Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-22 / 3. szám

Budapest, 1936 január 22 Magyarország az utóbbi években divatos lett a nyugati országok közönsége előtt Strafella Ferenc dr., az osztrák idegenforgalmi hivatal vezetője nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak Ausztria és Magyarország idegenforgalmi fejlődéséről Néhány napig' Budapesten tartózkodott most az osztrák idegenforgalom legfőbb vezetője, dr. Strafella Ferenc, akinek neve nemcsak hazájában cseng na­gyon jól, hanem úgyszólván az egész világosii isme­retes, ahol az idegenforgalomnak bármilyen jelen­tősége van. Strafella dr. budapesti látogatása során tárgyalásokat folytatott Tormay Géza dr. államtit­kárral, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnö­kével, továbbá Szviezsényi Zoltán dr.-ral, a Gyógy­helyi Bizottság igazgatójával azoknak az idegen­forgalmi áliapelveknek megbeszélése céljából, ame­lyek Ausztria és Magyarország lakosságát egyfor­mán érdeklik. A Fővárosi Hírlap munkatársának al­kalma nyílott ásr. Strafella Ferenccel budapesti látogatásának céljáról és Ausztria követ­kező idegenforgalmi programjáról beszélgetést foly­tatnia. —- Azért jötom a magyar fővárosba, — mondta Strafella dr., — hogy egyrészt hivatalos minőségben bemutatkozó látogatásit tegyek az újonnan «létre­hívott központi idegenforgalmi szervnél, másrészt, hogy megvitassam magyar kollégáimmal azokat a legközelebbi teendőket, amelyek az Ausztriá­ból Magyarország felé irányuló és a Magyar- országról Ausztriába vezető idegenforgalom további fejlődése érdekében szükségesek. A legteljesebb megértést és az együttműködésre való készséget tapasztaltam és éppen ezért úgy érzem, hogy mostani látogatásom nagyon eredményes volt. Ami a mi országunk idegenforgalmi törekvéseit illeti, erre nézve kijelentem, hogy nagyjából ugyanazok szerint az alapelvek sze­rint haladunk, mint a kitünően irányított magyar idegenforgalom. Arra való tekintettel azonban, hogy Ausztria termé­szeti alakulása egészen más, mint Magyarországé, bizonyos adottságok vannak, amelyekkel nekünk kü­lönlegesen számolnunk kell. Az osztrák idegenforgalom két főirányban fejlődik. Az egyik irány Bécset állítja az érdeklődés középpontjába, a másik alpesi vidé­keink szépségeire igyekszik felhívni a külföldi ven­dégek figyelmét. Az utóbbi években meglehetős ne­héz időket éltünk át, de 1935-ben ismét elkövetkezett a javulás, 1935-ben ugyanis a fő utazási idényben, tehát júniustól szeptemberig 50 százalékkal több kül­földi vendég érkezett Ausztria területére, mint 1934 év ugyanezen időszakában. Elsősorban az angol és francia vendégek szaporodtak meg és amint az utolsó három-négy évben Magyar­ország divatossá vált, ugyanígy elkövetke­zett ez a helyzet a múlt esztendőben nálunk. Legtöbb külföldi vendégünk ma és mindig Magyar- országból és Csehszlovákiából került ki. A téli hó­napokban a sporteseményekkel igyekszünk látoga­tóink számát gyarapítani. — Ennek az esztendőnek májusában egyébként újabb alpesi utat nyitunk meg, amely méltó párja lesz a Grossglockner-útnak. Május 29-én kerül sor a Packer-Pass út ünnepélyes1 felavatására. A nyár fo­lyamán különböző kongresszusokat rendeznek Béos- ben, ezek közül a legkiemelkedőbb a 28-ik eszperantó világkongresszus. Törekvéseink másrésze arra irá­nyul, hogy különleges kedvezmények életbelépteté­sével megismertessük külföldi vendégeinkkel orszá­gunknak azokat a helyeit is, amelyekre eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak szórványosan kerültek el idegenek. ■— Természetesen nekünk is, akár ctsak önöknek, magyaroknak, óriási gondot kell fordítanunk kül­földi propagandáink kiépítésére. Európa igen sok ál­lamában rendelkezünk már képviselettel és meg­bízottakkal, hálózatunkat azonban tovább