Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-23 / 51-52. szám

5

Budapest, 1936 december 23.

yxnw^iii/ZMP

BUDAPEST JOVOJE

A Fővárosi Hírlap számára írta:

vitéz József Ferenc tír. kir. herceg

Kevés városnak jutott olyan szomorú sors osztály részül, mint amilyennel a háború utáni Budapestnek kellett megküzdenie. Hála a .Gondviselés bőkezűségének, amellyel a mi szépséges fővársunkat megáldotta és hála annak a bölcs előrelátásnak, amellyel a székesfőváros vezetői és polgársága idejében felismerték Budapestnek a rendeltetését, má büszkeséggel állapíthatják meg, hogy a mi fővárosunk az egész világon ismert és tisztes nevet vívott ki magának.

Sipőcz főpolgármester és Szendy polgármester példás egyetértéssel dolgoznak annak a nagyvonalú munkának a megvalósításán, amely célul azt tűzte ki magának, hogy Budapest legyen a középei; répái idegenforgalom centruma. Mindkettő rajongó szeretettel csüng a székesfőváros fejlődésén és alig van olyan megnyilatkozásuk, amikor ne jövőbelátó elgondolásokkal jelölnék ki az utált a székesfőváros jövő fejlődését illetően.

Mi, akik Budapest idegenforgalmát és fürdő- ügyét társadalmi úton szolgáljuk, hivatott tanúi vagyunk annak a nagyszabású és céltudatos munkának, amely egy évtized alatt Budapestből egy virágzó, pompás várost teremtett, amely minden tekintetben alkalmas az idegenek üdülési és nyaralási igényeinek a kielégítésére. Ma Budapestnek Magyarország idegen- forgalma kialakításában a legjelentősebb szerepe van és valóban örvendetes az a fejlődés, amelynek napról-napra tanúi vagyunk. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy itt nem Ugrásszerű emelkedésről van szó, hanem egy évről-évre fokozódó jelentékeny külföldi vendégtöbbletről, ami mindennél ékesebben bizonyítja azt, hogy ennek az eredménynek az elérésében az idegenforgalom hivatott képviselőinek céltudatos munkájáé az érdem.

A vezetésem alatt álló Budapest Fürdőváros Egyesület Budapest idegenforgalmi értékeinek a kibányászásában elsősorban a székes- főváros területén fakadó gyógyforrások fokozottabb népszerűsítését és kihasználását tűzte ki mag-a elé. Több mint egy évtizedes munkával sikerült ennek a gondolatnak a hazai közvéleményben gyökeret vernie és ugyancsak megnyertük a csatát a külföldi frontokon is, mert ma már nincsen úgyszólván intelligenBessenyey Zénó dr.-t, a Közmunkatanács elnökét, úgynevezett nagy témákról szoktuk megkérdezni. Az elmúlt esztendő, de talán még inkább az elkövetkezendő év ugyancsak kínálta lés kínálja a nagy témákat. A Közmunkatanács előtt soha annyi és soha olyan sok nagyiszabású terv nem feküdt, mint mostanában. Bár, amikor azt mondjuk, hogy feküdt, a szokásos,* de mégsem a megfelelő meghatározást használjuk, mert a Közmunkatanácsnál ma nem fekszenek a tervek, hanem ugyancsak élnek, gyors ütemben megmozdulnak és a lehetőséghez képest valóra is válnak. Az építésügyi szabályzattól Óibuda rendezéséig, a dunaparti problémáktól a Madách Imre-útig sok minden megmozdult és a megvalósulás felé siet az eddig ábrándként kezelt Fóliáim és nemsokára már számolni kell az új, hatalmas feladattal, amely Budapest és a Pestkörnyék városrendezésében fogja megtalálni az összhangot.

De most, a karácsonyi misztikum hangulatában pihenni hagytuk a nagy koncepciókat és Bessenyey Zénónak a szíve körül tapogatóztunk. Sokágú közéleti tevékenysége közepette a szívének akkor kell legjobban kormányoznia elhatározásaik amikor abba a kerületbe lép, amelynek bizalma a törvényhatósági bizottságba küldte. A XIII. kerület, Angyalföld szorul ebben a nagy városban a legjobban arra, hogy emberi érzésekkel pótoljak meg a törvényt és a szabályrendeletet.

— Angyalföld — mondja Bessenyey Zénó és hivatalának ablakából messzire elnéz a szegénység- tanyája felé, — el tudom képzelni, hogy valakinek talán terhes és kényelmetlen is lehetne az angyalföldi problémákkal foglalkozni. Én azonban örülök, hogy rám esett ennek a kerületnek gond fia- Minden erőmmel igyekezem betölteni azokat a feladatokat, amelyek ott reám várnak. Nem a Közmunkatanács elnöke jelenük meg a nehéz kenyérgon- dokkal és ezernyi ügyes-bajos dolgokkal jelentkező embersereg előtt, hanem a képviselő, a városatya, de talán elsősorban1 az érző emsebb külföldi orvos, utazási irodai tisztviselő vagy újságíró, aki ne venne tudomást arról, hogy Budapest a világ egyik legértékesebb és I egnag y óbb szia b ás ú fű r dő városa.

Az elmúlt években valóban nagyszámú és értékes külföldi fürdővendég nyerte vissza egészségét a budapesti thermális vizekben és évről-évre nő azoknak a száma, akik gyógyulás céljából felkeresik az iramár világhírűvé vált bmlauesti gyógyvizeket.

Már most nekünk arra kell törekednünk, hogy egészséges fürdőpolitikával egyengessük a további fürdőfejlesztés útjait és, hogy az elkövetkező évtizedben igyekezzünk megteremteni mindazokat az intézményeket, amelyek Budapest Fürdőváros teljes kialakítása érdekében szükségesek. Elsősorban a tudományos fürdőkutatóintézet létesítéséről van itt szó. Meg kell építeni minél sürgősebben a fürdőkórházat, ami szociális szempontból elodázhatatlan kötelesség. Meg kell szervezni a kúratípusokat.be kell vezetni a gyüniölcskúrákat, az ivókúráknak megfelelő hajlékot kell biztosítani, az orvosok érdeklődését a fürdőváros iránt fokozni kell és gondoskodni kell a külföldiek számára mindig megfelelő attrakciók és szórakozási lehetőségekről, amiben hála Istennek. Budapesten nem igen lehet hiány. Ez az a szilárd bázis, amelyre Budapest felépítheti a maga jövőjét, mert az egyenletesen megalapozott fürdő- és üdülő- vendégforgalom független a divattól és eshetőségtől és kizárólag rajtunk múlik, hogy ügyes propagandával, leleményességgel mennyi fürdővendéget tudunk magunknak évről-évre biztosítani a kiapadhatatlan nagy európai ember- resevoirból.

Az új esztendőben Budapest Székesfővárosnak minél több idegent, minél több fürdővendéget kívánok, mert ennek örülni fog a kereskedő, az iparos és minden gazdasági tényező és a külföldiek által nálunk itthagyott pénz a gazdasági élet vérkeringésébe friss lendületet és új erőt fog hozni. Erre az erőgyarapodásra a mi sok megpróbáltatáson átment fővárosunknak szüksége is van és reméljük, hogy az idegenforgalom fokozott megnövekedése fogja meghozni számunkra a varvavárt gazdasági fellendülést.

bei*. És örömmel állapíthatom meg, hogy a jószándékomat és a segítő munkámat méltányolják is. Megható az a szeretet, amellyel körülvesznek és a megértés, amely leszereli a békétlenséget, amikor látják, hogy mindenkivel pártatlanul foglalkozom és amikor a lehetőségek határáig elmegyek, józanul belátják, hogy tovább elmenni nincsen lehetőség. És meghat az a hazaszeretet, amellyel ezek a szegény emberek el vannak telve és amely- lyel a közügyeket figyelik. Szegénységükben ez az erőforrásuk is, amely bizalommal tölti el őket a jövőre nézve. És ez nagyon fontos.

— Ebben a munkámban, amelyet nagy szeretettel végzek, erős támaszom bizottsági tagtársam, Hegedűs Bertalan dr., aki erős (Szociális érzéssel felvértezve vesz részt a törvényhatósági bizottság munkájában és fáradhatatlanul dolgozik úgy a kerület általános érdekeiért, mint a szociális segítés körül. A kerületi pártszervezet is áldásos tevékenységet fejt ki. Fülöp Endre kerületi elnök, Bubit z Gyula helyettes elnök, Széli Elemér dr., az ifjúság vezetője, Sarkady Sándor, az iparosság- irányítója és az adminisztratív munka élén Miriszlay Béla párttitkár és Bartl Károly helyettes titkár mind kitűnően töltik be helyüket.

— A (szociális kérdések mellett a kerület fejlődése is gondunk és ezen a téren is szép eredmények mutatkoznak. A kerületi elöljáróság legiközelebb felépülő modern otthona, a gyűjtőcsatorna építése nemcsak a fejlődést szolgálja, hanem ugyanakkor munkalehetőséget is nyújt a lakosságnak. A közelebbi jövő feladatai sorába tartozik a piackérdés rendezése és kívánatos a kerületi vásárcsarnok létesítése. Remélem, hogy a stadion és a: sportcsarnok nagyszabású tervében Angyalföld is számításba kerül, az itt kínálkozó nagy városi kerületek és a célnak megfelelő forgalmi ösz- szeköttetés révén.

Itt hirtelen megállt a, beszélgetésben Bessenyey Zénó.

— Ezeket a kérdéseiket mint a kerületért dolgozó városatya említettem fel csupán. A karácsonyi hangulatban Angyalföldről nem a Kö'zmnnk a tanács elnöke nyilatkozott.

Ezt nem mondta, de hozzátehetjük: a szegény embereket szerető, megértő szív nyilatkozott meg Bessenyey Zénóban, aki fogadóóráiul annyi meleg szeretettel szokta megszorítani a hozzáforduló vihardúlt, csatakos, sze- gényeimberek kezét.

640 karácsonyi kinevezés

A várvavárt kinevezések megtörténtek a fővárosnál. Január elsői hatállyal 640 állás betöltése vált esedékessé és az állásokra 3200 pályázat érkezett be. Farkas Ákos dr., az elnöki ügyosztály vezetője hétfőn terjesztette aláírásra a végleges listát Sipöcz Jenő dr. főpolgármester és Szencly Károly polgármester elé.

A polgármester által kinevezettek sorában főjegyzővé neveztetett ki PoUornyay Sándor, Matolay Viktor, Lukács József, Remete Viktor, Rózsavölgyi István, Della Donna Mihály, vitéz Horváth László, Hamlin Károly, Flaxmayer József; tanácsjegyzővé ki neveztettek 32-en; fogalmazóvá 73-an;

az árvaszéknél ülnökké Döbrösy Vilmos, továbbá főjegyzővé 2, jegyzővé 6, fogalmazóvá 4;

a tiszti ügyészségen főügyész-helyettessé Feiglcr Károly, továbbá ügyésszé 3, ügyész-helyettessé 2, alügyésszé 3, fogalmazóvá 2;

a mérnöki szakon műszaki főtanácsossá Demeter Dezső, Rózsás Pál, Dörre Endre, továbbá műszaki tanácsossá 5, főmérnökké 12, mérnökké 21, segé dmér- nökkó 57, műszaki főtisztté 7, műszaki, altisztté 7;

fővegyésszé Sarló Károly, vegyésszé 2, segédvegyésszé 2;

a statisztikai hivatalnál fogalmazóvá I, segédfogalmazóvá 2, főtisztté 1, segédtisztté 9;

a levéltárnál levéltárossá 1, altevéltárossá 1, segédlevéltárossá 2;

a könyvtárnál főkönyvtárossá Kelényi Béla és Witzmann Gyula, továbbá könyvtárossá 2, segéd- könyvtárossá 2, főfelügyelővé 1, felügyelővé 4, főtisztté 6, tisztté 12;

a múzeumoknál osztályigazgatóvá Horváth Henrik és Nagy Lajos, továbbá múzeumi tisztté I; az erdőmérnöki karban erdőméin ükké 2; az állatorvosi karban állatorvosi tanácsossá Semsey Géza, továbbá állatorvossá 2, segédállator- vossá 3;

az állatkertnél főfelügyelővé Szabó Ferenc; gyorsíróvá Zabik László és Pál István; idegenforgalmi igazgatóvá Zilahy Dezső, aligazgatóvá Markos Béla, idegenforgalmi titkárrá 5, köztük elsőinek Mátéka Béla;

a köztisztasági hivatalnál aligazgalává Fekete Géza, továbbá főfelügyelővé 1, felügyelővé 2, főtisztté 2, tisztté 4;

az adóhivatahiál főtanácsossá Fleischer Tihamér és Maries József, továbbá tanácsossá 7, főtisztté 11, tisztté 30;

a gazdasági felügyelői karban főfelügyelővé 4, felügyelővé 5, főtisztté 8, tisztté 16;

a kertészetnél í'őintézővé 1, intézővé 1; a segédhivatali tisztviselők létszámában főigazgatóvá 2, igazgatóvá 5, irodafőtisztté 22, irodatisztté 40, kezelő főtisztté 3, kezelő tisztté 8;

a gondozó nő-vérek sorában főgondozó nővérré S, gondozó nővérré 6.

A főpolgármester által kineveztetell segédfogalmazóvá 76, ügyészi fogalmazóvá 4; a. számvevőségnél számvevőségi főtanácsossá Herein Károly és Bonta, Pál, továbbá tanácsossá 5, főtisztté 13, tisztté 33.

Az újonnan kinevezettek kedden délelőtt tették le Lamotte Károly dr. alpolgármester kezeibe az esküt.

Karácsonyi beszélgetés BESSENYEY ZÉNÓVAL

Angyalföldről, a szegények kerületéről