Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-12-02 / 48. szám

Budapest, 1936 december 2. Alapításának huszonötödik évfordulóját a FŐVÁROSI HÍRLAP nagyszabású jubileumi szám kiadásával teszi} emlékezetessé, amelyre már most felhívjuk előfizetőink és olvasóink figyelmét. ELŐFIZETÉSI ÁR: félévre .......................................................12 pengő, eg ész évre.............................................24 pengő. A főváros többségi pártjai Schuler Dezsőt jelöl­ték az alpolgármesteri állásra. December 9-én tartja meg a főváros közgyűlése a Liber Endre elhúnytá- val megüresedett alpolgármesteri szék betöltésére a választást. Néhány nappal ezelőtt a választás ügyé­ben értekezlet volt, amelyen Sipőcz Jenő főpolgár­mester, Szendy Károly polgármester, Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezete és Csilléry András, a Keresztény Községi Párt elnöke vett részt. A törvényhatósági bizottság két többségi pártjának elnöke pártja nevében elhatározta, hogy, nem akarván a közgyűlésen a választási harcot, Schuler Dezső tanácsnokinak, a szociiálpolitkai ügy­osztály vezetőjének, mint rangidős tanácsnoknak juttatja az alpolgármesteri állást. Elhatározták to­vábbá, bogy a műszaki tanácsnoki állásra Ke-mpe- len Ágoston műszaki főtan esőst, aki évek óta veze­tője a városrendezési és magánépítési ügyosztály­nak. Schuler Dezső atpolgármestérré való megvá­lasztásával megüresedett tanácsnoki állásra Ho- rony-Pálffy Aurél főjegyzőt, a főpolgármesteri hi­vatal vezetőjét, a másik jogi minősítésű tanácsnoki állásra pedig Goszlefh Ernő elöljáró, rangidős fő­jegyzőt választják meg. A Fővárosi Közlöny új felelős szekesztője. Baján Gyula tragikus, korai halálával megüresedett a fő­város hivatalos lapjának, a Fővárosi Közlönynek fe­lelős szerkesztői állása, Ez a nagyon jelentős és fon­tos városházi poszt nem maradhatott sokáig őrizet­lenül, Szendy Károly polgármesternek sürgősen döntenie kellett. Ez a döntés kétségkívül tökéletesen kielégíti úgy a városháza köreit, mint az újságíró- társadalmat, amely jogosan tartott igényt erre a pozícióra. A polgármester az üresedésben lévő ál­lásra Halász Árpád dr. szerkesztőt helyettesítette be, aki eddig is a Fővárosi Közlöny kötelékébe tar­tozott, Halász Árpád dr. kiváló újságírói kvalitásait nekünk a Fővárosi Hirlap-beax nem kell külön is­mertetnünk. hiszen hosszú idő óta itt dolgozott ve­lünk és közöttünk. Legértékesebb munkaerőink közé tartozott mindig és a mi szerkesztőségünk sze­retettel és önérzettel köszönti a kitűnő kollégát, aki bizonyára a legméltóbban fogja btötieni azt az elő­kelő és erősen bizalmi állást, amelyet most a polgár- mester akaratából elfoglal. Halász Árpád dr. mun­kálkodást körének legfőbb területe eddig a Ma­gyar Országos Tudósító fővárosi rovata volt. Már ez a pozíciója is predesztinálta a Fővárosi Köz­löny felelős szerkesztői állására. A MOT-ban jelen­tek meg az ő kitűnő tollából azok a polgármesteri és egyéb városházi félhivatalos közlemények, ame­lyek az eerész sajtó számára szóltak. Ezt a kényes és felelősségteljes munkát olyan tökéletesen végezte Halász Árpád, hogy Szendy Károly polgármester választásának feltétlenül rá