Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-22 / 3. szám
Budapest, 1936 január 22 Magyarország az utóbbi években divatos lett a nyugati országok közönsége előtt Strafella Ferenc dr., az osztrák idegenforgalmi hivatal vezetője nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak Ausztria és Magyarország idegenforgalmi fejlődéséről Néhány napig' Budapesten tartózkodott most az osztrák idegenforgalom legfőbb vezetője, dr. Strafella Ferenc, akinek neve nemcsak hazájában cseng nagyon jól, hanem úgyszólván az egész világosii ismeretes, ahol az idegenforgalomnak bármilyen jelentősége van. Strafella dr. budapesti látogatása során tárgyalásokat folytatott Tormay Géza dr. államtitkárral, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökével, továbbá Szviezsényi Zoltán dr.-ral, a Gyógyhelyi Bizottság igazgatójával azoknak az idegenforgalmi áliapelveknek megbeszélése céljából, amelyek Ausztria és Magyarország lakosságát egyformán érdeklik. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma nyílott ásr. Strafella Ferenccel budapesti látogatásának céljáról és Ausztria következő idegenforgalmi programjáról beszélgetést folytatnia. —- Azért jötom a magyar fővárosba, — mondta Strafella dr., — hogy egyrészt hivatalos minőségben bemutatkozó látogatásit tegyek az újonnan «létrehívott központi idegenforgalmi szervnél, másrészt, hogy megvitassam magyar kollégáimmal azokat a legközelebbi teendőket, amelyek az Ausztriából Magyarország felé irányuló és a Magyar- országról Ausztriába vezető idegenforgalom további fejlődése érdekében szükségesek. A legteljesebb megértést és az együttműködésre való készséget tapasztaltam és éppen ezért úgy érzem, hogy mostani látogatásom nagyon eredményes volt. Ami a mi országunk idegenforgalmi törekvéseit illeti, erre nézve kijelentem, hogy nagyjából ugyanazok szerint az alapelvek szerint haladunk, mint a kitünően irányított magyar idegenforgalom. Arra való tekintettel azonban, hogy Ausztria természeti alakulása egészen más, mint Magyarországé, bizonyos adottságok vannak, amelyekkel nekünk különlegesen számolnunk kell. Az osztrák idegenforgalom két főirányban fejlődik. Az egyik irány Bécset állítja az érdeklődés középpontjába, a másik alpesi vidékeink szépségeire igyekszik felhívni a külföldi vendégek figyelmét. Az utóbbi években meglehetős nehéz időket éltünk át, de 1935-ben ismét elkövetkezett a javulás, 1935-ben ugyanis a fő utazási idényben, tehát júniustól szeptemberig 50 százalékkal több külföldi vendég érkezett Ausztria területére, mint 1934 év ugyanezen időszakában. Elsősorban az angol és francia vendégek szaporodtak meg és amint az utolsó három-négy évben Magyarország divatossá vált, ugyanígy elkövetkezett ez a helyzet a múlt esztendőben nálunk. Legtöbb külföldi vendégünk ma és mindig Magyar- országból és Csehszlovákiából került ki. A téli hónapokban a sporteseményekkel igyekszünk látogatóink számát gyarapítani. — Ennek az esztendőnek májusában egyébként újabb alpesi utat nyitunk meg, amely méltó párja lesz a Grossglockner-útnak. Május 29-én kerül sor a Packer-Pass út ünnepélyes1 felavatására. A nyár folyamán különböző kongresszusokat rendeznek Béos- ben, ezek közül a legkiemelkedőbb a 28-ik eszperantó világkongresszus. Törekvéseink másrésze arra irányul, hogy különleges kedvezmények életbeléptetésével megismertessük külföldi vendégeinkkel országunknak azokat a helyeit is, amelyekre eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak szórványosan kerültek el idegenek. ■— Természetesen nekünk is, akár ctsak önöknek, magyaroknak, óriási gondot kell fordítanunk külföldi propagandáink kiépítésére. Európa igen sok államában rendelkezünk már képviselettel és megbízottakkal, hálózatunkat azonban