Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-23 / 51-52. szám

Budapest, 1936 december 23. j/Oííl/JOálJíi/JllP 7 Tormay Géza államtitkár nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a párisi magyar világkiállítás érdekességeiről és az Idegenforgalmi propaganda nagyszabású terveiről Építési kölcsön biztosításával megindul a budapesti szállodák fejlesztése Parisban ünnepi es keretek kőzett helyezték el az 1937. évi világkiállítás magyar pavilonjának alap­kövét. Khuen-Héderváry Sándor gróf párisi magyar követ jelenlétében Teleki Andor gróf. a magyar kor­mány helyettes kiállítási főkormánybiztosa nyitotta meg az ünnepséget, hangsúlyozva, hogy Magyar- ország külön pavilonjával méltó részt vesz a művé­szetek és a technika egyetemes fejlődésének be­mutatásában. A párisi kiállításban való résztvételünk minden­esetre jó alkalmat szolgáltat arra, hogy hogy kul- túrfölényünket az egész világ előtt dokumentáljuk. De egyúttal kitünően szolgálja az idegenforgalmi propaganda céljait is úgy az egész magyar kiállí­tás, de különösen annak budapesti csoportja, amelyet nagyon ügyesen úgy rendeznek be, hogy valóság­gal kihívja az érdeklődést Budapest szépségeinek és természeti kincseinek a közvetlen közelből való megtekintésére.. A párisi alapkőletételi ünnep alkal­mából felkerestük Tormay Géza dr, államtitkárt, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnökét, akit a kormány a párisi világkiállítás kormány­biztosává nevezett ki. A Fővárosi Hírlap munka­társának kérésére a párisi magyar kiállítás jelen­tőségéről és részleteiről, valamint idegenforgalmi propagandánk legközelebbi feladatairól a következő nagyérdekű nyilatkozatot adta: — A magyar királyi kormány engem neve­zett ki a párisi világkiállítás magyar rende­zésének kormánybiztosává. Csánky Dénes el­nöklésével művészi bizottságot alakítottunk, amely művészi szempontból bírálja el _ a ki­állításra kerülő anyagot. Magára a pavillonra tervpályázatot irtunk ki és a bíráló bizott­ság kiváló magyar műépítész, Györgyi Dénes tervét fogadta el, ugyanakkor egyhangúan öt bíztuk meg a terv gyakorlati kivitelével is. A magyar pavilion a kiállítás területének főútvonalán, az egyiptomi és a román pavil­ion közt, kies, fáktól árnyékolt helyen lesz. Az épület tornya kellőképpen kihangsúlyozza és feltűnővé teszi a magyar pavillont. Az államtitkár ezután színgazdag elő­adása során valósággal végigvezetett bennün­ket a magyar kiállítás pazar termein, de ezek közt is egyike a legérdekesebbeknek a turisz­tikai expozíció, ahol is egyéb hatásos látványos­ságok melleit tökéletes modellekben mutatják be a kontemplált húszmillió látogatónak a világ­hírű Kandó-mozdonyt, Árpád-típusú motoros vo­natunkat és a MÁV. legmodernebb lokonotivjait. — Innen a legközelebbi állomás — foly­tatta Tormay Géza államtitkár — Budapest székesfőváros kiállítása, amelv egy 18/4 méter nagyságú termet foglal el. Miután ez egyik legreprezentatívabb részé lesz a kiállításnak, beható tanácskozások in­dultak meg a főváros és a kormánybiztossag között. Ezek a megbeszélések a ^ legnagyobb harmónia jegyében folytak le és a főváros elfogadta a kormánybiztosság elgondolását, amelynek lényege az, hogy Budapest két leg- átütőbb erejű vonzó ereje a város szépsége és fürdőinek, forrásainak gyógyító hatása, tehát elaprózás helyett ezt a két tényezőt kell kiakcentuálni a kiállításon. Ennek megfe'e- lően ragyogó perspektivikus panoráma, kö­rülbelül az Erzsébet-híd toronymagasságából fogja bemutatni a város elbűvölő dombor­művű képét, a gyógyforrásokra való utalást pedig egészen modern fény-effektusokkal fog­juk érzékeltetni. A továbbiakban az ipari kiállítást ismertette Tormay államtitkár éis ennek során többi kö>zt a következőket mondotta: — E teremben bajos lenne ízlésesen, művészi módon