Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-25 / 47. szám
Budapest, 1936 november 25. 3 jfXMU20SfJIŰZMP Miért szükséges a Rudas-fürdő újabb átalakítása? A főváros november 27-iki közgyűlésén a Rudas-fürdő ismét napirendre kerül. A polgár’mester a törvényhatósági bizottság elé javaslatot terjeszt a fürdő újabb átalakítására. A multévi többmilliós építkezési terv elejtése után a Rudas-fürdő ügyének végleges kialakulásáig halaszthatatlanul szükséges átalakítási munkákra 134.000 pengőt szavazott meg a közgyűlés és ezek a munkák most vannak folyamathím. Közben megállapították, hogy a gyógyfürdő karbahely esése és jövedelmezősége érdekében újabb átalakításokra: a fürdőhelyiségek további szaporítására, tizenhat szállodai szoba építésére, a vendéglői helyiség helyreállítására és különböző berendezési és felszerelési tárgyakra van szükség. Ezekre tesz movst javaslatot a polgármester és a költségek fejében 236.505 pengőnek a beruházó kölcsön terhére való engsdélyzését kéri. A Rudas-fürdő kérdésével legutóbbi pártértekezletén foglalkozott a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezete, amelynek álláspontját Vályi Lajos er. törvényhatósági bizottsági tag, a párt helyettes főtitkára a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következőkben fejtette ki: — A polgármesteri indítvány a Rudas-fürdővel kapcsolatos 'munkálatok tárgyában teljesen fedi a pánt álláspontját. Tavaly, amikor a kérdés végleges megoldása került tapétára, az volt a párt véleménye, hogy végleges intézkedésre az idő még el nem érkezett, mert a Tabán forrásainak a felkutatása sem történt meg és azonkívül igen komoly aggodalmak nyilvánultak meg az Erzsébet-híd budai hídfője és a Ferenc József-híd közötti egyébként is meglehetősen szűk útszakasz részbeni elfoglalásával szemben. Elég baj az, hogy Óbuda felé már van egy „császárszóró- j sunk“, semmi szükség sincs arra, hogy egy nagyköltségű befektetéssel kapcsolatban ugyanilyen közlekedési szoros alakuljon ki a Szent Imre város irányában. — Most azonban nem végleges megoldásról, hanem arról van szó, hogy egyrészt a már szinte világhírűnek mondható Juventus'fornís vize az eddiginél nagyobb mértékben használtassák ki, másrészt, hogy a legkirívóbb visszásságok és hibák azonnal megszüntettessenek. Reméljük, hogy ennek a most tervezett munkálatnak a keretében az illetékesek meg fogják találni a módját annak, hogy a források ivókűrázó közönsége legalább minimális védelmet kapjon az esőzésekkel szemben, Ha elgondoljuk, hogy idegenforgalmi szempontból milyen szép reményeket fűzünk ezekhez a forrásokhoz, valóban szánalmasan primitív látvány, amikor esőben a kúrázó közönség a ziárt ivócsarnokhói valósággal futva igyekszik a forrást megközelíteni, ahova ugyancsak futva érkezik egy köpenybe burkolódzott alkalmazott, hogy azután a forrás helyéről ugyanolyan sürgősen igyekezzenek fedő alá jutni, mint ahogy érkeztek. Pártunk részéről a legilletékesebbek már régóta hangoztatták, hogy a forrásokat legalább valami fedett séía- úttal kell összekötni és a forrásokhoz igyekvő közönséget ilyen módon az esővel szemben védelemben részesíteni. —- Miután éppen ezek a szempontok azok, amelyek a polgármester úr által kívánt ideiglenes megoldást vezetik, ennélfogva a párt örömmel fogja a polgármesteri indítványt magáévá tenni és megszavazni. BŐGÖZI JÁNOS K&DÁRÜZEME Budapest, IX.. Te!epi-u. 27. (Ludovikáná!)Tel. 1-430-77 Weisz és CsillagTELEFON: 1 -425-07. vas és fém nagykereskedő Budapest, Vili., Bezerédy-utca 4. sz. ORDIfZER NÁNDOR :ÉPÍTÉSZ, ÉPÍTŐMESTER. ßUDAP 8T, III., Nap-«. 10. Telefon: 1-310-90. Purmann Jenő Speciális üzem, az emberi testet egyenesítő-, idomító-, segítő- és kiegészitőkészülékek számára. Budapest, IX., Üüöi-út Ül. Telefon: 1—891—87. KEDVEK BÉLA épület-, mű-, és vasszer, ezefi lakatos Budapest, 1., Hieronymi út 23. Tel.: 1-557-27. Amit vesztünk a devalvációkkal. kteggenlitjUk a propagandával Világszerte vonzóerő a budapesti Konyha, a magyar bor es termeszen adottságaink — 1937 idegenforgalmi mérlegé előreláthatóan túisi árnyalja «z eddigi eredményi A Fővárosi Hírlap multheti számában Bornemisza Géza kereskedelemügyi és iparügyi miniszter mutatott rá azokra az új lehetőségekre, amelyekkel kiegyensúlyozhatjuk örvendetesen fellendült idegenforgalmunkban azt az esetleg mutatkozható visszaesést, amely a legutóbbi külföldi devalvációk következményeként fetlétlenül számításba veendő. Mint legutóbbi számunkban megemlítettük, ez a probléma jelenleg az egész magyar idegenforgalom súlypontja, minden illetékes szervet elsősorban ez a kérdés foglalkoztat, kétségtelen azonban, hogy valamint Bornemisza Géza miniszter, éppen úgy minden vezetője és szakértője idegenforgalmunknak azon a véleményen van, hogy túlzottak voltak a devalvációk után közvetlenül napvilágot látott és meglehetősen pesszimisztikus elméleti feltevések, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy idegen- i forgalmunk egyelőre nem hogy csökkenő, hanem \ a külföldi pénzleértékelések ellenére, továbbra is ! emelkedő tendenciát mutat. A Fővárosi Hírlap munkatársa Kovácshájy Vilmos tanácsnokot, a székesfőváros idegenforgalmi ügyeinek vezetőjét kérdezte meg ezzel az üggyel kapcsolatban. A válasz így hangzik: — Tagadhatatlanul az a helyzet, hogy a magyar idegenforgalom meg fogja érezni a külföldi országokban keresztülvitt devalvációt. Elkerülhetetlen ez azért, mert a devalváció nemcsak a napi szállodai és étkezési költségekben jut kifejezésre, hanem az útiköltségeknél is jelentékenyen érezteti hatását. Amikor egy-e-gy külföldi tanulmányútra, vagy külső országba szórakozni indul, természetesen mérlegeli az anyagi lehetőségeit és önkéntelenül is összehasonlításokat tesz saját országának helyzete és aközött a hely között, amely azokban az országokban van, amelyeket felkeresni szándékozik. Hollandiáiból, Svájcból és Itáliából tehát a jövőben az utas azzal a tudattal kezdi meg útját, hogy saját orszá- nak valutája tekintélyes százalékkal kevesebbet ér, tehát a más pénznemre való átváltásnál a múlthoz i képest hátrányt szenved. A devalválási százalékkulcsok ugyancsak tekintélyes volta csak kiélezi ezt a helyzetet, éppen ezért az egyéni utasok meglehetős nagy részét fogják visszariasztani a megváltozott körülmények a külföldre való utazástól. A magyar idegenforgalom éppen úgy meg fogja tehát érezni e három ország pénzcsökkentő intézkedéseinek hatását, mint ahogy megérzik a többi olyan országok, amelyeknek fő jövedelmi forrása éppen az idegenforgalom volt. — Általánosságban olyan helyzet fog kialakulni, hogy a pén/fú-fékcsőkkéníós következtében a leszállított valutájú országok felé nagyobb mértékben fordul majd az idegenforgalmi érdeklődés, vagyis az a szinte állandónak mondható tömeg, amely az idegenforgalmat kiteszi, önkéntelenül az olcsóbba vált államokat keresi fel. A devalvációt keresztül vitt országok lakosai részéről az eddiginél kisebb idegenforgalomra számíthatunk tehát, megnyugvással állapíthatjuk azonban meg, hogy ezekből az államokból eddigi idegenforgalmunknak csak jelentékenyebb hányada, regrutálódott, nagyobb- arányú veszteségek elszenvedésére ezért aligha fog sor kerülni. — Én bízom abban, hogy: mivel a magyar idegenforgalom eddigi propagandája eredményes volt és úgyszólván az eg-ész művelt világon fel tudta kelteni az érdeklődést irántunk, átütő ereiéből a jövőben sem fog veszíteni. Amit a devalváció folytán elveszítünk, azt a propán garda folyamatossága és bizonyos irányokban történő fokozása révén már ebben az esztendőben is ki tudjuk egyenlíteni, Isotj reményünk van arra, bony a jö>-ő esztendőben a differenciát fid is szárnyalhatjuk. Hiszem ezt annál inkább, mert tapasztalatból tudom azt, hogy egyrészt még a devalváció után - is nagyon olcsók vagyunk a küHöid áRí*ma{hi>z kénest, másrészt közvetlen tapasztalatból ismerem az eddig nálunk járt külföldiek véleményét, amely reánk nézve a legkedvezőbb. I — Akik csak megfordultak Budapesten, szinte kilencvenkilenc százalékban nagyon megelégedetten távoztak tőlünk, amihez, bármilyen különösen hangozzék is, elsősorban a kitűnő budapesti konyha járult hozzá. A világ minden, nációjának látogatói őszintén d-'csérik a budapesti konyhát, nemcsak azért, mert jóízű ételeket, ízlésesen tálal a fogyasztók