Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-02-05 / 5. szám
* Maga <ts—> -—■ŰfrmV30&JÍÍJ2MP Budapest, 1936 február á haladásával. Az élet napról-napra áj kérdéseket vet fel, új ismeretekre és tájékozódásokra van szükség, hogy a közigazgatás kielégítse a várakozásokat és a kor szinvonalán álljon. Ebből a szempontból nézve a továbbképzést, azt hézagpótlónak és elengedhetetlen szükségnek mondhatjuk. Az előbb vázolt szociális feladatokat tekintve, nagyon üdvös volna, ha a továbbképzés megfelelő mértékben felvenné programmjába a szociálpolitikára vonatkozó tanulmányokat is. A tisztviselői munka és feladat nagyon megkívánja a szociális érzéket s a mai időkhöz mért szociális ismereteket. * Sipőcz Jenő í'őpolgármosternélt ez a nagyfontosságú nyilatkozata már a jövőbe világít be, amint bogy mindaz, ami most következik, nem a mának szól, hanem sok mindennél, így elsősorban az üzemek átcsoportosításával is a jövő számára dolgozik a főváros. Ennek a gondolatnak kell áthatnia a szerdára összehívott tizenhatos bizottság tagjait is, akik, ha félreteszik pártpolitikai érdekeiket és csak a főváros üdvét nézik, gyorsan és igen eredményes munkát végezhetnek. Ennek a tizenhatos bizottságnak a tagjai maguk is nagyon jól tudják, hogy a főváros tulajdon- kéíppen nem szorul arra a beavatkozásra, amelyet a szanálás általában jelent. Valamennyien tudjuk, hogy a főváros gazdasági helyzete sohasem rendült meg, itt csak a deficitet kell eltüntetni, ami sohasem tartozott a rendkívüli feladatok közé. Ebbe kapcsolódik azután az üzemek ügye, a tarifák rendezésének kérdése, amit nem a főváros gazdasági helyzete, hanem, maguknak az üzemeknek léte és fenntartásának lehetősége követel parancsoló módon. Ha mindezekhez hozzávesszük, amit a főpolgármester több alkalommal, így a Fővárosi Hírlap útján is hangoztatott már, hogy tudniillik a „szanálás“-nak gyorsan végbe kell mennie, hiszen a szanálás nem ma kezdődik, hanem csak most ért cl a befejezés stádiumába, akkor mindnyájan azzal a biztos reménységgel nézhetünk a közeli hetek elé, hogy az alól a lidércnyomás alól hamarosan felszabadulunk, amit a „szanálás“ jelentett, s amely korántsem bizonyult olyan veszedelmesnek, mint azt eleinte hittük, ÉPÜLETFA, PARKETTA, BÚTOR! seúl, (útondási,$6tH&ésodási megelőző, védekezési és Javítási tanácsadás LÉVAI ELEMÉR faipari szakértő Budapest, VI., Szív-utca 1b Telefon: 282*57 Mihálka és Társai reszelő- és szerszámáru iparvállalat k. f. t. Budapest, V., Zápolya-uíca 34. Telefon: 92-4-98. »MIUIE1MIIUU 1-------m”'=:ÉPiT5MESTER= BU DAPEST, VU„ ROTTENBILLER-U. é/b. TEL. i 351-54. Gyári lerakat Telefon: 411-31 NYULASSY JÓZSEF parkett és padozat! vállalat Epést, IX., Dandér-u. ZA. Vállal új és régi fektetést s mindenféle padozat munkát a legolcsóbban. Szép, olcsó, jó KERET dak a volláh-féílehet Üzlet: Budapest, VII., Király-uíca 89. sz. Gyár : VII., Almássy-tór 2. Telefonszám: 33—4—62 NAGY SÁNDOR CIPÉSZMESTER úri-, női-, sport- és orihopadcipész IV., Magyar-u&ca 52. Telefon 87-5-59 Orensíeln és Koppel Af^CMR R.-T., BUDAPEST, VT, VILMOS CSASZAU-ÚT 31. Motorosmozdoaiyok — ÚSjavífió- gépek — Kisvasutak — Iparvágányok — Autobuszkarosszériák Tavalyi rekordidegenforgalmunkat túlszárnyalják a várható események Több osztrák vendégünk volt az elmúlt esztendőben, mint a millenáris évben — Az idegenforgalmi naptár nemzetközi sikere A Fővárosi Hírlap elsőnek közölte, néhány héttel ezelőtt az elmúlt év idegenforgalmi mérlegét, amely azt mutatta, hogy 1035-ben Budapest a világ egyik legdivatosabb idegenforgalmi attrakciója lett, ennek megfelelően az előző esztendők egyre emelkedő számadataihoz képest is rekordidegenforgalmunk volt. A bejelentések, a külföldi érdeklődések, a különböző már lekötött, vagy tervbe vett ünnepségek és kongresszusok azonban azt mutatják, hogy ebben az esztendőben a tavalyi rekordot is túlszárnyaljuk. A Fővárosi Hírlap munkatársa éppen ezért felkereste* Kovácsházy Vilmos tanácsnokot, aki a közelmúlt eredményeit és a legközelebbi