Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-02-05 / 5. szám

* Maga <ts—> -—■­ŰfrmV30&JÍÍJ2MP Budapest, 1936 február á haladásával. Az élet napról-napra áj kérdése­ket vet fel, új ismeretekre és tájékozódásokra van szükség, hogy a közigazgatás kielégítse a várakozásokat és a kor szinvonalán álljon. Ebből a szempontból nézve a továbbképzést, azt hézagpótlónak és elengedhetetlen szükség­nek mondhatjuk. Az előbb vázolt szociális feladatokat tekintve, nagyon üdvös volna, ha a tovább­képzés megfelelő mértékben felvenné programmjába a szociálpolitikára vo­natkozó tanulmányokat is. A tisztviselői munka és feladat nagyon meg­kívánja a szociális érzéket s a mai időkhöz mért szociális ismereteket. * Sipőcz Jenő í'őpolgármosternélt ez a nagyfontos­ságú nyilatkozata már a jövőbe világít be, amint bogy mindaz, ami most következik, nem a mának szól, hanem sok mindennél, így elsősorban az üze­mek átcsoportosításával is a jövő számára dolgozik a főváros. Ennek a gondolatnak kell áthatnia a szerdára összehívott tizenhatos bizottság tagjait is, akik, ha félreteszik pártpolitikai érdekeiket és csak a főváros üdvét nézik, gyorsan és igen eredményes munkát végezhetnek. Ennek a tizenhatos bizottságnak a tagjai ma­guk is nagyon jól tudják, hogy a főváros tulajdon- kéíppen nem szorul arra a beavatkozásra, amelyet a szanálás általában jelent. Valamennyien tudjuk, hogy a főváros gazdasági helyzete sohasem rendült meg, itt csak a deficitet kell eltüntetni, ami soha­sem tartozott a rendkívüli feladatok közé. Ebbe kapcsolódik azután az üzemek ügye, a tarifák ren­dezésének kérdése, amit nem a főváros gazdasági helyzete, hanem, maguknak az üzemeknek léte és fenntartásának lehetősége követel parancsoló mó­don. Ha mindezekhez hozzávesszük, amit a főpolgár­mester több alkalommal, így a Fővárosi Hírlap út­ján is hangoztatott már, hogy tudniillik a „szaná­lás“-nak gyorsan végbe kell mennie, hiszen a sza­nálás nem ma kezdődik, hanem csak most ért cl a befejezés stádiumába, akkor mindnyájan azzal a biztos reménységgel nézhetünk a közeli hetek elé, hogy az alól a lidércnyomás alól hamarosan felsza­badulunk, amit a „szanálás“ jelentett, s amely ko­rántsem bizonyult olyan veszedelmesnek, mint azt eleinte hittük, ÉPÜLETFA, PARKETTA, BÚTOR! seúl, (útondási,$6tH&ésodási megelőző, védekezési és Javítási tanácsadás LÉVAI ELEMÉR faipari szakértő Budapest, VI., Szív-utca 1b Telefon: 282*57 Mihálka és Társai reszelő- és szerszámáru iparvállalat k. f. t. Budapest, V., Zápolya-uíca 34. Telefon: 92-4-98. »MIUIE1MIIUU 1-------m”'=:ÉPiT5MESTER= BU DAPEST, VU„ ROTTENBILLER-U. é/b. TEL. i 351-54. Gyári lerakat Telefon: 411-31 NYULASSY JÓZSEF parkett és padozat! vállalat Epést, IX., Dandér-u. ZA. Vállal új és régi fektetést s mindenféle padozat munkát a legolcsóbban. Szép, olcsó, jó KERET dak a volláh-féílehet Üzlet: Budapest, VII., Király-uíca 89. sz. Gyár : VII., Almássy-tór 2. Telefonszám: 33—4—62 NAGY SÁNDOR CIPÉSZMESTER úri-, női-, sport- és orihopadcipész IV., Magyar-u&ca 52. Telefon 87-5-59 Orensíeln és Koppel Af^CMR R.-T., BUDAPEST, VT, VILMOS CSASZAU-ÚT 31. Motorosmozdoaiyok — ÚSjavífió- gépek — Kisvasutak — Iparvá­gányok — Autobuszkarosszériák Tavalyi rekordidegenforgalmunkat túlszárnyalják a várható események Több osztrák vendégünk volt az elmúlt esztendőben, mint a millenáris évben — Az idegenforgalmi naptár nemzetközi sikere A Fővárosi Hírlap elsőnek közölte, néhány hét­tel ezelőtt az elmúlt év idegenforgalmi mérlegét, amely azt mutatta, hogy 1035-ben Budapest a világ egyik legdivatosabb idegenforgalmi attrakciója lett, ennek megfelelően az előző esztendők egyre emelkedő számadataihoz képest is rekordidegenfor­galmunk volt. A bejelentések, a külföldi érdeklődé­sek, a különböző már lekötött, vagy tervbe vett ünnepségek és kongresszusok azonban azt mutat­ják, hogy ebben az esztendőben a tavalyi rekordot is túlszárnyaljuk. A Fővárosi Hírlap munkatársa éppen ezért felke­reste* Kovácsházy Vilmos tanácsnokot, aki a közelmúlt eredményeit és a legközelebbi