Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-23 / 51-52. szám
Budapest, 1936 december 23. j/Oííl/JOálJíi/JllP 7 Tormay Géza államtitkár nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a párisi magyar világkiállítás érdekességeiről és az Idegenforgalmi propaganda nagyszabású terveiről Építési kölcsön biztosításával megindul a budapesti szállodák fejlesztése Parisban ünnepi es keretek kőzett helyezték el az 1937. évi világkiállítás magyar pavilonjának alapkövét. Khuen-Héderváry Sándor gróf párisi magyar követ jelenlétében Teleki Andor gróf. a magyar kormány helyettes kiállítási főkormánybiztosa nyitotta meg az ünnepséget, hangsúlyozva, hogy Magyar- ország külön pavilonjával méltó részt vesz a művészetek és a technika egyetemes fejlődésének bemutatásában. A párisi kiállításban való résztvételünk mindenesetre jó alkalmat szolgáltat arra, hogy hogy kul- túrfölényünket az egész világ előtt dokumentáljuk. De egyúttal kitünően szolgálja az idegenforgalmi propaganda céljait is úgy az egész magyar kiállítás, de különösen annak budapesti csoportja, amelyet nagyon ügyesen úgy rendeznek be, hogy valósággal kihívja az érdeklődést Budapest szépségeinek és természeti kincseinek a közvetlen közelből való megtekintésére.. A párisi alapkőletételi ünnep alkalmából felkerestük Tormay Géza dr, államtitkárt, az Országos Idegenforgalmi Tanács elnökét, akit a kormány a párisi világkiállítás kormánybiztosává nevezett ki. A Fővárosi Hírlap munkatársának kérésére a párisi magyar kiállítás jelentőségéről és részleteiről, valamint idegenforgalmi propagandánk legközelebbi feladatairól a következő nagyérdekű nyilatkozatot adta: — A magyar királyi kormány engem nevezett ki a párisi világkiállítás magyar rendezésének kormánybiztosává. Csánky Dénes elnöklésével művészi bizottságot alakítottunk, amely művészi szempontból bírálja el _ a kiállításra kerülő anyagot. Magára a pavillonra tervpályázatot irtunk ki és a bíráló bizottság kiváló magyar műépítész, Györgyi Dénes tervét fogadta el, ugyanakkor egyhangúan öt bíztuk meg a terv gyakorlati kivitelével is. A magyar pavilion a kiállítás területének főútvonalán, az egyiptomi és a román pavilion közt, kies, fáktól árnyékolt helyen lesz. Az épület tornya kellőképpen kihangsúlyozza és feltűnővé teszi a magyar pavillont. Az államtitkár ezután színgazdag előadása során valósággal végigvezetett bennünket a magyar kiállítás pazar termein, de ezek közt is egyike a legérdekesebbeknek a turisztikai expozíció, ahol is egyéb hatásos látványosságok melleit tökéletes modellekben mutatják be a kontemplált húszmillió látogatónak a világhírű Kandó-mozdonyt, Árpád-típusú motoros vonatunkat és a MÁV. legmodernebb lokonotivjait. — Innen a legközelebbi állomás — folytatta Tormay Géza államtitkár — Budapest székesfőváros kiállítása, amelv egy 18/4 méter nagyságú termet foglal el. Miután ez egyik legreprezentatívabb részé lesz a kiállításnak, beható tanácskozások indultak meg a főváros és a kormánybiztossag között. Ezek a megbeszélések a ^ legnagyobb harmónia jegyében folytak le és a főváros elfogadta a kormánybiztosság elgondolását, amelynek lényege az, hogy Budapest két leg- átütőbb erejű vonzó ereje a város szépsége és fürdőinek, forrásainak gyógyító hatása, tehát elaprózás helyett ezt a két tényezőt kell kiakcentuálni a kiállításon. Ennek megfe'e- lően ragyogó perspektivikus panoráma, körülbelül az Erzsébet-híd toronymagasságából fogja bemutatni a város elbűvölő domborművű képét, a gyógyforrásokra való utalást pedig egészen modern fény-effektusokkal fogjuk érzékeltetni. A továbbiakban az ipari kiállítást ismertette Tormay államtitkár éis ennek során többi kö>zt a következőket mondotta: — E teremben bajos lenne ízlésesen, művészi módon