Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-12-09 / 49. szám
évfolyam Budapest, 1936 december 9 49. sscdm Előfizetési ár: ■GÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE ....................12 PENGŐ «GYES SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatalt BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT GO. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 Az üzemekért Budapest fejlődését hatalmas erővel viszi előre a városrendezési törvény Szendy Károly polgármester a városrendezés ű| lendületéről és sürgős feladatairól A főváros iizempolftikai rtazottsláiga újra. munkához fog'oillt és i gm komolyan meg kell mondanunk, hogy ennek a bizottságnak a munkájában! teljen meggyőződéssel hiszünk. Az üzemek kérdésében a konferenciák, az értekezletek, a vizsgálatok áradata zúgólt már végig a főváros eme legértékesebb vagyonún. Sok jóakaratot, sok igyekezetett, sok segí- teniakarást láttunk már, de bizony a vége mindig az void, hogy a főváros üzemei úgy néztek ki, miiit- lia a sóhivataliban a vádlottak padján ülték vollnla. Ez a mostani üzennpolitikai bizottság viszont igen jó auspiciujmok mellett kezdte el munkásságát, neon öltött nagyképet, nem mondta ki a maga mindenhatóságát és nem akarta eilhi'ttet'ni védünk aizt, hogy csalhatatlan. Ezzel szemben azonban minden kérdésben a legkomolyabb szlakért-őket kérdezi meg* és ná- gyon rendszeresein, nagyon objektívon, és jóindulatúan vizsgálódik. Vigyáz a közönségre, helyesebben a közönség pénzére, de ugyanakkor nem vállalja a demagógiának azokat az eszközeit sem, amelyek mindenkor a legnagyobb könnyelműséggel egyszerűen prédának dobták volna oda a mérhetetlen vagyonokat érő üzemeket. Nem okoskodik ez a bizottság úgy, amint eddig szoktak a politikai bölcsességgel és ambíciókkal telített urak, hogy mit érdekel bennünket a BSzKRt, az Elektromos Művek, a Vízművek és a Gázgyár léte, vagyona, vagy tönkremenetele, neküuk az a fontos, hogy a nép úton-útfélen a nevünket kiáltsa, mint akiknek programja: ingyen utasul tt villamoson, ingyen gáz, ingyen villany. A szanálás megakasztotta az üzempolitikai bizottság munkáját, mint vis major jelentkezett és elébe vágott ezeknek a komoly, objektív vizsgálatoknak é® megvalósított dolgokat, amelyek pillanatnyilag talán elkerülhetetlenek voltak, de amelyekről olyan gyanús jelek látszanak, mintha az üzempolitikai bizottság hamarosan kijelenthetné, hogy ezeket a kérdéseket más formában, más eszközökkel kell elintézni, egyaránt a főváros és egyaránt a közönség javára. Türelemmel várjuk a vizsgálódások eredményét és biztosra vesszük, hogy sok tudós elme, sok gyakorlati ember, sok tapasztalat és sok okos fed olyan szabályokat fog fölállítani, amelyeket át lehlet vinni, ba nem is valamennyit, de lag alább nagyobbrészt, az életbe. Nagyon helyesen tűzi ki Zsitvay Tibor, az üzem- politikai bizottság elnöke a jövő üzempolitikájának célját, amikor jó, olcsó és előzékeny közszolgáltatást kíván Budapestnek. Budapest népe sem kíván többlet iés ezeket sem kívánja úgy, mint alhogy a demagóg urak szokták csalétekként fölszolgálni. Legyen jó a közszolgáltatás, ami jelentse azt, hogy nyugodtan és kényelmesen lehessen utazni a villamoson, ne legyenek áramzavaro.k a villany’ mái, gáznál és víznél, de nem kell, hogy túlzó kívánságokkal álljunk elő az amúgy is mindenképpen haladni akaró üzlemehkel szemben. És legyen olcsó isi a közszolgáltatás, de csak olyan mértékben, ahogy Európa nagyvárosai produkálni tudják. Egy azonban bizonyos és itt nincsenek feltételek, itt nincsenek engedmények, koncessziók az üzemek számára és ez az, hogy minden üzem legyen a leg- előzékenyebb a közönséggel