jövő reménységeit >a következőkben körvonalazta: — Most látjuk csak igazán, — mondotta Kovács • házy tanácsnok, — milyen szerencsés intézkedés volt bécsi idegenforgalmi irodánk felállítása. Voltaképpen azzal az elképzeléssel indítottuk meg ennek a szervnek a működését, hogy a Becsben megforduló idegeneket Budapestre is el tudjuk terelni, szóval, hogy az elzáró gátat, amelyet az elmúlt esztendőkben Bécs jelentett, Magyarország felé megnyissuk. Ebben a gondolatkörben indult meg a bécsi iroda munkája, rövidesen azonban egészen más teendők felé terelődött munkájának súlypontja. Ma már az a helyzet ugyanis, hogy bécsi irodánk működése folytán egyre nagyobb mértékben irányul Budapestre a belső osztrák idegenforgalom, aminek fejlődéséhez természetesen az is hozzájárult, hogy a két főváros aránylag nincs messze egymáshoz. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy soha olyan hatalmas osztrák tömegek nem kerültek Magyar- országra, mint az elmúlt esztendőben. Nem kivétel ez alól a megállapítás alól az 1896. évi millenáris esztendő sem. holott akkor valóban világraszóló bemutatások voltak fővárosunkban, miután pedig a két ország között sokkal szorosabb kapcsolatok voltak, mint manapság, természetesnek látszott, ha az. osztrákok órúisi érdeklődést tanúsítottak a magyar fővárosban lezajló ünnepségek iránt. Az akkori Ausztria területre nézve a mainak többszöröse volt, viszont a jelenlegi osztrák állam nemcsak relatíve, hanem abszolúte is sokkal nagyobb idegen- forgalmat jelent számunkra, mint ezelőtt negyven évvel. Bécsi irodánk vezetője minden elismerést megérdemlő ügybuzgalommal és a modern propaganda eszközeivel működik közre azon, hogy az Ausztriából Budapestre irányuló idegenforgalom még jobban elmélyüljön. Korábban csak Becsben tartottak Budapestet ismertető előadásokat, most azonban idegenforgalmi irodánk már kiterjesztette szervező és felvilágosító munkásságát Ausztria jelentékenyebb városaira és vidékeire is. így legutóbb Grázban és Salzburgban voltak veti- tettkópes előadások, majd a Semmeringen ismertet' tűk meg Budapestet az ott tartózkodókkal, hogy azután később Badcnben és több Bécs melletti kisebb városkákban jelenjenek meg propagandistáink. — Hogy a székesfőváros áldozatkészsége, amelyet az idegenforgalom fellendítése érdekében hozott milyen nagyjelentőségű, annak legékesebb bizonyítéka talán a Nemzeti Bank egyik legutóbbi jelentése. Ebben a jelentésben megállapítja, hogy az elmúlt esztendőben az augusztus hónap volt a legerősebb a valutabevételek szempontjából. Tehát a főváros által rendezett Szent István-heti ünnepségek nagyobb vonzóerőnek bizonyultak még a Nemzetközi Vásárnál is. Nemzetgazdasági vonatkozásokban és a főváros gazdasági helyzete szempontjából egyaránt óriási hordereje van az idegen- forgalom kimélyülésének, de, természetesen, nem szabad megmaradnunk az eddigi keretek között. Pár évvel ezelőtt Csehországban mutatkozott jelentős érdeklődés a magyar idegenforgalmi kapcsolatok kiépítésére nézve, folytak is bizonyos előzetes tárgyalások, megállapodásra azonban nem kerülhetett sor. Én meg vagyok arról győződve, hogy minden politika kikapcsolásával tovább kell fejlesztő nünk, elsősorban a tőlünk északra elterülő államokkal az idegenforgalmi kapcsolatok intézményes kiépítését, meri az eddig mutatkozó érdeklődés is azt bizonyltja, hogy külföldi vendégeink javarészét ■ ezekről a területekről várhatjuk. Igaz az is, hogy a Budapestre érkező külföldiek sorában úgyszólván a világ minden nemzete képviselve va|n, viszont a tömeges érkezések mégis csak a területileg nem messze fekvő országok polgárainak sorából adód nak. Arra, komoly formák között, nem lehet szá mítanunk, hogy Amerikából, vagy pláne Délame vikából jelentősebb számban jöjjenek Budapestre vendégek, így tehát nem fizetődnek ki, lia ezeken a más földrészeken fekvő államokban nagy bofekto test igénylő idegenforgalmi szervezeteket állítanánk fel. Ennél sokszorta fonosabb a bécsi idegenforgalmi iroda mintájára