Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-11-25 / 47. szám

2 szón kívül további új autóbuszokat ren­deljünk meg. — A nyugati nagyvárosok ezen a téren előnyösebb helyzetben vannak, mint mi, egy­részt azért, mert náluk a hazai autóipar sok­kal _ fejlettebb és ennek k ö votkezm ény eikép olcsóbbak a gépjárművek, másrészt annál az oknál fogva, mivel ők már a gazdasági vál­ságot megelőz-ő időkben, tehát akkor, amikor még pénzbőség volt, nagyobb mértékben tér­tek rá a, jövő fejlődés irányát jelző autóbusz- közlekedésre. Mindenesetre mi is előbbre ju­tunk a legközelebbi jövőben ezen a téren, rö­videsen sor kerül ugyanis arra, hogy a BART- vonalak hasznosítására meghozzuk a döntést. Meg vagyok arról győződve, hogy ennél a kér­désnél szintén megtaláljuk a kielégítő meg­oldást és ezzel egy lépéssel megint előbbre tudjuk vinni a székesfőváros közlekedésügyét. — Időről-időre felmerül egyes külső köz­lekedéspolitikusok részéről az a javaslat, hogy a villamosvasúti közlekedést, amely ma már nem mindenben felel meg a követelmények­nek, a lehetőség mérve szerint fejlesszük visz- sza. Megoldásul azt szokták javasolni, hogy trolleybuszkoQsik járatásával küszöböljük ki a város legforgalmasabb belső utcáiról a sín­hez r kötött járműveket. Ezek az elképzelések feltétlenül tetszetősek. Megvalósításuk elé azonban ezidőszerint még majdnem leküzdhe­tetlen akadályok hárulnak, amelyek mind a pénzkérdésben találják meg magjmrázatukat. — Budapest belterületén még hosszéi időn át fenn fogjuk tartani a villamosközlekedést, éppen ezért mindazok a befektetések, amelye­ket a Beszkárt hálózatának kibővítése, javí­tása, vagy módosítása tekintetében teszünk, ! nem tekinthetők kidobott pénznek, ellenkező­leg: szükséges intézkedéseknek kell azokat mi­nősíteni. _— A Beszkárt mindenesetre tovább foly­tatja a közelmúltban megállapított beruházási program keresztülvitelét, a dolog természeté­nél _ fogva nem ragaszkodik azonban olyan axiómákhoz, amelyekről a. mindennapi élet és a gyakorlat be fogja bizonyítani, hogy azok nem alkalmasak a forgalom javítására, vagy a közönség jogos kívánalmainak kielégítésére. —- Én a magam részéről minden erőmmel azon vagyok és azon leszek, hogy amint a szé­kesfőváros közönsége megelégedett az egyéb városi létesítményekkel, éppúgy megelégedett legyen a közlekedéssel is. Ha azt látom, hogy újabb tarifamódosításra van szükség, vagy azt tapasztalom, hogy a hurokvágány-rendszer a gyakorlatban nem hoz kielégítő megoldást, minden tétovázás nélkül újabb javaslatokat fogok tenni az esetleges nehézségek kiküszö­bölése céljából. Gyakorlati irányú meggyőző­désem ugyanis az, hogy egyetlen közüzem, vagy hatósági in­tézmény sem lehet öncélú, hanem dolgozzanak azok bármely munkaterü­leten is, létüknek csak egyetlen biztos alapja lehet: a közcélok maradéktalan kielégítése. * Ssendy Károly polgármesternek ez a nyilatkozata, amelyben a legteljesebb pártatlansággal áll a kö­zönség érdeke mellé, de ugyanakkor a villamost is megvédi a jogtalan és túlzott panaszoktól, bizo­nyára megnyugvást kelt- a közönség előtt. Általá­ban a középúton haladó realitás hangzik ki mind­abból, amit a polgármester Budapest közlekedésének várható fejlődéséről elmond. BflRÄTO üYŐHtiV hűt. eng. vlllasiySeSszereie»: váll«?