felsorakoztatni a magyar ipar változatos termékeit. Éppen ezért hosszas megfontolás után úgy határoztunk, hogy csak a textilipart mutatjuk be, mert ezáltal művészi színhatásokkal és ele­gáns vonalakkal kelthetjük fel az érleklődést a Párisban amúgy is legnagyobb érdeklődést keltő divat iránt. — Nem fog hiányozni természetesen a ki­tűnő magyar vendéglő sem, ahol hangulatos cigányzene nyújtja majd a szórakozást. Ennek bizonyára nagy vonzó­ereje lesz. hiszen nem szabad elfelejteni, hogy például az 1900-as világkiállításon a magyar csárda és az ottani cigányzene keltette fel a mai angol király nagyatyjának, VII. Eduárdnak, az akkori welsi herceg­nek érdeklődését Magyarország iránt, és Eduiátrd herceg tulajdonképpen a párisi vi­lágkiállítás magyar csárdájának hatása alatt látogatott el Magyarországra. Tormay Grúza ezután áttért az aktuális ide­genforgalmi problémára: — Amikor bekövetkezett egyes külföldi államokban a devalváció, természetesen nyom­ban gondoskodtunk arról, hogy az esetleges károkat kellőképp paralizáljuk. Eibben a tekintetben elsősorban köszönet­tel adózom Bornemisza Géza őexcellenciájá­nak, aki költségvetésünk támogatásával le­hetővé tette, hogy a külföldi propagandán­kat és a hirdetési szolgálatot megerősíthess sük. De nem elégedtünk meg meglevő kap­csolataink kimélyítésével, hanem átnyúltunk új területekre is. így például erős propagan­dát fejtünk ki Egyiptomban, ahonnan nagy­arányú érdeklődés mutatkozik. Ugyancsak élénk propagandát fejtünk ki Brüsszelben, ahol szintén erős emelkedés mutatkozik ma­gyar idegenforgalmi szempontból. Figye­lemreméltó azonban, hogy ez a hazánk iránti érdeklődés újabban egész komoly formákban nyilvánult meg a délamerikai államokban és a távol Keleten. úgy, hogy szükségesnek mutatkozott propa­gandánkat kiterjeszteni Bio de Janeiro-ra, Buenos Ayres-re, kelet felé pedig Batáviára. Ezekben a városokban és országokban állan­dóan jelennek meg cikkek rólunk, mindenütt ott vannak prospektusaink, plakátjaink és mindenütt pergetik a Budapestről készült filmet. — Igen nagy jelentőséget tulajdonítok an­nak a körülménynek is, hogy épp a napok- oan keresett fel A milliós Budapest óriási gépezetének egyik leg­fontosabb őrhelyén áll esztendők sora óta Lamotte Károly dr. alpolgármester, aki most, Liber Endre halála után első alpolgármesterré lépett elő. Az ő intézkedési jogköre, vagy annak gerince valamivel talán szárazabb, mint a másik alpolgármester ha­táskörébe tartozó ügyek, ez azonban nem jelenti azt, mintha fontosság szempontjából alatta maradna amannak. Sőt éppen, mert a mai idők kereteit leg­elsősorban a pénzügyi lehetőségek szabják meg, el lehet mondani, hogy nincs fontosabb ügykör annál, amely ezeknek a lehetőségeknek előteremtésével foglalkozik és jó- és balsorsban egyaránt biztosítani tudja, gyakran emberfeletti munka árán. a dolgozni, élni és fejlődni akaró székesfőváros további boldo­gulását. íja mól íe Károly ár. alpolgármester a jövő esztendő kilátásairól és az ő ügykörébe vágó munkatevékenységről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Ügy érzem, túl jutottunk azokon a rend­kívül nehéz időkön, amelyek determinálták az utolsó esztendők gazdálkodását. Lassú, de észrevehető gazdasági javulásnak va­gyunk szemtanúi, amely szükségsze­rűen érezteti hatását minden közület, így a székesfőváros háztartásánál is. A pénzügyi szakember természetesen megfelelő szkepticizmussal fogadja az ilyen jelenségeket, mert ösztönösen vigyáz arra, hogy az egyen­súlyt mindig és minden körülmények között a legszélső határig biztosítani tudja. Ez az óva­a legnagyobb angol utazási iroda veze­tője. aki közölte velem, hogy jövőre erősen fokozza a felénk irányuló for­galmat és számítása szerint pontosan kétszer annyi különvonatot indít Londonból Budapestre, mint az