kellett esnie, amikor a főváros hivatalos lapjának vezető szerkesztőjévé őt- behelyettesítette. Liber Endre emléke. Szent András napján, néhai Liber Endre alpolgármester nevenapján, a közjóté­konysági és szociálpolitikai, valamint a közművelő­dési ügyosztály tisztikara Schuler Dezső dr. és Némethy Károly dr. tanácsnok vezetésével, a fővá­rosi árvaházak növendékeivel együttesen kegyeletes ünnepélyt tartott Liber Endre sírjánál. Schuler Dezső dr. tanácsnok megható emlékbeszéd kíséreté­ben elhelyezte a síron az ügyosztály és az árvák koszorúját, majd az árvaházi növendékek tettek jótevőjük sírjára egy-egy virágszálat. Ezután Né- methy Károly dr. tanácsnok a közművelődési ügy­osztály és a hozzá tartozó intézmények nevében ko- szorúzta meg a sírt. Liber Endre nevét őrzi vasár­nap éta az Erzsébet leány árvaház kápolnájában az a művészi kivitelű szentségtartó, amelyet Krén Margit, az árvaház igazgatója ajánlott fel annak emlékére, hogy közel három évtizede volt Liber En­drének munkatársa a főváros gyermekvédelmében. A szentségtartót vasárnap délelőtt ünnepi szent­mise keretében szentelte fel Farkas Alberik cisz­terci rendi plébános. A szentmisén megjelent néhai Liber Endre alpolgármester családja, Schuler Dezső dr. tanácsnok, Bárt! Tivadar főjegyző a IX. ügyosztály több tisztviselőjével, Duday Alajos kerü­leti elöljáró és a megboldogult alpolgármester szá­mos tisztelője. KEQSE NAGY SÁNDOR Építési vállalkozó, ácsmester Budapest, X., Kereszturl-út 8. Telefon : 1—424—97. Díszelőadás a kormányzó tiszteletére. A Magyar Nemzeti Diákszövetség december 6-án este fél 8 órakor az Qperaházban vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó tiszteletére díszelőadást rendez. Szily Kálmán dr. államtitkár fővédnöksége mellett. A gazdag műsor keretében Rajczy-Rasztovich Imre, a Magyar Nemzeti Diákszövetség vezértitlaáxa üd­vözlőbeszédet mond. Részt vesz a műsorban az Opera- ház zenekara Berg Ottó és a Budapesti Egyetemi Énekkarok Vaszy Viktor vezényletével. Előadják a Május királynője című pásztorjátékot Rékay András rendezésében. Először kerül előadásra a Csárdajelenet cimü tánckép Hubay Jenő zenéjével és Lányi Vik­tor szövegével. A táncképet Kenessey Jenő hang­szerelte és rendezi, a táncokat pedig Harangozó Gyula tervezte és tanította be. Jegyek meghívó fel­mutatása mellett a Magyar Nemzeti Diákszövetség irodájában (IV., Semmelweis-utea 2, telefon 18-54-24) válthatók. Ugyanott meghívók is igényelhetők. Baján Gyula halála. Az elmúlt héten szomorú esemény borította gyászba a magyar újságíró társa­dalmat és különösen mélyen sújtotta a városházi újságírók szűkebb körét. Baján Gyula, a Fővárosi Közlöny és a Városok Lapja felelős szerkesztője tragikus hirtelenséggel elhunyt. A nagy közgyűlési kampányban, a költségvetés tárgyalása alkalmával még teljes munkaerejével végezte felelősségteljes munkáját, kedden pedig a reá tört influenzából szár­mazó tüdőgyulladás következtében, a Park Szana­tóriumban váratlanul kilehelte lelkét, ötvenkét éves volt Baján Gyula, a legismertebb, legkiválóbb újság­írók egyike, aki pályáját az egykori Alkotmánynál kezdte. A háború kitörésekor önként jelentkezett katonai szolgálatra, a 29-es népfölkelő gyalogezreddel az olasz frontra került, ahol előbb mint hadnagy, majd mint főhadnagy szolgálta hazáját. Megszerezte a Signum Laudist, a III. osztályú érdemkeresztet, a nagy ezüst vitézségi érmet és a sebesülési érdemérmet. 