tovább fejlesztjük. Többi közt elhatároztuk, hogy lényegesen fejlesztjük newyorki idegenforgalmi szervezetünket. — A Gellérthegy oldalán már évekkel ezelőtt belefogtunk az úgynevezett Nemzeti Park kialakításába. Ezen a területen minden olyan növénynek, fának, virágnak és bokornak egyaránt helyet akarunk juttatni, amely Nagymagyar ország területén nőtt és amely az itteni klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni tud. A munkával szépen haladunk, de bele telik még nyolc-tíz esztendő, amíg ez teljesen elkészül. A Gellérthegyen egyébként más munkánk is van és pedig a nyugati lejtőn, ahol a régi kőporbánya elcsúfított vidékét igyezsünk rendbehozni. Ez egyelőre csak parkírozás útján történhetik. Pár hónap múlva a Lehel-téri templom környékének kertészeti rendezésére kerül a sor, itt hatalmas méretű modern kertet létesítünk és a lehetőség szerint vízinövényeket és sziklanövényeket is telepítünk. — Voltaképpen ezek az új létesítmények. Munkánk javarészét a most folyó esztendőben a már meglévő létesítményeink fenntartása focija jelenteni, ami nemcsak igen tekintélyes terjedelmű feladat, hanem anyagilag is sok áldozatot kiván. A kertészeti munkások és segédmunkások egész seregét kell foglalkoztatnunk, úgy, hogy egy-egy egészen kisméretű park évi fenntartása ezer pengő körül mozog. Ebben az összegben azonban semmi más nincsen, csak a munkabér, ha tehát növénypótlásra van szükség, ennek értékét külön hozzá kell számítani. Végtelen örömömre szolgál, hogy a Budapestre érkező külföldi vendégek meg vannak elégedve a székesfőváros külső képével és természetes, hogy minden erőmmel arra törekszem, hogy ezt a megelégedést csak fokozzam. — A virágpompás kertek, az üde pázsitok általában kellemes érzést szoktak kiváltani az emberekből, nekünk kertészeknek azonban a gyönyörködésen túl gondjaink is vannak és be kell vallanom, hogy különösen akkor félek, amikor arról van szó, hogy esztendőről-esztendőre éppen legnagyobb méretű kertterületeinken egy-egy kiállítást rendezzünk. TABÁNI RÓZSAKÉRT, PARK A LEHEL-TÉREN: A FŐVÁROS! KERTÉSZET LEGKÖZELEBB MEGVALÓSlTANDÓlTERVEI Közeledik a tavasz és ez időszerűvé teszi* a kérdést: mire készül 1936-ban a székesfővárosi kertészet, amelynek kitűnő vezető tagjai, Morbitzer Dezső gazdasági tanácsos, igazgató, Szitányi József főfelügyelő és Csákváry János felügyelő éppen a napokban kaptak a földmű- lésügyi minisztérium részéről a kertkultúra körül kifejtett érdemeik honorálásaként elismerő leiratot. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt fertilizer Dezső kertészeti igazgatóval, aki nagy vonásokban vázolta azokat a feladatokat, amelyek a tavasz beköszöntésével megvalósításra kerülnek. — A gazdasági helyzet elnehezülését a költségvetési tételek megszületésén keresztül bizony a székesfővárosi kertészet is megérzi. Azoknak a terveknek, amelyeket már ebben az esztendőben szerettünk volna megvalósítani, csak egy í’észét tudjuk tető alá hozni, mert nem áll rendelkezésünkre nagyobb hitel. Kora tavasszal tovább folytatjuk a Tabán parkosítását, emllett pedig megkezdjük a régi temető helyén létesülő tabáni rózsakert beültetését. Ez a munka nem egy esztendőre szól, hiszen majd hetvenezer pengőre lenne szükség csupán a rendezéshez és a beültetéshez. De ez nem is baj, mert ha több esztendőn keresztül tudjuk csak megvalósítani kitűzött terveinket, legalább bizonyos, hogy az elgondolások kifogástalanul sikerülnek. t Elsősorban a Nemzetközi Vásárra gondolok, amely az idén, értesülésem szerint, tovább kívánja bővíteni az általa elfoglalandó területeket. Bármennyire örvendetes is ez a gazdasági élet szempontjából, nekünk súlyos problémákat okoz. Egyrészt a sok létesítmény, másrészt a tízezerszámra özönlő közönség