Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-09 / 49. szám
2 Budapest, 1936 december 9. g-yarázata az, hogy a szóban forgó államokban már korábbi időiben kibocsátásra kerültek a városrendezésre vonatkozó törvényes batároz- nuányok _ és éppen ebből következik, hogy ha most nálunk -is sor kerül erre, akkor rövidesen utolérhetjük a külföldet. — Idegenforgalmi szempontok miatt is páratlanul .jelentőségteljes az, hogy Budapestnek ne csak azok az utcái és terei legyenek nyugati értelemben modernek, amelyeken az ideérkező külföldiek megfordulnak, hanem lassan- lassan a józan mértékletesség határain belül az egész város külső képét átformáljuk. — A javaslat ebben az irányban is megnyugtató intézkedéseket tartalmaz, mert intézményesen szabályozza a beépítési lehetőségeket. Ezek az ügyek azonban már egy további törvényes intézkedésnek hatáskörébe tartoznak és az vitathatatlan, hogy a városrendezési törvény életbeléptét követően sürgősen szükség van az új országos építésügyi szabályzat megalkotására is. — Budapestnél is■ sokkal nagyobb jelentőségű a városrendezési törvény a hatalmas lendületit fejlődésnek indult nagy vidéki városokra nézve. Magyarország jelentősebb vidéki gócpontjai között alig van olyan, amely város- rendezési szempontból a legminimálisabb követelményeknek is megfelelhetne. A múltban egykét közületet leszámítva, erre nem is fordítottak semmi különösebb gondot, aminek az lett az^ egyenes következménye, hogy össze-vissza építkezések, anélkül, hogy a hatóságoknak módjukban lett volna kellőképen beavatkozni. Mozgalom a közüzemek középiskolái és egyetemei végzett munkásainak és aliiszifeinek áiminősíiésééri A megnehezült élet az emberek egész tömegét terelte más útra, minit amin őrié képzettsége révén készült. Nagyon so-kan vannak középiskolát, egyetemiét végzettek, akik altiszti, vagy munkás-sorban keresik meg kenyerüket. Ebből a helyzetből szinte természetszerűleg bizonyos visszásságuk fejlődtek ki, amelyek az évek múltával valósággal állandósultak, így történt ez a székesfőváros üzemeinél is, ahol a takarékossági elv odákomplikálta ezt a kérdésit, bogy a végzett munkások és altisztek eljutottak ugyan az íróasztalhoz, de megmaradtak az alacsony- rendű minősítésben. Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tag, aki ezt a kérdést szóvátette a költségvetés tárgyalása alkalmával, a polgármesterhez javaslatot nyújtott be a helyzet szanálására. Szociális akciójáról Üeráész Elemér törvényhatósági bizottsági tag a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A főváros közüzemei az adminisztrációs tisztviselői munkák ellátására bizonyos, tisztviselői létszámot állapítottak meg. Ez a megállapított létszám azonban a gyakorlat szerint kevésnek bizonyult és bizonyul jelenleg is az egyes üzemeknél előállott tisztviselői munkálatok elvégzéséhez. Az üzemek olyanfélőképen gondolták áthidalni és megoldani ezt a kérdést, hogy a fő- és középiskolát végzett munkáslétszám- hoz tartozó alkalmazottakat egyszerűen irodai tisztviselői munkák ellátásával bízták meg, anélkül azonban, hogy sokszor felelősségteljes munkájuk ellenére őket javadalmazás és minősítés tekintetében a tisztviselői kategóriába emelték volna át. — Különösen szembetűnő ez a BSzKRt-nál és az Elektromos Műveknél, ahol például a tisztviselői \ sátusban 650 ember van megállapítva és az adminisztrációs munkálatok elvégzéséhez több, mint 900 alkalmazottra van szükség, mert mintegy 300 irodai munkálatot végző alkalmazott van, aki a kalauzi, a szakmunkási és altiszti kategóriákhoz tartozik. — Ezt a visszás helyzeteit feltétlenül meg kell változtatni. Az egyes üzemek állapítsák meg egészen pontosan, hogy az adminisztrációs irodai munkálatok elvégzéséhez mennyi és