Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-09-30 / 39. szám
Budapest, 1926 szeptember 36. Vissza keli állítani a fővaros forgalmiadé részesedését Szendy polgármester javaslata a deficit eltüntetése érdekében Üzemek a köSiségvetés tükrében Két hét .múlva, pontosan, október 12-éin kézi meg •a főváros pénzügyi bizottsága, majd Október 28-án a közgyűlés a városházi évad legnagyobb problémájának, a költségvetés megvitatásának tárgyalását. Szendy Károly polgármester azonban természetesen már jó előre nyilvánosságra hozta a toudget-terveze- tet, amelynek végső adatai, minden kommentár nélkül a következők: a jövőévi közigazgatási költségelőirányzat 156.5 millió pengő kiadást és 151 millió pengő bevételt irányoz elő a községi háztartásban. iEz tehát azt jelenti, hogy a bevételek és a kiadások egyaránt emelkednek, ami arra mutat, hogy a költségvetés irányvonala a mélyponton túl élve, az állami költségvetéshez hasonlón, most már lassan fölfelé tart. A költségelőirányzat tervezetét analizálva, megállapítható, hogy az a legteljesebb őszinteséggel tárja fel a helyzetet és szigorú realitásra törekszik. Ennek a megállapításnak konkrét értelme az, hogy a bevételek előirányzása az idén elért tényleges bevételek alapján történt, a kiadásokat pedig- a szigorú takarékosság szellemében irányozták elő, a miközben természetesen figyelemmel voltak az újabb szükségletekre is. Kétségtelen, hogy a kiadások frontján egyre- tnásra látjuk a redukciókat, ugyanakkor azonban -megelégedéssel konstatáljuk, hogy ezeket a megtakarításokat nyomban felhasználták az újabb szükségletek fedezésére. Mondani sem kell talán, hogy a főváros fejlődésével számos kiadási tétel, elkerülhetetlenül emelkedik. Figyelemreméltó, hogy az új költségvetésben közel 9 millió pengő rendkívüli kiadást irányoztak elő, márpedig- ezeknek jó része beruházás. Ily módon tehát a kiadások végösszege egyáltalán nem csökkent, hanem még emelkedett is. Ezúttal azonban a főváros bevételei is emelkedő tendenciát mulatnak, ez az emelkedés pedig jórészt a szanálásnak tulajdonítható. A szanálás folytán ugyanis jelentős megtakarításokat lehetett főképen az üzemek gazdálkodásánál elérni, aminek következtében emelkedett a községi háztartás számára juttatott üzemi fölöslegek összege. Örömmel kell megállapítani, hogy ezektől a racionalizáló intézkedésektől függetlenül, a nagyobb forgalom következtében is állandó növekedést mutat az üzemi mérlegek feleslege Végeredményben tehát megálllapítható, hogy a költségvetés bevételi oldala tiílnyomórészt az üzemek nagyobb hozzájárulása folyán emelkedik. Végül ne feledjük, hogy a költségvetésben mégis mutatkozó 5.4 millió pengős deficit hátterében ott van a múlt évi zárszámadás hiánya is, aminek levonásával az 1937. évi gazdálkodás hiánya 4.1 millióra csökken: ez pedig számottevő eredmény, ha összehasonlítjuk a múlt esztendő 6.6 millió pengős deficitjével. Meg kell változtatni a forgalmiadó részesedés kulcsát A hiány fedezetére a polgármester kormány felterjesztést javasol, amelyben a közgyűlés a forgálmi- adórészesedés újabb rendezését kéri. Figyelemreméltó ugyanis, hogy a főváros részesedése a forgalmiadóból 1929 óta 15 millió pengőről 4 millió pengőre esett vissza, .aminek az a magyarázata, hogy az akikori rendelet óta a forgalmi adórészesedést a termelés helyén fizetik és nem ott, ahol az árut forgalomba hozzák. A fázisadó tehát Budapestet megfosztotta jövedelmének jelentős hányadától, de néhány esztendővel később, 1932-ben újabb csapás érte a főváros háztartásét. Ekkor történt, hogy a forgalmiadóváltság egyhatodrészes arányát egyhuszadra csökkentették. Most tehát azt javasolja a polgármester, hogy állítsák vissza az eredeti részesedési kulcsot, ami által pénzben kifejezve 5 millió pengővel emetkeduék a főváros bevétele, tehát meg lenne a költségvetési hiány fedezete. A főváros vezetősége bízik abban, hogy a kormány méltányolja ezt. a kérést, mert hiszen a világválság óta amúgy is rendkívüli mértékben megváltozott a főváros és ország adómegoszlása — természetesen Budapest hátrányára. A befizetett adók ? összeg'e alig változott, de megváltozott az adójövedelem megoszlása az állam és a főváros között. A megváltozott arány számokban A főváros lakossága 1930-ban 230.5 millió pengő adót fizetett, 1935-ben pedig 226.5 millió pengőt. Ezzel szemben a régi 95.2 milliós fővárosi részesedéssel szemben az elmúlt adóesztendőben a fővárosnak csak 71.7 millió pengő jutott, ami azt jelenti, hogy kereken 40-ről 30%-ra csökkent a részesedés. Így történt, hogy amíg az álamkincstár bevétele a gazdasági válság idején Biulapes'n kereken 20 millió pengővel emelkedtt, a főváros adóbevétele ugyanakkor 23.5 millió pengővel kevesebb lett. Ez magyarázza meg a deficitet akkor, amikor a legjelentősebb hozzájárulás, az üzemek segítsége 3 millió pengővel több, mint az előző esztendőben, miután az üzemek üzleti feleslege a szanálás és a nagyobb forgalom következtében emelkedik. Nem részletezve az; egyes kisebb tételeket, a főváros egész költségvetése az üzemekkel együtt végeredményben 341.723.882 pengőt tesz ki, vagyis közel tízmillió pengővel több, mint 1936-ban. Mindezek után nyilvánvaló, hogy a világgazdasági fellendülés az ország fővárosában elsősorban érezteti hatását, a mutatkozó deficit eltüntetése azonban olyan feladat, amely túlesik a, városháza vezetőségének hatáskörén. Kedvező kép az üzemek gazdálkodásáról A jövő esztendő költségvetésének egészsége« optimizmusa az üzemek és intézmények gazdálkodási kereteiben is megnyilvánul. A polgármester nyugodtan hivatkozik a költség'vetést ismertető claborátumában a nagyüzemek kedvezőbb körülményeire, amelyek egyenes következményei annak a szakszerűen lelkiismeretes tevékenységnek, amely- lyel az üzemek vezetőinek példaadása nyomán az egész alkalmazotti kar buzgólkodik a nagyobb eredmények elérésén. Az Elektromosművek bevételi előirányzata 1,741.153 pengővel magasabb a folyó esztendeinél és végeredményben 46,394.100 pen göre rúg. Ennek az emelkedésnek megfelelően közel /cetmillió pengővel fog emelkedni a nyereség is, amelynek előirányzatát 9,600.000 pengőben irányozták ölő, ami 670.000 pengős javulással egyértelmű. Ez az üzem, bizakodva a közelmúltban bevezetett propaganda eddigi eredményeiben, a jövő gazdálkodási időszakban erőteljesen folytatja a gáz és koksz népszerűsítését, mire bőven van alkalma már csak annál az oknál fogva is, mert a székesfővárosnak még 80.000-nél több lakásában nincs gázvezeték, viszont még legalább 50—55.000 olyan fürdőszoba van, ahol gázmelegítő felszerelésére kerülhet a sor, A Vízművek 914.467 pengő tiszta nyereségre számítanak a 12.265.000 pengős bevétel mellett, ami 242.000 pengővel szintén több, mint 1936-ban volt. A legutóbbi időkben elvégzett bővítési munkálatok eredménye gyanánt ez az üzem most már 70.000 köbméterrel több vizet tud szolgáltatni naponta, minthogy pedig a rekonstrukciós tevékenység tovább tart, a teljesítőképesség tovább fog fejlődni. Jövő esztendőben félmilliós költséggel új csöveket is fektetnek. Egyéb üzemek. Az Élelmiszerérusítóiizem 112,545 pengős nyereséget remél, a Hirdető vállalat nyereségelőirányzata 70.000 pengő, a Kenyérgyár azonban mindössze 9500 pengő felesleg mellett fogja lebonyolítani a jövő üzletévét. A Lóhúsüzem éppen csak hogy deficitmentes lesz, a fürdőknél viszont még ebben az évben sem sikerült kiegyensúlyozni a veszteséget. Jelentékeny hiány azonban csak a Széchenyi-fürdőnél van, 276.113 pengő, de amnnyiben a most folyó mélyfúrás ered- ményesnek bizonyul, ez az összeg lényegesen csökkenni fog. Pénzintézetek. A főváros tulajdonában levő pénzintézetek helyzete kitűnő. A Községi Takarékpénztár tiszta feleslegét 273.574 pengőben, a Kisipari Hitelintézet nyereségét 48.000 pengőben irányozták elő. A BSZKRT fölöslegegyenlegét 1,527.842 pengőben állapították meg, a bevételi többlet a folyó évvel való összehasonlításban 4.369.415 pengőt tesz ki. A rendes bevételek összegei 58,596.450 pengő. Rekonstrukciós munkálatokat ez a vállalat is bőségesen végez. Tovább folytatják a rövid relációk bevezetése érdekében szükséges hurokvágányépítkezéseket, a kocsimoto- rok kicserélését és a i*égi kocsik átalakítását. Megszűnik o fővárosban oz aszfalt-tehenészet Malanság a tehenessazdák frontján A múlt évben kormányrendelet jelent meg, amely a főváros -területén lévő gazdaságokban a tehé-nlar- tást szabályozza. A rendelkezés az úgynevezett aszfalttehenészetnek akar gátat vetni, azzal, hogy csakis az tarthasson tehenet, akinek gazdasága is van hozzá, még pedig a föld területéhez mért arányban, 3—4 hold után egyet, tekintet nélkül- arra, hogy saját, vagy bérelt területről van-e szó. A rendelkezés természetszerűleg nem talált kedvező fogadtatásra azoknál, akik ellen irányult, így többféléi panaszok merültek fel, sőt legutóbb támadás is érte a fővárost olyan beállításban, mintha tőle származnék az új tehéntartási rend, amelyet kíméletlenül hajt végre, úgy, hogy értéken álúl kell eladni a pusztulásra ítélt állatokat. Erről a kérdésről, amelyet szélesebb körökben egyáltalában nem ismernek és így a felhangzó panaszokait sem tudják elbírálni, illetékes helyen a következőket mondták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A tehéntartás szabályozását a kormány rendelte el és ezt a rendeletet a főváros végrehajtja. A földmívelésügyi minisztérium intenciója az, hogy az olyan tehéntartást, amelynek mezőgazdasági háttere nincsen, lecsökkentse. A főváros a rendelet végrehajtásánál a legmesszebbmenő méltányossággal jár el, ngyannyira, hogy azoknál a gazdáknál, akik már régebben tartottak tehenet, a szerzett jog alapján akkor is megengedi a tehéntartást, ha nincs meg a megfelelő gazdaságuk. De kénytelen beavatkozni ott, ahol nincsen szerzett jog és minden gazdaság nélkül akarnak tehéntartással foglalkozni, vagy pedig aránytalanul fel akarják emelni a tehenek számát. — Az eljárás azonban ilyen esetekben sem történik statáriálisan. Az ügy két fórumot is megjár és így van idő arra, hogy a tehenek értékesítésére az előkészületek megtörténhessenek. Két hónapi határidőt mindenesetben ad a főváros és ez elégséges arra, hogy a teheneket kitakarm-ányozva, kihízílalva. eladhassák. A helyzetet jellemzi különben, hogy az idén néhány száz tehénnel többet tartanak a főváros területén, mint a múlt évben. Ez a kérdés 650 t-eh éntart ót érdekel. Ennyi a fővárosban a számuk és nagy óbbá ra 2—4 tehén tartásával foglalkoznak. Olyan tehenészet, amelyben 20 tehénnél több lenne, csupán- néhány van. A tehenek száma nem egészen 3000. A legtöbb tehéntartó a XIV. kerülethez tartozó Rákosfalván van, azután Kőbánya és a XI. kerület következik soron. Hagy. Kir. OsztűiysorsjútéK Játékterve ismét megjavfttatott 86.006 sorsjegy 43.000 nyeremény Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 700.000 Jutalom és nyeremények készpénzben : 400.000 1 70.000 | 45.000 I 300.000 I 55.000 I 40.000 I 100.000 1 50.000 1 35.000 § 21 drb á 20.000, 32 drb á 10.(100 stb. pengő, összesen több mint 8i'a millió pengő, mely összeget készpénzben kifizetik. Húzás október hó 17-én kezdődik I Az I. oszt. sorsjegyek hivatalos ára: ► || Nyolcad Negyed Fél Egész |j í 3V* 7 14 28 j| pengő pengrö pengő pengő |] Sorsjegyek az összes ftíárusítóknól!