1935-ben pedig tartalékos századossá, nevezték ki. A háború után a Magyar Távirati Iroda, majd a Nem­zeti Újság politikai munkatársa volt, 1927-ben pedig Sipöcz Jenő akkori polgármester reábizta a hivata­los Fővárosi Közlöny szerkesztését és ezzel kapcso­latban a fővárosi gyorsiroda vezetését. Később fele­lős szerkesztője lett a Városok Lapjának is. Kiváló tehetsége mellett sok barátot szerzett magának rokon­szenves modorával és más emberi jótulajdonságai- val. Halálának híre mély megdöbbenést keltett a városházán, amelynek homlokzatára kitűzték a gyász­lobogót. Elhunytéról a főváros külön gyászjelen­tést adott ki. A gyász legközelebbről örvegyét, szü­letett Koós Edithet és tizenbatéves Lágzló fiát súj­totta le. Pénteken délután temették el a kerepesi- úti temetőben impozáns, mély részvét mellett. A városház tisztviselői kara, az összes városi pártok kiküldöttei, a sajtó munkásai, köztük a Fővárosi Rovatvezetők Testületének tagjai, a 29-es népfelkelő gyalogezred tiszti küldöttsége, sok katonabajtárs és nagy közönség vett részt a temetésen, ahol a gyász­szertartást Blieszner Ágoston apát, józsefvárosi plé­bános végezte. A beszentelés után Farkas Ákos dr. tanácsnok vett búcsút a székesfőváros nevében a halottól, majd pedig Szigeti Endre, a Nemzeti Újság munkatársa a városházi újságírók és az összes újság­írói intézmények nevében mondott megható gyász- beszédet. Dnnay Ödön halálának évfordulója. Most egy éve ért bennünket, az újságíró társadalmat, a Fővá­rosi Rovatvezetők Szindikátusát, de talán legelsősor- ban a Fővárosi Hírlapot az a mélységes csapás, hogy az Űr akarata elszólitotta közülünk egyik leg­kedvesebb, legszeretetreméltóbb, legmunkásabb kol­légánkat, Dnnay Ödönt. Egy év múlt el az ő tra­gikus elmúlása óta, de a sebek, amelyeket korai tá­vozása ütött, ma is sajognak, az űrt pedig, amelyet maga után hagyott, talán sohasem lehet egészen és tökéletesen betölteni. Ezekkel az érzésekkel emléke­zünk ima meg Dunay Ödön halálának első szomorú évfordulójáról. A Fővárosi Hírlap szerkesztősége kegyeletének tígy adózott, hogy koszorút helyezett el Dunay Ödön sírjára. A Fővárosi Rovatvezetők Szindikátusa testületileg jelent meg a sírnál és em- j ]ékezett a feledhetetlen kollégára, a MOT szerkesz­tősége pedig szintén kivonult a sírhoz, amelyet meg­koszorúzott és amelynél Szász Menyhért szerkesztő emlékezett meg meleg, őszinte szavakkal a feledhe­tetlen Dunay Ödönről. A filmmúzeum terve a közgyűlésen. A főváros pénteki közgyűlésén Magyar Miklós nagy figyelmet keltő indítványt nyújtott be a főváros által létesí­tendő filmmúzeum érdekében. Dolgoztasson ki a pol­gármester — kérte indítványában — olyan terveze­tet, amely a múzeumot záros határidőn belül meg­valósítja. — Még a háború előtt indítványoztam a közgyű­lésen a magyar filmmúzeum létesítését — mondja Magyar Miklós — és tervem akkor osztatlan lelkese­dést keltett. Pár évvel ezelőtt ismét felvetettem a