Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-06-24 / 25. szám
Budapest, 1936 június 24. 3 Egységes közlekedési politika Irta: GAZDY JENŐ utrvenuhaióságl bizottsági log Párizsban történt. Amikor már hónapok óta jártam a világ fővárosának utcáit és a környékét. Otthon voltam a Metro-ban, szaladgáltam a föld alatt a város egyik kapujától a másikig. Rendszerint pompásan és gyorsan. De azt is meg kell vallani, hogy a csúcsforgalom idején úgy összepréselve, mint a heringek a hordóban. Bújtam a várost és azért nagyon sokat használtam az autóbuszokat, amelyek ke- resztül-kassul járják a várost. Nem parallel a villamosokkal. Hanem úgy szedegetik fel az utasokat, mint valamely gyűjtő-járat a boltok árucikkeit, hogy másut ismét leadják. Legkevesebbet használtam a földszínén futó villamost. Hisz ez volt a leglassubb közlekedés. Nem járt azért üresen. Sőt jutott ide is bőségesen utas. Mert egészen más irányba jártak, mint a Metro a föld alatt. Sokszor csodáltam az idegen világrészből ideplántált néger kalauzokat, akik ebben a folyton hullámzó tenger népben olyan biztonsággal és nyugodt eréllyel végezték feladatukat. Ott bizony jegy nélkül utazni lehetetlen volt. Az igaz, hogy az ellenőrzésben maga a közönség is részt vesz. Bizony, úgy van ez, ha nekünk kissé különösen is hangzik. Magam is önkéntelen szereplője voltam egy ilyen esetnek. Szakaszjegyet váltottam abban a biztos hitben, hogy a szakasz ott végződik, ahol le akartam szállni. Tévedtem. És alighogy áthaladtunk a szakaszon, ameddig a jegyem érvényes volt, a szomszédom rögtön figyelmeztette a kalauzt, hogy „ez az úr jegy- nélkül utazik“. Olyan felháborodás lett ebből a kalauznál és az utazó közönségnél, hogy a végén is csak idegen mivoltom igazolása mentett ki a további kellemetlenségből. Meglepett ez a jelenség. A francia polgárnak a közjavak, közintézmények érdekeivel való ez aa együttérzése. Később azonban ezt más téren is tapasztaltam és ebből sok lehetőséget is megértettem, ami anélkül alig lett volna érthető. Mégis — azt hiszem, — a közlekedési vállalat iránti szimpátiának egyik és nem kisebb indoka lehet az is, hogy ebben a nagy világvárosban, ahol még most a dekonjunktúra idején is rengeteg idegen fordul meg, közlekedési szervezete minden igényt kielégítő. Ebben a tényben viszont döntő tényező lehet — szerintem — az a körülmény, hogy 1920 óta, úgy a rendes, mint a földalatti villamos, valamint az autóbusz, sőt a Szajnán való hajózás összes vonalai egyetlen társaság kezében vannak és így az egységes közlekedési politikának semmi akadálya sincsen. Az egész közlekedési szervezet összehangolása és egységes tarifális elv szerint való kezelése, óriási előnyt jelent úgy az üzem vitele, mint a nagyközönség érdekei szempontjából. De egyben lehetővé is teszi, hogy a helyesnek felismert módszerek és tarifális intézkedések minden nehézség nélkül keresztül- vihetők legyenek. Abban az időben például, amikor ott tartózkodtam, a következő végtelenül egyszerű tarifa volt úgy a villamoson, mint az autóbuszokon. A város belső területén három szekció. Az elsőben 45 centimes, a máodikban 60 c, a harmadikban 75 o az első osztályon és 30, 45 és 55 c a második osztályon. Párison kivül kilométerenként 11 c az első osztályon, 8 c a második osztályon, éjfél után és reggel öt óra előtt a rendes díj kétszerese. A részieteket és kedvezményeket