Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-23 / 51-52. szám
6 mmn ■narangnra Budapest, 1936 december 23. Mérleg a nagy műnkéről, amelyet a HEP Fővárosi Szervezete a közérdek önzetlen szolgálatában végzett Szanálás és autonómia — Az Ozempolitikai vizsgálatok eredménye A közszállítáiok űj rendje — idegenforgalom és városfejlesztés Az esztendő végié az elszámolások ideje a magángazdaságban és a közéletben is. Jóleső érzés az elszámolást kérni ott, ahol plusz van a mérlegben, ahol eredményekre számíthatunk. Ezt a jóérzést akartuk megszerezni magunknak is és a közönségünknek is, amikor a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezetének évzáró mérlegébe kívántunk bepillantani. Az eredmények, amelyeket a párt a várospolitikai életében elért, az aktuális esetek alkalmából ismeretesek és közismert az a nagy súly és tekintély is, amelyet a párt önzetlen és céltudatos munkájával, sok ösztönző kezdeményezésével elért. A főváros egész polgársága értékeli ezt a hatalmas, közérdekű munkát, de mégis plasztikusakban állítja elénk az összefoglaló mérleg, amelyért Tersösz Srare országgyűlési képviselőhöz, a pártszervezet főtitkárihoz fordultunk, aki a Fővárosi Hírlap számára a következő érdekes beszámolót adta: — Az 1936. évi XII. t.-c. a főváros háztartásának rendbehozatala céljából szanáló főpolgármestert állított a törvényhatóság élére egy évi időtartamra. A Nemzeti Egység Pártjának a főváros törvényhatósági életébe való bekapcsolódása egybeesik ezzel a szanálási időponttal. Pártunk vezetőségének legfőbb gondja az volt, hogy a város vezetésének ezt a súlyos megrázkódtatást jelentő gazdasági átalakítását minél simábban oldja meg. Tekintettel arra, hogy pártunk az autonómia alapján áll, az autonómia rendíthetetlen híve, mindent elkövetett, hogy az átmeneti idő alatt is lehetőleg az autonómia bekapcsolódásával legyen a szanálás műve keresztülvihető. Ebből a célból pártunk elnöksége Zsitvay Tibor őexellenciájának kezdeményezésére az üzempoliíikai bizottság megalakítását indítványozta. Az üzempolitikai bizottság hivatása volt és hivatása ma is az üzemek racionális alapokra való fektetése és ezáltal az üzemgazdasági irányelveknek meghatározása a jövőt illetőleg. Ezért a íőváros adóbevételei mellett az üzemek hozzájárulása a főváros költségvetésének nagy hányadát teszi ki és minél jobb gazdálkodás folyik az üzemeknél, annál kevésbbé kell a pob árságot új adókkal megterhelni. — Pártunk, felismerte azt a tényt, hegy- ezeknek a kérdéseknek kimunkálásával akarta a szanálás keresztülvitelét megkönnyíteni. Ebből a célból először az Elektromos Művek üzemi gazdálkodásának megvizsgálásához látott és ezeknek a vizsgálatoknak eredményeképen igen jelentékeny megtakarításokra tett szert, amelyeknek gyakorlati eredménye máris mutatkozik az Elektromos Műveknél, azonban teljességében természetesen csak a programszerűen beállított idő leteltével fog mutatkozni. Az ilyen nagy üzemnek minden ízében való vizsgálata természetesen hónapokat vesz igénybe, ágy, hogy az összes üzemeknél végzett munkálatok körülbelül \cgy évi időtartamot fognak igényelni. —^Jelenleg folyamatban van a fővárotsi Vízművek üzemmenetének vizsgálata, amely abból a célból is nagy jelentőségű, mert a Vízművek nagy rekonstrukciós munkáiból kifolyólag a város vezetősége a vízdíjaknak emelését határozta el, mégpedig í fillérrel akarta növelni köbméterenként. Az üzempolitikai bizottság munkájának eredményeképen azonban ilyen irányú vízdíjemeléstóT tartani nem kell, aimi egy újabb fogyasztói megterhelés elkerülését je’enti. — Igen «ok a panasz a Beszkárt közlekedési- és tarifareformia ellen, ami még nem került az üzempolitikai bizottság tárgyalása alá. Rövid időn belül azonban ebben a kérdésben is éreztetni fogja hatását az üzempolitikai bizottságnak a polgárság érdekében kifejtett muüiíciiiiodása, úgy, hogy alapos kilátás van arra, miszerint a közönségnek jogos panaszai közmegelégedésre megoldást nyernek. — A négy nagyüzem letárgyalása után sorra kerül majd a többi kisüzemeknek az átvizsgálása is. — Legutóbb pártunk a közszállítások sokat vitatott kérdésével foglalkozott. A Közszállítási Szabályzatnak sok esetben helytelen gyakorlati