Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-16 / 50. szám

50. szám tiuszon&íöúih; évfolyam weummmmmmmm Hudapesi, I93ő december 16 Előfizetési ér: «CSESZ ........................ 24 PSMtsŐ FÉ LÉV&S..................................12 PENCad 8 < 3 Y £ $ SZ&M Ar A: 50 FILLÉR &urusí£Jáfc az összes SSySz-ssawäSIonokban FELELŐS SZERKESZTŐS DUCSé EMIL MEGJELENIK MINDEN SZEKDÄN Szerkesztőség és hiadóhivalah BUDAPEST, VL, &NDR&SSY-ÚY &0­Telefon: 1-137-15 - S»os?sisekkj 40.424 Asz árvak.pénze A főváros pénzügyi bizottságának pénteki ülésén szomorú szenzáció pattant ki. Olyan szenzáció, amelyre a törvényhatósági bizottság egyik legkomolyabb és legmérsékeltebb tagja, Harrer Ferenc is azt mondta, hogy „egyenesen megdöbbentő, miképpen kezelik a gyámpénz­tári kölcsönöket“. Nem is csodálkozunk azon, ha ezután az ellenzéki bírálat szavaiban és kifejezéseiben Harrer Ferenc súlyosan elítélő bírálata kiélesedett és kemény elítélésekben nyert kifejezést. Nem csoda ez, nem is kell nagyon megokolni, egyszerűen, szárazon, de a maga szárazságában is gyilkosán elítélő sza­vakat kell kimondani, mert az árvák pénzéről van szó. Az árvák pénze forog veszedelemben. Szegény pesti kispolgárok, akik egész életükön át gondosan űzették az adójukat, eleget tettek minden polgári kötelességüknek, a szájuktól vonták meg a nagyobb darab kenyeret, hogy gyermekeik jövőjéről valamelyest gondoskodja­nak. Ezek a pénzecskék, amelyeken fia,tál egzisz­tenciák épülhetnének föl, forognak veszélyben. A dolgokat azonban eltúlozni még sem kell és nem is szabad. Mindenekelőtt meg kell álla­pítani azt, hogy ebben a pillanatban még nem nagy összegekről van szó és meg kell állapí­tani azt is, hogy a hibákért és mulasztásokért a székesfőváros árvaszékének nem mostani ve­zetősége tartozik felelősséggel, sőt éppen ellen­kezően, Csorna Kálmán árvaszéki elnök volt az. aki annakidején, amikor a. hibák történtek, igyekezett vétójával a bajokat megelőzni. Nem a sajtó és nem az ellenzék pattantotta ki a szomorú szenzációt, hanem maga a városi adminisztráció jött rá arra, hogy itt hibák vannak és maga a polgármester vitte a bizott­ság elé a kellemetlen ügyet. Sőt maga a polgár- mester volt az, aki javaslatot tett és hozzá­járult az ellenzéki indítványokhoz is, amelyek szerint meg kell állapítani, kiket terhel a felelősség, ki. szavazta meg a kölcsönöket, ki becsülte meg az ingatlanokat és protezsálta a kölcsönnyújtásokat. Ezenkívül a polgármester máris, a saját hatáskörében elrendelte a vizsgá­latot, amely folyamatban is van, a főszámvevő pedig már dolgozik azon, hogy összeállítsa azokat a kölcsönöket, amelyeknél a biztonság veszélyeztetve van. Maga Csorna Kálmán, az árvaszék^ elnöke jelentette ki a pénzügyi bizottság ülésén, hogy lesz még néhány olyan ügy, mint amilyenek most kerültek nyilvános­ságra. Később kifejtette azt is, hogy 4.7 millió pengőt helyezett ki az árvaszék körülbelül hét­száz tételben és bizony lesz tíz-, vagy tizenkét olyan kölesönügy, ahol veszedelem észlelhető. Eltussolásról, takargatásról, a bűnösök mentegetéséről, a ^ könnyelműség leplezéséről, a hibák tagadásáról tehát szó sincsen. A vizs­gálatot maga a polgármester rendelte el és ahogy Szendy Károly erélyét és puritánságát az egész város polgársága ismeri, mindenki tudhatja azt, hogy ennek a vizsgálatnak eredményeképpen tökéletesen tisztán fog állani az ügy, kik, hogyan és miért követtek el hibá­kat, bűnöket. A főváros mai rezsimje a leg­nagyobb rigorozitással vigyáz a közpénzekre, a legnagyobb óvatossággal nyúl a kiadandó garashoz és a legtökéletesebb takarékosság uralkodik az egész vonalon. Az a