fejleszt­jük. Többi közt elhatároztuk, hogy lényegesen fej­lesztjük newyorki idegenforgalmi szervezetünket. — A Gellérthegy oldalán már évekkel ez­előtt belefogtunk az úgynevezett Nemzeti Park kialakításába. Ezen a területen minden olyan növénynek, fának, virágnak és bokornak egyaránt helyet akarunk jut­tatni, amely Nagymagyar ország területén nőtt és amely az itteni klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodni tud. A munkával szépen hala­dunk, de bele telik még nyolc-tíz esztendő, amíg ez teljesen elkészül. A Gellérthegyen egyébként más munkánk is van és pedig a nyugati lejtőn, ahol a régi kőporbánya elcsúfított vidékét igyezsünk rendbehozni. Ez egyelőre csak par­kírozás útján történhetik. Pár hónap múlva a Lehel-téri templom környékének kertészeti rendezésére kerül a sor, itt hatalmas méretű modern kertet létesítünk és a lehetőség szerint vízinövényeket és szikla­növényeket is telepítünk. — Voltaképpen ezek az új létesítmények. Munkánk javarészét a most folyó esztendőben a már meglévő létesítményeink fenntartása focija jelenteni, ami nemcsak igen tekintélyes terjedelmű feladat, hanem anyagilag is sok áldozatot kiván. A kertészeti munkások és segédmunkások egész seregét kell foglalkoztatnunk, úgy, hogy egy-egy egészen kisméretű park évi fenntartása ezer pengő körül mozog. Ebben az összegben azonban semmi más nin­csen, csak a munkabér, ha tehát növénypót­lásra van szükség, ennek értékét külön hozzá kell számítani. Végtelen örömömre szolgál, hogy a Budapestre érkező külföldi vendégek meg vannak elégedve a székesfőváros külső képé­vel és természetes, hogy minden erőmmel arra törekszem, hogy ezt a megelégedést csak fokozzam. — A virágpompás kertek, az üde pázsitok általában kellemes érzést szoktak kiváltani az emberekből, nekünk kertészeknek azonban a gyönyörködésen túl gondjaink is vannak és be kell vallanom, hogy különösen akkor félek, amikor arról van szó, hogy esztendőről-esztendőre éppen legna­gyobb méretű kertterületeinken egy-egy ki­állítást rendezzünk. TABÁNI RÓZSAKÉRT, PARK A LEHEL-TÉREN: A FŐVÁROS! KERTÉSZET LEGKÖZELEBB MEGVALÓSlTANDÓlTERVEI Közeledik a tavasz és ez időszerűvé teszi* a kérdést: mire készül 1936-ban a székesfő­városi kertészet, amelynek kitűnő vezető tagjai, Morbitzer Dezső gazdasági tanácsos, igazgató, Szitányi József főfelügyelő és Csákváry János felügyelő éppen a napokban kaptak a földmű- lésügyi minisztérium részéről a kertkultúra körül kifejtett érdemeik honorálásaként elis­merő leiratot. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt fertilizer Dezső kertészeti igazgatóval, aki nagy vonásokban vázolta azokat a feladatokat, amelyek a tavasz beköszöntésével megvalósításra kerülnek. — A gazdasági helyzet elnehezülését a költségvetési tételek megszületésén keresztül bizony a székesfővárosi kertészet is megérzi. Azoknak a terveknek, amelyeket már ebben az esztendőben szerettünk volna megvalósítani, csak egy í’észét tudjuk tető alá hozni, mert nem áll rendelkezésünkre nagyobb hitel. Kora tavasszal tovább folytatjuk a Tabán parkosítását, emllett pedig megkezdjük a régi temető he­lyén létesülő tabáni rózsakert beültetését. Ez a munka nem egy esztendőre szól, hiszen majd hetvenezer pengőre lenne szükség csupán a rendezéshez és a beültetéshez. De ez nem is baj, mert ha több esztendőn keresztül tudjuk csak megvalósítani kitűzött terveinket, leg­alább bizonyos, hogy az elgondolások kifogás­talanul sikerülnek. t Elsősorban a Nemzetközi Vásárra gondolok, amely az idén, értesülésem szerint, tovább kí­vánja bővíteni az általa elfoglalandó területe­ket. Bármennyire örvendetes is ez a gazdasági élet szempontjából, nekünk súlyos problémákat okoz. Egyrészt a sok létesítmény, másrészt a tízezerszámra özönlő közönség akaratlanul is veszélyezteti a mi munkánk eredményét. Az idén ezen a téren dupla gondok várnak reám, mert hiszen nemcsak a Városligetben kell majd jelentős helyreállítási munkálatokat végeznünk, hanem a Népiget területén is, ahol ebben az eszten­dőben Európa egyik legnagyobb autóverse­nyét rendezik meg, minden bizonnyal a közönség osztatlan érdek­lődése mellett. Az persze természetes, hogy saját érdekeinket kötelességszerűen alárendeljük a gazdasági és idegenforgalmi szempontoknak és készséggel vállaljuk a munkát, ha azonban egy-egy ilyen kiállítás, vagy verseny után megállapítjuk, mit és milyen mértékben kell helyreállítani, mindig bizonyos rezignáció fog el. Érdekes tervek szerint a régi várfalak stílusában építik fel a Horthy Miklós-bástyát SCHIFFER ARNIM KERETLÉC ÉS FAÁRUGYÁR BUDAPEST, VII., KIRÁLY-U. 79. TEL.: 44—4—85. »HUNGÁRIA« HÚ SZÍ BETELŐ VALLALAT Cégtulajdonos: Baka Ferenc BUDAPEST !!♦# OLASZFASOR I Telefonhívó ^4-7—u7. (Tamás) LATHVRUS Budapest, 1V„ Veres Pólné-u. ÍO — Tel.: 86-8-70 Koszomé, íscrépViPuSfir. növény és íiaftluJifeil/iíiiífiffessíflfeft Városi tisztviselőknek 100/0 engedmény ÉPÜLETFA, PARKETTA, BÚTOR| saíít, foe&tHÍóst, fchdásoáóst megelőző, védekezési és javítási tanácsadás LÉVAI ELEMÉR faipari szakértő Budapest, VI., Szív-utca 11. Telefon : 282-57 Szépséges Budánk, amelynek klasszikus tökéle- tésségű építményeit s százados múltba visszaintő emlékeit sohasem tudják feledni külföldi vendé­geink, reneszánsz előtt áll. Néhány hét múlva kubi­kostalicskák százai, kopácsoló kőművesek népesítik be a Halász-bástyától a Bécsi kapu-térig terjedő hegyoldalt: megkezdődik a régóta tervezett kör-> bástya egy újabb részének kiépítése. Keinpelen Ágoston a városrendezési ügyosztály vezetője, az új bástyá­nak építéséről, amelyet a törvényhozás határozata szerint Horthy Miklós-bástyának neveznek el, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának : <•* — Komoly akadály most már tulajdonképpen nincs, mert az építéshez szükséges területek 99 szá­zaléka a főváros tulajdona. Van ugyan egy pár telektulajdonos, akivel még nem tudtunk megálla­podásra jutni, mivel azonban a vitás telkek rész­ben kicsinyek, másrészt a telekkönyvi adatokból, illetve a rendelkezésünkre álló térképek alapján ki­derült, hogy sok esetben a főváros rovására elbirtok­lás, igaz, hogy jóhiszemű elbirtoklás történt, köl­csönös méltányossággal bizonyára tisztázni fogjuk a helyzetet. — A vezetésem alatt működő ügyosztály által elkészített terveket egyébként most küldötte hoz­zánk vissza a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. A kivitelre vonatkozó terveket a Köz­munkatanács jóváhagyta, a kisajátítást illetően azonban jóval túlment az ál­talunk javasoltakon. Biztosította a Közmunka- tanács ezzel a döntésével, hogy az új bástyáról za­vartalan kilátás nyílik s minthogy a kisajátítást kiterjesztette a keleti hegyoldalra is, egészen a Hunyady János-útig el fognak tűnni mindazok az épületek, amelyek zavaróan bontották meg a város­kép nyugodt harmóniáját. — A Horthy Miklós-bástya csak egy része a további építkezésnek, mert későbbi időpontban a Halász-bástya déli végétől hosszabbítjuk meg az árkádot. A munka legközelebbi etappja a miniszter- elnökségi palotáig húzódó területen fog lezajlani, de szó van arról is, hogy a királyi várkert egy sávjá­nak kihasításával o Várhegy déli csücskéig folytat­juk az építkezést. A Hortlíy-bástya archaikus kiképzésű építmény lesz, hasonló a Prímás-bástyához, s voltaképpen nem egyéb, mint a hajdani várfalak életrekeltóse. Az egyhangúság elkerülése céljából azokon a pon­tokon, amelyekről a legszebb kilátás nyílik Pestre, mellvcdszerü kiugrókat építünk, amelyeken a pa­norámában gyönyörködni óhajtók számára bősége­sen helyezünk el padokat.

Next

/
Thumbnails
Contents