nem ismerem, de megfigyelésem szerint leginkább csak előre váltható füzetek jelentettek bizonyos kedvezményt. A földalatti vasúton az egységes viteldíj az első osztályon 60 c, a második osztályon 35 c volt. Ellenőrrel hónapokon keresztül nem találkoztam, ami különben a fentebb mondottak szerint nem is csodálatos. E helyütt természetesen nem lehet ennek a kérdésnek részleteibe mélyebben behatolni. Az előbbiek csak egy fénysávot akartak vetíteni abból a gondolatkörből, amely a nagyvárosok közlekedési problémáinak megoldásánál az egységes közlekedési politikát tartja előtérbe helyezendőnek. Ebből az elgondolásból csak helyeselni lehetett a múltban is azokat a törekvéseket, amelyek Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságában és a BESZKÁRT vezetőségében is az egységes közlekedési politika kifejlesztése és lehetővé tétele érdekében kialakultak. Igaz, hogy a HÉV megváltásával járó pillanatnyi nehézségek bizonyos mértékben kedvezőtlen hangulatot váltottak ki a közvéleményben. Mégis, azt hiszem, hogy ez nem any- nyira a mindenképpen helyes alapelv elvetését kívánja, mint inkább a HÉV megváltásával szerzett gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételét. Hiszen a HÉV-nek a megváltását az említett alapelvből kifolyólag nem igen lehet kárhoztatni, kifogásolni inkább csak azt szokták, hogy a megváltásnál nem érvényesült kellőképpen az a kereskedelmi szellem, amelynek helyes alkalmazásával a megváltás a fővárosra sokkal előnyösebb is lehetett volna. Sokaknak az a meggyőződése ma is, hogy a HÉV — rövidesen rentábilis vállalkozás lesz, ha be tudjuk illeszteni abba az egységes közlekedési politikába, amely a megváltását indokolta. De ma sem lehet azt mondani, hogy BESZKÁRT nehéz helyzetét éppen ez a körülmény okozta volna, hanem sokkal inkább más körülmények, amelyek a BESZ- KÄRT jövedelmeinek elvonását vonták maguk után, ahelyett, hogy azok az üzem céljait szolgálhatták volna. A szükséges intézkedések, amelyek a ma fennálló nehézségeket el fogják hárítani, megtörténtek és így nem látszik indokoltniaik, hogy eltérjünk attól az iránytól, amely az egységes közlekedési politika további kifejleszthetéséhez szükséges. Hatalmas lökést adott a pestkörnyéki földgázkutatásoknak a főváros és állam kooperációja flz iparügyi miniszter eredeti elhatározásait több pontban módosította a főváros javára A főváros és a környező vidék földalatti természeti kincseinek feltárása és hasznosítása során legutoljára fordult a méltó figyelem a gázkutatások felé. Négy év óta folynak a tanulmányok és kutatások ebben az irányban. Az eredmény nagyon biztató, a tempó azonban eddig nem volt elég gyors, amíg most azután az államkincstárral kötendő kooperációs megállapodás minden reményt megad arra, hogy a polgármester abba a programjába, amelyet legutóbb a kutatások minden irányban való megindítására megállapított, beleillessze a földgáz feltárását is. Ezekről a kutatásokról és a fővárosnak az államkincstárral történt nagyjelentőségű tárgyalásairól a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt érdekesen nyilatkozik a következőikben Becsey Antal, a törvényhatósági bizottság örökös tagja. — Esztendők óta elég csendesen, kevés feltűnéssel, de annál értékesebb eredménnyel folynak azok a kutatások, illetve előkészítő munkálatok, amelyek Budapest közvetlen környékének természeti kincseit óhajtják kinyomozni. Azt ismeri a főváros közönsége hogy Budapest főváros altalajában a ther- malis vizeknek hőfokra és balneologiai értékre egész skálája áll rendelkezésre; azt is tudják, hogy a budai hegyvidéken elmállott pirates dolomit kőzetekből a szulfátos keserűvizek egész sora tárható fel, amelyeket a magyar kereskedelem világszerte ismertté tesz; azt azonban már kevesen tudják, hogy e kincsek között a balneologiai szempontból, sót ipari vonatkozásban is jelentős konyhasós vizek is nagy bőségben lennének kiaknázhatok; az is kevéssé és nagyobb részben téves információkból ismeretes, hogy Budapest környékének altalajában a sósvizek kísérő jelensége: a szénhydrogének (földgáz, petróleum és egyéb olajfélék) nyomai is megvannak, sőt az elmúlt évek kutatásai során komoly reményekre jogosítanak. _ A főváros polgármestere a legutolsó hónapokban valamennyi irányban döntő lépésekkel vitte előre földalatti kincseink feltárásának és hasznosításának ügyét. Me gindult a második mélyfúrás a Széchényi-fürdő mellett, amelynek párját 1878-ban Zsigmondy Vilmos, az európai nevű mérnök készítette el, és amelynek vize látja el ma is a Széchényi-fürdő környékének fürdőit és látja el meleggel a szomszédos kertgazdaságok fűtését. A fejlődő igények: az azóta megépült strandfürdő, valamint a szükséges biztonsági intézkedések megérlelték azt az elhatározást, hogy egy második fúrás is készüljön, amelynek meglesz az az előnye is, hogy a forró-vízzel pótolható meleget nem kell úgy, amint az ma is történik, szénnel és füstképződéssel előállítani. Évi ,0.000 pengő szénmegtakarítás az első fedezete annak a körülbelül 8—400.000 pengős beruházásnak, ameny- nyibe a fúrás és egyéb technikai létesítmények kerülnek. Ez a fúrás előreláthatólag a folyó év végéig elkészülhet és a jövőben már jövedelmezősége is jelentkezni fog. —■ A Széchenyi II. fúrástól azonban az altalaj- viszonyok közelebbi feltárása is remélhető. Az elmúlt évben végzett földgázfúrások, valamint a pestszenterzsébeti geológiai tapasztalatok bizonyságát szolgáltatták annak, hogy Budapest környékének altalajában nagy kiterjedésű olyan geológiai rétegezödések vannak, amelyek, mint tengeri üle- dékek jelentékeny sótartalommal' bírnak. Pestszent- erzsébeten ezekből a sós-formációkból ikedvező körülmények között gyógycélokra szolgáló fürdő- és ivóvíz kerül forgalomba- Amennyiben tehát a IX Széehény i - mél yf ú r ás hasonló sósvizet fog feltárni, amire minden remény megvan, akkor nyilvánvaló, hogy Budapest-fürdőváros újabb és rendkívül értékes gyógytényezővel lesz gazdagabb. Utalok Reichenhall és Salzkammer gut egyéb sósvizeire, valamint a tőlünk elvett Vízakna és Mehadia gyógyvizeinek jelentőségére. — Az ezirányú tevékenységet feltétlenül ki- egészítendőnek tartom a Budán megszerzett régi forrásterületeinek rendszeres, tudományos felkutatásával. Csak hivatkozom arra, hogy minden ily kutató munka eddig kiváló eredményeket hozott a székesfővárosinak. Nemcsak a Lukácsfürdőre kívánok rámutatni, ahol tudvalevőleg több mint két évtized óta a földkéreg melegével fűtik a fürdő épületeit, de rámutatok a Rudasfürdő környékén végzett tanulmányi fúrásokra, amelyek a( magas rádium-tartalmú Juventus és páratlan kénhydro- gén tartalmú Attila-forrást tárták fel. Az eddigi megindított, de abbamaradt tabáni és a Kudas- fürdő környéki fúrások szintén érdekes támpontokat