milyen minősítésű tisztviselőre van szükség és az ilyképen megszerkesztett tiszt- j viselői státus a megfelelő kvalifikációval bíró, munkáslétszámban lévő, de ugyanakkor tisztviselői munkát végző alkalmazottakkal, a megfelelő státusbeli átemeléssel végeztessék el. —■ Hagyjuk meg' a munkásnak az alkalmaztatási lehetőségeket, de ugyanakkor biztosítsuk az iskolai kvalifikációnak megfelelő tisztviselőd beosztási lehetőségeket azok részére, akik sokszor felelősségteljes felügyeleti munkakört töltenek be, mint másodosztályú lakatosok, vagy szakaltisztek, vagy kocsivezetők és kalauzok. — Magánál a ÖSZKRT-nál az ilyen tisztviselői munkakört betöltő „B-listába“ tartozó altiszti, munkás, kalauzi, kocsivezetői alkalmazottak száma 126, akik közül 34-en frontharcosok is, akik tehát nemcsak mint a főváros tisztviselői, de más egyéb vonatkozásban is érdemet szereztek arra, hogy iskolai végzettségüknek megfelelő státusbeli beosztást kapjanak, hogy végre őszülő fejjel nekiindulhassanak tulajdonképeni pályájuknak. Szálka Béla dr. tisztiügyész az érdemi védekezés előterjesztése előtt, a keresettel szemben igen érdekes okfejtéssel per gátló kifogást emelt. A tisztiügyész szerint a felperes keresete nem tartozik polgári per útjára. Annak a kérdésnek elbírálása és eldöntése, — érvelt a tisztiügyész, — hogy a közigazgatás ad-e építkezési, illetve lakhatási engedélyt, és ha igen, milyen feltételek mellett, az közigazgatási, közelebbről építésrendészeti kérdés, amely felett való kizárólagos döntési joga és hatásköre csakis a közigazgatási hatóságoknak van és abba a bíróság nem szólhat bele. A törvényszék azonban elutasította a pergátló kifogást és elrendelte az ügy érdemi tárgyalását. A kihirdetett Ítélet szerint a törvényszék is osztja a tiszti ügyészségnek azt az álláspontját, amely szerint annak a kérdésnek elbírálása, hogy a főváros aű-e egy telekre építési engedélyt — és ha igen, milyen rendészeti, építészeti, szépítészeti és egészség- ügyi rendszabályok betartása mellett, — kétségtelenül közigazgatási feladat es így e kérdések eldöntése nem a bíróságok, hanem a fokozatos jogorvoslatok igénybevétele mellett, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Elismeri a törvényszék, hogy a közigazgatási hatóságok határozatait és rendelkezéseit a bíróságok nem bírálhatják felül. Azonban — így szól az Ítélet — annak eldöntése, hogy valaki a saját területéből valamit közcélra köteles-e leadni, vagy vagyonából bizonyos összeget köteles-e fizetni azért, hogy ennek fejében az általa emeltetett épületére lakhatási engedélyt kapjon, nem az építésrendészeti és nem a közigazgatási ügykörre tartozik. Ennél a kérdésnél az ügyfél magánjogi érdeke nyomni előtérbe. Az lehet, hogy a főváros valami magasabb közösségi érdek szempontjától vezéreltetve, a magánjogi jogosultságnak korlátokat akar szabni és e célból például ntcaszabályozás végett területeket kíván elvenni, vagy valami váltságösszeget kíván a telektulajdonosaival megfizettetni, ámde ilyen közérdekű korlátozását a magánjogi jogoknak esak törvény alapján igényelheti a főváros is. A törvényszék leszögezi, hogy mivel ilyen törvényes intézkedés nincs, nem marad más hátra, minthogy a főváros a törvényes kisajátítási eljárást vegye igénybe, vagy pedig magánegyességgel rendezze a jogvitát. Az a közigazgatási gyakorlat, amelyre a polgár- mesteri határozat hivatkozik, a törvényszék megítélése szerint nem tekinthető olyan tételes jogforrásnak, amelyre a főváros vagyoni igényt alapíthat. A szabályozási járulék követelése tehát a törvényszék álláspontja 'szerint nem építésrendészeti és nem közigazgatási kérdés, hanem olyan magánjogi jogviszony, amelyben a ház- tulajdonos és a főváros mint egyenrangú szerződő és tárgyaló