Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-18 / 46. szám
2 Budapest, 1936 november 18. Magyarcl^szágra azért jöjjenek az idegenek, mert magyar levegőt akarnak szívni. Ebbe a kifejezésbe egyébként természetszerűleg beleértem mindazokat az adottságainkat, amelyek bennünket már eddig is rokonszenvessé tettek az idegen előtt. Benne van tehát a kitűnő magyar konyha, népünk szeretetreinéltósága, Budapest páratlan szépsége és Budapest ugyancsak páratlan gyógytényezőinek változatos sokasága. Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter ezután kilátásba helyezte, hogy a legközelebbi napokban Tormay Géza államtitkárral egyetemben meghívja sajtóankétre qz idegenforgalmi újságírókat, akik előtt részletesen ismertetni fogja a konkrét elhatározásokat, amelyeket a legközelebbi jövőben végrehajtanak. Miután jelen pillanatban idegenforgalmunk további fejlesztése elsősorban propagandakérdés, a miniszter határozottan kijelentette, hogy munkájában a legintenzívebben bele kívánja vonni a sajtót, mert hiszen a sajtó támogatása eddig is hatalmas eredményeket produkált. így például a magyar újságírók a világ legnagyobb, legelőkelőbb és legelterjedtebb lapjaiban több mint száz hatalmas, képekkel illusztrált riportokban számolnak be Budapest, a Balatou, a Hortobágy és a bugaci puszta páratlan szépségeiről és nyilván ennek a megfizethetetlen, élő és őszinte u ságírói propagandának tulajdonítható, hogy ma már a világ legnagyobb idegenforgalmi szervezetei Budapestet olyan attrakcióként állítják be propagandájukba, mint valaha Párist, Velencét, vagy Nápolyi Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter gyakorlati megállapításai és optimista felfogása mindenesetre azzal a megnyugtatással szolgálnak, hogy a valutáris eltolódások következményeként nem kell tartanunk idegenforgalmunk megcsappanásától Németh Károly Nemzetközi pályázatot hirdet a főváros a pormentes szemétgyűjtés megoldására Küzdelem a megmövekedett igények és a lecsökkenteti költségek körül — Megtörténtek az előkészületek az első liő fogadtatására A fürdővárosi törekvések erősen emelték a köz- tisztaság iránti igényeket. Az amúgy is sürgetett pormentes .szómétgyiijtés kérdése állandóan napirenden van. De nem csak a közgyűlésen, bizottságokban és ankéteken tartják ébren a köztisztasági kérdéseket, a korszerű haladás a legfőbb gondja a közegészségügyi és köztisztasági ügyosztálynak, valamint a Köztisztasági Hivatalnak. A hivatás szeretete állandóan érleli a terveket, amelyek megoldásának azonban gátat szabnak az anyagi lehetőségek, amelyek miatt köztisztaság ellátásának mai kereteit csak a legnagyobb küzdelemmel lehetett eddig is fenntartani. Ezekről a nagyfontosságú kérdésekről érdekesen nyilatkozik Balló Alfréd a Köztisztasági Hivatal igazgatója, aki a Fővársi Hirlap munkatársának a köztisztasági munkáról és tervekről a következőket mondta: — Legfontosabb problémánk a háziszemét gyűjtéseknek megreformálása. A mai elavult rendszert, amely kiszolgáltatja a várost annak, hogy a fertőzött szemét mindent bemocskoljon, tovább fenntartani nem lehet. Át kell alakítani a szemétgyűjtés rendszerét úgy, hogy az a kor igényeinek és a mind aktuálisabbá lett fürdővárosi követelményeknek megfeleljen. A Köztisztasági Hivatal már régen foglalkozik ezzel a kérdéssel, módjában is volna a pormentes szemétgyűjtést a legideálisabban megoldani, ha erre 5 milliót lehetne áldozni. Kitűnően működnek a próbaképpen beállított szemétgyüjtőautók, amelyekbe egységes típusú, jól elzárható tartányokból jut megfelelő szerkezettel kinyíló és elzáródó nyíláson át a szemét olyan formán, hogy annak legcsekélyebb része sem érintkezik többé a külvilággal és mocsok, por, bűz nem marad a nyomában. Tökéletesen megfelel feladatának ez a gépezet, azonban van egy végzetes hibája: egy-egy gyüjtőkocsi 45.000 pengőbe kerül. Több hasonló célt szolgáló szerkezet van, de valamennyi ilyen drága. Ha a főváros egész területén ilyen gyűjtő- autókkal hordanák el a szemetet, 5 millió pengő új kiadást jelentene. A megoldás tehát ebben a formában lehetetlen. — Ebbe azonban nem akarunk belenyugodni és most az a gondolat foglalkoztatja a Köztisztasági Hivatalt, hogy miképpen lehetne ezt a tökéletesen higiénikus szemétgyűjtést lovaskocsik felhasználásával olcsón megszervezni. Ennek a célnak elérésére a legközelebbi időben pormentes szemétgyűjtő lovaskocsik konstruálására nemzetközi pályázatot írunk ki. Reméljük, hogy ezzel célhoz fogunk jutni. A második feladatunk, amely mostanában komoly gondot okoz, új szemétgyűjtő terület létesítése. A pestszentlőrinci telepet elöbb-utóbb be kell szűntetni, mert a város terjeszkedik óé beépül a szeméttelep környéke. Foglalkoztunk a szemétégetés gondolatával. Ez azonban túklrága megoldás és a pesti szemét nem is alkalmas az elégetésre. Nincs benne éghető anyag. Valamikor volt, de ki-1 veszett belőle azóta, hogy a tüzelésre rossz minőségű szenet használnak, viszont a modern kályhák a szén minden éghető részét elemésztik. Régen, amikor porosz-szénnel tüzelt a főváros, a kályhák pedig rosszak voltak, a salakban még mindig sok jó tüzelőanyag maradt, ez azonban a váltoízó viszonyokkal és a tökéletes fűtéstechnikával megszűnt. Hasonló a helyzet a külföldön is, ahol sorra be kell szüntetni a szemét- égetést. Ez a helyzet Angliában is, ahol valaha kandallókkal fűtöttek, vagyis a legrosszabb kályhaszerkezettel. Ma modern kályhák és központi fűtés váltották fel a kandallókat és ennek következtében a szemetet nem lehet elégetni. Nálunk, csakúgy, mint Olaszországban, még külön nehézségeket okoz az, hogy nyáron a sok zöldség- és gyümölcshulladék miatt rendkívül nedves a szemét, úgy hogy elpárologtatóssal kellene előbb szárítani. El kellett tehát vetni a szemétégetés tervét és így a pestszentlőrincz i telep helyett új területet kell találnunk. — Harmadik, nem csekély jelentőségű problémánk üzemünk standardjának fenntartása. Mióta a takarékosságot kényszerítette a fővárosra a gazdasági helyzet, költségvetésünk 10 és fél millió pengőről 7 és fél millió pengőre csökkent. A munkások létszámát apasztani, bérüket leépíteni nem lehetett, a felszerelésünkön, berendezésünkön, eszközeinken kellett takarékoskodni. Elromlott gépeinket, autóinkat nem lehetett felújítani, öt locsoló- és nyolc seprőgépet le kellett állítani. Nagy gond szakadt reánk, hogy miképpen tudjuk a standardot fenntartani. Az új költségvetés a fehíjításokra 250.000 pengőt juttat, ez azonban csak a fele annak az ösz- szegnek, amelyre a legsürgősebben szükségünk volna. —• Ezzel szemben azonban a munka folyton szaporodik. A köztisztasággal szemben nőnek aiz igények, emellett nő a vároiS’, egyre-másra nyitják meg az új utcákat, amelyek gondozása a Köztisztasági Hivatalra bárul. Ha nem jutunk hathatós segítséghez, nem tudjuk fenntartani a standardot, ami igazán nem egyeztethető össze a fürdővárosi jelleggel. — Programszerű gondunk most felkészülés a téli szszonra. November elsejétől kezdve teljes felkészültséggel várjuk a havazást. A nyári locsolóautókra ilyenkor hóekéket, homokszóró gépeket szerelünk, a sofőröket bárom munkaturnusra osztjuk be, hogy ha megindul a havazás azonnal megkezdhető legyen a hó eltakarítása. Ebben a várakozási időszakban a sofőrök a javítóműhelyekben dolgoznak. Plakátjaink már megjelentek, figyelmeztetőül a munkanélküliek számára a bó eltakarítására vonatkozó tudnivalókról. Állandó személyzetünk minden tagját kioktattuk, mindenki pontosan tudja, mi a dolga, ha leesik az első hó. A kerületi raktárak fel- vannak szerelve a szükséges szerszámokkal, az utcai homokos ládák megteltek, a hegyek között salak- dombok állanak. 