a közeli államokban megfelelő propaganda- szerveket beállítani, mert manapság, amikor a turizmus elsősorban a kisemberek kedvenc sportja, arra kell figyelmet fordítani, hogy a kispolgári társadalomhoz tartozó egyedeknek is megkönnyítsük az utazást. Sajnos, még most is vannak nehézségeink, mert egyes országokkal való viszonylatunkban továbbra is fennállónak a vízumkényszer nehézségei. Ha intézményesen megszüntetnék a vízum- kényszert, ezzel jelentős lépéssel jutnánk előbbre, ami felfogásom szerint, feltétlenül több haszcmnal járna gazdasági szempontból, mint a jelenlegi megkötöttség. — A karácsony előtt szétküldött idegennyelvű képes propagandanaptáraink rendkívüli elismerést arattak úgyszólván a világ minden táján. Elragadtatott levelek százai érkeztek Idegenforgalmi Hivatalunkhoz NémetOTSzágbó', Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából és sok más államból. A levelek írói úgyszólván valamennyien azt az ígéretüket jelentik be, hogy a legközelebbi jövendőben személyesen kívánják megismerni a magyar főváros szépségeit és az ország népi sajátságait. Ezeket a naptárakat, mint ismeretes, egyéni címekre küldöttük szét, éppen azzal a rendeltetéssel, hogy minden hivatalos utazási szerv befolyásától mentesen maguk a külföldi polgárok formálhassanak véleményt arra nézve, érdemesnek tartják-e a mi szép fővárosunknak megismerését. Hogy helyesen cselekedtünk, azt ezek a levelek bizonyítják a legjobban és én meg vagyok győződve arról, hogy ha az idei idegenforgalmi szezon az 1935. évi rekordforgalmat is túlszárnyalja, ebben nagy része lesz a művészi ízléssel kiálitott idegenforgalmi naptárnak is. Egyébként az idén össze szeretnénk kapcsolni a Szent István hét eseményeit a tavaly nagy sikert aratott Júniusi Héttel és Budavár felszabadításának 250-ik évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeinkkel. A felszabadítási ünnepséget, mint ismeretes, szeptember első napjaiban tartjuk meg és arra már eddig is nagyon jelentős számú érdeklődés érkezett. Valóban minden erőnket össze kell majd szedni, hogy a sokezexszámra ideözönlő külföldi vendéget a légin egfe 1 előebben elhelyezni tudjuk, mert ettől függ az, hogy ezek az idegenek a következő évben is visszatérjenek hozzánk, illetőleg, hogy ha nekik erre módjuk nem kínálkozik, ismerőseik és barátaik figyelmét felhívják a dunaparti fővárosra. Szanálási megbeszélések a belügyminiszternél Szerdán összeül a 17-es bizottság Szombaton délelőtt nagyfontosságú tanácskozás volt a belügyminisztériumban, amelyen résztvett Kozma Miklós belügyminiszter, Preszly Elemér államtitkár, Sipőcz Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármester, Janda Károly és Süss Elemér miniszteri tanácsos, Perczel György vezérigazgatóval az élén a BSzKRt szakemberei, végül a fővárosi közgyűlés többségi pártjai részéről Wolff Károly és Terbócz Imre. A tanácskozáson megvitatták a fővárosi szanálással összefüggő kérdéseket, elsősorban a BSzKRt-tarifa reformjára vonatkozó tervezetet. A tanácskozásokat ezen a héten folytatják, amikor elsősorban a főváros közigazgatási ős üzemi státusának rendezésére vonatkozó javaslatot vitatják meg, majd pedig a többi kisebb jelentőségű szanálási előterjesztés kerül sorra. Sipőcz Jenő dr. főpolgármester e hó 5-ére, szerdára öszeliívta a 17-es bizottságot. Ezen az ülésen jelentősebb tárgysorozat nem szerepel, csupán csak újraalakítják a bizottságot, illetve elnököt és alelnö- köt választanak. Ez azért szükséges, mert a jelenlegi 17-es bizottság még Borvendég Ferenc főpolgármester idejében alakult meg és akkor a NÉP fővárosi szervezete még neon szerepelt. Most természetesen az elnöki és alelnöki tisztségek egyikét a. NÉP kópvielőjével fogják betölteni. Az alakulás megtörténtével az új elnök rövidesen érdemleges tárgyalásra fogja a bizottságot összehívni, amelyen Sipőcz Jenő főpolgármester hozzászólás végett már bemutatja szanálási javaslatait. Hústk fekete János tetöfedömester Budapest, I., Karolina-út 16. Telefon: 69-5-69.