felek állanak szemben. Épp ezért a bíróság az ügy érdemi tárgyalását rendelte el. Ovi Jeientöségű bírói ítélet állapította meg, hogy a telekszabályozási illetik követelése csak foggyakorlat, de nem törvényes fog BEÉIS SÁNDOR zománctáblái a legszebbek Budapest, V., Gr. Tisza István-utea 5. • Telefon: 1-824-2#. A főváros egész közigazgatása, de az építőszakma és a jogászkörök is élénk figyelemmel kísérik azt a pert, amelyet Hubert Richard budapesti háztulajdonos indított Budapest székesfőváros közönsége ellen. A felperes keresete a tényállást a következőkép tárta a bíróság elé: Hubert Richard a Horthy Mik- lós-ut 170. szám alatt lévő telkén építkezni kívánt. A főváros illetékes ügyosztálya, amikor átvizsgálta az építkezésre vonatkozó terveket, külön határozattal megszabta az építési feltételeket. A főváros közölte az alperessel, hogy az építkezést nem kezdheti meg addig, amíg a főváros áltol arra a vidékre meghatározott telekszabályozás meg nem történik és ezt telekkönyvileg is keresztül nem vezeti. Közölte a háztulajdonossal még azt is, hogy a szabályozási Épületüveges GLÁTZ ANDRÁS Budapest, vili., Baroas-utca 66—68 i Alapítva: 1864. —Telefon: 1-524-87. == Üzlet: Német-utca68. "■GESUBBI KŐSZÉN BRNYR 'S téqlrgyár TRRSULRT PESTEN (DRÄSCHE) BUDAPEST, KLOTILD-UTCA 3. Telefoni I-ISA-M. tervek szerint, amelyeket a Közmunkatanács is jóváhagyott, Hubert Riehárd telkéből le kell adni 68 négyszögölet, ezenfelül meg kell fizetni 273 négyszögölnek az árát 9583 pengő értékben, amely ösz- szeg: telekszabályozási járulék. A háztulajdonos a tilalom ellenére építkezett és most lakhatási engedélyért folyamodott a fővároshoz. A főváros azonban megtagadta a lakhatási engedély kiadását, főként azért, mert az építtető a korábban közölt építési feltételeket nem tartotta be. Hubert ugyanis nem adta le a főváros számára a 68 négyszögöl telket, de nem egyenlítette ki a 9583 pengő szabályozási járulékot sem. A háztulajdonos a lakhatási engedély megtagadása miatt panaszt nyújtott be a polgármesterhez, aki azonban ezt a panaszt elül ásított a. Ilyen előzmények után Hubert Riehárd a főváros ellen pert indított. Előadta, hogy nincs semmiféle törvény, vagy miniszteri rendelet, sőt helyhatósági szabályrendelet sem, amely a szabályozási járulék fizetési kötele- r- zettségét előírná. Amikor a székesfőváros e járulék megfizetésére vonatkozó határozatát meghozta, abban maga a polgármester is hangsúlyozza, hogy ezt a járulékot az eddigi fővárosi gyakorlat alapján követeli. A ház- tulajdonos keresetében kétségbevonja e fővárosi gyakorlatnak a jogosságát és ép ezért arra kéri a bíróságot, ítélettel állapítsa meg, hogy a polgármesteri határozattal vele szemben kivetett 9580 pengős követelés alaptalan. Varrók Béla dr. budapesti királyi törvényszéki bíró tárgyalást tartott a perben, amelynek során Budapest székesfőváros közönsége alperes nevében Hoszstfameníes és vörösréz edényeit, nickel fözöüsíölc, ónozúsoK UICHTEU és TÁUS/11 Budapest, Vili., Datikó Pista-utca 5. Telefon: 1-330-97 SM.GÖTARMNI KOSIÍNBANlfA R.T. 1 ÉpítöanystsfS|»Rra: Budapest, V., Sas-otca 25. izAib Telefon: 1-252-84, 1-108-58. ! Cementgyár» Lábatlanban ...............évi telj. kép. 12.000 v. ‘ SJésjgyárak: Lábatlanban „ „ 5.000 „ Dorogon...................„ „ „ 5.000 „ i Téglagyárak t Buda-UJlak, Kőbánya, Nyergosujfaln évi tolj. kép. 60,000.000 drb. „ ,, 8,000.000 irt. C^erépgyátr i Buda-UJlak "DEUTSCH £11»ÖT sníísserés ss a Budapest, VI., Pauiay Ede-u. 65. Tel.: 1-291-86. ^éüJönfegesBpan^varróg^ Hetzen utána, Uo^tyan uöhkmíhdi Uáeiadása k —Hl nil I IMII II I íBUBBMHBBWWWSWWÍ Használjon gázt, mert ölesé, gyors és tiszta Forduljon díjtalan költségvetésért Budapest Síikcslöváio! Gázművel Itta! irodáitól.