szemben. Mi nem állítjuk azt, hogy ezen a téren nem lennénk megelégedve Budapest üzemeivel és az üzemi munkával, nem titkolhatjuk azonban azt sem, hogy az üzemeknek a közönséggel szemben való bánásmódján, hogy úgy mondjuk, előzékenységén, mindenesetre liehet javítani. Ennek azonban kiét gyökere van: az egyik a kultúra, a másik az üzlet. Minden üzemnek a közönséggel való eljárásáról ítélni lehet abban a tekintetben, hogy a vezetőség és az alkalmazottak milyen kultúrájú emberek. Mert lelhet adót beszedni úri modorban, lehet a villamos- és gázdíjat behajtani tisztességes formák között, lehet a villanj oskalauanaA figyelmeztetést intézni a. közönséghez anélkül, hogy sértegetne. Mindez csak kultúra és fegyelem, kérdése. Az üzemek előzékenységének azonban másik gyökere, amelynek éppen olyan erőteljesnek kell lenni, mint ememnek: az üzlet. Vegyék tudomásul végre Budapest üzemei, hogy ők éppen olyan üzletemberek, mint az a fűszeres, aki a reggeli kávénkhoz a tejet és a zsemlyét az ajtónkhoz készíti. Az üzemek mondjanak le arról a mélységes tévedésükről, hogy ők hatóságok. Legyenek ők kitűnő -üzletemberek, jó iparosok, jó kereskedők: akkor fogják betölteni 'tökéletesen hivatásukat és akkor lesznek Budapest közönsége előtt igazán kedvesek és nélkülözhetetlenek. A városrendezési törvényjavaslat beterjesztése óta -általánosan ismertté váltak azok a modern alap- elvek, amelyeknek intézményes alkalmazása útján az ipartigyi miniszter valósággal megnyitja a magyar városok előtt a városias továbbfejlődés útját. Vonatkozik ez a kis- és nagyvárosokra, de vonatkozik Budapestre is, amely évek hosszú sora óta nélkülözi a városrendezési törvényt. Sok nehézséggel kellett a fővárosnak emiatt megküzdeni és ami nagyobb baj, számos városrendezési probléma egyáltalában nem is juthatott szóhoz. Most új helyzetet teremt majd a városrendezési törvény, amelyet sürgősen követnie kell az országos építésügyi szabályzatnak. Az új törvényjavaslatról és annak törvényerőre emelkedése után várható Látásáról megkérdezte a Fővárosi Hirlp munkatársa Szendy Károly polgármestert, aki a következő nyilatkozatot tette: — Rendkívül nagy jelentősége van a Bornemisza Géza iparügyi miniszter által beterjesztett törvény javaslatnak, mert törvényerőre emelkedése után egyszersmindenkorra megszűnnek azok a nehézségek, amelyek városrendezési téren, különösen a nagyobb közületek, legelsősorban pedig a székesfőváros elé tornyosultak. Kétségtelen, hogy Budapest hosszú évekkel ez- eilőtt felismerte már, a városrendezés óriási fontosság-át és az autonómia saját erejéből ki is dolgozta azokat az irányelveket, amelyeknek figyelembevételével a modern nagyvárossá való alakulás alapfeltételei biztosítva voltak. Minthogy azonban a városrendezés az egyik legkomplikáltabb közületi feladat, folytonosan érezzük a hiányát a törvényes rendelkezéseknek, különösen azon a téren, hogy a parcellázásoknál, de még sokkal inkább a kisajátításoknál, ahol mindenütt magánérdekek állanak szemben a közérdekkel, a súrlódások, vagy a ki nem elégítő megoldások elkerülhetetlen voltak. — Az utolsó másfél évtized alatt, amidőn a székesfővárosban a fizikai értelemben vett újjáépítési munka is megkezdődött, a közület szempontjából meglehetősen egészségtelen irányban történt a város fe.ilődévse. Az emberek egyre nagyobb tömegei törekeditek ki a város belterületéről a perifériákra, sőt igen sok esetben azokon túlra is és ez végső következményében óriási, szinte megoldhatat- len feladatok elé állította a székesfővárost. Elég, ha ara utalok, hogy amint kialakult valahol a város szélén egy-egy népesebb lakótelep, nyomban jelentkeztek az igények a városias lét