken érdekli. A trianoni gát felépítése óta eliszaposodott és szinte állóvízzé lett Kis-Dunaág nem tudja le­vezetni az újpesti gyárak szennyvizét többé, ami az egész környék levegőjét és talaját megfertőzi, úgy­hogy Újpest kénytelen nagy költséggel szennyvíz­átemelőtelepet építeni, amely a szennyvizet az angyalföldi főgyűjtőcsatorna útján vezeti majd le. — Tavasszal megkezdődnek — a polgármester nagyon helyes elgondolása szerint — a Krausz Mayer-telkeken az erdősítési mun­kálatok. A százholdas erdő nagyon jótékony hatású lesz Angyalföld poros levegőjének felfrissítésére s emel­lett pompás üdülést biztosít annak a lakosságnak, amely igazán nem keresheti fel a fürdőhelyeket. — Megoldást nyer ebben az évben a nagyfor­galmú közlekedési vonallá lett Lehel-útnak felső világítása s talán elérjük a közlekedés megjavítá­sát is, ha sürgetésünkre sűrűbben járatják a villa­mosokat és meghosszabbítják a 15-ös autóbusz vona­lát a Szent László-út elejéig, ami által a vonal bele­kapcsolódik a BAUT 20-as autóbusz-járatába. — Mindezek a fejlődési eredmények bizonyára ösztönzőleg hatnak a magánépítkezésere is, ami nemcsak az Angyalföld további kiépülése, hanem a munkanélküli lakosság foglalkoztatása szempontjá­ból is nagyon kívánatos. nagyobb mélységekben Is folytatták a Széchenyi-fürdő melleit a fúrást, ha földgáz és ű] győgyértikfi vfz kerül felszínre A törvényhatósági bizottság egyhangúan meg­szavazta a Széchenyi-gyógyfürdö közvetlen közeié­ben létesítendő új artézi kút fúrásához szükséges összeget. Ezzel a határozattal mód nyílik arra, hogy a régóta óhajtott mélyfúrás, amelynek eredményétől a most deficites Széchenyi-fürdő anyagi helyzetének jobbrafordulását várja a főváros, haladéktalanul m egkezdődhessék. A küszöbön lévő munkálatokról a Fővárosi Hír­lap munkatársa kérdést jutózett Woisalai Sándor tanácsnokhoz, a magasépítési ügyosztály vezetőjéhez, aki egyrészt erre a fúrásra vonatkozóan, másrészt a főváros te­rületén folyamatban levő többi forráskutató mun­kára nézve a következőket mondta: — A geológiára szakértők felfogása szerint a Széchenyi-fürdő vízhozamának fokozására és a fürdő hőszükségletének elíeáitásának biztosítására szolgáló fúrás minden valószínűség szerint eredmé­nyes lesz. Az eddigi tervek szerint körülbelül ugyanolyan mélységre akarunk lemenni, mint a régi artézi kútnál, abban az esetben azonban, ha a szakértői megállapítások kedvezőek lesznek és való­színűsítik azt a feltevést, hogy ennek a fúrásnak révén egyrészt földgáz, másrészt konyhasó kerül felszínre, a fúrást nagyobb mélységekben is hajlandók vagyunk folytatni. — Ez a fúrás különben nem az egyetlen, amely Budapest területén ezidőszerint folyamatban van, mert hiszem a Szent Imre-fürdő környékén már hó­napok óta folynak a kutató munkálatok. Több pró­bafúrás után a fürdő épületétől néhány méterre állapodtak meg és pár száz méter mélységben máris megállapították, hogy a Szent Imre-fürdő forrásaival azonos össze­tételű és hőfokú gyógy víz nyerhető. — Sokan attól féltek, hogy az új fúrás veszé­lyeztetni fogja, vagy a Szent Imre-fürdő, vagy a Kudasfürdő üzemben lévő forrásainak vízhozamát ez az aggodalom, azonban, alaptalannak bizonyult. A geológusok most mindenesetre azt javasolják, , hogy a fúrást nagyobb mélységekbn is folytassuk, mert véleményük szerint mélyebb rétegekben esetleg különleges összetételű gyógyvíz fel­törésére számíthatunk. — Arra való tekintettől', hogy az idei év költség­vetése meglehetősen szűkre szabta az anyagi lehető­ségeket, ezek a feltárási munkálatok nem folyhat­nak teljes szabadsággal, azonban így is arra törek­szünk, hogy az engedélyezett hitelösszegek felhasz­nálásával a legalaposabb munkát végezzük, mert a mai időkben, amiidőn idegemíorgáknunk fellendülése bizonyítja páratlan terméczeti kincseink értékelését, Valamennyien átérezzük, hogy a hasonló természetű munkálatok szinte páratlan jelentőségű eredménye­ket biztosíthatnak. * Wossala Sándor tanácsnok felvilágosításai ki­egészítik Pávai Vájná Ferenc főgeológusnak nagy- értékű nyilatkozatát, amelyet legutóbbi számában közölt a Fővárosi Hírlap. A kiváló tudós szakvéle­ménye mindenben igazolja azokat a. várakozásokat, amelyeket a főváros .a további fúrásokhoz fűz és elejét veszi azoknak az aggodalmaknak, amelyeket egyesek az új fúrások révén a közelben lévő kutak vizének elapadása körül táplálnak.

Next

/
Thumbnails
Contents