városkor­mányzás tehát, amely a közpénzekre így vigyáz, százszorosán féltékenyen őrzi az árvák pénzét, amely minden társadalomban a leg­szentebb. Alig férhet- hozzá kétség, hogy az árvák pénzéhez ^ senki hozzá nem nyúl. Budapest székesfőváros tisztviselői karának puritánsága és erkölcsei ezt tökéletesen kizárják. Nem zárják ki azonban az (emberi gyengeségek azt, hogy voltak, akik a kellő óvatosságot elmu­lasztották, könnyebb szívvel és könnyebb kézzel bántak a kölcsönök folyósításánál, mint ahogy szabad lett volna. Ez hamarosan mind ki fog derülni és senki sem kételkedhetik benne, hogy nemcsak az eredmények jutnak nyilvános­ságra, de az eredményekből a legvégsőkig le is^ fogják vonni a tanulságokat. Az árvák pénze veszedelembe nem juthat, de gondos­kodni kell. arról is, hogy a jövőben az árvák pénzével senki, se barátságból, se .jóhiszemű­ségből könnyelműséget el ne követhessen. Elkészüli a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának szervezeti szabályzata A mimszSerelr*iikiseí már letárgyalták a szervezeti szabá­lyokat, amelyek teleit legközelebb dönt a pártértekezlet Legfőbb program: a szociális és gazdasági munka Az országos politikában mozgalmas az élet, a Nemzeti Egység> Pártjában mélyreható át­szervezési munka folyik, amely Darányi Kál­mán kormányelnökségével indult el és amely most jutott el a végső kifejlődéséhez. A politi­kai irányelvek maradtak azok, amelyek a párt­tal együtt születtek meg, a változások a párt belső életében, a párt szervezeti alkotmányá­ban történtek és történnek. Ezzel a nagy átszervezési folyamattal kap­csolatban olyan hírek jelentek meg, hogy a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezeté­nek alkotmányát illetőleg, vagyis pontosabban a pártszervezet és az országos párt közötti összefüggésben is változások történnek és hogy ebben az ügyben az országo- ^s a fővárosi párt vezetősége között a legutóbbi napokban is sűrű tanácskozások folytak. Anélkül, hogy ezekbe az állítólagos tár­gyalásokba be lenne avatva, mindenki, aki a fővárosi pártszervezet életét közelebbről figyel­heti, megállapíthatta, hogy a fővárosi párt- szervezet vezetősége és tagjai körében a leg­csekélyebb nyugtalanság sem észlelhető, az or­szágos politikának hullámzása közepette a NÉP Fővárosi Szervezete a nyugalom szigete, ahol zavartalanul folyik az a céltudatos és köz­érdekű munka, amely nem olcsó^ politizálásban, hanem a várospolitika irányításában találja meg a maga létalapját és feladatait. Ezt árulja el Zsitvay Tibor elnök minden vezérlő tényke­dése, ezt bizonyítja az a példás harmónia, amely ennek a pártszervezetnek minden tagját egybe­forrasztja és ezt mutatják azok az eredmények, amelyeket összhangot kereső, céltudatos^ mun­kájával a párt elért és amellyel döntő súlyt és tekintélyt szerzett magának a városházán. Bár ezek a tények nyilvánvalóak, az országos politika hullámverésével kapcsolatban jelentkezett átszervezési hírekre vonatkozóan illetékes helyről magyarázatot kívántunk hallani. Ezért megkér* de z tűk Vá fi La |©s tír. törvényhatósági bizottsági tagot, a NÉP Fővárosi Szervezete helyettes főtitkárát, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő­ket mondta: — Tudomásom van róla, hogy valamelyik lapban hír jelent meg a fővárosi párt alkotmá­nyának, vagy helyesebben szervezeti szabály­zatának előkészítésével kapcsolatban és bár 'egészen természetesen a pártszervezet szabály­zatának kidolgozása időszerű, az említett hír jóformán a maga egészében téves. A válasz­tások lezajlása után a párt elnöke azonnal fog­lalkozott a szervezet kérdésével, azonban rész­ben az időszerű politikai