alapfeltételeit jelentő közműszolgáltatások biztosítására. Nagyüzemeink, amelyeknek a gazdasági viszonyok leromlása folytán megfogyatkozott kereső képességű lakosság csak az elengedhetetlen szükség mérvéig maradt fogyasztója, ugyanakkor amidőn csökkenő bevételekkel kellett dollgozniok. horribilis módon megduzzadt kiadásokat könyvelhettek el. Pár esztendővel ezelőtt, amidőn a helyzet egyre tarthatatlanabbá vált, meg is tettük az intézkedéseket már abban az ^ irányban, hogy az óriási költségeket igénylő ^ külterjes fejlődés helyett a város belterjes irányú fejlődését tudjuk biztosítani. Eriinek természetesen rendkívül sok akadálya volt, sőt van még ma is, amelyek elsősorban anyagi vonatkozásúak. Budapest belső részei a legtöbb területen elavult épülettömbökkel vannak beépítve. Ezen segíteni mindnyájunk érdeke, mert a lakosság ma már nagyobb igényeket támaszt a lakás- kultúrát illetően, mint akár csak tízesztendővel ezelőtt is és akkor, amidőn városszerte épülnek fel teljesen modern kiképzésű és berendezésű bérpaloták, a régi, komforttal nem rendelkező bérházak egyre csökkenő jövedelmezőségű vagyontárgyakká válnak. — Most, amidőn a közeljövőben valósággá válik a hatóságoknak az eddiginél sokkal nagyobb működési lehetőségeket biztosító tevékenysége, sokkal szabadabban és elhatározóbb módon fogunk tudni működni a város- rendezési problémák megoldásánál. — A Fővárosi Közmunkák Tanácsával az utolsó esztendőben rengeteg tárgyalást bonyolítottunk le abban az irányban, hogy azokat^ a belterületi városrészeket, amelyeknél az elavultság különösen tapasztalható, nagyarányú változtatásokat vigyünk kei*esztíil. Ezeknek a tárgyalásoknak egyik konkrét eredménye a Madách Imre-sugárút közel jövőben való megnyitása is. Ezenkívül azonban más kerületekben lévő régi épülettömbök feloszlatásáról, illetőleg új közlekedési vonalak nyitásáról is szó van. Az anyagi feltételeket biztosítani ilyen óriási költséget igénylő munkánál természetesen nem könnyű, minthogy azonban a városrendezési törvényjavaslat a telekérték emelkedési adó intézményes bevezetésére lehetőséget ad, ezen a réven mindem különösebb akadály nélkül ki lehet egészíteni azokat az összegeket, amelyeket a rendes évi költségvetések keretein belül, ivagy beruházókölcsönök igénybevétele útján város- rendezési célokra fordítani tudunk. — A főváros műszaki igazgatása huzamosabb idő óta dolgozik imár a város új felmérésén. Ennek a töbjb esztendőre beállított munka- programnak ielső etapjával éppen a napokban készült el a városrendezési ügyosztály, a törvényhatósági bizottság elhatározása szerint pedig a jövőben az eddiginél fokozottabb ütemben folytatjuk a felmérési tevékenységet, mert az igazi városrendezés csak akkor következbe- tik el a székesfőváros bármely kerületét illetően, ba ezzel az alappillért jelentő munkával nem kell már foglalkoznunk. — A városrendezési problémák azonban nemcsak azért merültek fel, mert a székesfőváros lélekszáma jelentékenyen megduzzadt, vagy azért, mert a háziak elavultak, hanem annál az oknál fogva is, mivel a modern nagyváros közlekedési feltételei ugyancsak teljesen mások, mint egy kisebb közületé. A külföldi nagyvárosokban a városrendezési tevékenység tekintélyes része közlekedési természetű átalakításokat vont maga után, amelyek főként ab|ban nyilvánultak meg, hogy szűk, kacskaringós utcákat, éles sarkokat kibővítettek, illetve lebontottak. Ha egy-egy Budapesthez hasonló nagyságú németországi, vagy olaszországi várost tanulmányozunk ebből a szempontból, most még irigykedve állapíthatjuk meg, hogy azok város- rendezési téren sokkal messzebb jutottak, mint az náhmk lehetséges volt. Ennek a legfőbb ma-