gondolatot, a helyeslés ismét egyhangú volt, de mind máig nem történt semmi. A magyar filmmúzeum terve ilyenformán egyidős a világ első filmmúzeu­mával, mert Newyorkban 1914-ben létesült az első ilyen múzeum. Igaz, közbejött a háború, majd a gazdasági válság, ma azonban semmire sem hivatkoz­hatunk szemben azzal a minimális anyagi áldozat­tal, amely a terv megvalósításához szükséges. Csu­pán egy teremre vayi szükség, amelyben megőrzik a filmtekercseket. Azóta több más világváros állí­tott fel hasonló múzeumot és hogy mi ezt nem tet­tük meg, annak sok veszteségét tapasztalhatjuk. Mint nagy veszteséget említem meg Apponyi Albert gróf trianoni beszédét, vagy akar a Tabán lebon­tását, amely épp olyan fontos mozzanat Budapest történelmében, mint Buda és Post összekapcsolása. Hogy pedig a jelennél maradjunk, a történelmi hű- j ségnek tartozunk azzal, hogy megörökítsük Horthy ! Miklós kormányzó történelmi nevezetességű beszé­deit és a nagyjelentőségű olasz eseményeket. Ami­kor a technika mérföldes csizmával nyeli az útat, amikor minden óra újat teremt, amikor minden pil­lanat történelmi lehet, szükség van a filmmúzeumra, amely megőrzi az eseményeket a jövő évszázadok számára. Nem Pest, hanem Budapest. (Az alábbi figye­lemreméltó sorokat vitéz Horváth Béla dr. tanácsi főjegyző küldte szerkesztőségünkbe.) Közönségünk körében úgy a fővárosban, mint a vidéken rendkí­vül elterjedt szokás fővárosunkat egyszerűen csak „Pest“ néven említeni, pedig 1872 óta, amikor Pest, Buda és Óbuda egyesítése régi közóhaj folytán be­következett, már éppen elég idő: hovatovább hét évtized múlt el, ami alatt igazán rászokhattunk volna, mi magyarok mindnyájan, tündöklő főváro­sunk, helyes, teljes nevének használatára. De hát a rossz megszokás, a kényelem, a rövidség mind hozzájárul a helytelen névhasználat fennmaradásá­hoz. Ez pongyolaság, amivel szemben elég hamar megszoktuk Krisztiánia helyett „Oslo“-t, Szentpé­tervár helyett ,,Petrograd“hoti, sőt „Leningradi“-ot mondani. S feltűnő jelenség, hogy a feltétlenül s mielőbb kiküszöbölendő pongyolaságot újabban i a napilapok, újságok, folyóiratok is elősegítik. A leg­utolsó 5—6 év óta hasábjaikon csak úgy hemzseg­nek a „Pest“, „pesti“, „pestiek“ .szók még akkor is, amikor Budapestet értenek alatta, nem pedig a tör­ténelmi Pestet, nagy fővárosunknak különlegesen csak dunabalparti részét. Akármilyen okokat sora­koztassanak is fel ellene, mégis itt a legfőbb ideje, hogy e pongyolaság megszűnjön s a közönség is rá- szoktattassék az egyedüli helyes és törvényes név­használatra. Ennék azonban első feltétele és köve­telménye, hogy az újságokból is tűnjön már végre el a „Pest“, vagy „pesti“ kifejezés, amikor főváro­sunkat, mint olyat értik alatta. S itt van a híva tása a budapesti (nem pesti) lapok fővárosi rovat­vezetőinek, hogy erre a jövőben gondosan ügyelje­nek s ügyéltessenek. A Magyar Városok Országos Szövetsége 1936. évi tevékenysége. December 15-én tartja a Magyar Váró sok Országos Szövetsége rendes közgyűlését, amely ­nek alkalmából Szendy Károly polgármester elnök és Lukács Ödön ügyvezető alelnök terjedelmes jelentés­ben számol be a szövetség idei tevékenységéről. A