jövő reménységeit >a következőkben körvonalazta: — Most látjuk csak igazán, — mondotta Kovács • házy tanácsnok, — milyen szerencsés intézkedés volt bécsi idegenforgalmi irodánk felállítása. Vol­taképpen azzal az elképzeléssel indítottuk meg ennek a szervnek a működését, hogy a Becsben megforduló idegeneket Budapestre is el tudjuk te­relni, szóval, hogy az elzáró gátat, amelyet az el­múlt esztendőkben Bécs jelentett, Magyarország felé megnyissuk. Ebben a gondolatkörben indult meg a bécsi iroda munkája, rövidesen azonban egé­szen más teendők felé terelődött munkájának súly­pontja. Ma már az a helyzet ugyanis, hogy bécsi irodánk működése folytán egyre na­gyobb mértékben irányul Budapestre a belső osztrák idegenforgalom, aminek fejlődéséhez természetesen az is hozzájárult, hogy a két főváros aránylag nincs messze egymáshoz. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy soha olyan hatalmas osztrák tömegek nem kerültek Magyar- országra, mint az elmúlt esztendőben. Nem kivétel ez alól a megállapítás alól az 1896. évi millenáris esztendő sem. holott akkor valóban világraszóló bemutatások voltak fővárosunkban, miután pedig a két ország között sokkal szorosabb kapcsolatok voltak, mint manapság, természetesnek látszott, ha az. osztrákok órúisi érdeklődést tanúsítottak a magyar fővárosban lezajló ünnepségek iránt. Az akkori Ausztria területre nézve a mainak többszö­röse volt, viszont a jelenlegi osztrák állam nemcsak relatíve, hanem abszolúte is sokkal nagyobb idegen- forgalmat jelent számunkra, mint ezelőtt negyven évvel. Bécsi irodánk vezetője minden elismerést meg­érdemlő ügybuzgalommal és a modern propaganda eszközeivel működik közre azon, hogy az Ausztriá­ból Budapestre irányuló idegenforgalom még job­ban elmélyüljön. Korábban csak Becsben tartottak Budapestet ismertető előadásokat, most azonban idegenforgalmi irodánk már kiterjesztette szervező és felvilágosító munkásságát Ausz­tria jelentékenyebb városaira és vidékeire is. így legutóbb Grázban és Salzburgban voltak veti- tettkópes előadások, majd a Semmeringen ismertet' tűk meg Budapestet az ott tartózkodókkal, hogy azután később Badcnben és több Bécs melletti ki­sebb városkákban jelenjenek meg propagandistáink. — Hogy a székesfőváros áldozatkészsége, ame­lyet az idegenforgalom fellendítése érdekében ho­zott milyen nagyjelentőségű, annak legékesebb bi­zonyítéka talán a Nemzeti Bank egyik legutóbbi jelentése. Ebben a jelentésben megállapítja, hogy az elmúlt esztendőben az augusztus hónap volt a legerősebb a valutabevételek szem­pontjából. Tehát a főváros által rendezett Szent István-heti ünnepségek nagyobb vonzóerőnek bizonyultak még a Nemzetközi Vásárnál is. Nemzetgazdasági vonat­kozásokban és a főváros gazdasági helyzete szem­pontjából egyaránt óriási hordereje van az idegen- forgalom kimélyülésének, de, természetesen, nem szabad megmaradnunk az eddigi keretek között. Pár évvel ezelőtt Csehországban mutatkozott jelen­tős érdeklődés a magyar idegenforgalmi kapcso­latok kiépítésére nézve, folytak is bizonyos előzetes tárgyalások, megállapodásra azonban nem kerülhe­tett sor. Én meg vagyok arról győződve, hogy min­den politika kikapcsolásával tovább kell fejlesztő nünk, elsősorban a tőlünk északra elterülő államok­kal az idegenforgalmi kapcsolatok intézményes ki­építését, meri az eddig mutatkozó érdeklődés is azt bizonyltja, hogy külföldi vendégeink javarészét ■ ezekről a területekről várhatjuk. Igaz az is, hogy a Budapestre érkező külföldiek sorában úgyszólván a világ minden nemzete képviselve va|n, viszont a tömeges érkezések mégis csak a területileg nem messze fekvő országok polgárainak sorából adód nak. Arra, komoly formák között, nem lehet szá mítanunk, hogy Amerikából, vagy pláne Délame vikából jelentősebb számban jöjjenek Budapestre vendégek, így tehát nem fizetődnek ki, lia ezeken a más földrészeken fekvő államokban nagy bofekto test igénylő idegenforgalmi szervezeteket állítanánk fel. Ennél sokszorta fonosabb a bécsi idegenforgalmi iroda mintájára