feladatok terhe és a mozg'almas fővárospolitikai élet miatt, részben azért, mert tényleg voltak gondolatok, amelyek az orszláigos szervezeten belüli óhajtották a fővá­rosi szervezet kérdését is megoldani — a szer­vezeti szabályzat előkészítése az elmúlt sze­zonban konkrét kialakulást nem nyert. — A nyár folyamán a pártelnök úr ebben a kérdésben megbeszéléseket folytatott és en­nek a során kialakultak azok az alapelvek, amelyek a fővárosi pártszervezetnek a felépíté­sénél irányadóknak tekinthetők. Ennek alapján éppen én kaptam a megtisz­telő megbízási, hogy a szervezeti szabályo­kat formába öntsem s ennek megtörténte után a párt elnöksége a maga álláspontját a rész­letek tekintetében is megalkotván, Zsitvay Tibor őexcellenciája, pártunk elnöke a szervezeti szabályzat alap- elveit és konstrukcióját nem most, hanem már több mint egy hónappal ezelőtt a párt vezérével Darányi Kál­mán miniszterelnök űr őexcellenciájá­val le is tárgyalta. A párt egységes megszervezésénél nélkülöz­hetetlen szervezési szabályzat ezekutfán rövi­desen a fővárosi párt képviseleti szerve, a pártériekezlet elé kerül, amely annak sorsa fe­leit határozni fog. Annyi bizonyos, hogy a szervezeti szabályzat biztosítani fogja a Fővá­rosi Párt számára azt az önállóságot és moz­gási szabadságot, ami a fővárosi politika külön természetének és a közérdeknek megfelel. így áll a Nemzeti Egység- fővárosi pártja szer­vezeti kérdése, amely nincs összefüggésben azzal az átszervezési folyamattal, amely az országos pártot foglalkoztatja. A szervezeti szabályok tulajdonképen, nem változtatnak a fővárosi párt tevékenységén, csupán kodifikálják azt a munkaprogramot, melyet a párt maga elé. tűzött és a felmerült kérdések keretében hűségesen követett. A munkaprogram a szó igaz értelmében megérdemli ezt az elnevezést, mert a pártszervezet legsarkaiatosabb jellemzője a munka, még pedig a közérdekű munka. Úgy a párt­központban, mint a kerületekben lankadatlanul folyik a közért való tevékenység, amelyre pártkülönbség nélkül felfigyelt a főváros egész polgársága. A közfelfogás ma az, hogy a pártszervezet úgy dolgozik, mintha nem is politikai irányt, hanem egyes-egyedid a közérdeket képviselné u városházán. Tervszerű elhatározás ez, — kérdeztük Vályi Lajos dr.-t — vagy pedig- az események sodrában véletle­nül adódott? — A párt — volt a válasz — már a választá­sok alkalmával kötelezettséget vállalt abban a. tekintetben, hogy minden pártérdeken felül a tárgyilagos igazságot és minden ügyben a közérde­ket fogja szolgálni. Ha a közvélemény a pártnak ezt a törekvését észreveszi és méltányolja, azt jóleső érzéssel vehetjük tudomásul, mert- ez a fővárosi pártnak és a párt minden tagjának a törekvése. Ez a leg­főbb programunk, mert az a felfogásunk, hogy a fővárosi politikában úgyis túl sok volt a politika, holott a fővárosi poli­tika nem is annyira politika, mint szo­ciális és közgazdasági munka. Nálunk tehát nem véletlen, hanem nagyon is tervszerű az, hogy minden egyes kérdést ebből, a szempontból vizsgálunk és ebben a tekin- ben a párt, mint ahogy éppen a legutóbb a BART-kérdésnél is látható volt. tag­jainak a lelkiismeretét sem kívánja megkötni. különösen akkor, amikor erősen vitás lehet, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint tény­leg mi a közérdek. A legutolsó esetben a Bart- vitánál is mindenki azt láthatta a párt tagjai közül, hogy a két ellentétes vélemény a két ta­bor teljes meggyőződésén alapult és mind a két fél meg volt győződve és ma is meg van győződve, hogy az ő álláspontja felelt meg a közérdeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents