Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-10-07 / 40. szám

Budapest, 1936 október 7. jfmvwvM ssssgggagsfflig^saa cT^9V?ff?araTfwy^^rinTyw^^ Megmaradnak a villamos meg­állóhelyek a Boráros-téren helyszíni szemle, amelyen sikerült a ferencvárosi érdekeltségek legtöbb kívánságát a Beszkárt érdekeivel összeegyeztetni A ferencvárosi közönségnek és különösen a Boráros-tér kereskedőinek a Horthy Miklós-kíd pesti feljárójával kapcsolatos új közlekedési rend ellen felmerült panaszai miatt pénteken helyszíni szemle volt a Boráros-téren és a környező útvonala­kon. A főváros, a rendőrség és a Beszkárt kép­viselői vettek részt a szemlén, amelyen több kérdésre nézve, a felmerült kívánságok honorálásával, elvi megállapodásra jutottak, úgyhogy a megállók, melyeknek tervezett elhelyezése adott a kereskedők részéről a legtöbb panaszra okot, előreláthatólag a téren maradnak. A szemlén részt vett a ferencvárosi érdekeltek képviseletében Szentesi József törvényhatósági bizottsági tag is, aki a térrendezés kérdéséről és a ferencvárosi kívánságokról a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A híd egészen új helyzetet teremt a Boráros- téren és a régi rendre beidegződött környéken a fel fordulás és feliforgatás miatt- nagy az elkeseredés. Különösen a villamosforgalom új szabályozása miatt sok a panasz. A hatást elsősorban a környék kereskedői érzik. Hat megállóhely megszűnt, az új végállomás az úttest közepére került, így a kereske­dőknek az átszállókból semmi hasznuk nincs és mert némelyiknek az üzleti forgalma 30—40 száza­lékkal is visszaesett, nem csoda, ha elsőnek ők til­takoztak a borárostéri hídfő új közlekedési rendje ellen. De tiltakozik az utazóközönség is és joggal, mert nem vitás, hogy hat megállóhely jobban szol gálta a fel- és leszállók kényelmét, mint egy. — Legjobban a pestszenterzsébeti villamos- járatoknak a Soroksári-útra való kihelyezése fáj. A soroksáriúti vonal lényegesen rövidebb ugyan a Mester-utcainál, a megtakarított kocsikilométe­rekből azonban le kell vonni az új Mester-utcai járat kocsikilométereinek összegét, mert hiszen ez a népes útvonal villamosközlekedés nélkül nem maradhat. Jelentős megtakarításról éppen azért, nem hiszem, hogy szó lehet. Azt sem szabad elfelej­teni, hogy a Soroksári-út kocsiforgalma többszöröse a Mester-utcainak, ami — tekintve, hogy a sínek háromszor Tcereszlezik a kocsik útvonalát — komoly forgalmi akadályt jelent és a közlekedés veszélyes­ségét is növeli. Ha ehhez még hozzáadjuk a köz­vágóhídi végállomást, amely zsúfoltságával már magában véve is valóságos torlasz a síneken, köny- nyen arra az eredményyre jutunk, hogy Pestszent- erzsébetre azy út a Sor oksár i-tí'on csak rövidebb, de a Mester utcán gyorsabb, mert szabadabb. Az illetékes tényezők mindezt bizonyára gondosan mérlegelték és csak a körülmények kényszerítő hatása alatt terelték, illetve te­relik néhány napon belül a pestszenterzsé­beti villamosforgalmat a Mester-utcából a Soroksári-útra. Ez befejezett tény, amin változtatni nem lehet, függő kérdés csak a Mester-utcai járat sorsa, amiben, úgy tudom, végleges döntés még nincsen. LEGJOBB LEGOLCSÓBB REDflHyilÉSZiTŐ ÉS KARBANTARTÓ VÁLLALAT SCHMIDT FRIGYES Vállal: fared<5ny, vászonroletták, zsaluziák és napellenzők készí­tését éa Javítását. Paredönyők karbantartását, jótállás mellett. Budapest, Vili., Vlg-utea lO. Telefon: 1—383—88. A Első Magyar Beépíthető kismotor üzem KOVÁCS JÁNOS Budapest, XI., Fadrusz-utca 2. — Telefon: 2-693-26 LEDNICZKY 1 VEJE I IÓDOSANDOR TELEFON 1 - 399 - 36 fl LAKATOSIPARI ÉS REDŐNYGYÁRTÓ ÜZEME 1 BUDAPEST. IX., T0ÍV5PA-U. 32. Dr. GERÖ IMRE, PARKETT VÁLLALATA 2 A Szék- és Faár agyár rt. parkett- gyártmányainak