7 és félmillió négyzetméter kocsi- útról, 4 millió négyzetméter járdáról, tehát összesen 11 és félmillió négyzetméter területről kell a havat eltakarítanunk. Ha 10 centiméteres hó esik, 1,150.000 köbméter hó fekszik a fővárosban: egy kupacba rakva jóval nagyold) tömeg, mint az egész Gellérthegy. Szaporítani hell az iskolaorvosok számát Külön iskolaorvosi státus felállításának terve A költségvetés közgyűlési vitája során rendkívüli érdeklődést keltett Egerváry Tibor dr. orvos, a NÉP egészségügyi bizottsága elnökének felszólalása, amelyben a főváros közegészségügyével és a közegészségügyi adminisztráció egész széles területével foglalkozott. Látszólag elkalandozott beszédében a különböző ügyosztályok terére és amikor ezt maga is megállapította, mindjárt érvet is kovácsolt ebből az elkalandozásból, rámutatva arra, hogy a főváros egészségügyi igazgatása is így szétdaraboltan szerepel a különböző keretekben. Mindenekelőtt az egészségügyi igazgatás egységesítéséért emelt meggyőzően szót, azután az összes pártok általános helyeslése közben vette bírálat alá úgy az egyes fejezetekben, mint magában a közegészségügyi ügyosztály kebelében csoportosított közegészségügyi kérdéseket. Beszédéből nagy erővel hangzott ki a szociális érzék. A főváros orvosi és más egészségügyi alkalmazottainak gazdasági helyzetére, az orvosi kar elégtelen létszámára hívta fel egyes kirívó esetek kapcsán a figyelmet és több indítványt terjesztett elő. Beszédének egyik jelntős része volt az, amelyben az iskolaorvosi intézménnyel foglalkozott. Erről a problémáról kérdést intézett Egervárv Tibor dr, törvényhatósági bizottsági taghoz a Fővárosi Hírlap munkatársa, aki előtt állásfoglalását a következőkben indokolta meg': — Már a múltévá költségvetési vitában is szakszerű adatokkal próbáltam rámutatni arra, hogy az- iskolaorvosok milyen fontos közegészségügyi, sőt nemzetmentő feladatot végeznek. Ugyanakkor stá- tusrendezetlenségük, bizonytalan jövőjük lelki egyensúlyukat és munkakészségüket csökkenti, illetőleg zavarja. A közigazgatásban szinte példátlan tény, hogy több mint egy évtizede igénybeveszik felelősségteljes munka elvégzésére olyan egyének szolgálatát, akiket minden évben újból megbíznak anélkül, hogy a közfunkcióhoz szükséges hivatali esküt, vagy fogadalmat tőlük kivennék — Az iskolaorvosok helyzete ma rosszabb, mint tavaly volt. Ugyanis a szanálási rendelet 24. fejezete foglalkozik az iskolaorvosi intézménnyel. Ez az eddigi 103 iskolaorvosi létszámot 90-re redukálja és ennek megfelelően 13 iskolaorvos fokozatos elbocsátását rendeli el. Nem intézkedik a szanálási rendelet a redukció végrehajtásának idejéről, nem intézkedik az iskolaorvosi státus végleges megszervezéséről, nem állít fel junktimot az elbocsátások és a megmaradt iskolaorvosok véglegesítése között. Nem tartalmaz konkrét javsalatot az iskolaorvosi státus hovatartozaadósága felől, hogy a közigazgatási, vagy a közegészségügyi státusban van-e a helyük. Legegészségesebb volna talán egy egészen független státus kialakítására gondolni. Akármelyik megoldásra kerül a sor, nem ezen van a hangsúly, hanem azon, hogy közel 16.000 fővárosi iskolába járó gyermek ma is iskolaorvosi felügyelet nélkül van. A közönség érdeke tehát az, hogy a mai iskolaorvosi létszámot ne csökkentsék, hanem tovább kiegészítsék. — Tekintettel arra, hogy az iskolaorvosok a VII. ügyosztály keretében iskolaegészségügyi munkát és egészségügyi oktatást végeznek, kézenfekvőnek látszik, hogy önálló státusukat, a közoktatási alkalmazottaknak megfelelően, építsék ki, de a közegészség- ügy egységesítésének átfogó gondolata azt kívánná, hogy az egységesítendő egészségügyi szervezethez tartozzanak. ifi Tóth Pál ÉPÍTŐ M E Budapest, II. Halász-utca 1. Telefon: 1—553—04. <§ 'öv v. védve ÁRBAN olcsóságával, MIN ŐSÉGBEN % kiválóságával VEZET NÉMETH ISTVÁN ÉS TÁRSAI Első Magyar aszlalospácgyár Budapest, VI., Szondy-u. 55. Tel: 1-293-11vArnai KAROLY vízvezeték, gáz, meiegvlz-fűtés, egészségügyi berendezés, bádogos munkák vállalata Budapest, V., Kálmán u 25. ^1 i--24o°rf. !► HUNFALVI PÁL ÉPÜLET- ÉS BÚTORASZTALOS IX., VÁGÓHID-UTCA 28.-----TELEFON I 14-41—50 Vá llal épület- és bútorPontos szállítás. asztalosmunkát Olcsó árak.