a közeli államokban megfelelő propaganda- szerveket beállítani, mert manapság, amikor a turizmus elsősorban a kisemberek kedvenc sportja, arra kell figyelmet fordítani, hogy a kis­polgári társadalomhoz tartozó egyedeknek is megkönnyítsük az utazást. Sajnos, még most is vannak nehézségeink, mert egyes országokkal való viszonylatunkban továbbra is fennállónak a vízumkényszer nehézségei. Ha intézményesen megszüntetnék a vízum- kényszert, ezzel jelentős lépéssel jutnánk előbbre, ami felfogásom szerint, feltétlenül több haszcmnal járna gazdasági szempontból, mint a jelenlegi meg­kötöttség. — A karácsony előtt szétküldött idegennyelvű képes propagandanaptáraink rendkívüli elismerést arattak úgyszólván a világ minden táján. Elragad­tatott levelek százai érkeztek Idegenforgalmi Hiva­talunkhoz NémetOTSzágbó', Franciaországból, Olasz­országból, Hollandiából és sok más államból. A le­velek írói úgyszólván valamennyien azt az ígéretü­ket jelentik be, hogy a legközelebbi jövendőben személyesen kí­vánják megismerni a magyar főváros szép­ségeit és az ország népi sajátságait. Ezeket a naptárakat, mint ismeretes, egyéni címekre küldöttük szét, éppen azzal a rendeltetéssel, hogy minden hivatalos utazási szerv befolyásától mente­sen maguk a külföldi polgárok formálhassanak vé­leményt arra nézve, érdemesnek tartják-e a mi szép fővárosunknak megismerését. Hogy helyesen csele­kedtünk, azt ezek a levelek bizonyítják a legjobban és én meg vagyok győződve arról, hogy ha az idei idegenforgalmi szezon az 1935. évi rekordforgalmat is túlszárnyalja, ebben nagy része lesz a művészi ízléssel kiálitott idegenforgalmi naptárnak is. Egyéb­ként az idén össze szeretnénk kapcsolni a Szent Ist­ván hét eseményeit a tavaly nagy sikert aratott Jú­niusi Héttel és Budavár felszabadításának 250-ik év­fordulója alkalmából rendezendő ünnepségeinkkel. A felszabadítási ünnepséget, mint ismeretes, szep­tember első napjaiban tartjuk meg és arra már eddig is nagyon jelentős számú érdeklődés érkezett. Való­ban minden erőnket össze kell majd szedni, hogy a sokezexszámra ideözönlő külföldi vendéget a lég­in egfe 1 előebben elhelyezni tudjuk, mert ettől függ az, hogy ezek az idegenek a következő évben is vissza­térjenek hozzánk, illetőleg, hogy ha nekik erre mód­juk nem kínálkozik, ismerőseik és barátaik figyel­mét felhívják a dunaparti fővárosra. Szanálási megbeszélések a belügyminiszternél Szerdán összeül a 17-es bizottság Szombaton délelőtt nagyfontosságú tanácskozás volt a belügyminisztériumban, amelyen résztvett Kozma Miklós belügyminiszter, Preszly Elemér ál­lamtitkár, Sipőcz Jenő főpolgármester, Szendy Ká­roly polgármester, Janda Károly és Süss Elemér miniszteri tanácsos, Perczel György vezérigazgató­val az élén a BSzKRt szakemberei, végül a fővárosi közgyűlés többségi pártjai részéről Wolff Károly és Terbócz Imre. A tanácskozáson megvitatták a fővárosi szanálással össze­függő kérdéseket, elsősorban a BSzKRt-tarifa reformjára vonatkozó tervezetet. A tanácskozásokat ezen a héten folytatják, amikor elsősorban a főváros közigazgatási ős üzemi státusának rendezésére vonatkozó javaslatot vitat­ják meg, majd pedig a többi kisebb jelentőségű szanálási előterjesztés kerül sorra. Sipőcz Jenő dr. főpolgármester e hó 5-ére, szer­dára öszeliívta a 17-es bizottságot. Ezen az ülésen jelentősebb tárgysorozat nem szerepel, csupán csak újraalakítják a bizottságot, illetve elnököt és alelnö- köt választanak. Ez azért szükséges, mert a jelen­legi 17-es bizottság még Borvendég Ferenc főpolgár­mester idejében alakult meg és akkor a NÉP fővá­rosi szervezete még neon szerepelt. Most természete­sen az elnöki és alelnöki tisztségek egyikét a. NÉP kópvielőjével fogják betölteni. Az alakulás megtörténtével az új elnök rövidesen érdemleges tárgyalásra fogja a bizottságot össze­hívni, amelyen Sipőcz Jenő főpolgármester hozzá­szólás végett már bemutatja szanálási javaslatait. Hústk fekete János tetöfedömester Budapest, I., Karolina-út 16. Telefon: 69-5-69.

Next

/
Thumbnails
Contents