szolgáltattak, de nagy hiba volt ezeket egyszerűen indokolás nélkül abbahagyni. Folytatni kell ezt a kutatótevékenységet, amely nélkül fürdővárosunkról, Tabán kiépítéséről beszélni nem lehet. Olyan munka lenne az, mintha fundamentum nélkül akarnának monumentális épületeket létesíteni. — Hatalmas lendületet ad a további kutatásoknak az a leírat, amelyet az iparügyi miniszter úr a földgázkutatások dolgában intézett a fővároshoz. A főváros Gázmüvei már évekkel ezelőtt kooperáltak a Földtani intézet és a pénzügyminisztérium illetékes tényezőivel az őrszentmiklósi földgázkutatások és előtanulmányok ügyében. A főváros 4 óv alatt körülbelül 70.000 pengőt áldozottt ezekre a kutatásokra, amelyek eredményeképpen megállapítást nyert, hogy sem az eddigi beruházások nem voltak meddők, sem pedig további nagyobb arányú költségesebb kutatások nem jelentenek már eredménytelen áldozatokat. Sikerült az össze« adatok és tanulmányok eredményeinek mérlegelésével az államnak és a fővárosnak kooperatív működését biztosítani és megállapodást létesíteni, am,ely egyfelől az állam részéről 3 éven át évi 150,000 pengő költséget biztosít, másfelől a székesfőváros is hasonló hozzájárulását biztosítja. összesen tehát 3 éven át évi 300.000 pengő, végeredményben 900.000 pengő együttes hozzájárulással nyitja meg a földgázkutatások most már produktív kilátásait. Bornemisza Géza iparügyi miniszter úr jóvár hagyólag vette tudomásul az erre vonatkozó megállapodást, egyben megállapítja, hogy amennyiben a feltárt földgázt a főváros nem venné igénybei, hajlandó eredeti álláspontját, a főváros kívánságához képest oda módosítani, hogy a főváros a hozott áldozatokért térítést kapjon, de csakis abban az esetben, ba a feltárt földgázt a kincstár vagy közvetlenül maga hasznosítja, vagy annak kihasználását másra ruházza. A megtérítés az elért eredmény, a kincstár befektetései és a főváros hozzájárulása arányában állapíttatik meg. — Az iparügyi miniszter a székesfőváros részéről a földgázért fizetendő kincstári részesedés mértékét illetőleg előzőleg megállapított köbméterenkinti egyfilléres egységárat is hajlandó módosítani. Ez az egységár a Gázművek szénből előállított gázának önköltségi ára alapján kerül kiszámításra. Végül nem zárkózik el a miniszter attól, hogy Budapesten kívül a környékbeli városok és községek területén a gázkihasználás jogát ezekre a városokra és községekre nézve is a főváros részére biztosítsa, de csak abban az esetben, ha a főváros a környéken feltárt gázt Budapest területére is bevezeti. — Azt hiszem, a miniszteri leiratban közölt elvi megállapodások után, melyet a főváros vezetőségével és a Gázművek igazgatóságával együttesen történt hosszas tárgyalások előztek meg, most már gyorsabb tempóban jutunk el ennek a természeti kincsnek feltárásához is, amely majd az olcsóvá tett és hatalmas mértékben fogyasztásra kerülő gáz révén egy új és egészséges szanálást teremt. bitiaai»ai»»g^s8aaíiai ............. "" — ÚJ TELEFON BÉLYEGZŐJÉT CSÁK BEÉR SÁNDORNÁL rendelje 1 sor 50 fillér Budapest, V. kér., Gróf Tisza István-utca 5. sz. Telefon: 82—4—29. Mtrsenboboc&tall Áruhál, Budapest, VI., Aadráasy-út S3. Telefoni 11-3-30» — Modern hiitartáai és testápolási dkkok, kefe- és seprű áruk, sr.Jtrvasböríih;. ANGOL PARK MINDENNAP INGYEN: Csoda revü Óriás-Zeppelin Sicc kalandjai Hűvészesték EDDY HOT i jazz-zenekara