elé, hanem azért is, mert a felhasználásra kerülő ételek anyaga, egészen elsőrendű. A húsfélék, a gyümölcsök, a cukrászsütemények páratlan kvalifásúak és amit nálunk magától értetődően az olcsó napiárakon kaphatnak meg az idegenek, azért más országokban egészen kivételes árakat kell fizetni, arról nem is beszélve, hogy csak a legelőkelőbb éttermekben juthatnak hozzá a gourmandok. — Hasonló vonzóerőt jelentenek a Budapestié érkező idegenek számára a nemzetközi árszinthez képest rendkívül alacsony árú kitűnő magyar borolc. Hogy ez mennyire így van, bizonyíték rá. hogy például Sopronba hétről-hétre százával érkeznek az osztrákok, hogy egy pár órai kedélyes borozgatás után újból visszatérjenek hazájukba. Budapest vendégeinek tekintélyes része is páratlan lelkesedéssel emlékezik meg a magyar borokról és pálinkákról s ma már alig távozik külfödi a fővárosból anélkül, hogy útipodgyászában magával ne vinne egy-egy üveg tokaji bort, vagy kecskeméti barackpálíinkát, — A nagyszerű magyar konyha, a nemzetközi viszonylatban is nagyon olcsó budapesti élet, a külföldi valuták szerint potom árú szórakozások olyan vonzóerőt jelentenek, amelyekre a jövőben is nyugodtan építhetünk. Ha ehhez még hozzáveszem azt a körülményt, hogy széke sí ő vár ősünk istenadta természeti kincseinél fogva különleges értékek felett is rendelkezik, azt hiszem, nyugodtan jelenthetem ki, hogy az 1937. esztendő idegen- forgalmi eredményei egyáltalán nem fognak visz- szaesni, hanem megvan a reményünk arra, hogy túlhaladják az idegenforgalom eddigi eredményeit. ái cgifcnt utazások jelentősége — Idegenforgalmunknál rendkívül örvendetes jelenséget észlelünk körülbelül egy esztendő óta. Arról van szó, hogy míg az elmúlt esztendőkben a Budapest felé irányuló idegenforgalom legtekintélyesebb részét a társasutazások résztvevői tették ki, addig most a súly inkább az egyeni utazókra terelődött. Idegenforgalmi iparunk szempontjából ennek belathatailan jelentősége van, mert köztudomású dolog az, hogy a társasutazások, amelyeket majdnem százszázalékosan a különböző idegenforgalmi irodák, tékát nyerészkedésre alapított vállalkozások bonyolítanak le, észrevehető hasznot nem jelenteitek, legfeljebb a befektetett pénzösszegek forgatását tették lehetővé. Az idegenforgalmi irodák ugyanis az általuk Budapestre irányított csoportok elhelyezésénél, élelmezésénél és általában minden téren arra törekedtek, hogy saját üzleti eredményeik fokozása céljából a lehelő legmagasabb engedményeket érjék el. Ezt nem is lehet elítélendőnek tartani, mert a publikumra éppen az volt a vonzóerő, hogy távoli országokból a normális utazási költségeknek csekély hányadáért szállították el őket Budapestre, ahol ugyancsak jutányosán, a legkiválóbb ellátásban és elszállásolásban volt részük. A kezdeti időkben, amikor idegenforgalmunk még nem emelkedett arra a hatalmas nívóra, amelyen ezidő- szerint áll, örömmel fogadtuk a társasutazásokat is, mert ezek annak ellenére, hogy rentabilitásuk reánk nézve csekély volt, rendkívül hatékony propagandaeszköznek bizonyultak és úgyszólván kiharcolták számunkra külföldön mostani jóhírnevün- ket. Ha manapság Budapest divatos helyévé lett a világot bejáró turistáknak és utasoknak, ez elsősorban a közelmúlt esztendőkben hozzáérik vezetett sok társasutazásnak tulajdonítható, mert azok, akik ezekben resztvettek, valósággal mesebeli országnak tüntettek fel bennünket saját honfitársaik előtt. Nem jelenti természetesen ez a kijelentésem azt, hogy a jövőben is ne látnok szívesen a csoportos utazásokat, tagadhatatlan azonban, hogy nemzetgazdasági szempontból sokkal nagyobb jelentősége van reánk nézve az egyéni utazásoknak, mint a társasutazásoknak. 1‘DE.UTSCH I — müsseréss— | Budapest, VI., Pauíay Ede-u. 65. Tel.: 1-291-86. I Különleges ioari varrógépek minden iparágnak. O«* ? B4C ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN ít 9 I j °* kiválóságával VEZET W EÉHETH ISTüAn ÉS TÁRSAI Tow. védve £ns§ s^ag^ar asztaSospáeg^ár Budapest. VI., Szondy-u. 55. Tel: 1-293-11SCHNEIDER JÁNOS BUDAPEST, Vili., KISFAL UDV-UTCA 8. ALAPÍTÁSI ÉV 1907. = TELEFON : 1—316-16 _______