értelmezéséből származó visszásságok megszüntetése érdekében a közelmúltban ankétot hívott egybe, ahol komoly megvitatás tárgya volt ez á kérdés, főleg annak az iparosságot érdeklő vonatkozásaiban. Ugyanis az ankét nagyon helyesen a köz- szállítások közül elsősorban a kis- és középiparosokat érdeklő kérdésekkel foglalkozott, mert ez a társadalma réteg az, amelynek legfő- képen szüksége van arra, hogy a hatalmas és tőkeerős vállalatok el ne üssék becsületes munkájukat a közszállításoktól. A Közszállítási Szabályzat és annak egész szelleme kifejezetten védi a kisiparosok, kisipari csoportok, vitézek és frontharcosok érdekeit. Ennek a törvényes célnak hathatósabb gyakorlati megvalósítása érdekében az ankét több határozatot tett magáévá. Az egyik határozat szerint módot kell nyújtani arra, hogy a reálisan pályázó és becsületes munkájából élő iparossal a közszállításban irreális ajánlatok ne konkurálhassanak. A kisiparosoknak és vitézeknek meg vau ugyan a közszállítási pályázatoknál a hatszázalékos kedvezményük, de még ezen felül is szükségesnek látszik, hogy feltétlenül biztosíttassák számukra a reális kalkuláció lehetősége. A másik határozat szerint a megfelelő tőkeerővel nem rendelkező iparosok részére a Kisipari Hitelintézet útján úgynevezett termelőhitelt kell biztosítani, abból^ a célból, hogy amennyiben közszállítási megbízást nyernének, ne legyenek kénytelenek már az anyag beszerzésénél kiszolgáltatni magukat az uzsorának. Az Iparügyi miniszter űr és a polgármester úr a párt közbenjárására enyenlő arányban befizetést teljesít a Kisipari Hitelintézetbe, hogy ezzel az iparosság részére a termelő hitelakció megindítását lehetővé tegye. Az Iparügyi miniszter úr egyebekben is nagyon szívén viseli az iparosság érdekeit a, közszállításoknál és minisztériumában fel is állított egy külön szakosztályt, közszállítási szakosztály címen, amely soronkívül rendelkezésére áll minden iparosnak és kereskedőnek, akik a közszállításokból kifolyólag bárminemű sérelem ért. — Pártunk különösképen nagy súlyt fektet a főváros idegenforgalmának fejlesztésére. Az idegenforgalom, mint iparág, fővárosunkban még nagy lehetőségekkel rendelkezik. Ebből a cé.iból meg kell ragadni minden rendelkezésre álló eszközt, hogy idegenforgalmunk fejlődését minél jobban előmozdítsuk. Mint ismeretes,^ az idegenforgalom hathatós előmozdítását célozza Budapestnek fürdővárossá való kifejlesztése, amelynek érdekében a nyáron sok tanúsággal járó ankétet tartottunk. — Pártunk jelenleg a polgármester úrral karöltve a Tabán parkosítása és rendezése, gyógyszállóval való ellátása, Rudas-fürdő átalakítása, Rheuma-kórház építése, a meglevő szállodák modernizálása, továbbá a hitelkérdés megoldásával, világhírű gyógyfürdőink kihasználásával foglalkozik. Nagy külföldi propagandával egybekötve mindezek a tervek azt a célt szolgálják, hogy idegenforgalmunk minél nagyobb arányúvá fejlődjék. Hogy mit jelent ez a főváros lakossága szempontjából, ma már np.m kell magyaráznom. — Igen jelentős elhatározások történtek az év folyamán Budapest városrendezési kérdéseiben. Itt elsősorban Óbuda és a Víziváros szabályozására kívánok rámutatni, valamint az óbudai hídnak a közel jövőben történő megépítésére. Ezeknek a terveknek kimunkálásában pártunk vezetőszerepet játszott. — Ezeken a kerületi, illetve a kerület keretein tále.melkedő. általános érdekű problé- mákon kívül állandóan foglalkozott a párt a kerületek számtalan, kisebb-nagyobb közérdekű kérdésével, amelyek sorából.sokat a megvalósuláshoz segített és sokat terelt a közeli megvalósulás útjára. De ezek felsorolására hosszú fejezetekre volna szükség . . . # Ezekben, kaptunk beszámolót a letűnő év párt- nmnkájáról, de rövid összefoglalásban csak azokról, amelyek úgy a város életében, mint a párt tevékenységében irányvonalakat jelölnek ki. Mert mindezek mellett úgy a kerületi problémák, mint a felmerült összes aktuális kérdések elintézésében ia mindig a helyén volt a párt és a lakbérle'i szabályzattól az ünnepi fellobogózásig, a szociális segítőmunkától az űttechnikáig a városi élet minden frontján éreztette jótékony befolyását. Schuler Dezső alpolgármester: Ül helyemen isa régi