Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-09 / 49. szám
Budapest, 1936 december 9. M 3 Hill KW Deák Ferenc a pesti polgár Deák Ferenc nemcsak a ne-mzeinek nagy fia, de fővárosunknak nagy polgára is volt. Valósággal szerelmese volt Pest városának a haza bölcse, ki országos gondjai mellett is állandóan érdeklődött a város minden eseménye iránt. Különösen érdekelte a Belváros, melynek hosszú éveken keresztül követe volt. Annyira összenőtt kerületével, hogy a Belvárost nélküle és őt a Belváros nélkül alig lehetett elképzelni. Egyik őslakója volt a kerületnek. Sokáig az Úri- (most Petőfi Sándor) utcában, majd később az Angol királyné-szállóban lakott. Itt fogadta napnap után a kerület polgárait, akik előadták ügyesbajos dolgaikat. Tudták, hogy nem hiába mennek hozzá, mert amennyire csak módjában állott, mindenkin segített. Egyházi méltóságok, politikusok, tudósok, vidéki küldöttségek keresték fel úgyszólván naponta. Pest iránti szeretetének mindig tanujelét adta. A város vezetői gyakran kérték a tanácsát és alig volt olyan probléma, melyet bölcsesége meg nem oldott volna. Nemcsak a közigazgatási, hanem különösen a város szociális és kulturális ügyeinek közismert támogatója volt. Melegen érdeklődött a város karitatív tevékenysége iránt. Nevezetes volt arról, hogy nem engedte magát fotografálni. 1861-ben Rottenbiller polgármester kérésére mégis a fényképező masina elé állott és a polgármesterhez intézett levelében kijelentette, hogy nem ellenzi arcképe kiadatását és sokszorosítását, de csak jótékony célra. Meg is nevezte a pesti árvaházat, amelyre arcképe terjesztésének kizárólagossági jogát átruházta. Mellszobrát, mely Ku gl er alkotása volt, csak úgy engedte sokszorosítani és forgalomba hozni, ha minden eladott darab után két forint jut a Bazilika építési költségeire. Rendkívüli egyéniség volt, akire az egész ország a legnagyobb hódolattal tekintett. Meghitt barátja, P ul s z ky Ferenc is a csodálat hangján ír emlékirataiban Deák emberi nagyságáról. A legtisztább jellem,, ragyogó elme, a leg önzetlenebb hazafi és a legnemesebb szív összpontosult benne. Soha senkit meg nem bántott, mindig csak jót cselekedett. Különös élmény volt a vele való társalgás. Az akkori j idők kiválóságai kitüntetésnek vették, ha társaságában lehettek. Pulszky Ferenc, aki úgyszólván magántitkára is volt, majdnem állandóan nála tartózkodott. De gyakori vendége volt Kossuth Lajos is. Deákot a legmelegebb barátság fűzte Kossuthhoz, akinek családját is nagyon szerette. Egyébként Kos- suth-tal komaságban is volt. Deák pesti lakásán, ahol a büntetőtörvénykönyv előkészítő munkálatai folytak, érdekes és a haza jövendő sorsát érdeklő, igen fontos tanácskozások voltak. Ő elnökölt ugyanis a büntetőtörvénykönyv szerkesztői bizottságában, melynek további tagjai Klauzál Gábor, Eötvös .József, Szalag László, P uls zky Ferenc, B e z e- r é d j István és Zsedényi Ede voltak. A nagyember példátlan szerénysége köztudomású volt, mint ahogy azt is tudták róla, hogy a szegény emberek gyámolítója és ezért a kéregetők állandó ostromának volt kitéve. Nemes gondolkozása és jóságos szíve meghódított mindenkit. A legpuritánabb magánéletet élte. senkit még erősebb kifejezéssel sem illetett. Mégis akadt valaki, aki valamiért haragudott rá. Ez hűséges gazdaasszonya volt, aki egyébként páratlan szeretettel és önfeláldozással viselte gondját nemeslelkű gazdájának. A gazdaasszony egyszerűen azért haragudott, mert Deák koránkelő ember volt. Már hajnali három órakor ébredt, .ezután hosszabb sétát tett a Dunaparton és a városban. Munkatársait már a kora reggeli órákban fogadta. Különben pedig minden barátját és ismerősét szívesen látta szállásán. Ő maga ritkán tett látogatást. A téli estéket gyakran töltötte a Nemzeti Színházban, az Akadémia páholyában, többnyire V ö r ö s m r i y és Bajza társaságában. Ellátogatott oda néha Batthyány Lajos gróf, Széchenyi István és Dessewffy Aurél gróf is. Deák szívesen látott vendége volt az akkor szereplő főúri családoknak és M a j Iá t h országbíró házánál is többször megfordult, Ott találkozott az akkori idők több neves emberével, így Teleky Józseffel, Vay Miklós kancellárral. Királyi Pállal, később Jókaival, Tisza Kálmánnal, Teleki László gróffal, Kemény Zsigmonddal, C zuc z o r