®«« I«, <$„ ss. Telelonszám i i-OírS-67. HOFSAUER Él PIAZZA TELKP VI., BÉKE-TÉR fcmÓnKSTEKKK IRODA Vi., SSOMÖV-U. 34. TELEFON! 1-188-5». MEGJELENT A KALLÓS liNOS-féle „QAZP&.SA&a, PÉNlÖGVi ÉS TŐZSDEI KOPASZ“ 1S3®—1®37. ém évíeSsfamáesas« második r&sza kés k©Se8Bs©53 TARTALMAZZA: az összes budapesti és vidéki ipari, kereskedelmi, biztosító, stb. vállalatok legújabb adatait. A m:lr előzőleg megjelent két kötettel együtt — amely a buda­pesti és vidéki pénzintézetek adatait közölte — most már négy kötetből áll a komplett k (i m |) » s /. Mind a négy kötet ára együl SO P Megrendelhető: a Pesti Tőzsde lclndó- hi vatal&ban, Rudapest, VI., Anker- kő* 2, I. 4. Tel.: 1-220-96 és 1-213- 86. BBMB—B——BB—H— Látogatás az utoli és csatornák todományos műhelyében Érdekes vizsgálatok és kísérletok a főváros Ifiügyi intézetében „Az út — az élet.“ Ezzel a jelmondattal nyitot­ták meg a legutóbbi nemzetközi útügyi kongresz- szust és nem túloztak, amikor ezzel rámutattak az utaknak óriási jelentőségére. A nemzetközi autófor­galom hatalmas megnövekedése új korszakát jelenti az utak kultúrájának, amelybe, a lehetőségekhez képest, Magyarország is belekapcsolódik. Mint annyi mindenben, ebben is előljár a főváros, amely nemcsak a belső forgalom lebonyolítása szempont­jából nézi az útkérdést, hanem beleillesztette ezt idegenforgalmi programjába is. Nagyszerűen fejlődő úthálózatunkat mindnyájan látjuk és mint a városrendezésnek egyik első alap- feltételét üdvözöljük az útépítést, de sokan nem tudnak arról, hogy az útépítés nemcsak költség­vetési és vállalkozói probléma, hanem nagy készült­séget, gondot, tanulmányt és búvárkodást igénylő tudomány, amelynek művelésére egészen külön intézménye van a fővárosnak. Az Útügyi Intézet ez, amelyet legutóbb a budapesti nemzetközi tanács­kozás alkalmával Le Gavrian párisi műegyetemi tanár, a nemzetközi útügyi kongresszus főtitkára is meglátogatott, mert kiváncsi volt bizonyos anyag- vizsgálati módszerre, amely ebben az intézetben érlelődött meg és amely azt út külföldi tudósainak figyelmét felkeltette. A X. kerületi Bihari-utcában van az Útügyi Intézet, a nagy területen épült telep, amelyet Király Kálmán tanácsnok, az út- és csatornaügyi ügyosz­tály vezetőjének engedelmével megtekinthettünk. Láng Eezső műszaki főtanácsos, az intézet vezetője, akinek értékes magyarázatai kísérték ezt az érde­kes látogatást. 4z út és csatorna tudománya A hajdani kátrányozó és bitumeneső telepből, amely 1910-ben az első kísérlet volt az utak tudo­mányos alapon való gondozására és a soroksári-úti csatornaszivattyútelepen fennállott anyagvizsgáló egyesítésével keletkezett 1927-ben ez az intézet, amely az útburkolás problémájának, megoldására, valamint az út- és csatornaépítés, de — szükség sze­rint — a magasépítés számára szolgáló anyagok egységas terv és elgondolás szerinti vizsgálatára létesült. Bizonyos útburkolatok előállítására is be­rendezkedett, már csak azért is, mert a vizsgála­tok az előállítás módozatainak ismerete nélkül illuzórikusak. Közben, amikor a főváros üzemeinek működését megszorították