idén. — Ami közben azonban a külföldön dol­gozunk, idehaza sem maradunk tétlenül. Első­sorban a vidéki szállodákat igyekezünk moder­nizálni másrészt pedig a budapesti szálloda-viszonyokat is rendezni akarjuk. Le kell vallanunk, hogy az idén nyáron voltak olyan napok, amikor az idegeneket nem tudtuk, vagy legalábbis igényeikhez mél­tóan nem tudtuk elhelyezni. Új szállóépítke­zés e pillanatban még nincs folyamatban, a Ritz-konszern és a Palatínus-részvénytársaság azonban a Dunaparton és a szigeten összesben kétszáz komfortos elsőrangú szobával gyara pítja férőhelyeit. Más irányban is történtek lépések. A középszállóknál mindezideig vol­tak bizonyos jogosnak mondható kifogások, most azonban a fővárossal eredményes tár­gyalást folytatunk, amelynek eredményeként sikerült létrehozni olyan kölcsön-kon- strukciót. amely lehetővé teszi négy­száz pesti szállodai szoba tökéletes mo­dernizálását és ötven fürdőszoba léte­sítését. — Külön meg kell emlékeznem Zsitvay Tibornak az Idegenforgalmi Tanács legutóbbi ülésén felvetett ideájáról, amelyet feltétlenül meg kell valósítani. Az 19l'8-ban itt rende­zendő eukarisztikus kongresszussal kapcso­latban Zsitvay Tibor rámutatott Esztergom jelentőségére. és arra a körülményre hogy az odavezető út megfe’el a magyar Rajna-vidéknek. Meg kell tehát valósítanunk azt a lehetőséget, hogy autón ezen a vidéken át eljuthassanak a ven­dégek Esztergomba és körutazásszerűen. a bécsi országúton át jöhessenek vissza a fővá­rosba. * Az államtitkár végül rámutatott az attrakciók és a különlegessé gek jelent ősé n é"e. A tervezett számos országos terv közül Budapestet közelebbről érinti a Júniusi napok és a Szent Htván-hét állandósítása, a Nemzetközi Vásár hatalmas vonzóereje, amely jövőre még fokozottabb mértékben fog érvényesülni, mint eddig, végül felhívta a figyelmet a rövidesein megvalósuló rheumakutató-intézetre, amely arra hi­vatott, hogy tudományosan és nemzetközileg is alá­támassza gyógyforrásaink világírét,. Befejezésül kö­zölte az államtitkár, hogy az idegenforgalom meg­könnyítése céljából eddig sikerült a kölcsönös ví­zum-kényszert Ausztriává1, Németországgal, Olaszor­szággal, Finnországgal, Svájccal, Angl’ával, Portu­gáliává, Uruguay ál, Japánnal és az Északamerikai Egyesült Államokkal eltörölni. Most folynak a tár­gyalások és pedig igen kedvező mederben az északi országokkal. tosság jellemez bennünket. Hiába élnek lel­kűnkben a legszebb elképzelések a város jövő fejlesztése érdekében mindaddig, amíg meg nem ^ tudjuk állapítani, hogy azoknak valóra- váltása teljes mértékben fedezve van-e. — Most, az 1937. esztendőben egészen páratlanul nagyarányú új lé­tesítmények tervei ködlenek fel előt­tünk. Nemcsak a székesfőváros, hanem az állam is mindent megtesz abban az irányban, hogy o modern Budapest néhány évtized leforgása alatt még modernebbé, még világvárosiasabbá váljék. Közel jutottunk a városrendezés átütő­erejű kérdéseinek megvalósításához. A mér­nöki körzők és egyéb eszközök nyomán gran­diózus tervek születtek és ezeknek a terveknek anyagi alátá­masztása a mi első feladatunk. Nem könnyű a munka, mert a főváros mam- mutháztartása ezerféle irányban vállal köte­lességeket, amelyeknek mindegyikét teljesíteni kell, ha azt akarjuk, hogy ugyanakkor, amikor a fejlődés útját szolgáljuk, sehol, egyetlen té­ren se következzék be visszaesés. — Bizalommal indulunk neki az új eszten­dőnek és mindent meg fogunk tenni abban az irányban, hogy a takarékos gazdálkodás kö- vetkezményekép jelentkező szilárdulás és kon­szolidálódás eszközeit maradéktalanul tudjuk szolgálatába állítani a közületnek és ezen ke­resztül magának Magyarországnak is. Lamoite Károly alpolgármester: Váratlanul nagy arányú új létesítmények közelednek a megvalósításhoz 1937 küszöbén

Next

/
Thumbnails
Contents