Gergellyel, T ol dy Ferenccel, An dr á s s y Gyula gróffal és több más kitűnőséggel, Egyik leglelkesebb híve és tisztelője, Schwendtner Mihály belvárosi apátplébános gyakrabban vendégül látta a haza bölcsét, kinek tiszteletére meghívta olyankor a társadalmi és városi élet vezetőit. A plébános estélyein különben Liszt Ferenc is sokszor ott volt. Ügy hiszem, meg kellene örökíteni Deák pesti életének minden mozzanatát. Elvégre nem lehet közömbös még vár őstörténeti szempontból sem, hogy a haza bölcse Pesten hogyan töltötte idejét, kinek a társaságában élt, milyen környezetben és milyen körülmények között készítette történelmi alkotásait. A mostani sívár idők alkalmasak a reminiszcenciák felelevenítésére: ezeket az időket, Deák, Kossuth, S z é eh e n y i korszakát kellene megismertetni a mai nemzedékkel, amely annyira eltávolodott nagyjaink nemes eszméitől. Öt éven belül új centráléra lesz szüksége a fővárosnak Szakértők véleménye szerint elkerülhetetlen a vízdijak módosítása — Ismét megkezdte működését az Uzempolitikai bizottság Az üzempolitikai bizottság ismét megkezdte nyáron megszakadt működését. A legszélesebb körben élénk figyelem kísérte azt a hatalmas munkát, melyet a Zsitvay Tibor dr., a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezetéinek elnöke által életrekeltett bizottság végzett a céltudatos gazdálkodás, az okszerű racionalizálás, másrészről az üzemek jövedelmezőségének fokozása érdekében. A szanálásnak ugyan nem volt szerve az üzempolitikai bizottság, mégis az üzemek életének minden jelenségét megvilágító munkásságának eredményei hasznosan folytak be a szanálás nehéz műveletébe is. A szanálással lezárult az üzempoliitikai bizottság munkásságának első nagy periódusa, most a napokban azonban, mint ismeretes, ismét összeült, hogy tovább menve a megkezdett úton, az immár szanált nagyüzemek további működéséről állapítsák meg a kívánalmak és a lehetőségek olyan összeegyeztetéséi, amely biztosítja ezeknek az óriási értéket reprezentáló mammut-vállaiatoknak rentabilitását és egyben a közérdeknek megfelelő mintaszerű vezetését. áramszolgáltatás Az üzempolitikai bizottság multheti első ülésén Morvay Endre dr. tanácsnok, az üzemi kérdések egyik legalaposabb ismerője foglalta össze azokat a rendelkezéseket és intézkedéseket, amelyeket épen az üzempolitikai bizottság szakvéleménye alapján, illetve kívánságának megfelelően az elmúlt hónapokban az összes üzemek munkájánál keresztülvezettek. helyről nyert értesülésünk szerint hosszasan foglalkoztatta az üzempolitikai bizottságot a budapesti áramellátás feltétlen biztosítása. Az idefűződő gondolatok főként abban csúcsosodtak ki, hogy a jövő fejlődés szempontjának megfelelően a hova-tovább elégtelenné váló áramszolgáltatási berendezések számát és ezzel együtt kapacitását is lényegesen megnöveljék. Természetes, hogy a székesfővárosra igen tekintélyes új kiadásokat fognak hárítani azok a tervek, amelyeknek realizálása esetén egy vagy több új áramfejlesztőtelep kerül üzembe. Különöskép azért van szükség az áramellátás berendezéseinek fokozására, mert, mint az ismeretes, a bánhidai centrálé a MÁV és az egyes vidéki városok mind nagyobbarányú igénybevétele folytán nemsokára már csak üggyel-bajjal lesz képes a főváros áramszükségletének kielégítésére. Az üzempolitikai bizottság egyik tavaszi ülésén, mint halaszthatatlan szükségességet állapította meg, hogy 1S40 és 1942 közztt feltétlenül üzembe kell helyezni ez új budapesti áramfejlesztő telepet. E határozat alapján az Elektromos Művek igazgatósága beható és huzamos tárgyalásokat folytatott, mindenben alkalmazkodva az üzempolitikai bizottság szakértőinek elgondolásaihoz. Ezek szerint a centrálét valamilyen bányavidéken kívánatos felállítani, esetileg nem is ogycentrálét, hanem többet, amely esetben a telepek természetesen kisebb méretűek len- nénnek. Addig is azonban, amíg ezeknek a terveknek a konkretizálására sor kerül, feltétlenül és haladéktalanul szükséges a székesfővárosnak jelenleg tulajdonában levő elektromos technikai berendezések nagyvonalú fejlesztése. Több áramátalakító berendezés modernizálására, illetőleg új berendezések felszerelésére van szükség és ennek, továbbá a főváros áramellátásában résztvevő termelőtelepek modernizálásának költségei közel fognak járni a három millió pengőhöz. Közlekedés Az Elektromos Művek üzempolitikai teendőinek megbeszélése után a bizottság rátért a Beszkárt tarifaemelésével kapcsolatos következmények megvitatására. Az összes rendelkezésre álló adatok alapos ismertetése után arra az álláspontra helyezkedett az üzempolitikai bizottság, hogy mintán a Beszkárt új tarifáinak életbeléptetése óta eltelt idő igen rövid, ezidőszerint elhamarkodott lépés lenne állást fog- ’ lalni a konzekvenciák levonása tekintetében. A ; Beszkárt igazgatósága, mielőtt a tarifamódosításra j sor került volna, megállapította, hogy a jelenleg j érvényben lévő viteldíjrendszer pénzügyi eredménye j 2.7 millió pengőt, fog kitenni. Ez az összeg’ a Besz- ! kárt és a HÉV egyesített, bevételi előirányzatának ‘ 5.3%-a. Már most november végéig mintegy 430 009 pengővel emelkedtek a közlekedési vállalat bevételei, ami a megelőző esztendő hasonló időszakához viszonyítva állott, elő. Épen a letelt rövid idő következménye az, hogy ez a bevételi többlet nem érte el teljes mértékben a várakozásokat. Az okok egész sor« közrejátszik természetesen, ezek közül legelsősorban az utasszám, az életbenlévő kisszakasz rendszer és több üzemtechnikai szempont. A Beszkárt igazgatóságához közelálló helyről szerzett értesülésünk szerint a vállalat bizalommal tekint a közel jövő elé és azt a felfogást vallja., hogy az elkövetkező hónapokban. különösen ha majd sikerül befejezni azokat a műszaki munkálatokat, amelyek végcélja a közönség jobb kiszolgálása, az előzetes kalkulációkat mindenben fedni fogják az eredmények. Ez utóbbi főként a villamosvonalakra vonatkozik, az autőbuszfoirgaloru- nál ugyanis máj az eddigiekből is megállapítható, bogy az előzetes számítások egyáltalában nem voltak túlzottak, sőt bizonyos több bevétellel lehet kalkulálni. Az üzempolitikai bizottság nem foglalt állást a Beszkárt tarifsmódosításának kihatásait illetően, hanem egyhangúan abban állapodott meg, hogy megvárja, amíg legalább egy esztendő eltelik és akkor kerít sort a szükségesnek mutatkozó intézkedések megtételére. Vízműnek Második ülésén már a székesfővárosi Vízmüvek problémái kerültek az üzempolitikai bizottság elbírálása alá. A szakértők korábban elhangzott véleménye abban jegeeesedott ki, hogy a jelenlegi vízdíjakkal nem lehet biztosítani ennek az üzemnek feltétlenül megkívánt rentabilitását. A budapesti Vízművek szolgáltatásánál legfő- képen az a körülmény okozza a nehézségeket, hogy különböző magasságú zónák vannak, amelyeknél a költséges berendezések miatt a termelt vízmeny- nyiség drágább, mint a többié. További nehézségeket jelent az a körülmény, hogy a székesfőváros az utóbbi években o kültelkek felé fejlődött, emiatt aztán gyakran óriási távolságokra kellett az üzem hálózatát kiterjeszteni. A Vízművek hatalmas mé retű beruházási programmjának tekintélyes részét keresztülvitték már az elmúlt esztendők folyamán és így az üzem most teljes felkészültséggel teljesíti hivatását, minthogy azonban a dolog természeténél fogva nem volt még befejezhető a bővítési munkálatok egész sora, további összegekre is szükség van. Ez azt is eredményezi persze, hogy a beruházott tőkéknek megfelelő kamatozását csak abban az esetben lehet biztosítani, ha a tarifák nemcsak az önköltségeket fedezik, hanem jövedelmet is produkálnak. A szakértők egybehangzó véleménye szerint aligha lehet tehát eltekinteni a vízdíjak felemelésétől, sőt éppen a beruházásokra való tekintettel hamarosan életbe kell léptetni a tarifamódosításokat. Az üzempolitikai bizottság megállapítása szerint feltétlenül figyelemre kell méltatni a szakértők szempontjait, éppen ezért a legrövidesebben döntést kell provokálni abban az irányban, hogy a vízdíjak emelése milyen keretek között történhessék meg. Vissstercies Srea^regnäBS erőpapir lég- és vízmentes csomagolásnál tengerentúlra vagy exportra snél- köiesiíeSsSSssn. A csomagolt árut megvédi fagy, rozsda, rothadás és nedvesség által okozható károktóL OS ÍR JAKAB Gyártja: Magyar Vegykésxítményfí Papírgyár Budapest, VT., ó-utca 4:9. Telefons 1—238—90. Alapítva: 1893. tött. vMe« Hagy áram megtakar StásI Nagyobb fényi KOMOR HENRIK-féle fénytechnikai-, vJIlajssossági. éa műszaki vállalat S. F. T. BUDAPEST, VII., WESSEEÉNVI-U.«8, lámpatestekkel TeleSon: 1-414-7® ítadó Richard.