egyedárnsítója. Budapest, IV., Veres Pálnó-utca 33. Telefon : 1-835-20. REDŐNYÖK KORÁNYI és FRÖLICH napellenző- és fémportálgyár *• ______ -- - - - I — i mm »I ■ Min II m Iliim ll — ———8 .tUAta Bu dapest, VIII-, Kisfaludy-u. 5. Tel.: 1-323-76,1-459-86 — Ezzel kapcsolatban az érdekelt ferencvárosi polgárság kívánságait a következőkben foglalhatom össze: — 1. A viszonylat belső végállomása a Mes­ter-utca elején legyen. A sziget ott van, az üvegfal ott van, csak a visszafogó váltót kell az Angyal-utcától ide áthe­lyezni és kész a végállomás. Ez a megoldás bizton­ságosabb és gyorsabb, mintha a kocsi beszalad a Boráros-téri hurokra, mert a kocsiforgalmat sehol sem keresztezi, a hurkot tehermentesíti és a villa­mos a körút torlódásaitól függetlenül, időveszteség nélkül, azonnal visszaindítható. — 2. A belső végállomás kérdésével szorosan összefügg az a kívánság, hogy a 6-os villamos kapja vissza a körúton a Mester-utca sarkán megzsüntetett megálló­helyet. Álljon meg, mielőtt az úttest közepére bekanyaro­dik, mert ez nemcsak a Mester-utcai átszállást teszi kényelmesebbé, hanem csökkenti majd a közlekedési balesetek számát is, melyek itt, a megállóhely megszüntetése óta, ijesztően elszapoi'odtak. — 3. Szüntessék meg a Gróf Haller-utca sar­kán a kisszakaszhatárt. Ha a Mester-utcán át csak három tantusszal érhe­tem el a Gubacsi-utat, amihez a Soroksári-úton kettő is elegendő, ez a Mester-utcai vonal elnépte­lenedését, ennek következtében a járatok ritkítását és a közlekedés teljes leromlását, végül pedig azt fogja eredményezni, hogy a Mester-utca, az azt ke­resztező és azzal párhuzamosan haladó mellékutcák lakói végérvényesen le fognak szokni a villamos­ról s valósággal rákényszerülnek majd arra, hogy olyan ügyes-bajos dolgaikat, melyekre egy-két kis- szakaszt eddig szívesen áldoztak, ezentúl gyalog intézzék el. — 4. A viszonylat külső végállomása ne legyen — mint ahogy tervezd — a sertés- közvágóhíd, hanem a Kén-utca sarka. Bár ez többszázméteres vonalhossztöbbletet jelent, azonban az ottlévő városi telepek többezerfőnyi lakossága és a közeli gyárak többszázfőnyi alkal­mazottja bizonyára szívesebben utazna az üres Mester-utcai, mint a zsúfolt pesterzsébeti kocsikon, •eltekintve attól, hogy a soroksáriúti viszonyai­kon a szakaszhatár is itt van. A Beszkárt számára ez bevételi többletet nem jelentene, mert amennyi­vel itt több, annyival ott kevesebb az utas. A vasútnak végeredményben mindegy, hogy a Kén­utcától a 22-essel, vagy a 32-essel szállítja a közön­séget a Ferenc-körútig, de nem mindegy nekünk, ferencvárosiaknak. A Mester-utcai villamosközleke­dés sokat veszít a pestszenterzsébeti viszonylatok kihelyezése által. A veszteségnek logalábib egy ré­szét szeretnők behozni azáltal, hogy a tiubacsi-út forgalmát is a Mester-utca felé igyekszür k terelni, hogy e vonal végleges elsorvadását megakadályoz­zuk. Ha károsodás nélkül teheti, miért jie nyújt­hatna a Beszkárt ebben a törekvésben segédkezeti Nem lehet feladata a főváros közlekedés: vállala­tának, hogy a környéket egy belterületi Hszonylat feláldozásával szolgálja ki! — Ezek Ferencváros kívánságai a vil amosköz- lekedés szabályozásával kapcsolatban. A kívánságokkal szemben megvan a meg­értés és jóindulat a városházán épiúgy, mint a Beszkártnál. Tapasztalatból tudom, Íriszen ebben az ügyben már hetek óta deputációzunk, kilincselünk é tárgya lünk, sőt pénteken, a helyszíni szemlén a közlekedésügyi ügy­osztály, a főkapitányság és a Beszkári kép­viselői a mesterutcai végállomás és a örúti megállóhely kérdésében elvileg már neg is állapodtak. A Gróf Haller-utca sarkai lévő szakaszhatár megszüntetését is megfő itolás tárgyává fogja tenni a