vagy be is szüntették, a kátrányozó és bitumenező üzem elveszítette önálló­ságát, saját pénztárát megszüntették és 1934-ben beolvasztották a közigazgatásba. Ekkor kapta az Útügyi Intézet nevet. Az út- és csatornaügyi ügy­osztály csatornaépítési alosztályának hatáskörébe tartozik és Viola Eezső dr. műszaki főtanácsos fel­ügyelete alatt áll és organizációja mellett működik. A munka itt két csoportban folyik. Az útburko­lási csoport bizonyos mértékben kisebb, sürgős 'javítási munkákra szorítkozva, éltburkolással, to­vábbá árelemzéssel és tudományos kutató munká­val foglalkozik. Ennek az utóbbi működésének kere­tében kutatja, hogy miképpen lehet a meglevő bur­kolási módokat tőkésíteni, figyelemmel kíséri a kül­földi eredményeket és maga is kísérletezik. Az anyagvizsgáló csoport rendeltetése az út- és csatornaépítési pályázatok tudományos ellenőrzése. Itt minősítik az ajánlatokhoz csatolt anyagokat, a szállítás során ellenőrzik, hogy az anyagok meg­felelnek-e a bemutatott mintáknak és^ hogy a be­épített anyag megfelel-o az előírt hatósági feltéte­leknek. A kutató tevékenység fő célja annak meg­állapítása, hogy miképpen lehet a vizsgálati mód­szereket leegyszerűsíteni és ezzel a vizsgálatot mi­nél rövidobb idő alatt elvégezni. A külföldi szak­körök figyelmét is felkeltette az intézetben megiáilila- pitott Cságoly-féle anyagvizsgáló rendszer, amely Cságoly József vegyészmérnök munkájának ered­ménye. A kutatás új anyagok, találmányok elbírá­lására is kiterjed. Harc a hegycsuszamlással és a heserüvázzel Az anyagvizsgáló csoport három osztály kereté­ben működik. A mechanikai osztályon vizsgálják a köveket, műköveket, betoncsatorna-anyagokat, kő- anyagcsöveket, cementanyagokat, téglákat, cserepe­ket és egyéb építési anyagokat. Ezeket természetük szerint nyomó, húzó, koptató, hajlító, ütő szilárd­sági próbáknak, fagyasztási ós nedvességi próbák­nak vetik alá. Itt foglalkoznak a várhegyi csuszam- lás és a Rákóczi-úti házbeomlás révén aktuálissá lett talajmechanikával is. A csoport kémiai osztályán a kötőanyagokat vizsgálják, amelyek bitumenes, kátrányos és aszfalt- burkolatok esetéli az ásványi anyagokat összekötik. Idő tartozik az agresziv vizek kérdése is. Budán, főképpen a kolenföldi és lágymányosi részeken, a keserű vizekkel folyik a Imre. Tönkreteszik az építési j anyagokat, ami ellen védekezni kell. Bitumennel im­pregnált szigetelő anyagok .nagyobb építési testek­nél Klinker-téglák szolgálnak a védekezésre, amely ma már az építés megkezdés előtt megkezdődik, amikor a talajvizsgálat megállapítja, hogy van-é jelen agresszív nedvesség és hogy ez milyen fokú. Nagyon körülményes és érdekes tudomány ez, amely azonban eddig csak a szigetelés alkalmazá­sáig jutott el. A betonanyagok mindenféle keverése még nem ért célt a kérlelhetlen agresszív vizek ellen. Ezek a kísérletek Lágymányoson, a helyszínen is folynak, ahol az intézetnek erre a célra külön keserűvíz kútja van. Új kezdés az anyagvizsgáló csoport harmadik része: az optikai osztály. Itt poláris mikroszkóppal vizsgálják a kőzetek gondolatnyi vékony csiszolá­sát. Egy-két órai munka után poláris fényben meg­ái lapítják, hogy milyen fokban