szövetség tagjainak száma 54, vagyis két város ki­vételével valamennyi csatlakozott. Ismerteti ezután a jelentés a szövetség szervezetét és beszámol a ve­zetőség és választmány nagyarányú munkásságáról, amelyet városigazgatási, knltúrális, szociális, köz- gazdasági, idegenforgalmi területein és a tisztviselői kar érdekében végzett. Az üzempolitikai bizottság beszámoló ülése. Az üzempolitikai bizottság december 2-án, szerdán dél­után 5 órakor a polgármesteri hivatalban, Zsitvay Tibor dr. elnöklete alatt beszámoló ülést tart. A karácsonyi segély felemelését kérik a főváros tisztviselői. A FANSz tisztviselői szakosztályának igazgatótanácsi és választmányi ülése elhatározta, hogy elhunyt elnöke. Liber Endre emlékére január 10-én, a Városi Színházban matinét rendez, amely­nek tiszta jövedelmét I/iber Endre emlékének meg­örökítésére használják fel. Elhatározták, hogy a szö­vetség többi osztályaival együtt magasabb kará­csonyi segély engedélyezésére kérik a polgármestert. Kérésüket azzal indokolják, hogy addig is, amíg illetményeik rendezése intézményesen megtörténhe­tik. pillanatnyilag a magasabb karácsonyi segély ki­utalásával lehetne javítani helyzetükön, amelyet a drágaság is súlyosbít. Az ülés után társasvacsora Amit, aimelven Dudán Alajos dr. tanácsnok, ügyve­zető alelnök üdvözölte a szövetség két úi tisztelet­beli tagját D'<naha Árpád pénztári igazgatót és Klá- zer Kálmán főszámvevő-helyettest. Nagyüzemek órabéres alkalmazottainak minősí­tése cím alatt figyelemreméltó tanulmány jelent meg a Városok Lapjában Rózsa András dr. főmérnök tollából. A szerző két részből álló minősítési táblá­zatot állít fel, amelyek öszevetése matematikai úton mutatja ki, hogy az illető alkalmazott órabére meg­felelő-e, el van-e maradva, vagy esetleg magas-e más alkalmazottakhoz viszonyítva. Miután a táb­lázatok az egyes üzemekben készülnek, de viszont egységes irányelvek szerint, meg van a lehetőség az általános összehasonlító áttekintésre. Rózsa András dr. közérdekű tanulmánya minden bizonnyal hasznúra hsz, a főváros üz-mii alkalmazottainak. Az Iparművészeti Társulat karácsonyi vására. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat ebben az évben is megrendezi szokásos karácsonyi vásárát, amelyet minden alkalommal nagy érdeklődés kísér. A vásárt vitéz József Ferenc dr. királyi herceg nyitja meg ünnepélyes keretek között december 4 én, pénteken délután 5 órakor. A sajtóbemutató december 4-én délelőtt 9 órától 2 óráig lesz. IIa Ön kis gázszámlát akar, látogassa a Gázművek közismert és nagy népszerűségnek örvendő kedd-pénteki tózöbemutató előadásait. Előadásainkat minden kedden és pénteken d. u. 5 órai kezdettel tartjuk a VI., Vil­mos császár-út 3. I. emeleti előadótermeinkben. Budapest székesfőváros Gázművel. KRASZNER GYÖRGY Cententárugyára és BurkoEási Vállalata Városi iroda: Gyár és építőanyag te lop: VII., Bernád-utca 8 X., Kerepesi-út 73 Telefon: 1-361-68 Telefon: 1-46^-68 KUSZTOS IMRE ES TÄRSA B.T. „K0RAZIT“ nomesvakolati és műmárvány gyár Cégtul.: KUSZTOS IMRE Budapest, bzállás-u. 28-30. OyiHtelnfon: 1—191—81. Po»t»t»karékp. e»ekk*n4mlat Sft.606.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents