Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-23 / 51-52. szám
Budapest, 193ú december 23 51—52. S2tíin HusszonöíödiU. évfoly tun ------—i-------------------- -----— El őfizetési ért SGÉSZ ÉVRE................24 PEKÖŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ ■ GYES SZÁM ÉRA: 50 FILLÉR ArusUJák az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI,, ANDRÁSSY-ŰT 60. Telefon: 1-137.15 - Postacsekk: 40.424 Bornemisza Géza: Megvan a félmillió, amely bizfosítía Magyarország méltó részvételét a párisi világkiállításon Előre tudtuk, hogy előbh-utőbb bekövetkezik a valutárls árszlntklegyenlftődés — laegen- forgalmunk jövő kilátásai Budapest karácsonyfája A Fővárosi Hírlap számára írta: Sipőcz Jenő dr. Budapest székesfőváros főpolgármestere A szeretet ünnepén áhitatos lélekkel gondolunk a csodálatos bethlehemi éjszakára. A gyermek Jézus, a bethlehemi jászol tűnik fel képzeletünkben, az angyalok énekét halljuk évezredek távolából. A karácsonyi ünnepek alkalmából megtelik a lélek azokkal az érzésekkel, melyek békét és boldogságot fakasztanak a földön. A szenteste a karácsonyfa fényével a lélek csillagait, a hit és reménység' égboltját gyújtja fel a. milliókban. Az Ige megszületésének ünnepe arrafelé fordítja tekintetünket, ahonnan az örök élet vigasztaló és erősítő hatásai jönnek. A karácsonyfa alatt a család, a gyermek boldog ünnepét üljük, amikor a. szeretet, az irgalom., a jóság isteni tűzhelyénél mutle&edün k, A családé, a gyermeké és a szegényembereké legyen a karácsonyi napoknak minden fényessége, melegsége és jótékony szelleme. A család bensőséges szeretető, a gyermek ártatlan hite és öröme, a szegényembernek a társadalomhoz való felemelése: azok a szelíd, a mindennél erősebb hatások a történelmi életben, amelyek világot alakítanak és jövőt jelentenek. A magyar társadalom .mindenkor lélekkel és meggyőződéssel ápolta a keresztény szellemet, mely életforrása, történelmi fenntartója a családnak és a szociális gondoskodásnak. Napjainkban állandóan napirenden van a családvédelem nagy kérdése, legjobbjaink sürgetnek olyan intézkedéseket, melyek elősegítenék a családok alapítását és biztosítanák azok jövőjét úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben. A kormányzat is foglalkozik a családvédelem kérdésével, törvényhozási úton igyekszik ezt a. nemzet jövőjére kiható gondolatot intézményesen megoldani. A család, a gyemnek és a szociális gondoskodás kérdéseinek tevékeny, megértő istápolója volt mindenkor a székesfőváros, mely a család védelméért, a gyermek boldogulásáért mindent elkövetett és erre irányuló kötelességét teljesíteni fogja a jövőben is. A legnagyobb anyagi áldozatoktól sem riad vissza, hogy segítséget nyújthasson a szegényeknek, a nélkülözőknek. A szociális gondoskodás intézményesen kiépített része a városigazgatásnak. A székesfőváros vezetőségét mélyen áthatja az a tudat, hogy a szociális feladatok megoldásától függ a nemzeti társadalom jövője. Budapest karácsonyfáján az emberszeretet gyertyafényei ragyognak. Az a szellem, az a lélek világít nekünk, mely életet és -megváltást hozott az emberiségnek. A múltban mindent megtettünk, hogy a keresztény gondolat élő valóság legyen, nyomort enyhítő, könnyet le- törlő, szeretetek megértést fakasztó erő; a jövőt is az örök emberi eszményeknek akarjuk szentelni. Budapest karácsonyfája alatt forrjanak össze a szívek, a lelkek, a szeretet (is a jóság isteni érzésében! Karácsonyi szünetre ment a parlament, a törvényhozás munkája szünetel, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ugyanekkor megszűnt volna a munka a minisztériumokban is, ahol egyrészt megszakítatlanul folyik tovább a törvényelőkészítés, másrészt pedig az illetékesek minden idejét lefoglalja a tökéletes végrehajtás keresztülvitele. Mondani sem kell talán, hogy a már meglevő törvények és rendeletek végrehajtási munkálatai közül a főváros közönségét eisősorbar azok a tervek és j intézkedések érdeklik, ;r j a, magyar iie- j genforgalommal kupa* oá- .-ójuk. Végre is az idegenforgalom, az úgynevezett láthatatlan export, már tavaly külkereskedelmi mérlegünk második helyére rukkolt elő és nincs kizárva, hogy rövidé seri az első helyet foglalja el. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ennek a hatalmas nemzetgazdasági tényezőnek jelentékeny hányadát Budapest dominálja, mert hiszen egyelőre az a helyzet hogy a nemzetközi idegenforgalom szempontjából tulajdonképpen csak Budapest jöhet számításba. Tudvalevő ugyanis, hogy az idegenforgalomnak még abban az esetben is Budapest a bázisa, ha a hozzánk jött idegen vendég ellátogat a magyar vidék egyes nevezetesebb helyeire. Fölösleges lenne most megismételnünk, hogy ez a gyönyörűen fejlődő idegenforgalom némileg veszélybe sodródott az egyes külföldi államokban foganatosított devalvációk következtében, szerencsére azonban az illetékes tényezőket nem érte váratlanul ez a külföldi fordulat: mindenre felkészülve fogadták az aláértékeléseket és már ma is azt mondhatjuk, hogy aggodalomra nincs ok. Függetlenül azonban az ellensúlyozó intézkedésektől, itt vagyunk a jövő esztendei párisi világkiállítás küszöbén, ahol egy jólsikerült magyar expozícióval rendkívül módon felkelthetjük magunk iránt az érdeklődést. A most említett két kardinális probléma volt az, amelynek megvitatására és ismertetésére Bornemisza Géza, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter a minap sajtóankétot hívott össze, amelyen résztvett a Fővárosi Hírlap munkatársa is. Bornemisza Mm miniszter elsősorban a párisi világkiállítás magyar élőké szüle teil ismertette: — A jövő esztendő május elsején nyílik meg Parisbau a világkiállítás, — mondotta a miniszter, — amely valójában a résztvevő ötven állam népeinek tudományos és művészeti kiállítása lesz. Célja az, hogy bemutassa: mennyire érvényesül a Bornemisza Géza miniszter ezután áttért az aktuális idegenforgalmi problémákra és ennek során, többi közt, a következőket mondotta: — Az egyes külföldi országokban, nevezetesen Franciaországban, Hollandiában és Svájcban bekövetkezett devalvációk aktuálissá tették idegenforgalmi tevékenységünk átgondolását. Bizonyos aggodalom modern ember életében a múlt és a jelen művészete és a technika fejlődésével elért vívmányok használata. Nemrégiben nálunk Budapesten megjelentek egyes sajtó- közlemények, amelyek annak az aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy a kormány esetleg késedelmeskedik és ezzel veszélyezteti a magyar kiállítás sikerét. Az itt látható tervek, vázlatok és mmdelfek, — mutatott a miniszter a dolgozószobája mögött levő terem zsúfoltságára, — világosan mutált ják, hogy a kormány idejében foglail- kozik ezzel a problémával és bár mimlcz- ideig nem állt a nyilvánosság elé, a biva- iali szobák falai közt serényen folyik az előkészítő munka. E tekintetben mindjárt a. legfontosabb komponensen kezdhetem: máris sikerült előteremteni azt a mintegy lélmiílió pengőt, az anyagi alapot, amely biztosítja, hogy Magyarország kulturális és civilizációs színvonalához méltón vehessen részt a kiállításon. A miniszter ezután átadta a szót Tormay Géza államtitkárnak, aki részleteiben ismertette a magyar kiállítás anyagát, amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg. Figyelemreméltó azonban Bornemisza Géza miniszternek az a megállapítása, amely megmagyarázza: miért kellett oly módon és egyedül oly módon beosztani a, kiállítás anyagát, ahogyan ez a tervek szerint történni fog. — Nem szabad elfeledkeznünk, — mondotta a miniszter, — hogy a művészetek és technika szerepét érzékeltetni akaró párisi világkiállításnak nem lesz az a jellege, mint a nemzetközi áru minta vásároknak, következésképp nem szabad ott, bódékat leiállítani, nem szabad egyes iparágak, vagy különösen egyes cégek termékeit elkülöníteni, hanem az összbenyomásra, az esztétikai követelményekre kell tekintettel lenni, ily módon tehát meglehetősen nehéz problémát kellett megoldani. — Meg kell állapítanom azt is, — folytatta a. miniszter, — hogy nem igaz az, mintha a magyar pavilion eldugott helyen lenne, ellenkezőleg: a főútvonalon épül fel es minden bizonnyal egyik szembeszökő attrakciója lesz a világkiállításnak, amely május elsején nyílik meg, október végéig lesz nyitva és az előrelátható számítások szerint húszmillió ember látogatja meg. — Külön meg kell jegyeznem, hogy a párisi világkiállítás kormánybiztosa, Edouard Labbé és vezérkara mindenben a legnagyobb előzékenységgel áll rendelkezésünkre, általában pedig a franciák igen nsgy súlyt vetnek arra. hogy Magyarország kellőképp és a legnagyobb megelégedésre vegye ki részét a világkiállításból. kézenfekvő, mert. hiszen a valuta-leértékelések folytán egyrészt megdrágult az utazás, másrészt a tömegek számára hozzáférhetővé váltok olyan országok, amelyeket eddig valóságos kínai fallal vett körül magasra értékelt valutájuk. Ilyen ország például Svájc. Nines oknnk azonban félni, mert hiszen idegenforgalmúink szerencsésen naggyá fejlődött azokban az időkben, Felkészülten vártuk a külföldi devalvációkat