szociálpolitikus maradok A székesfőváros újonnan megválasztott alpolgármestere, Schuler Dezső dr., ezidőszerint még abban az ügykörben teljesít szolgálatot, amelyet az utolsó esztendők folyamán olyan nagy szakértelemmel és hivatottsággal intézett. Schuler Dezső köztudomás szerint ugyanannak a szociálpolitikai iskolának hivatott képviselője, amelynek a közelmúlt- ‘ ban elhunyt Liber Endre alpolgármester is követője volt. Most. amikor a törvényhatóság bizalma folytán Schuler Dezső rövidesen elfoglalja a megérdemelt alpolgármesteri pozíciót, voltaképpen csak annyiban fog megváltozni a helyzete, hogy a szívéhez közel nőtt ügykör újabb hatáskörök legfőbb irnáyításával bővül. Schuler Dezső c8r. alpolgármester az esztendők szokásához híven, az idén is készséggel állott a Fővárosi Hírlap rendelkezésére és alpolgármesteri működését vezérelvként irányító gondolatairól a következőkben nyilatkozott: — Az emberi sorsot, az élet útjain való elő- haladást mindenkor az isteni gondviselés bölcsessége szabja meg és én most, amikor az eddiginél jelentékenyen tágabb ügykörben szolgálhatom majd szeretett székesfővárosomat, nem mondhatok egyebet, minthogy maradok a régi. Az én lelkemben az a gondolat él, bogy a főváros lakosságának boldogulása akkor szolgálható a leghatékonyabban, ha közelebb kerülnek egymáshoz a kiáltó ellentétek és ha átütőerejű intézkedések megtételével elosztanak azok a differenciák, amelyek mély szakadék gyanánt kategorizálják a boldogulni tudókat és a nemtudókat. A hazánkra szakadt sötét balsors következményeként Budapesten rendkívüli szociális nehézségek állanak fenn. Lőgutóbb is még 36 000 fizikai munkanélküliről számolt be a statisztika, a hatósági szegény- gondozás keretében pedig 60 000 Ínségest, tartanak nyilván. Ezek a számok kiáltó módon bizonyítják. hogy a gazdaságilag elesettek érdekében gyors és komoly intézkedésekre van szükség és ezek az intézkedések, meggyőződésem szerint, csak a munkaalkalmak minél nagyobb- foká biztosításában nyilvánulhatnak meg. — A székesfőváros anyagi ereje egyedül nem kénes arra. hogy a közel 40.000 főnyi munkanélkülit az év 365 napján akármilyen szerény, de rendszeres megélhetéshez juttassa, éppen azért feltétlenül valósággá kell válni azkonak az elképzeléseknek, amelyek a munkaidő megrövidítése útján igyekeznek munkaalkalmakat kiépíteni. — Engem különösen a kérdésnek az a része érdekel, hogy az évről-évre felnövekvő ifjúság munkáltatása miképpen lenne biztosítható. Külföldi példák mutatják, hogy o mwnkaköz- pontok rendszere ezen a téren komoly eredményeket biztosíthat, kétségtelen azonban, hogy ezeknek a szervezeteknek életrehívása súlyos természetű anyagi kötelezettségekkel is jár. Ha csak arra gondolunk, hogy kísérletképpen ötszáz fiatalkorát foglalkoztatni tudó munka- központot létesítsünk, ennek költségei már közel járnának az ötszázezer pengőhöz. — A polgármester úr rendkívül szeretettel és ügybuzgalommal fáradozik azon, hogy a fizikai munkások érdekében nagyszabású intézkedések kövessék nyomon egymást. A legutóbbi időben nyilvánosságra hozott munkas- lakásépítési akciója, a fővárosi üzemi munkástársadalom érdekében tett intézkedései, a szociálpolitikai akciók erőteljes üzemben tartása, mind bizonyítékul szolgál arra, hogy a főváros hivatalos vezetősége szívéhez nőtt kérdésnek tekinti a szociális bajok orvoslását. Terveink egyelőre javarészt csak bensőnkben élnek, lesve-lessiik azonban azokat a lehetőségeket, amelyeknek keretei között mindig közelebb juthatunk egy-egy lépéssel a komoly megvalósításhoz. — Én munkakörömben is megmaradok szociálpolitikusnak és ebből a szemszögből fogom figyelni az intézkedési jogkörök alá kerülő többi ügyágazat tevékenységét is. Teszem ezt abban a biztos^ meggyőződésben, hogy a mai idők parancsolóan megkívánják, hogy az intézkedésre jogosult vezetőtisztviselők pillanatra se szabaduljanak a széles néprétegeket közvetlen közelről érintő problémák alól, mert az általános boldogulás és a helyzet generális jobbulása másként el sem képzelhető, mint úgy, ha a világjelenséget képező munka- nélküliség kiküszöbölése érdekében az adminisztráció eoász óriási gépezete egymással harmonizáló, céltudatos munkásságot végez.