vasút, úgy hoiy ko­moly nehézség már csak a kénutcai végállo­más tekintetében van. Remélem, hogy a elöntés ebben a kérdésben is ked­vező lesz s sikerülni fog a Beszkárt Irdekeit a ferencvárosi közlekedés érdekeivel összhangba hozni. Impozáns iiiáSsttással vett részi a főváros a Magyar Nép Keién Pénteken nyitotta meg a városligeti Iparcsar- nokban Kozma■ Miklós belügyminiszter a Magyar Nép Hetének kiállítását, amelyet a Turul Szövetség rendezett. A megnyitó ünnepségen részt vett Schollz Kornél cs Johann Béla államtitkár, Szendy Károly polgármester, Senn Ottó, a MÁV elnökigaz­gatója, Ferenczy Tibor főkapitány, Kara/iáth Jenő ny. miniszter, Terstyánszky Ákos, a posta vezérigaz­gatója, Usetty Béla országgyűlési képviselő, Kádas Károly miniszteri tanácsos, Eckhardt Ferenc és Sipeki Baláss Károly egyetemi tanár, Salamon Géza tanácsnok, Chorin Ferenc, a GYOSz elnöke, Fenyő Miksa, a GYOSz igazgatója, Szécliy Ernő tiszti íő- orvoshelyettes, Petres József, az OTI alclnöke, Ilovszky János, a Baross Szövetség elnöke, Kalmár Béla főkapitányhelyettes, Gyulay Tibor, a Kereske­delmi és Iparkamara, főtitkára, Szablya János, az Iparművészeti Társulat ügyvezető elnöke, Bíró György, Boczonádi-Szabó Imre, Erődi-Harrach Ti­hamér és Görgey István országgyűlési képviselő. A kiállítás vezetősége élén Vég vár y József or­szággyűlési képviselő és Dérczy Ferenc főtitkár fo­gadták Kozma Miklós belügyminisztert, aki a kiállítást nagyszabású beszéddel nyitotta meg, azt a kérést intézve az ifjúsághoz, hogy az elhatározott célok ismeretében a segítés és a komoly felvilágosí­tás útjára lépjen, mert ezzel jutunk a jobb magyar jövő felé. Ezután a miniszter és a megnyitó vendégei meg­tekintették ia kiállítást. A pavillonok közül tizen Ötöt a Székesfőváros foglal el. Rendkívül érdekes o közegészségügyi ügyosztály kiállítása, amely Buda pest nagyszerű egészségügyi intézményeit mutatja be. Salamon Géza tanácsnok, a közkórházak éh más egészségügyi intézmények vezetői állították össze a nagyszerű anyagot. A kiállítás impozáns része az út- és csatornaépítési ügyosztály csoportja. A Király Kálmán vezetése alatt álló ügyosztály modern el­rendezésben mutatja be mindazt, amit a főváros közegészségügyének az út- és csatornahálózat jelent. Érdekes Zailz László műszaki főtanácsos által fel­állított szennyvízkisérletj, csoport. Az ügyosztály hatáskörébe tartozó kertészet is érdekesen szerepe! a kiállításon, bemutatva Morbitzer Dezső kertészeti igazgató és Szilágyi József főfelügyelő kiváló mun- kásiságának eredményét. A főváros impozáns kiállí­tásában külön-külön csoportban szerepelnek az összes fővárosi üzemek. Tanulságosak a Külkereskedelmi Hivatal, az Or­szágos Közegészségügyi Hivatal, pavilion jai. A kiállítás egyik legérdekesebb része a Turul Szövet­ség Által rendezett tudományos riport-kiállítás, amely a magyar kultúra fejlődését mutatja be az ősmagyaroktól a jelen korig*. Vásároljon osziálysorsjegyei r &9 II & ff orohnet Nyereméttyhuzás oMóher 17• és 20. án TÖMÖK A* és Tsa BANKHÁZ R.-T. Budapest, IV., Szerviia-íér 3. sz. Egy sorsjeggyel elérhető Segnagyofcb nyeremény 700.000 I. oszfályu sorsjegyárak : Egész Fél Negyed P28,­j P14.­P 7.­TELEFON: 1-820-66, 1-809-61. iíéUíq-td^, tefyíszüJUséqkl a<z e^^ekneU a zeminysify! Ezért ma már alig van valaki akinek ne volna osz­tály sors jegye .\Az a havi 37a, 7, 14 vagy 28 pengő (vagyoni viszonyaihoz képest), nagyon célszerű és hasznos he fektelés, igen okos dolog és a boldogu­lásnak egyik előfeltétele. A jelent megjavítani , a jövőt előkészíteni, a szerencsét KERESNI KELL! Tehát ~v egyen MÉG MA egy osztály sors jegyet az új, október 17-én kezdődő osztály sorsjátékra. A

Next

/
Thumbnails
Contents