máliló a kőzet, ho­ltait például a fagyasztási rendszer huszonöt fa­gyasztás és huszonöt felengedés után három hét alatt mutatja ezt meg. A csúszós út ellenszere és más találmányok Az intézet vizsgálatai és kísérletei sorában ter­mészetesen szerepet játszik a mostanában sokat em­legetett csuszamlós útburkolat. A rovátkás burkolat mellett, amely több külföldi városban, így Bécsben is alkalmaznak, jó módszernek mutatkozik a nagy j elentállással bíró zúzalék belehengerlése a kész felületre, meglévő burkolat esetén durva szemekből álló, nagy ellentálló képességű bitumenes rétegek j ráhengerlése az úttestre, amint ezt a Kossuth j Lajos-utcában csinálták. A nehéz probléma azon- j ban nincs még megáldva, főképpen abból a szem­pontból, hogy a kivitel ne legyen költséges. A drága burkolási módok ellentéteképpen ér­dekes kísérleteket folytat az intézet az Árpád vezér-utcában. Különböző, kiválasztott és kevert, úgynevezett nemesített földdel burkolják itt az út­testet, amel3r kellő lehengerlés után megfelel a várakozásnak. Persze, idő kell a végleges elbírálás­hoz. A különböző burkolási anyagok hosszú sora és rengeteg változata terén mint különösen érdekes szerepel az acélrostélyburkolat, amelyet a Buda­keszim t egyik szakaszán alkalmaztak kipróbálásra, valamint a vasközút-burkolat, amellyel a Fehór- váry-útnak a Horthy Miklós-körtér közelében lévő egy darabja van ellátva. A Városligetben, a Weingruber előtt és a X. kerületi Albert-úton folyik kísérlet egy új talál­mányé, kötőanyaggal, amely kőszénkátrány, szurok és antraeén-olaj keverékéből készült az úgynevezett chemnitzi eljárás szerint. A két év előtti nagy hi­degben, amikor a bitumenes utak megrepedeztek, ezen a burkolaton hajszálnyi repedés se mutat­kozott. A sok között a legelegánsabb, a osendrendelet- nek legjobban eleget tevő anyag a faburkolat. Bu­dapesten az Andrássy-útnak a Liszt Ferenc-térig terjedő része van fával burkolva a vékony fedő réteg alatt, a Szív-uteia egy része és a Ferenc József-híd útja. Az Andrássy-úton az Operáig ter­jedő részen puhafa burkolat van, tovább a Liszt Ferenc-térig ausztráliai keményfa, az úgynevezett tallowivood, a növénytani meghatározás szerint az Eucaliptus microcolis fája- Huszonhárom éve bo­rítja ezt az útszakaszt és még mindig kitűnő. De ez azután fa! Nem ég el, legfeljebb parázslik, vizet nem szí magába, egyáltalában nem változtatja a térfogatát. Olyan tömör és nehéz, hogy nem úszik a vizen, hanem alámerül. Belüliről vizsgálva, a rostjai nem párhuzamosak, mint más fának, hanem egymásba vannak csavarva. Igazi luxus-burkolat, de az ára is luxus. Mindezeket az anyagukat és a különböző kísér­leteket az intézet múzeumában láthatjuk, amely szemléltetően mutatja be azt a nagyszerű tudomá­nyos munkát, amely a fővárosnak ezen az érdekes telepén folyik. unit1 nmn» nn/nni it irr ~iiininvBfTinM~Dmriiir Zubovits István női és férfi bórkabáí késziiő BUDAPEST, KÁROLY KIRÁLY-ÚT 13. (Ledermann udvar.) TELEFON: 1-381-08. SZILAGYI ELEK késáru-üzeme Gyártja az összes hentes, mészáros és bóllpar- ban használatos késeket, viszonteladók részére Budapest, Vili., Gólya-u. 41. Tel.: 1-348-93

Next

/
Thumbnails
Contents