felsorakoztatni a magyar ipar változatos termékeit. Éppen ezért hosszas megfontolás után úgy határoztunk, hogy csak a textilipart mutatjuk be, mert ezáltal művészi színhatásokkal és elegáns vonalakkal kelthetjük fel az érleklődést a Párisban amúgy is legnagyobb érdeklődést keltő divat iránt. — Nem fog hiányozni természetesen a kitűnő magyar vendéglő sem, ahol hangulatos cigányzene nyújtja majd a szórakozást. Ennek bizonyára nagy vonzóereje lesz. hiszen nem szabad elfelejteni, hogy például az 1900-as világkiállításon a magyar csárda és az ottani cigányzene keltette fel a mai angol király nagyatyjának, VII. Eduárdnak, az akkori welsi hercegnek érdeklődését Magyarország iránt, és Eduiátrd herceg tulajdonképpen a párisi világkiállítás magyar csárdájának hatása alatt látogatott el Magyarországra. Tormay Grúza ezután áttért az aktuális idegenforgalmi problémára: — Amikor bekövetkezett egyes külföldi államokban a devalváció, természetesen nyomban gondoskodtunk arról, hogy az esetleges károkat kellőképp paralizáljuk. Eibben a tekintetben elsősorban köszönettel adózom Bornemisza Géza őexcellenciájának, aki költségvetésünk támogatásával lehetővé tette, hogy a külföldi propagandánkat és a hirdetési szolgálatot megerősíthess sük. De nem elégedtünk meg meglevő kapcsolataink kimélyítésével, hanem átnyúltunk új területekre is. így például erős propagandát fejtünk ki Egyiptomban, ahonnan nagyarányú érdeklődés mutatkozik. Ugyancsak élénk propagandát fejtünk ki Brüsszelben, ahol szintén erős emelkedés mutatkozik magyar idegenforgalmi szempontból. Figyelemreméltó azonban, hogy ez a hazánk iránti érdeklődés újabban egész komoly formákban nyilvánult meg a délamerikai államokban és a távol Keleten. úgy, hogy szükségesnek mutatkozott propagandánkat kiterjeszteni Bio de Janeiro-ra, Buenos Ayres-re, kelet felé pedig Batáviára. Ezekben a városokban és országokban állandóan jelennek meg cikkek rólunk, mindenütt ott vannak prospektusaink, plakátjaink és mindenütt pergetik a Budapestről készült filmet. — Igen nagy jelentőséget tulajdonítok annak a körülménynek is, hogy épp a napok- oan keresett fel A milliós Budapest óriási gépezetének egyik legfontosabb őrhelyén áll esztendők sora óta Lamotte Károly dr. alpolgármester, aki most, Liber Endre halála után első alpolgármesterré lépett elő. Az ő intézkedési jogköre, vagy annak gerince valamivel talán szárazabb, mint a másik alpolgármester hatáskörébe tartozó ügyek, ez azonban nem jelenti azt, mintha fontosság szempontjából alatta maradna amannak. Sőt éppen, mert a mai idők kereteit legelsősorban a pénzügyi lehetőségek szabják meg, el lehet mondani, hogy nincs fontosabb ügykör annál, amely ezeknek a lehetőségeknek előteremtésével foglalkozik és jó- és balsorsban egyaránt biztosítani tudja, gyakran emberfeletti munka árán. a dolgozni, élni és fejlődni akaró székesfőváros további boldogulását. íja mól íe Károly ár. alpolgármester a jövő esztendő kilátásairól és az ő ügykörébe vágó munkatevékenységről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Ügy érzem, túl jutottunk azokon a rendkívül nehéz időkön, amelyek determinálták az utolsó esztendők gazdálkodását. Lassú, de észrevehető gazdasági javulásnak vagyunk szemtanúi, amely szükségszerűen érezteti hatását minden közület, így a székesfőváros háztartásánál is. A pénzügyi szakember természetesen megfelelő szkepticizmussal fogadja az ilyen jelenségeket, mert ösztönösen vigyáz arra, hogy az egyensúlyt mindig és minden körülmények között a legszélső határig biztosítani tudja. Ez az óvaa legnagyobb angol utazási iroda vezetője. aki közölte velem, hogy jövőre erősen fokozza a felénk irányuló forgalmat és számítása szerint pontosan kétszer annyi különvonatot indít Londonból