akaratlanul is veszélyezteti a mi munkánk eredményét. Az idén ezen a téren dupla gondok várnak reám, mert hiszen nemcsak a Városligetben kell majd jelentős helyreállítási munkálatokat végeznünk, hanem a Népiget területén is, ahol ebben az esztendőben Európa egyik legnagyobb autóversenyét rendezik meg, minden bizonnyal a közönség osztatlan érdeklődése mellett. Az persze természetes, hogy saját érdekeinket kötelességszerűen alárendeljük a gazdasági és idegenforgalmi szempontoknak és készséggel vállaljuk a munkát, ha azonban egy-egy ilyen kiállítás, vagy verseny után megállapítjuk, mit és milyen mértékben kell helyreállítani, mindig bizonyos rezignáció fog el. Érdekes tervek szerint a régi várfalak stílusában építik fel a Horthy Miklós-bástyát SCHIFFER ARNIM KERETLÉC ÉS FAÁRUGYÁR BUDAPEST, VII., KIRÁLY-U. 79. TEL.: 44—4—85. »HUNGÁRIA« HÚ SZÍ BETELŐ VALLALAT Cégtulajdonos: Baka Ferenc BUDAPEST !!♦# OLASZFASOR I Telefonhívó ^4-7—u7. (Tamás) LATHVRUS Budapest, 1V„ Veres Pólné-u. ÍO — Tel.: 86-8-70 Koszomé, íscrépViPuSfir. növény és íiaftluJifeil/iíiiífiffessíflfeft Városi tisztviselőknek 100/0 engedmény ÉPÜLETFA, PARKETTA, BÚTOR| saíít, foe&tHÍóst, fchdásoáóst megelőző, védekezési és javítási tanácsadás LÉVAI ELEMÉR faipari szakértő Budapest, VI., Szív-utca 11. Telefon : 282-57 Szépséges Budánk, amelynek klasszikus tökéle- tésségű építményeit s százados múltba visszaintő emlékeit sohasem tudják feledni külföldi vendégeink, reneszánsz előtt áll. Néhány hét múlva kubikostalicskák százai, kopácsoló kőművesek népesítik be a Halász-bástyától a Bécsi kapu-térig terjedő hegyoldalt: megkezdődik a régóta tervezett kör-> bástya egy újabb részének kiépítése. Keinpelen Ágoston a városrendezési ügyosztály vezetője, az új bástyának építéséről, amelyet a törvényhozás határozata szerint Horthy Miklós-bástyának neveznek el, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának : <•* — Komoly akadály most már tulajdonképpen nincs, mert az építéshez szükséges területek 99 százaléka a főváros tulajdona. Van ugyan egy pár telektulajdonos, akivel még nem tudtunk megállapodásra jutni, mivel azonban a vitás telkek részben kicsinyek, másrészt a telekkönyvi adatokból, illetve a rendelkezésünkre álló térképek alapján kiderült, hogy sok esetben a főváros rovására elbirtoklás, igaz, hogy jóhiszemű elbirtoklás történt, kölcsönös méltányossággal bizonyára tisztázni fogjuk a helyzetet. — A vezetésem alatt működő ügyosztály által elkészített terveket egyébként most küldötte hozzánk vissza a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. A kivitelre vonatkozó terveket a Közmunkatanács jóváhagyta, a kisajátítást illetően azonban jóval túlment az általunk javasoltakon. Biztosította a Közmunka- tanács ezzel a döntésével, hogy az új bástyáról zavartalan kilátás nyílik s minthogy a kisajátítást kiterjesztette a keleti hegyoldalra is, egészen a Hunyady János-útig el fognak tűnni mindazok az épületek, amelyek zavaróan bontották meg a városkép nyugodt harmóniáját. — A Horthy Miklós-bástya csak egy része a további építkezésnek, mert későbbi időpontban a Halász-bástya déli végétől hosszabbítjuk meg az árkádot. A munka legközelebbi etappja a miniszter- elnökségi palotáig húzódó területen fog lezajlani, de szó van arról is, hogy a királyi várkert egy sávjának kihasításával o Várhegy déli csücskéig folytatjuk az építkezést. A Hortlíy-bástya archaikus kiképzésű építmény lesz, hasonló a Prímás-bástyához, s voltaképpen nem egyéb, mint a hajdani várfalak életrekeltóse. Az egyhangúság elkerülése céljából azokon a pontokon, amelyekről a legszebb kilátás nyílik Pestre, mellvcdszerü kiugrókat építünk, amelyeken a panorámában gyönyörködni óhajtók számára bőségesen helyezünk el padokat.