Budapestre, mint az idén. — Ami közben azonban a külföldön dolgozunk, idehaza sem maradunk tétlenül. Elsősorban a vidéki szállodákat igyekezünk modernizálni másrészt pedig a budapesti szálloda-viszonyokat is rendezni akarjuk. Le kell vallanunk, hogy az idén nyáron voltak olyan napok, amikor az idegeneket nem tudtuk, vagy legalábbis igényeikhez méltóan nem tudtuk elhelyezni. Új szállóépítkezés e pillanatban még nincs folyamatban, a Ritz-konszern és a Palatínus-részvénytársaság azonban a Dunaparton és a szigeten összesben kétszáz komfortos elsőrangú szobával gyara pítja férőhelyeit. Más irányban is történtek lépések. A középszállóknál mindezideig voltak bizonyos jogosnak mondható kifogások, most azonban a fővárossal eredményes tárgyalást folytatunk, amelynek eredményeként sikerült létrehozni olyan kölcsön-kon- strukciót. amely lehetővé teszi négyszáz pesti szállodai szoba tökéletes modernizálását és ötven fürdőszoba létesítését. — Külön meg kell emlékeznem Zsitvay Tibornak az Idegenforgalmi Tanács legutóbbi ülésén felvetett ideájáról, amelyet feltétlenül meg kell valósítani. Az 19l'8-ban itt rendezendő eukarisztikus kongresszussal kapcsolatban Zsitvay Tibor rámutatott Esztergom jelentőségére. és arra a körülményre hogy az odavezető út megfe’el a magyar Rajna-vidéknek. Meg kell tehát valósítanunk azt a lehetőséget, hogy autón ezen a vidéken át eljuthassanak a vendégek Esztergomba és körutazásszerűen. a bécsi országúton át jöhessenek vissza a fővárosba. * Az államtitkár végül rámutatott az attrakciók és a különlegessé gek jelent ősé n é"e. A tervezett számos országos terv közül Budapestet közelebbről érinti a Júniusi napok és a Szent Htván-hét állandósítása, a Nemzetközi Vásár hatalmas vonzóereje, amely jövőre még fokozottabb mértékben fog érvényesülni, mint eddig, végül felhívta a figyelmet a rövidesein megvalósuló rheumakutató-intézetre, amely arra hivatott, hogy tudományosan és nemzetközileg is alátámassza gyógyforrásaink világírét,. Befejezésül közölte az államtitkár, hogy az idegenforgalom megkönnyítése céljából eddig sikerült a kölcsönös vízum-kényszert Ausztriává1, Németországgal, Olaszországgal, Finnországgal, Svájccal, Angl’ával, Portugáliává, Uruguay ál, Japánnal és az Északamerikai Egyesült Államokkal eltörölni. Most folynak a tárgyalások és pedig igen kedvező mederben az északi országokkal. tosság jellemez bennünket. Hiába élnek lelkűnkben a legszebb elképzelések a város jövő fejlesztése érdekében mindaddig, amíg meg nem ^ tudjuk állapítani, hogy azoknak valóra- váltása teljes mértékben fedezve van-e. — Most, az 1937. esztendőben egészen páratlanul nagyarányú új létesítmények tervei ködlenek fel előttünk. Nemcsak a székesfőváros, hanem az állam is mindent megtesz abban az irányban, hogy o modern Budapest néhány évtized leforgása alatt még modernebbé, még világvárosiasabbá váljék. Közel jutottunk a városrendezés átütőerejű kérdéseinek megvalósításához. A mérnöki körzők és egyéb eszközök nyomán grandiózus tervek születtek és ezeknek a terveknek anyagi alátámasztása a mi első feladatunk. Nem könnyű a munka, mert a főváros mam- mutháztartása ezerféle irányban vállal kötelességeket, amelyeknek mindegyikét teljesíteni kell, ha azt akarjuk, hogy ugyanakkor, amikor a fejlődés útját szolgáljuk, sehol, egyetlen téren se következzék be visszaesés. — Bizalommal indulunk neki az új esztendőnek és mindent meg fogunk tenni abban az irányban, hogy a takarékos gazdálkodás kö- vetkezményekép jelentkező szilárdulás és konszolidálódás eszközeit maradéktalanul tudjuk szolgálatába állítani a közületnek és ezen keresztül magának Magyarországnak is. Lamoite Károly alpolgármester: Váratlanul nagy arányú új létesítmények közelednek a megvalósításhoz 1937 küszöbén